Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lekvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 25., hétfő

Szőlő lekvár

Szőlőből régebben lekvárt is készítettek. Csak a fekete vagy kék színű, húsos bogyójú szőlő volt alkalmas erre a célra. Kelttésztába, fánkba, rétesbe használták. Mivel igen pepecselő munkának számított, az utóbbi évtizedekben már felhagytak készítésével. A kedvelt téli csemegék közé tartozott még az Alföldön a szőlőbefőtt. Készítése igen egyszerű volt: a nagyszemű, egészséges szőlőfürtöket megmosták és üvegekbe vagy régebben cserépfazekakba rakták, musttal leöntötték, majd kidunsztolták. Az ország középső és déli részén szőlőből és mustból olyan csemegéket is készítettek, melyeknek kapcsolatai a Balkán, illetve még tovább délkelet felé, Kis-Ázsia mohamedán népei felé vezetnek. Ezek közül a készítmények közül legismertebb az édesbor, állított bor vagy fojtott must. Ez úgy készült, hogy a friss mustot addig forralták bográcsban, amíg az összes habját feladta. Ezután hordóba öntötték és jó erősen ledugaszolták. Elsősorban lakodalomban, vendégségben fogyasztották. Különösen az asszonyok kedvelték, ezért tréfásan kontyalávalónak is nevezték, borral keverve azonban a férfiak sem vetették meg. Jellegzetes keleti eredetű csemege volt a mustméz vagy pekmez is. Szüretkor a taposókádról frissen lecsurgó mustból egy-két fertályra valót kivettek az asszonyok és lekvárfőző rézüstbe öntve, lassú tűzön forralni kezdték. Amikor a must sűrűsödni kezdett, felszeletelt birsalmát vagy kockákra vágott sütőtököt tettek bele. Addig főzték, amíg méz sűrűségűvé nem vált. Ezután cserépfazekakba töltötték és kis időre kemencébe tették, hogy a teteje megbőrösödjön. Mustos töknek is nevezték és a legfinomabb téli csemegének számított. Kenyérrel mártogatva ették. Különösen asszonyok és gyerekek kedvence volt (részletesen lásd Andrásfalvy B. 1961a; vö. még: Csoma Zs. 1986b). A must felhasználásához tartozik, hogy az aszalt almát, szilvát, meggyet szüretkor mustban megmosták, majd újra megszárították. Úgy tartották, hogy ettől nemcsak az íze lett jobb, hanem jobban el is állt. Az édes csemegék mellett ugyancsak oszmán-török eredetű ételünk a töltött káposzta elődjének számító szárma (Délalföld) vagy dalma (Erdély), ami nem egyéb, mint szőlőlevélbe csomagolt húsgombóc (MNL V. 332). (F:Magyar Néprajz II.Gazdálkodás)

2023. augusztus 18., péntek

Szilvatermés...


Közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés, a gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gyümölcsből - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös piaci körképéből.

    A két szervezet közleményében felidézte, hogy az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi idő néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás pedig a monília-fertőzés elleni védekezést nehezítette.
    A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek Magyarországon szilvát a gazdálkodók. A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye áll 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények vannak, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.
    A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a gyümölcs ipari feldolgozása is. A Magyarországon termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, lekvár és befőtt mellett pálinka alapanyagául is szolgál a gyümölcs.
    A NAK és a FruitVeb kiemelte azt is, hogy a szilva természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma.(f:mti)

2021. szeptember 4., szombat

Szilvanapok...

Koncertekkel, gyerekprogramokkal és látványkonyhával is várja  az érdeklődőket a 23. Szilvanapok szeptember 10 és 12. között Szarvason.

A programok péntek délután felvonulással kezdődnek, majd koncertekkel és különleges hagyományőrző programokkal folytatódnak a vasárnapi szilvabúcsúztató zárásig - közölték a szervezők az MTI-vel.     A rendezvényen idén több mint 60 előadóművész, mások mellett a Balkan Fanatik, Deák Bill Gyula, az Anna and the Barbies, Poór Péter és Rózsás Viktória, a Tessedik táncegyüttes, a Cimbaliband és az Apropó zenekar is fellép.     A tematikus udvarok helyszínei között található a Kölyök udvar, a Kézművessörök udvara, a Borudvar, a Korona katlan és a Zebra Club, valamint a szilvanapi Látványkonyha, a Lekvárosok utcája és a Sütisor.     A szilvanapi látványkonyhában Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke, Venesz-díjas Olimpiai Aranyérmes Mesterszakács fog alkotni, a receptversenyen pedig Szarvas kedvenc szilvás süteményeit keresik.     A programokról bővebben a www.szilvanapok.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. (F:mti)

2020. július 22., szerda

A szilva

Nagyításhoz kattintson a képre
Július végétől tűnnek fel a piacokon a kék szilvagúlák, és az egymást követően érő fajtákból legalább szeptember végéig vásárolhatunk. A szilva nem tartozik a legmegbecsültebb gyümölcsök közé, de talán csak azért, mert többnyire olcsón hozzájuthatunk. Hosszú ideig a szilva volt a legnagyobb faállományú gyümölcsfaj Magyarországon, a hegyvidékeken és az alföldeken egyaránt termesztették. Az édes-savanykás szilva elődeink táplálkozásában sokkal több volt egyszerű gyümölcsnél: az aszalt szilva vagy a cukor nélkül, sűrűre főzött szilvalekvár fontos téli táplálékot jelentett.