Faanyagok sűrűsége

 

Faanyagok sűrűsége

Balsa : = 160 kg/m3 Nyár  : = 410 kg/m3 Jegenyefenyő : = 450 kg/m3 Lucfenyő : = 470 kg/m3 Erdeifenyő : = 460 kg/m3 Éger : = 530 kg/m3 Hárs : = 530 kg/m3 Fűz : = 560 kg/m3 Vörösfenyő : = 590 kg/m3 Cseresznye : = 600 kg/m3 Juhar : = 630 kg/m3 Nyír : = 650 kg/m3 Tiszafa : = 650 kg/m3 Dió : = 660 kg/m3 Bükk : = 680 kg/m3 Szil : = 680 kg/m3 Tölgy : = 690 kg/m3 Kőris : = 690 kg/m3 Körte : = 720 kg/m3 Teak : = 750 kg/m3 Akác : = 770 kg/m3 Gyertyán : = 830 kg/m3 Puszpáng : = 950 kg/m3 Ében : = 1080 kg/m3

Élőfakészlet megoszlása

Hazánk területén az élőfakészlet 87%-át a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozó fafajok alkotják. Az őshonos fafajok közül is kiemelt jelentőségűek a nemes tölgyek és a bükk. A behozott, meghonosodott fafajok és a különböző klónok elsősorban gyors növekedésük (pl. nemesnyár) vagy szárazságtűrő képességük (pl. feketefenyő) miatt terjedtek el. Az élőfakészlet tekintetében a tölgy a legjelentősebb.

Árpád-tölgy

A hédervári Árpád-tölgy Magyarország legidősebb fája, mely az ország egyik leggyönyörűbb községében, a Győr-Moson-Sopron megyei Héderváron található. A fa egy 1203-ban épült kápolna kertjében magasodik. A tölgy nemcsak természeti, hanem történelmi szempontból is rendkívül jelentős, több legenda és történelmi esemény köthető hozzá. Az Árpád-tölgy a becslések szerint legalább 800, egyes források szerint akár 1000 éves is lehet.

Erdészeti körkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos körképe szerint az erdészeti ágazat szereplői kiegyensúlyozott időjárási viszonyok között, optimista támogatáspolitikai várakozásokkal, de kedvezőtlen fapiaci környezetben, szűkülő munkaerő-piaccal és változó szaporítóanyag-ellátási kilátásokkal kezdik meg a 2023/2024-es erdészeti szezont - tájékoztatta a kamara szerdán az MTI-t.

    A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállomány-típusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította - tették hozzá.
    A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat.
    A fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Az új Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek - állapított meg körképe alapján a NAK.
    Az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. A fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást. Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, amelyek beszerzését a közeljövőben várható  pályázati lehetőségek remélhetőleg fellendítik.
    Az erdőtelepítések - régiónként változó intenzitással - mind az állami, mind a magánszektorban zajlanak. A kamara feltételezése szerint a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabonaimport miatt tapasztalható értékesítési nehézségek az erdőtelepítések felé terelhetnek földtulajdonosokat.
    Az elemzés végezetül kitér arra is, hogy a KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöld megoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható.(F:MTI)

Erdőgazdálkodás

Nagyításhoz kattintson a képre

Az általános európai helyzettől eltérően hazánkban az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15%. Az ún. természetközeli állományok az összes erdőterület mintegy felén találhatók. Az élőfakészlet 85%-át a lombos fafajok alkotják, amelyben a tölgy fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a 20-40 éves korosztályok aránya (29%). Az erdészet az agrárium szerves része. Megújítható nyersanyagai, termékei és szolgáltatásai révén nagy jelentőséggel bír. Magyarországon az erdő – a szántó után – a második legnagyobb művelési ág.

Makkoltatás

Makkoltatás az, midőn a sertéseket ősszel és télen a tölgy- és bükkfaerdőkbe hajtják, hogy a fákról lehulló tölgy- és bükkmakkot felegyék. A M. főleg csak nálunk és a Balkán-félszigeten szokásos, mig más országokban emberek gyüjtik a makkot össze és az istállóban etetik a sertésekkel. Megkülönböztetnek futó- és teljes M.-t. Futónak akkor mondják a M.-t, ha kevés makk teremvén, a sertések csak mindennapi takarmányszükségletüket fedezik vele, teljes pedig akkor, ha a makk oly bőven termett, hogy a sertések meghíznak az erdőben. A sertés csak 8-10 hétig eszi a makkot jőízüen, később megunja és lesoványodik; azért csak addig célszerü a M.-t folytatni, mig a sertéseket gyarapodni látjuk. A teljes M. a sertéshizlalás legolcsóbb neme, de a sertések a cser- és tölgy-makktól kevésbé ízletes húst és zsirt termelnek s mint a kukoricától, minélfogva vagy M. közben is kukoricáznak vagy a M.-t 2-4 hétig tartó tengerihizlalással szokták megtoldani, hogy a sertések húsa és zsirja javuljon. A M. csak jó erőben levő egészséges, edzett és mozgékony sertéseknél alkalmazható, mig a nagyon fiatal és vén sertések, valamint a kényes külföldi sertésfajták nem birják ki a M.-sal járó megerőltetést. egy kifejlett sertés hizlalására 5-8 hektoliter makkot számítanak. A tölgymakk mintegy harmaddal értékesebb mint a bükkmakk, azért mert a tölgymakk nagyobb és vékonyabb héju, minélfogva a sertés kevesebb fáradsággal lakik jól vele.
Forrás: Pallas Nagylexikon