Burgonya...

 

Tej világnap

 

Június 1-jén ismét a Tej Világnapját ünnepeltük. A Nemzetközi Tejszövetség kezdeményezésére létrejött, majd az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) által hivatalossá tett világnap minden évben lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tej és tejtermékek táplálkozásban betöltött szerepére. A tej továbbra is az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, amely jelentős mennyiségben biztosít fehérjét, kalciumot, vitaminokat és ásványi anyagokat a fogyasztók számára.

A tojás ára...

 

Élelmiszerárak a világon

 

Burgonya...

 

Tejfogyasztás...

 

Sertéshús fogyasztás...

 

Tojástermelés...

 

Tejtermelés EU...

 

Tejfogyasztás...

 

Madáretetés...

 

A madáretetési szezon hagyományosan az első fagyoktól a tartós felmelegedésig tart. Vagyis február végéig kritikus fontosságú a kinti élelem biztosítása, hiszen ilyenkorra a természetes éléskamrák – a bogyók, az elszáradt kórók magjai – már jórészt kiürültek. A madarak szervezete a tél végére tartalékaik végére ér, a hideg éjszakák túléléséhez pedig rengeteg energiára van szükségük. Ugyanakkor fontos látni a határvonalat: amint beköszönt a március és a tavaszi enyhülés, nyugodtan leállhatunk a mesterséges etetéssel, takarmányozással.

Húsfogyasztás...

 

A kenyér ára...

 

Tojásfogyasztás...

 Az egy főre jutó tojásfogyasztás 240 db/év körül alakult az utóbbi években, ami európai viszonylatban is jónak mondható, de nem éri el a ’80-as években mért 300 db/fő/éves mennyiséget. Önellátásunk körülbelül 75%-os, ami azt jelenti, hogy legfeljebb az év két kiemelkedő ún. csúcsszezonjában, azaz karácsonykor és húsvétkor szorulunk importra.

Fogyasztói kosár...

 

Éhség...

 Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2,3 milliárd ember – az emberiség 28 százaléka – élelmezésbizonytalansággal küzdött 2024-ben. Afrika a legsúlyosabban érintett régió, ahol a lakosok közel 60 százaléka nem fér hozzá megbízhatóan élelmiszerekhez. Az éhezők viadala a valóságban minden negyedik embert érint a Földön.

Kék bolygó

 

Kék bolygó - Új és őshonos növényfajták is megjelenhetnek a klímaváltozás miatt

Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon - mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által közzétett elemzés szerint a világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény és 5 állatfaj biztosítja, így a klímaváltozás sebezhetővé teszi az élelmiszerellátást.

A főigazgató jelezte, a világon 12, Magyarországon 4 növényfajról van szó a termőterületeket tekintve, és egy másik FAO-jelentésből idézve rámutatott arra, hogy az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből.

A szakember közölte, rengeteg megkeresést kapnak, és dolgoznak is azon, hogy megtalálják olyan, már termesztett növények fajtáit, valamint magyarországi termesztésben nem létező vagy kis arányban előforduló fajokat, amelyek termeszthetők vagy az agrotechnikai rendszer átalakítása révén termeszthetők lehetnek.

Kiemelte, ez alapvetően a nemesítők feladata lenne, de ezt a génbank "kicsit magára vállalta", és elkezdett faj- és fajtabejelentéseket tenni, előkészíteni.

Baktay Borbála elmondta, a világon mintegy 1700 génbank van; a Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot az első húszba sorolják a gyűjteménye nagyságát tekintve, mivel 1200 növényfaj 57 ezer fajtájának 130 ezernél is több mintáját őrzi.

Áder János hozzátette, nem a világ másik végéről hoznak ide növényi magokat, hanem azokat tartják vagy őrzik, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon megteremtek, őshonosak voltak.

Példaként hozta fel, hogy több mint 8000-féle búzát őriznek a magyarországi génbankban.

Baktay Borbála megjegyezte, az intézmény búzagyűjtménye "tizenvalahányadik", 4 ezer fajtából álló babgyűjteménye pedig szinte egyedülálló a világon.

A mai napig zajlanak gyűjtések és gyűjtőutak Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein is, a gyűjtemény évente több mint 150-200 új génbanki tétellel, tehát új fajtával növekszik - fűzte hozzá a főigazgató.

Áder Jánosnak arra a kérdésére, hogyan tudják megőrizni a magok csíraképességét, Baktay Borbála azt mondta, a nedvességtartalmat kíméletes szárítással 4-7 százalékra csökkentik, majd a magokat vákuumcsomagolják, ezután pedig plusz 5 és mínusz 20 Celsius-fok hőmérsékletű hűtőtárolókba teszik; utóbbiban száz évig is csíraképesen lehet megtartani a szárított magokat.

Beszámolt arról, 2013-ban kampányt indítottak annak érdekében, hogy hozzá lehessen jutni a génbankban őrzött, az általuk mezőgazdasági, kertészeti tevékenységre érdemesnek talált fajtákhoz, tekintettel arra is, hogy évente 500 növény több mint 7000 különböző fajtáját szaporítják génbanki, kísérleti céllal.

Minden év februárjában közzéteszik a listát a növényekről, amelyekből bárki választhat, és ez annyira célt ért, hogy az elmúlt 12 évben megtízszereződött a génbank által kiküldött minták száma, köztük régi fajtákból, házikerti fajtákból, tájfajtákból, akár paprikából, paradicsomból, babokból - mondta a főigazgató.

A központ vezetője jelezte, emellett húsz gazdával van szerződésük, akik különböző gabonákat és egyéb növényeket próbálnak ki nagyobb területen, kifejezetten a termesztés biztonsága és a termesztéstechnológia vizsgálata, kialakítása céljából.

Baktay Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy bár a génbankban mintegy 1200 növényfajnak a magjait, illetve szaporítóanyagát őrzik, a szántóföldi növények és zöldségek, gyógy- és aromanövények fajtajegyzékén kicsit több mint 100 növényfaj szerepel.

"Óriási a kontraszt a kettő között, és én azt gondolom, hogy ez jól mutatja, hogy mik a lehetőségeink, mennyivel több növényfaj lehetne termesztésben, és mik azok, amikkel ezen belül mi élünk" - közölte a szakember.

Baktay Borbála hangsúlyozta, komoly génbanki anyaguk van az egykor Szíriában működő, mára megszűnt Icarda, azaz a száraz területek nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpontja révén, az onnan az 1970-es, 1980-as, 1990-es években hozzájuk került gyűjtemény ma is a szárazságtűrő növények vizsgálati alapanyagát jelenti.

Vannak már a világon olyan klímájú területek, mint amilyenek felé "mi haladunk", és ott is zajlik növénytermesztés, tehát tőlük genetikai alapanyagot, jó gyakorlatot és szakmai tudást is át lehet venni - tette hozzá.

Áder János úgy vélte, az egyik oldalon van veszély, de a másik oldalon van remény, és van megoldás is.

"Ezt úgy hívják, hogy alkalmazkodás, és ehhez önök megfelelő tudással, tapasztalattal, és nem utolsósorban szaporítóanyaggal, vetőmagokkal rendelkeznek, ez jó hír, azt gondolom, mindannyiunk számára" - fogalmazott a volt államfő.

Baktay Borbála szólt arról is, hogy a génbank "nem most ébredt", már a 2000-es évek elején elkezdett foglalkozni a Homokhátság mezőgazdaságának, a homoktalajoknak a problémájával, az aszállyal, az aszálytűrő növények vizsgálatával, és azóta rengeteg tapasztalatot szereztek.(F:MTI)

A citrom héja...

  
 

A citrom héjában rejlő csodálatos anyag felfedezéséért
  Szent-Györgyi Albert 1941-ben  Nobel-díjat kapott.

   Mi, magyarok sem igen tudjuk ezt, mert nem beszélnek róla azok, akiknek kéne!
   Pedig  tele torokból kéne  ezt a világ felé kiáltanunk !!!

   Nagyon sok olyan vendéglátós (étterem, kávézó) szakember van, aki az
   egész citromot felhasználja és abból nem pocsékol el semmit.

   Hogyan lehet a teljes citromot úgy felhasználni, hogy abból semmi ne
   menjen pocsékba?

   Egyszerű... tegyél egy "jól megmosott" citromot a hűtőgép mélyhűtő
   rekeszébe. Ha már megfagyott a citrom, akkor dolgozd fel, vagyis
   reszeld le az egészet (annak lehámozása nélkül) és azt szórd rá az
   élelmiszereidre.

   Szórhatsz belőle a whisky-be, a borba, a salátára, a fagylaltra, a
   levesre, a tésztára, a spagetti szószra, a rizsre, a sushira, de a
   halétre is. Az ételeid íze a vártnál csodálatosabb lesz, mint amit
   valaha kóstoltál.

   Mi lehet a teljes citrom felhasználásának nagy előnye, ha nem a
   megelőzés és az, hogy új ízeket adjál az ételeidnek?

   Nos, a citrom héja 5-10-szer több vitamint tartalmaz, mint maga a
   citrom leve.

Ízek varázsa

 

Reformkonyha...

Ízek varázsa linkek

A forralt bor...

A savanyú káposzta...

Vega receptek...

Szőlő lekvár

Mikrozöldség

Szokatlan élelmiszerek...

Fekete fokhagyma...

Hazai ízek, hazai asztalokon

 

Európai gombatermesztés

Az európai gombatermesztés olyan stratégiai mezőgazdasági ágazat, amely a hagyományt és az innovációt ötvözi. Évi mintegy egymillió tonnás termelésével ez a mezőgazdasági ágazat több ezer gazdálkodó számára fontos bevételi forrást jelent, miközben egészséges és fenntartható élelmiszerterméket biztosít. Az európai gombatermesztés stabil és 2025-re várhatóan 1 040 200 tonna termelést fog elérni. Lengyelország és Hollandia a fő termelők, amelyek a teljes mennyiség több mint 70%-át adják. Az ágazat főként az Agaricus (csiperke) fajtákra összpontosít, amelyet ellenőrzött környezetben termesztenek, ami garantálja a magas színvonalat, bár a Pleurotus (laskagomba) termelése is növekszik. Olaszországban a Cardoncello, a Pioppino és a Shiitake fajták ma már folyamatosan elérhetők a piacokon és a nagy kiskereskedelmi láncokban. A termelés mintegy kétharmadát a friss piacra szánják, míg a fennmaradó részt feldolgozzák - írja a NAK.