A burgonya hagyományosan tavasszal kerül a földbe, Írországban azonban évszázadok óta alkalmaznak egy ettől eltérő módszert: a gumókat már szeptemberben elültetik. Az ötletet az adta, hogy a komposztra került vagy a talajban felejtett burgonya gyakran télen át is kihajt, majd új termést hoz.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: burgonya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: burgonya. Összes bejegyzés megjelenítése
2026. szeptember 9., szerda
2026. szeptember 4., péntek
2026. július 1., szerda
2026. június 30., kedd
2026. június 23., kedd
Burgonyatermesztés...
A burgonyatermesztésben fontos különbséget tenni a vetőburgonya és az étkezési burgonya között. Magyarországon a vetőburgonya-szaporítás rendkívül korlátozott mértékben zajlik, mindössze mintegy 80 hektáron, elsősorban a kistermelők és házikertek igényeinek kielégítésére.A kereskedelmi célra termesztett étkezési burgonya közel 90 százaléka ugyanakkor nyugat-európai, főként francia, holland és német vetőburgonyából származik, ami jelentős importfüggőséget eredményez.
2026. május 31., vasárnap
A burgonya világnapja
A burgonya évszázadokon átívelő útja az Andokból a magyar falvakig tartott, ma pedig a világ egyik legfontosabb élelmiszernövénye. Ismerd meg történetét, elterjedését és jelentőségét a burgonya világnapján!
2026. május 21., csütörtök
2025. november 28., péntek
2025. október 13., hétfő
2025. július 5., szombat
2024. november 18., hétfő
Burgonya abc
2023. február 25., szombat
Burgonyatermesztés...
Az
érdekképviselet a vetőburgonya-rendelések alapján valószínűsíti, hogy a
termelők nem hagynak fel tevékenységükkel, és a termőterület 6 ezer
hektár fölött marad. Bíznak abban is, hogy nem ismétlődik meg a
rendkívüli, tartós meleggel párosuló, hónapokon át tartó aszály, amely a
legfőbb oka volt annak, hogy tavaly a szokásos 40-45 tonnáról 30 tonna
alá esett a hektáronkénti hozam.
Magyarországon így mindössze
144 ezer tonna étkezési burgonyát takarítottak be 2022-ben, miközben az
éves fogyasztás évente meghaladja a 200 ezer tonnát, a szükséglet
harmadát jelenleg behozatal fedezi. A belföldi készletek korábban
általában március-áprilisig kitartottak, de idén már január közepére
alig maradt. Az aszály a minőségnek sem tett jót, a száraz talajban a
krumpli nem tudott egyenletesen fejlődni, Európa más országaiban is
formátlanabb, foltosabb lett, mint korábban - tették hozzá.
A
téli csapadék a terméktanács szerint helyreállította a talaj
vízkészletét, de az enyhe tél azt jelezheti, hogy az idő megint melegebb
lesz a sokéves átlagnál. Szerencsére a belföldi burgonyaültetvények
csaknem 90 százalékát öntözik, csapadékpótlás nélkül Magyarországon nem
is lehetne már gazdálkodni, mert a burgonya rosszul viseli a meleget és
az aszályt. A legnagyobb európai versenytársakat, a francia, holland és
német termelőket felkészületlenebbül érte a tavalyi szárazság, ők csak
most kezdik el a költséges öntözésfejlesztéseket.
Magyarországon a
következő években az öntözéskorszerűsítés mellett a tárolás lesz a
fontosabb fejlesztési irány, hogy a kisebb gazdáknak ne kelljen idő
előtt, nyomott áron megszabadulni a terméstől. Júniusban az új krumpli
napokon belül eljuthat a vásárlókhoz, de az őszi betakarításnál már
szükség van korszerű raktárakra, mert a csírázást vegyszerekkel ma már
nem, kizárólag hőmérséklet- és páratartalom-szabályozással lehet
gátolni.
Termeléshez kötött uniós támogatás idén már nem jár az
étkezési burgonya után, de a terméktanács abban bízik, hogy pusztán
emiatt nem fordulnak el a gazdák a burgonyatermesztéstől, amely egész
évre szóló, állandó felkészültséget igénylő tevékenység, nem jellemző,
hogy egyik évről a másikra sokan kezdenének bele vagy hagynák abba.
Magyarországon is hosszabb idő alatt esett vissza a termelés, 8 éve még
meghaladta a 15 ezer hektárt a krumpli termőterülete. A terméktanács
szerint 2023 nagyon fontos év lesz, hiszen most derül ki, hogy az
időjárási szélsőségek és más nehézségek folytatódnak-e. Jórészt ettől
függ, hogyan alakul hosszabb távon a burgonyatermelés jövője
Magyarországon - hangsúlyozta a terméktanács.(F:MTI)
2023. január 25., szerda
2023. január 21., szombat
2022. december 7., szerda
Burgonya kálvária
2022. január 9., vasárnap
A zöldségfogyasztás alakulása
Nagyításhoz kattintson a képre
Zöldségfogyasztásunk az utóbbi 5 évben a 2019-es visszaesés kivételével enyhén emelkedő tendenciát mutatott, az uniós módszertan szerint (a burgonyát is ide számítva) 2020-ra már meghaladta a 87 kg/fő/év mennyiséget, és burgonya nélkül először lépte át a 60 kg-ot (KSH). Legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféléink közé tartozott 2020-ban a vöröshagyma (9,1 kg/fő/év), a sárgarépa (7,6 kg/fő/év) és a paradicsom (7,1 kg/fő/év), valamint a paprika és a káposztafélék (5,5-5,5 kg/fő/év). Ebben az 5 éves időszakban Magyarországon a legjelentősebb bővülés a tartósított zöldségeknél, zöldségkészítményeknél mutatkozott. A napi fogyasztás ezek alapján 165 g/fő, amihez a gyümölcsöt is hozzászámítva összesen 293 g/fő napi zöldség-gyümölcs fogyasztás jön ki, ez pedig jócskán elmarad az ENSZ által kívánatosnak tartott 400 g/fő/nap célértéktől.
2021. december 29., szerda
támo
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)