FeHoVa...

 

Megnyílt a 32. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a február 8-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.

Vadállomány...

 

Vadállomány...

 Hazánk vadállománya kiemelkedő természeti kincs, melyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn, legyen szó akár a nagy-, akár az apróvadfajokról. Éppen ezért az ökológiai ismeretekre alapozott vadgazdálkodás során a biodiverzitás megőrzését, az élőhelyek fokozott védelmét, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szabályzást, a fenntartható gazdálkodást kívánjuk megvalósítani. A vadászat szabadidős jelentőségén túl az ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának fontos biztosítéka.

Vadászat (+)

 

A vadászat szerepe

Vadászati és Természeti Világkiállítás

A kutya és a vadászat

A vadászat jelentősége

Vadállomány...

Vadászati kiállítás...

Természeti gazdálkodás...

A vadgazdálkodás jelene és jövője

Küzdelem az orvvadászok ellen

Mg. lapok

Túzokvédelem...

Vadgazdálkodás...

 

A vadászat ismeretlen oldala

Szeretettel várjuk az érdeklődőket Izsákné Simon Adrienn: A sünkutyától az aranyszalonkáig - A vadászat ismeretlen oldala című könyvének bemutatójára. Közreműködők: Bíró Gabriella vadgazdálkodási szakmérnök a Vadászati Kulturális Egyesület munkatársa, a Diána Vadászhölgy klub titkára és Földvári Attila az Országos Magyar Vadászkamara szóvívője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet munkatársa Időpont: 2025. január 23. (csütörtök) 17 óra Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik terem (Budapest 1012 Attila út 93.)

Kutya bajunk

Kutya bajunk...

Állatvédelem...

Ökológiai mancsnyom

Bánásmód az állatokkal

Kutya-simogatás...

A kutya és a vadászat

Kutya fóbia

A világ legkedveltebb, legnépszerűbb kutya fajtái

Kutyatámadás...

Kutyaviselkedés...

A kutya

A kutyatámadás elkerülése...

A kutya

A kutya érzékszervei...

Kutya vk

Magyar Tudós Tárlat

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tisztelettel meghívja Önt a
Magyar Tudós Tárlat – (M)értékteremtő nagyjaink 2023. december 6.

Időpont: 2023. december 6-án, szerdán 10.00 óra

Program:
10.00 – 10.30 Regisztráció
10.30 – 12.30 Előadások

Az Emléknap megnyitása:

Lükőné Örsi Gabriella könyvtári főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Előadások:

Roth Gyula erdőmérnök, az erdőművelés és vadászat tanítómestere
előadó: Gáspár László erdésztechnikus, faipari mérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, muzeológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Khin Antal, a Csallóköz és a halászat kutatója
előadó: Lengyel Attila történész, tudományos titkár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Matolcsi János, az állatcsont-kutatás megújítója
előadó: Dr. Kőrösi Andrea archeozoológus, általános főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

12.30: Zárszó, majd az előadásokhoz kapcsolódó kamarakiállítás közös megtekintése.

Helyszín:
MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, 1012 Budapest Attila út 93.
Tessedik terem

A program a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Könyvtár rendezésében, Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A programon a részvétel ingyenes. A résztvevők kvízt tölthetnek ki, melynek kitöltői között könyvjutalmat sorsolunk ki.

 Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

Erdélyi kopó emlékérem

Erdélyi kopó megnevezéssel emlékérmét bocsát forgalomba az állatok világnapján, szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a négy éve indított magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat részeként - tájékoztatta az MNB az MTI-t kedden.

    Mint írják, az erdélyi kopó jellegzetességeit megörökítő 3000 forint névértékű színesfém emlékérme a 2019-ben indult magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat ötödik tagjaként jelenik meg: a magyar vizsla, a komondor, a magyar agár és a mudi emlékérmét követi a sorban.
    Az erdélyi kopó emlékérme a sorozat jellegét adó motívumválasztást követi: Az előlap központi motívuma, egy erdélyi kopó félalakos ábrázolása jól tükrözi a fajta jellemét. Az emlékérme hátlapján egy vadászjelenet látható, amint két erdélyi kopó sűrű növényzettel borított terepen vaddisznót hajt. Az emlékérmét Szilos András iparművész tervezte.
    Az emlékérme 75 százalékban réz, 4 százalékban nikkel és 21 százalékban cink ötvözetéből készült, súlya 16 gramm, átmérője 34 milliméter, széle recézett. Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 20 ezer darabos példányszámban jelenik meg - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint felidézik, 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük az erdélyi kopót is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés. 2017-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe emelték ezt a vadászkutyát is másik nyolc őshonos kutyafajtával együtt.
    Az erdélyi kopó a honfoglaló őseinkkel érkezhetett a Kárpát-medencébe. A kitartó, intelligens és rendkívül jó tájékozódási képességű fajtát a környezeti tényezők és a vadászati igények alakították és maguk a vadászok nemesítették ki. Fénykora a középkorra tehető, az agarak és vizslák mellett. Elsősorban hajtóvadászatra használták. A második világháború után a fajtatiszta egyedek száma folyamatosan csökkent. Mára a fajta stabilizálódott, de még mindig veszélyeztetett - olvasható a közleményben.
    Az emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében október 4-től egy évig névértéken vásárolható meg az emlékérméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. boltjában, illetve a pénzverő webáruházában.(F:MTI)

 

FeHova...

Február 9-én nyitja kapuit a 29. FeHoVa – Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

A vadászat szerepe

A vadászat nemcsak kultúra, hagyomány és természetvédelem, hanem egészséges élelmiszert is "előállító" tevékenység - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon, szombaton, Soponyán.

 A miniszter kifejtette, az agrártárca kiemelten támogatja a hazai vadásztársadalmat és azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék és átéljék azt az inspiráló erőt, amelyet a természetben való egyszerű létezés öröme adhat az embernek.

    Az elmúlt években számos előrelépést, eredményt ért el az ágazat. 2017-ben létrejött a tájegységi fővadász rendszer, amely immár ötödik éve sikeresen közreműködik a vadgazdálkodásban, segítve a vadászatra jogosultak munkáját a minél eredményesebb, tartalmasabb vadgazdálkodásban, a vadgazdálkodók és természetvédelmi szervezetek összhangjának kialakításában és a vadászati kultúra megőrzésében. Emellett megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, hogy érdemi segítséget nyújtson a vadkárok felmérésében és értékelésében - tette hozzá.
    A tárcavezető kitért arra is, hogy az idei évben újraalakították az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsokat.
    Hangsúlyozta, a vadászat aligha képzelhető el vadászkutya nélkül. Jó hír, hogy 2020-tól az egyik őshonos magyar kutyafajtánk, az erdélyi kopó is alkalmazható terelővadászatokon. Bízunk benne, hogy ez is hozzájárul a fajta megőrzéséhez, törzskönyvezett egyedszámának gyarapodásához.
    Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadhús fogyasztása számos élettani előnnyel jár. Az elmúlt években éppen ezért egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy bemutassák és népszerűsítsék a vadhúsfogyasztás páratlan előnyeit.
    Vadászok és séfek segítik ebben egymást, fesztiválokon, bemutatókon ismerhetjük meg a gasztronómia eme pazar világát és szakácskönyvek adnak hasznos ismereteket. A vadhús szeretetének, illetve fogyasztásának népszerűsítésében a Vadex Mezőföldi Zrt.-nek kiemelkedő szerepe van - húzta alá a miniszter.
    A tárcavezető elmondta, a 2021/2022-es vadgazdálkodási évet sikerrel zárták: az ágazat 4 milliárd forintos eredményt realizált. Az Agrárminisztérium a jövőben is partneri segítséget nyújt a vadászoknak, legyen szó akár a hagyományőrzést szolgáló kezdeményezések, a vadgazdálkodási ismeretterjesztést szolgáló projektek támogatásáról vagy éppen az aktuálisan jelentkező nehézségek kezeléséről - emlékeztetett a miniszter.(F:MTI)

Szent Hubertus búcsú

Az erdészek és vadászok zarándoklatát, a Szent Hubertus búcsút rendezik meg szombaton Mátraverebély-Szentkúton, egybekötve a IV. Kelet-Cserháti Trófeaszemlével - tájékoztatta az MTI-t a kegyhely sajtófőnöke.

    A Szent Hubertus búcsú mindig az év utolsó zarándoklata Mátraverebély-Szentkúton, amelynek különlegessége, hogy egy dámbika terítéke is díszíti a templomot, kiemelve a rendezvény egyediségét - mondta Kerekes-Dancsok Regina, hozzátéve: a szervezők idén is abban bíznak, hogy "Szent Hubertus eléjük vezeti a vadat". (Szent Hubertus a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.)
    A trófeabemutató a szakmai közönségnek reggel 10 órakor kezdődik, 11 órától pedig a Szent Hubertus-mise lesz.
    A sajtófőnök közölte: a rendezvény elsősorban vadászoknak szól, de délutántól a szervezők szívesen fogadnak minden érdeklődőt. Idén egy különleges, virtuális vadászatot is rendeznek a helyszínen felállított sátorban, illetve a vadászterületeken történő gazdálkodást segítő informatikai rendszert is bemutatják.
    A Szent Hubertus búcsú a 16., és egyben idei utolsó búcsú lesz a Nógrád megyei nemzeti kegyhelyen.(F:mti)

Vadállomány

 

Vadbiológusok Nemzetközi kongresszusa

Megkezdődött kedden a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) 35. kongresszusa, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan tartanak Budapesten.

    A kongresszus megnyitóján Kovács Zoltán, a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a rendezvényen 20 nap alatt hat nemzetközi konferenciát tartanak, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa az első ezek sorában.
    Hozzátette: a kongresszus központi témája a vadgazdálkodás a 21. században, valamint az ember és a vadállomány együttélésének a kérdései. Ez utóbbi téma aktualitását mutatja, hogy egyre több vadon élő állat, róka, vaddisznó jelenik meg a nagyvárosokban is - tette hozzá.
    A kormánybiztos kiemelte, hogy az eseményen a világ legjobb szakemberei osztják meg egymással tapasztalataikat, és ezeket a fórumnak köszönhetően később a gyakorlatban is hasznosítani lehet.
    Csányi Sándor, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) elnöke elmondta, hogy az IUGB 35. kongresszusán több mint száz vadvilágkutató vesz részt mintegy 29 országból.
    A kongresszuson a különböző országok szakértői a vadgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a vadászattal, az urbanizációval, az ökoszisztémával és a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadvilág együttélésével kapcsolatos kutatásaikat mutatják be és ezekben a témákban műhelybeszélgetéseket is rendeznek.
    Csányi Sándor kiemelte, hogy a konferencia a fiatal pályakezdő kutatók számára kiemelt fórumot biztosít az általuk végzett tudományos munka bemutatására.
    Az eseményen George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti rendezvényen lehetőség nyílik a vadon élő állatok megóvásával, vadászatával, az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások megosztására.
    Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a vadállomány megőrzendő kincs, de egyben megújuló természeti erőforrás is, ezért gazdálkodni kell vele.
    "A kívánatos, szakszerű vadgazdálkodás viszont csak a környezetével harmonikus kapcsolatban álló vadállománnyal valósítható meg" - tette hozzá.
    Elmondta, hogy a kongresszus kiváló fórumot kínál a vadon élő állatok kezelésével, megőrzésével, a mezőgazdasággal, erdészettel, vadászattal kapcsolatos kérdések áttekintésére, a csapdázással, az urbanizációval, az ökoszisztémával, a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások bemutatására. Alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a vadgazdálkodás kritikus kérdéseire és azonosítsa az aktuális kihívásokat és lehetőségeket.
    Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt fél évszázadban az ökológiai gondolkodás és a fenntarthatóság szorosan összekapcsolódott a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel. "Az emberi fejlődés fenntarthatósága csak akkor valósítható meg, ha nem pusztítják azokat az ökoszisztémákat, amelyektől az emberek és a vadon élő állatok egyaránt függenek" - mondta.
    "A biológiai sokféleség megőrzése óriási kihívás, ezért megalapozott tudásra és a vadon élő állatok között fennálló kölcsönhatások ismeretére van szükség" - jegyezte meg Kováts Ferenc.
    Mint mondta, a konferencia nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bölcs hasznosítás szerint egy kisebb létszámú, de jobb minőségű, ivararányában, korszerkezetében helyreállított értékes vadállomány alakuljon ki, amely nem terheli túl a környezetét és az általa okozott konfliktusok száma még kezelhető. A 21. századi vadgazdálkodásnak ennek a kihívásnak kell megfelelnie.(F:mti)

Vadászati és Természeti Világkiállítás

Az idei "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon Magyarország a 2017-es vizes világbajnokság után újra megmutathatja, hogy mekkora tapasztalata van ilyen nagyszabású események szervezésében; ilyen komplex kiállítást a Hungexpo, Budapest és az ország még nem rendezett - mondta Kovács Zoltán államtitkár, a világkiállítás megrendezéséért felelős kormánybiztos az Origónak.

    A szerdán közzétett interjúban a kormánybiztos a rendezvényt jó alkalomnak nevezte a rendezvényszervező-ipar újraindulásának támogatására, valamint a konferencia- és a nemzetközi kiállításturizmus újraindítására is.
    Arra kérdésre, hogy miért került a baloldal célkeresztjébe a vadászati világkiállítás, Kovács Zoltán elmondta, a hangulatkeltés és botránykeresés a baloldal politikai eszköztárának központi eleme. "Nyilván úgy gondolják, hogy a vadászat témaköre kiválóan alkalmas a társadalom megosztására, a hangulatkeltésre, emberek egymás ellen hangolására" - mondta.
    Hozzátette, nemcsak azért érthetetlen ez, mert a vadászat ügye nem lehet politikai kérdés, hiszen a 70 ezer embert soraiban tudó magyar vadásztársadalomban minden politikai meggyőződés képviselői ott vannak, köztük a baloldal prominensei is, hanem azért is, mert a 21. század elején a vadászat kérdéséhez kapcsolódó szakmai tartalom pont a baloldali aktivisták által előszeretettel kisajátított témák - az ökológiai, fenntarthatósági kérdések - körül összpontosul.
    Megjegyezte, hogy a támadásokat egyelőre nemcsak a tartalomra, hanem a rendezvény költségeire koncentrálva indították meg, noha az emlegetett összegeknek szerinte semmi köze a valósághoz. A világkiállítás összköltségvetése - négy helyszínen: Budapesten a Hungexpón, Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, valamint egy többhetes rendezvénysorozat a lovas Európa-bajnoksággal együtt - az eredetileg tervezett 17 milliárd forint körül lesz. A Hungexpo 55 milliárd forintból megvalósuló teljes felújítása abban az értelemben kapcsolódik a világkiállításhoz, hogy a megújuló kiállítótér ad otthont ennek a rendezvénynek, ahogyan a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is és ahogyan a következő években-évtizedekben még sok hasonló méretű és színvonalú rendezvénynek, kiállításnak is - ismertette a részleteket. Ráadásul ennek a beruházásnak a költsége a következő évtizedekben a bérleti díjakból és bevételekből visszajut a magyar költségvetésbe - hangsúlyozta Kovács Zoltán.
    Az interjúban a kormánybiztos szólt arról is, hogy a szeptember 25. és október 14. közötti világkiállítás 20 napja alatt 6 nemzetközi konferenciát rendeznek, a konferenciákon és a kiállításon jelen állás szerint a világ csaknem 100 országa képviselteti magát, melyeknek nagyjából fele saját standon mutatja be szakmai tevékenységét, tapasztalatait és hagyományait.
    A Hungexpo teljes, 75 ezer négyzetméteres területét, azaz mind a 8 kiállítócsarnokot használják, ezek közül 6 pavilonban a kiállítás teljes időtartama alatta látogatható, múzeumszerű formátummal találkozhatnak majd a látogatók. A magyar vadászat és vadászati kultúra ezeréves történetét bemutató kiállítás mellett külön csarnokot szentelnek a Kárpát-medence vizes élőhelyei bemutatásának, a hagyományos vadászati módoknak, lesz több ezer négyzetméteres trófeaszemle és -kiállítás, preparátorbajnokság és önálló kiállítótérben mutatkoznak be a világ országai és vadászattal, vadvédelemmel foglalkozó szervezetei.
    A hazai rendezésű vadászati és vadgazdálkodási konferencia, a nemzetközi konferenciák és a World Conservation Forum kiváló kereteket ad majd a szakmai beszélgetéseken túl a laikusok számára is. A világkiállítás részeként két kereskedelmi kiállítást is rendeznek, szeptember 30. és október 3. között a B és E csarnokokban lesz egy hagyományos vadászati-horgászati kiállítás, a FeHoVa PLUSZ, október 7. és 10. között megrendezik az OMÉK-ot (az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt) is - beszélt a részletekről Kovács Zoltán. (F:mti)

Vaddisznóállomány...

Annak ellenére, hogy vadászatuk Európában mindenütt intenzív, a vaddisznó-állományok terjeszkedése, növekedése és az ebből eredő - főleg mezőgazdasági - kártétele növekszik. Ezen felül az állományok évről évre meglehetősen erősen változnak, így nagyon nehéz pontos képet rajzolni a faj elterjedéséről. Jelenleg nagyjából követi a kiterjedt erdőségeket, ahol az állatok védelmet és táplálékot találnak. A legkedvezőbbek száméra kétségkívül a nedves talajú lombos és elegyes erdők, ahol könnyen túrhat táplálék után, de fontos számára a nagy őszi tölgy- és bükkmakktermés is. Korábban bizonyára a ligeterdők voltak a vaddisznó elterjedésének középpontjai, de ezt az erdőtípust a mai Közép-Európában jószerivel teljesen kiirtották. A ligeterdőket a síkságon és a középhegységekben a fenyvessűrűségek helyettesítik, ide tudnak a disznók visszahúzódni, és ezek biztosítják, hogy ez a vad minden üldözés ellenére még mindig eredménnyel meg tud élni a kultúrterületeken. Hazánkban a vaddisznó nagyon elszaporodott, bevette magát a nádasokba is, de éjszakánként egyes erdő közeli települések belterületein is lehet találkozni vele.

A kutya és a vadászat

A vadászat nem könnyű feladat; gyakran kilométereket kell gyalogolni a vad megközelítéséig és leterítéséig. Ráadásul a nagyobb vadállatokkal való találkozás nem is teljesen veszélytelen. Az ember segítőtársként kutyát visz magával. A vadászat a kutya legősibb munkája; már az ősember is kihasználta erre a célra a ragadozó természetét.https://mezohir.hu/portal/2015/a-kutya-es-a-vadaszat-134894

A hazai vadállomány

Nagyításhoz kattintson a képre

Hangalapú állatriasztás

Mind a mezőgazdaságban, mind pedig a vadászatban gyakori témát jelentenek napjainkban az állatok által okozott károk. Ha hanggal szeretnénk elriasztani az állatokat, átfogó ismeretekkel kell rendelkeznünk arról, hogy mely állat milyen hallással rendelkezik. Ami pedig ezt leginkább leírja, az a hallástartomány. Ez lényegében egy skála, ami minden élőlény esetében más.F: https://www.agraragazat.hu/hir/hangalapu-allatriasztok-tudomanya

Vadászati kiállítás...

Az egyetlen olyan magyarországi kiállítás, amely átfogóan mutatja be a vadászat történetét. Sok más mellett egymillió éves agancsmetszet, 8000 éves gímszarvasagancs, közép- és újkori metszetek, világhírű trófeagyűjtemény várja a Vajdahunyadvár gótikus épületszárnyába ellátogatókat. A terem közepén lévő diorámák (élőképek) természethű – tavaszi, nyári, őszi, téli – környezetbe helyezve hozzák emberközelbe az öt nagyvadfajt: a szarvast, a dámvadat, a muflont, az őzet és a vaddisznót. 
F : http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/kiallitasok/vadaszati-kiallitas

Magyar vadászkutyák

Közismert magyar vadászkutyák

A Magyarországon jelenleg legveszélyeztetettebbnek számító kutyafajta, az erdélyi kopó. Valamint a magyar agár, akik belevalóságukat már csak a versenypályákon tudják bizonyítani mivel az agarászat az utóbbi 100 évben nemcsak hogy háttérbe szorult, de tilos is. Az első vadászkutyákat a honfoglaló őseink hozták magukkal, egy részük a mai agarakra a másik részük pedig a kopókra hasonlított.