Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: klímaváltozás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: klímaváltozás. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 24., csütörtök

Jövőkép...

 Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium

A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.

Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.

Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten

- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.

Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.

Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.

Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.

"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.

A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".

Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.

"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"

- számolt be hazai tapasztalatokról.

Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.

Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)


2024. szeptember 9., hétfő

Erdőtüzek...

Az erdők Magyarország zöld vagyonának legfontosabb elemét jelentik, pozitív szolgáltatásaik az egész társadalom számára elérhetők, ezért megőrzésüket és helyreállításukat a Közös Agrárpolitika keretein belül a kormányzat kiemelten támogatja – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a klímaváltozás környezeti hatásai negatívan érintik a hazai erdőállományokat, jelentős kárt okoz az aszály, és az azzal összefüggésben egyre nagyobb esetszámban és intenzívebben előforduló erdőtüzek. A tárca az agrártámogatások között a korábbi költségvetési ciklushoz képest háromszor akkora összegre, mintegy 310 milliárd forintra emelte az erdőkre jutó támogatásokat, amelyek jelentős része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti. Az erdőkárok, mint például az erdőtüzek utáni helyreállításra 10 milliárd forintos keretösszeget különítettek el.

2023. április 2., vasárnap

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ez a változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása) következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán (pl. az üvegházhatású gázok termelése ilyen emberi tevékenység).

2022. december 7., szerda

Burgonya kálvária

A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat: 2021-ben 11%-kal kevesebb burgonya termett, mint egy évvel korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon a 6,4 ezer hektárra jelzett terület 98%-áról 140 ezer tonna burgonyát takarítottak be a termelők október 18-ig. Az AKI felmérése alapján 2021-ben 8,7 ezer hektáron, idén pedig már csak 7,8 ezer hektáron ültették ezt a gumós növényt. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák elmondása alapján látható, a klímaváltozás egyre erősebb nyomást gyakorol a hazai burgonyatermesztőkre is. Mostanra eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé lehet nyereségesen megtermelni ezt a növényt, mindemellett a hazai termőterület is egyre csak csökken. Míg tavaly még a hazai burgonyafogyasztás felét ki tudta elégíteni a termés, idén már ez is kétségessé vált.

2022. november 6., vasárnap

A klímaváltozás hatása

Nagyításhoz kattintson a képre
A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

2022. augusztus 27., szombat

Horizon2020 program


A Debreceni Egyetem Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete a XXXI. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon rendezte meg az Európai Unió
HORIZON2020 programja által támogatott EuroSheep projekt nemzeti juhtenyésztési workshop-ját.

A workshop-on

Borovka Zsuzsanna a NAK vezető állattenyésztési szakértője által „EuroSheep nemzetközi projekt bemutatása, előrehaladása” címmel tartott előadás itt,

Sándor Krisztina az MJKSz tenyésztésvezető-helyettese által „Az EuroSheep projekt kommunikációs csatornáinak bemutatása” címmel tartott előadás itt,

Dr. Egerszegi István a MATE, egyetemi docense által "Tippek és praktikák - a múlt és a jövő találkozása" címmel tartott előadás itt,

Nagy László a KITE fejlesztő mérnöke által „A klímaváltozás várható hatásai a mezőgazdaságban” címmel tartott előadás itt,

Dr. Harangi Sándor a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ágazatvezetője által „Alternatív takarmányozási lehetőségek a juhtenyésztésben” címmel tartott előadás pedig itt érhető el.

 

NAK/ Borovka Zsuzsa

 

 

2022. augusztus 11., csütörtök

Őszi munkák...

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni - jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

    A szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya megyei szakmai kiállítást: megfogalmazása szerint az eredményes gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.
    Az agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95 százaléka, azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.
    Feldman Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium szereplői számára is - hangsúlyozták a közleményben.
    A mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez szükséges tervezett szabályokat.(F:MTI)

2022. június 9., csütörtök

Globális klímaváltozás

A globális klímaváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátások közel egynegyede élelmünk termeléséhez és a természetes ökoszisztémák használatához – sok esetben helytelen kezeléséhez, pusztításához – kötődik. Ha azonban okosabban és jobban bánnánk az erdőségekkel, a talajjal és a többi ökoszisztémával, akkor azok óriási segítséget tudnának nyújtani a klímaváltozás mérséklésében – hang
súlyozza az IPCC-jelentést ismertetve Lehoczky Annamária éghajlatkutató a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.  A jelentésből kiderül az is, hogy az erdőirtások megelőzése bír a legnagyobb mérséklési potenciállal. Ezt követik a mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó megoldások, végül pedig a kereslet oldali intézkedések, mint például a „fenntartható, egészséges étrendre” való átállás, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, valamint a fa és más növényi alapanyagok jobb felhasználása.(F:agrotrend)

Erdősítés támogatása

A felhívás célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében az erdőterület növelése. A felhívás ITT érhető el. Következő beadási határidő: 2022. június 30.

2022. május 14., szombat

Erdősítés támogatása

A felhívás célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében az erdőterület növelése. A felhívás ITT érhető el. Következő beadási határidő: 2022. június 30.

2022. március 21., hétfő

A klímaváltozás hatása...

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

2022. március 17., csütörtök

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.


A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

    Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
    Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
    "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
    "Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)