Vadállomány...

 

Szarvasbőgés

 Szeptember hajnalain különleges hang tölti meg a magyar erdőket: a gímszarvasbikák mély, messze hallatszó bőgése. Nem véletlen, hogy ilyenkor turisták százai indulnak útnak, hogy ennek fültanúi legyenek. A szarvasbőgés azonban nemcsak felejthetetlen élmény, hanem a vadgazdálkodás kiemelten fontos időszaka is. A szarvasbika szeptemberben keresi párját, és hangos bőgéssel hívja magához a teheneket, egyben elriasztva a rivális hímeket. Ez a nászidőszak hetekig tart, sok helyen már augusztus végén megkezdődik, és egészen október közepéig elhúzódhat az úgynevezett „utóbőgésig”.

Drónpilóta képzés

Január 30-án indul a növényvédelmi drónpilóta képzés Szarvason a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az ABZ Drone Kft. együttműködésében - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

    A szakképesítés megszerzésével lehetőség nyílik növényvédelmi monitorozás és növényvédelmi kezelések drónnal történő elvégzésére.
    A képzési tematika nemcsak a növényvédelmi, térinformatikai, jogi és repüléstechnikai ismereteket tartalmazza, hanem kiegészül a MATE Szent István Biztonságkutató Központja által oktatott, a kritikus infrastruktúrák és létfontosságú rendszerek védelmével kapcsolatos drónos alkalmazásokkal is.
    Az elméleti képzés, a számítógépes térinformatikai munkaállomások a MATE kedden átadott Öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központjában, a szarvasi Halászati Kutatóintézet (HAKI) területén lesznek.
    A hiánypótló képzésre szép számú érdeklődő van - mondta a beruházás átadóján Gyuricza Csaba rektor. "Növényvédelmi drónpilóta képzésben egyetem ilyen mélységig még nem vett részt piaci partnerrel közösen" - jegyezte meg.
    Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője az egyetem által kiadott közlemény szerint a képzéssel kapcsolatban közölte, a dél-alföldi régióban ez az első növényvédelmi drónpilóta képzés, amelyre éves szinten akár 250 hallgatót is tudnak fogadni. A cég hét éve foglalkozik a drónok mezőgazdasági felhasználásával és több mint 500 drónpilótát képeztek ezideáig.
    Bozán Csaba projektvezető, a MATE Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontjának vezetője az MTI-nek elmondta, a végzett drónpilóták az általuk felvett adatokat ki is tudják majd értékelni, így "léphetnek egyet a precíziós gazdálkodás irányába". Amihez még persze talajszintű adatokra is szükség van - jegyezte meg.
    Napjainkban a drónok szerepe vitathatatlan; mezőgazdasági, építőipari, biztonságtechnikai, valamint rend- és polgárvédelmi felhasználásuk egyaránt kiemelt fontosságú, ezért a képzésen szerezhető tudás piaci értéke is rendkívüli - közölte az egyetem.(F:MTI)

Szarvasbőgés-hallgató túrák

Elkezdődött a gímszarvasbikák bőgése a gemenci erdőben, a Gemenc Zrt. erdei vasúttal szervez kirándulást a bőgéstől leghangosabb erdőrészekhez - közölte az erdőgazdaság az MTI-vel.

    A természet iránt érdeklődők a következő két hétvégén, pénteken és szombaton vehetnek részt - ahogy közleményükben írták - az "igazi szarvasbőgés-hallgató túrákon", a kirándulás minden alkalommal este fél hétkor a pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indul, túravezetőkkel.
    A résztvevők ezt megelőzően a Gímvallatás elnevezésű agancs- és bőgőkürt-bemutatón megtudhatják azt, hogy mit olvasnak ki a szakemberek a hullajtott agancsokból, hányféle bőgő hangot lehet hallani az erdőben, valamint hogy hogyan élnek a gímszarvasok. A bemutatón láthatók lesznek az elmúlt években gyűjtött legérdekesebb hullajtott agancsok, és megszólaltatják a bőgőkürtöt is. A program része a Legenda és valóság - A gemenci csodaszarvas című interaktív kiállítás.
    Mint megjegyezték, az erdőgazdaság gyermekeknek általában nem ajánlja a  részvételt, mivel a több órás kirándulások csak akkor eredményesek, ha a látogatók végig csendben figyelnek.
    A Gemenc Zrt. ugyanakkor fontosnak tartja a természet megszerettetését, megismertetését és a természetvédelmi szemléletformálást, ezért egy alkalommal, szeptember 10-én külön túrát szervez gyermekeknek az erdei vasút egyik megállójánál, Lassiban, ahol kézműves foglalkozások is várják a csendes hallgatózást hamar megunó kicsiket - írták a közleményben.(F:MTI)

Vadállomány

 

Szilvanapok...

Koncertekkel, gyerekprogramokkal és látványkonyhával is várja  az érdeklődőket a 23. Szilvanapok szeptember 10 és 12. között Szarvason.

A programok péntek délután felvonulással kezdődnek, majd koncertekkel és különleges hagyományőrző programokkal folytatódnak a vasárnapi szilvabúcsúztató zárásig - közölték a szervezők az MTI-vel.     A rendezvényen idén több mint 60 előadóművész, mások mellett a Balkan Fanatik, Deák Bill Gyula, az Anna and the Barbies, Poór Péter és Rózsás Viktória, a Tessedik táncegyüttes, a Cimbaliband és az Apropó zenekar is fellép.     A tematikus udvarok helyszínei között található a Kölyök udvar, a Kézművessörök udvara, a Borudvar, a Korona katlan és a Zebra Club, valamint a szilvanapi Látványkonyha, a Lekvárosok utcája és a Sütisor.     A szilvanapi látványkonyhában Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke, Venesz-díjas Olimpiai Aranyérmes Mesterszakács fog alkotni, a receptversenyen pedig Szarvas kedvenc szilvás süteményeit keresik.     A programokról bővebben a www.szilvanapok.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. (F:mti)

A hazai vadállomány

Nagyításhoz kattintson a képre

Veterán gépek

Idén is várják a veterán gép- vagy járműtulajdonosokat Szarvason.

Időpont: 2019. május 01.
Helyszín: Szarvas, Erzsébet Liget

Emlékezés az elődökre - Tessedik Sámuel

Tessedik Sámuel (1742 - 1820)

Tessedik Sámuel,  (1742. április 20. – 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.

Meglátogatta a jénai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. Halléban, Jéna és Potsdam környékén a csatornarendszereket, a vízszabályozó gátakat, az öntözéses kísérleteket, a lecsapolási munkálatokat, a homokra telepített erdős ligeteket, a homokmegkötést, a mezőgazdasági ipart, a közoktatás fejlett intézményeit, és az oktatás tartalmi vonatkozásait tanulmányozta.

1767-től Szarvason nemcsak az egyházközségi lelkészi hivatalt töltötte be, hanem az evangélikus iskolában is nagy buzgalommal tanított, s ő lett a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője. Természetesen ekkor még nem elemi népiskolára kell gondolnunk, hanem arra, hogy a telekkel, földbirtokkal rendelkező parasztemberek gyermekei járhattak az egyházi iskolába, ahol Tessedik Sámuel az írás, olvasás, számolás, hittan mellett a faültetést és -ápolást és a selyemhernyó-tenyésztést is megtanította a növendékeknek mind elméletben, mind gyakorlatban, sőt az állattenyésztés, a szőlészet, a kertgazdaság kapcsán is megkapták az alapismereteket. Elemi egészségtant is tanultak, tanulták az egészség megőrzésének titkait és a betegségek gyógyításának módjait, de a kereskedelmi számtan, a földmérés, az elemi építészet, a mértani rajz, a meteorológia és a közgazdaság körébe tartozó alapvető tudnivalók oktatása sem maradt el.

1767-ben a saját szarvasi kertjében kezdte meg fásítási kísérleteit. Hamar felismerte azt, hogy a kert egy része szikes talajú, amelyen a fásítás és általában a növénytermesztés sok nehézséggel jár. Azonban a Jénában végzett tanulmányai alapján hozzáfogott a szikes talaj vizsgálatához és kísérletezni kezdett megjavítása és hasznosítása céljából, ennek keretében különféle fajtájú fák ültetésével is kísérletezett.

Tessedik kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival pedig megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.

A szarvasi gyakorlati gazdasági intézetnek megalapításában nagy érdemeket szerzett. 1809. február 17-én I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki. Egykori iskolája Szarvason ma múzeumnak van berendezve, s tiszteletére Tessedik Sámuel Múzeumnak nevezik.