A csicseriborsó...

Származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió. A csicseriborsót a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít).A csicseriborsó Kis-Ázsiában már nagyjából 8000 éve megtalálható volt, innen terjedt főleg a Földközi-tenger térségébe és Indiába. Elő- és Közép-Ázsiában a mai napig is fontos élelmiszer maradt, bár eredetileg főleg azokon a területeken népszerű, ahol nehezen tudják megfizetni a húst.  
Ez a hüvelyes, régies nevén bagolyborsó, manapság ismét elterjedőben van. A csicseriborsó a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Ma már a nyugati társadalmakban is előszeretettel használják ezt a rostokban és fehérjében gazdag növényt.
Termőterülete 10 millió hektár, hozama igen szerény, 780 kg/hektár. A legmostohább, arid viszonyok között ennyire képes. Két típusa ismert, kabuli és desi. Az előbbi nagy-magú, igényesebb, a mediterrán országokban, Közel-Keleten, Mexikóban kedvelt, termesztése kockázatosabb, mint az apró-magvú, döntően Indiában termő másik típusé.
Magyarországon csak szórványosan lelhető fel. Vetésterülete nem számottevő, és jelentősen csökkent a 2000-es évet követően. A jövőben a rosszabb talajadottságokkal rendelkező, kisebb gazdaságokban várható fellendülése a borsó- és lóbabtermesztés helyett. Előveteményre nem igényes, viszont jó előveteménye az őszi kalászosoknak, ezért könnyen vetésforgóba illeszthető. Tenyészideje 90-120 nap. 100 m2 területre 1,5-2,5 kg vethető. Vetésideje március vége, még inkább április eleje. 30 cm sortávolságra vessük, folyóméterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon csépelhető. A csicseriborsó hőigényes növény (hőösszege 1700-2500 °C), ezért a termesztésének leginkább a Dunától keletre és a Cegléd-Debrecen vonaltól délre fekvő terület, illetve Dél-Baranya felel meg.

A hüvelyesek közül nála csak a szegletes ledneknek kisebb a vízigénye. Ezért még a száraz meleg időjárást is elviseli a tenyészidő folyamán. Csupán a kelés és a kezdeti fejlődés időszakában fontos számára a csapadék, ha ekkor száraz a magágy, akkor a kelés elhúzódik a növények egyenlőtlen fejlődésűek lesznek. A könnyen felmelegedő, középkötött és lazább szerkezetű, jó tápanyag-szolgáltató képességű talajokon díszlik jól.
Egyéves, lágyszárú növény, egy teljesen kifejlett példány magassága 20 centitől körülbelül 1 méter is lehet. Gyökérzete mélyre hatoló. A növény négyélű, egyenesen felálló, elágazó szárú, mirigyszőrökkel sűrűn fedett lomblevelei váltott állásúak, páratlanul szárnyaltak, összetettek, levélkéi tojásdad alakúak és fűrészesek és nagyjából 5–10 mm hosszúak. Virága apró, egyesével álló, pillangós, színe lila, violaszínű illetve fehér lehet, mérete 10–12 mm között változik.
Sokoldalúan felhasználható hüvelyes: fogyasztható pörkölve, főzve, pástétomként, bundázott zöldségek készítéséhez, mártásokban, tésztákban és levesekben is. Ennek ellenére évtizedekre eltűnt a hazai kínálatból, néhány éve kezd újra feltünedezni a bioboltok polcain. Jobb az emészthetősége és a biológiai értéke, mint a babé vagy a lencséé. Diabetikus és gyógyászati hatása is figyelmet érdemel. Ha van egy kis területünk, akkor igazán érdemes a csicseriborsó mellett döntenünk.

Szuperélelmiszerként változatos felhasználhatóságánál és egészségünkre gyakorolt számtalan jótékony hatásánál fogva, érdemes bevonni mindennapi étkezéseinkbe. Magas fehérjetartalma miatt kiváló alternatívája a húsféleségeknek, jól beilleszthető diétás étrendbe, emellett csökkenti a koleszterinszintet, rákellenes hatású, és a benne lévő B₁-, B₆-, E-vitamin, folsav és karotin révén szuper vitaminforrás is.