Az Év fája...

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2024-ben a megtisztelő címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte – írja a fataj.hu.

Élőfakészlet megoszlása

Hazánk területén az élőfakészlet 87%-át a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozó fafajok alkotják. Az őshonos fafajok közül is kiemelt jelentőségűek a nemes tölgyek és a bükk. A behozott, meghonosodott fafajok és a különböző klónok elsősorban gyors növekedésük (pl. nemesnyár) vagy szárazságtűrő képességük (pl. feketefenyő) miatt terjedtek el. Az élőfakészlet tekintetében a tölgy a legjelentősebb.

Erdészeti körkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos körképe szerint az erdészeti ágazat szereplői kiegyensúlyozott időjárási viszonyok között, optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerő-piaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdik meg a 2023/2024-es erdészeti szezont - tájékoztatta a kamara szerdán az MTI-t.

    A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállomány-típusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította - tették hozzá.
    A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat.
    A fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Az új Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek - állapított meg körképe alapján a NAK.
    Az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. A fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást. Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, amelyek beszerzését a közeljövőben várható  pályázati lehetőségek remélhetőleg fellendítik.
    Az erdőtelepítések - régiónként változó intenzitással - mind az állami, mind a magánszektorban zajlanak. A kamara feltételezése szerint a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabonaimport miatt tapasztalható értékesítési nehézségek az erdőtelepítések felé terelhetnek földtulajdonosokat.
    Az elemzés végezetül kitér arra is, hogy a KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöld megoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható.(F:MTI)

Bükk...

Magyarország legszebb, legváltozatosabb hegysége, a Bükk. Az élmények széles tárháza kínál kalandot és pihenést a régióban, legyen szó akár komolyabb gyalogtúráról, kerékpározásról, városlátogatásról, termálvizes fürdőzésről.A hegység kitűnő turista infrastruktúrája és számos természeti szépsége rengeteg lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Az egyedülállóan szép, számtalan túrázási lehetőséget kínáló Bükk-fennsík, a népszerű Szalajka-völgy, a romantikus Lillafüred, a látogatható barlangok, a számos jól karbantartott tanösvény, a kisvasutak, a Bükkalján sorakozó termálfürdők. . https://kirandulastippek.hu/bukk

Nemzeti Park - Arborétum

Nemzeti Parkok

Bükk

Tanösvény

Túrizmus

Arborétumok

Bükki Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park

NP - videó

Vadonleső

Arborétum lap

Park lap

Bükk lap

Aggtelek lap

Barlangtúra, fénycsapdázás és denevérmegfigyelés

Észak-Magyarország három megyéjében mutat be értékeiből a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Magyar Nemzeti Parkok Hete 2022 sorozathoz kapcsolódva; többek között barlangtúrát, fénycsapdázást és denevérmegfigyelést is szerveznek.

    A BNPI közleménye szerint szombaton Őserdő-túrára invitálják az érdeklődőket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshutánál: a résztvevők a látványos túra közben megismerkedhetnek a természetes erdőképpel a fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Őserdőben, ahol több mint kétszáz éve nem folyik gazdálkodás. A túra útvonala: Bánya-hegyi elágazó - Három kő - Őserdő - Bánya-hegyi elágazó.
    Az éjszakai élővilágot mutatják be a június 6-i programon. Salgótarjánban, a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogató Központban várnak mindenkit, akit érdekel a rovarok fénycsapdázása és a denevérek megfigyelése. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
    Ugyanitt régészeti napot tartanak június 10-én, bemutatják az érdeklődőknek a baglyas-kői régészeti feltárás eredményeit.
    Ezen a napon szervezik az Esztáz-kői-barlangtúrát is. A BNPI közlése szerint a kicsi, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedő barlang a Heves megyei Felsőtárkánytól 3,5 kilométerre, a Gyetra-völgyben nyílik. A barlangban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, egy helyen létra segíti a közlekedést. A látogatáshoz sisak, fejlámpa szükséges, amelyet a túravezetők biztosítanak, ezeken kívül csak túraruházatra van szükség.
    Június 11-én, szombaton a kaptárkövek közötti sétára várják az érdeklődőket a Borsod megyei Szomolyán.  A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa-vonulat, Magyarország legtöbb fülkével (117) rendelkező kaptárkő-csoportja. A sziklaalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A kiépített járóplatformok segítségével minden korosztály számára elérhető a szakvezetett túra - közölte az igazgatóság.(F:MTI)

Bükki Csillagda

Keddtől látogatható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont, ahol többek között planetárium, interaktív kiállítás, naptávcső és VR-küldetések is várják a látogatókat.

    "Vannak még csodák Magyarországon" - méltatta a Bükki Csillagdát a hétfői ünnepélyes megnyitón Nagy István agrárminiszter, hozzátéve: a beruházás célja, hogy a természettől egyre távolodó embert visszahozza a természetbe.
    Mint emlékeztetett, a nemzeti parki igazgatóságok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt több mint 10 évben, csak tavaly 30 jelentős beruházás fejeződött be, együttesen 8,7 milliárd forint összértékben.
    A nemzeti parkok eredményeit jól mutatja, hogy létesítményeikben a regisztrált látogatószám az elmúlt 13 év alatt 900 ezer főről 1,6 millióra növekedett - idézte fel a miniszter.
    Elmondása szerint az igazgatóságok fenntartásában 355 létesítmény hivatott a természet csodáit bemutatni, ez a szám pedig az utóbbi nyolc évben 81-gyel nőtt. Az ökoturisztikai infrastruktúrát adó létesítmények mintegy fele szabadon látogatható.
    A létesítményekben igényelhető szakvezetések révén egyedi élmények várják a látogatókat, ezt egészíti ki a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató 201, összesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény, 63 bemutatóhely, 34 látogatóközpont, 4 arborétum, 6 tájház és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang is - sorolta.
    Nagy István kiemelte a nemzeti parkok 15 természetiskoláját is, ahol a fiatalok szakképzett pedagógusok és speciális oktatási programok segítségével ismerkedhetnek a teremtett örökséggel.
    Mint hangsúlyozta, a nemzeti park igazgatóságok működése nem öncélú, hanem a természeti örökség védelmén túl a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a turisztikai ágazat és a mezőgazdaság termelési potenciáljának fenntartása szempontjából is nemzetstratégiai jelentőségű.
    Erre kiváló példa a most nyíló Bükki Csillagda - jegyezte meg a miniszter -, hiszen a Bükk-fennsík kismértékű fényszennyezettsége különösen alkalmassá teszi az éjszakai csillagászati észlelésekre.
    Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos felidézte, hogy hosszú előkészítést követően valósult meg a beruházás, amelyre azért is szükség volt, mert mostanáig egész Kelet-Magyarországon nem működött csillagda.
    Mint hozzáfűzte, a megvalósításhoz - a kormányzati támogatáson túl - szükség volt a helyi kreatív energiákra is, egy látogatóközpontban ugyanis "nem elég a Wikipédiát kivetíteni a falra", különleges élményeket kell adni.
    A Bükki Csillagda a meteoritoktól a VR-küldetéseken át a látcsövekig valóban nagyon izgalmas lesz a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. Nemcsak a látogatók nyernek azonban a beruházással, hanem a helyiek is, mert ez a turisztikai attrakció a térség megtartóerejét is növeli - hangsúlyozta Révész Máriusz.
    A Bükki Csillagda közleménye szerint az intézményben helyet kapott egy Magyarországon páratlan meteoritgyűjtemény, köztük megérinthető darabokkal, valamint holdi és marsi eredetű meteoritokkal.
    A létesítmény egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára is, a Közép-Európában páratlan élményt nyújtó, 50 férőhelyes planetáriummal, a kupolában elhelyezett különleges naptávcsővel és a tudományos igényű előadásokkal, melyek révén az érdeklődők ismereteket szerezhetnek a Naprendszerről és a világegyetemről - hangsúlyozza a közlemény.
    A csillagdához kapcsolódik egy 4 kilométer hosszú Bolygótúra tanösvény is, mely a környék természeti, földtani és kultúrtörténeti értékei mellett egy lejárható Naprendszer-modellt tartalmaz - közölte a Bükki Csillagda.(F:MTI)

Borsodi séták...

Keleméri mohos tavak

Bükki kaptárkövek

Szeleta kultúra

Zselléház- Tiszacsege

Borsodi tájház - Edelény

Cserehát

Tájházak

Lakható barlangok

BAZ megye

BAZ megye látnivalói

Borsodi látnivalók

Bakancsos kirándulások

Zempléni látnivalók

Megyei úticélok

Zemplén legszebb helyei

Barlangok a megyében

Diósgyőr

Lillafüred

Termálfürdő

Bükk

Nevezetes látnivalók

Bükki tanösvények

Állatkert

Fehérkő bánya

Szerencs

Szerencs Rákóczi vár

Boldogkő vára

Miskolci fürdőtörténelem

Bogácsi lepedőszélek

Tokaji Bormúzeum

Vaddisznóállomány...

Annak ellenére, hogy vadászatuk Európában mindenütt intenzív, a vaddisznó-állományok terjeszkedése, növekedése és az ebből eredő - főleg mezőgazdasági - kártétele növekszik. Ezen felül az állományok évről évre meglehetősen erősen változnak, így nagyon nehéz pontos képet rajzolni a faj elterjedéséről. Jelenleg nagyjából követi a kiterjedt erdőségeket, ahol az állatok védelmet és táplálékot találnak. A legkedvezőbbek száméra kétségkívül a nedves talajú lombos és elegyes erdők, ahol könnyen túrhat táplálék után, de fontos számára a nagy őszi tölgy- és bükkmakktermés is. Korábban bizonyára a ligeterdők voltak a vaddisznó elterjedésének középpontjai, de ezt az erdőtípust a mai Közép-Európában jószerivel teljesen kiirtották. A ligeterdőket a síkságon és a középhegységekben a fenyvessűrűségek helyettesítik, ide tudnak a disznók visszahúzódni, és ezek biztosítják, hogy ez a vad minden üldözés ellenére még mindig eredménnyel meg tud élni a kultúrterületeken. Hazánkban a vaddisznó nagyon elszaporodott, bevette magát a nádasokba is, de éjszakánként egyes erdő közeli települések belterületein is lehet találkozni vele.

Makkoltatás

Makkoltatás az, midőn a sertéseket ősszel és télen a tölgy- és bükkfaerdőkbe hajtják, hogy a fákról lehulló tölgy- és bükkmakkot felegyék. A M. főleg csak nálunk és a Balkán-félszigeten szokásos, mig más országokban emberek gyüjtik a makkot össze és az istállóban etetik a sertésekkel. Megkülönböztetnek futó- és teljes M.-t. Futónak akkor mondják a M.-t, ha kevés makk teremvén, a sertések csak mindennapi takarmányszükségletüket fedezik vele, teljes pedig akkor, ha a makk oly bőven termett, hogy a sertések meghíznak az erdőben. A sertés csak 8-10 hétig eszi a makkot jőízüen, később megunja és lesoványodik; azért csak addig célszerü a M.-t folytatni, mig a sertéseket gyarapodni látjuk. A teljes M. a sertéshizlalás legolcsóbb neme, de a sertések a cser- és tölgy-makktól kevésbé ízletes húst és zsirt termelnek s mint a kukoricától, minélfogva vagy M. közben is kukoricáznak vagy a M.-t 2-4 hétig tartó tengerihizlalással szokták megtoldani, hogy a sertések húsa és zsirja javuljon. A M. csak jó erőben levő egészséges, edzett és mozgékony sertéseknél alkalmazható, mig a nagyon fiatal és vén sertések, valamint a kényes külföldi sertésfajták nem birják ki a M.-sal járó megerőltetést. egy kifejlett sertés hizlalására 5-8 hektoliter makkot számítanak. A tölgymakk mintegy harmaddal értékesebb mint a bükkmakk, azért mert a tölgymakk nagyobb és vékonyabb héju, minélfogva a sertés kevesebb fáradsággal lakik jól vele.
Forrás: Pallas Nagylexikon