Budakeszi Vadaspark

Több új fejlesztéssel - madárröpdékkel, kifutókkal és foglalkoztató térrel - várja a tavaszi kirándulószezon kezdetére látogatóit a Budakeszi Vadaspark.

    A fejlesztések szerdai átadásán Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány 2010 után korábban nem látott nagyságrendű turisztikai fejlesztési programot indított a magyar erdőkben. Megnyitottak és mindenki számára bejárhatóvá tettek egymillió hektárnyi állami erdőterületet, évente 40-50 millió látogatót fogadó infrastruktúrát fejlesztettek, erdei szállások, kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák épültek és újultak meg országszerte - sorolta.
    Hozzátette: a 27 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett az erdőgazdasági cégcsoport évente mintegy 4 milliárd forintot fordít az ökoturisztikai létesítmények fenntartására. Az ehhez szükséges gazdasági alapot az erdők kezelésének eredményéből teremti elő.
    A szakmai civil szervezetek, az erdőgazdaságok és a kormányzat nemcsak a fejlesztésekben, hanem az erdőkkel összefüggő szemléletformálásban is számos területen együttműködik. Jó példa erre a Budakeszi Vadaspark, amelynek küldetése, hogy az erdő kapujaként bevezesse a városi látogatókat a természet világába - mondta, és külön kitért az ökoturisztikai fejlesztések egészségvédelemben betöltött szerepére.
    Szabó Péter, a Vadaspark igazgatója arról beszélt, hogy Budapest környékének egyik legkedveltebb ökoturisztikai célpontja a Budakeszi Vadaspark, amely évente kétszázezer látogatót fogad.
    A mostani újdonságok közül a leglátványosabb a nyolc röpde és kifutó, amelyek 200 négyzetméteren - legmagasabb pontjain hatméteres belmagassággal - adnak otthont erdei madaraknak. Az új kifutó lehetőséget ad a Vadmacska fajmegőrzési program részeként a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen megmentett vadmacska-kölykök tartós elhelyezésére.
    A bejárat mellett több mint 80 látogató befogadására alkalmas foglalkoztató tér épült, amely pihenő és étkező, de a környezeti nevelési programok helyszínéül is szolgál. Kiépült 200 méter úthálózat, a hozzá tartozó közmű és elektromos vezetékekkel, amely mintegy 15 ezer négyzetméterrel bővíti a látogatható területet. Igazi különlegességként említette az igazgató a tematikus játszóteret és tanösvényt, amely a méhek, darazsak fontosságára hívja fel a figyelmet.
    A fejlesztések a Magyar Természetjáró Szövetség és a Vadasparkot fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével valósulhattak meg pályázati forrásból, amelynek a Vadasparkot érintő része 120 millió forint értékű.  
    Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években negyven beruházás valósult meg a Budapest és a környéke erdei közéleti-turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Szinte valamennyi projektet állami és uniós források tettek lehetővé.(F:MTI)

Botanikus kertek és arborétumok

Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a hazai botanikus kertek és arborétumok az idei évben, melyek számos jeles napon nyújtanak tematikus programokat: a Föld Napján 17, a Madarak és Fák Napján 22, a Kutatók Éjszakáján 14 intézmény várja külön programokkal is a látogatókat - hangzott el a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján.

    Zsigmond Vince, a szövetség elnöke emlékeztetett: a koronavírus-járvány miatt a szabadtéri attrakciók, így a gyűjteményes kertek jelentősége felértékelődött a szabadidő eltöltésében. 2021-ben a látogatói érdeklődés a korábbiaknál jelentősebb mértékben, átlagban 20 százalékkal emelkedett - emelte ki.
    A hazai gyűjteményes kertek a kertlátogatáson túl rengeteg programot kínálnak. Egyre több tagkert rendez nagy népszerűségnek örvendő egyedi ünnepségeket, mint például a Sakura Ünnep az ELTE Füvészkertben, a Szorgos Hangyák Napja a Szarvasi Arborétumban, a Kertművészeti Napok Fehérvárcsurgón, a Lótusz Napok a Szegedi Füvészkertben, a Földi Javak Asztalunkon és a Kert a köbön a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton, vagy a Tobozszüret a Folly Arborétumban, Badacsonyörsön. Nagyon népszerűek a Szentjánosbogár séták is - tette hozzá.
    "A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége 2022-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, de több tagkert is jubilál. Az ELTE Füvészkert 250 éves fennállását ünnepli, 100 éves a Jeli Arborétum, a Soproni Egyetem Élőnövény-gyűjteménye és a Szegedi Füvészkert, a Vácrátóton működő Nemzeti Botanikus Kert pedig 70 éves" - mondta Zsigmond Vince.
    2022 májusában Budapest ad otthont a EuroGard IX. kongresszusnak, az Európában működő 800 botanikus kert háromévente megrendezendő csúcsrendezvényének, amelyre 250-300 szakembert várnak. A kongresszus fő témái lesznek egyebek mellett a korszakos kihívásokra adott válaszok és az ökoturisztikai, valamint kulturális területen működő társintézményekkel megvalósított együttműködések, példaértékű projektek bemutatása - emlékeztetett a MABOSZ elnöke.
    Elhangzott: az idei év fája, a nagylevelű hárs 23 gyűjteményes kertben figyelhető meg, az év gyógynövénye, a cickafark 26, az év vadvirága, a védett agrárkosbor májusi virágzása 6 kertben látható. Az év madara, a zöld küllő 24 gyűjteményes kertben figyelhető meg.     
    A MABOSZ-t 1992-ben alapították, jelenleg 50 hazai tagintézményt tömörít. A tagkertek tudományos gyűjteményeket tartanak fenn, több mint félezer védett honos növényfajt őriznek, stratégia jelentőségű génbankok, oktatási-környezeti nevelési szerepük pótolhatatlan, ökoturisztikai szerepük pedig kiemelkedő. A tagintézmények éves összes látogatószáma megközelíti a 3 millió főt. (F:MTI)

Őrségi Nemzeti Park

Az elmúlt 12 évben az Agrárminisztérium a tíz magyar nemzeti park igazgatósággal együttműködésben soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, mintegy 78 milliárd forint felhasználásával, mellyel 320 ezer hektáron javítottuk a természeti környezetünk állapotát - fogalmazott az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Szalafőn az agrártárca közleménye szerint.

Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte. Az élővilág megismerésére, természetvédelmi bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet az évek során négyszeresére nőtt költségvetéssel, mely mostanra meghaladja az évi 800 millió forintot. Az induló látogatószám megháromszorozódott, évi 70 ezer látogató keresi a nemzeti park által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket. Szintén az elmúlt 20 év során épült meg 32 olyan ökoturisztikai létesítmény, amellyel az aktív, természetjáró szabadidő töltést kereső vendégek igényeit igyekeznek kiszolgálni - írták.
    Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Őrségi Nemzeti Park mellett 2 tájvédelmi körzetet, 8 természetvédelmi területet gondoz az őrségi igazgatóság, melyre a mai napon büszkék lehetünk. Ha nem csupán az elmúlt 20 évre tekintünk vissza ezen alkalomból, beszélnünk kell Rakonczay Zoltánról, aki az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjeként már 50 évvel ezelőtt gondolkodott az Őrség területén nemzeti park létrehozásában, majd később sokat tett ennek megvalósításáért - áll a közleményben.
    Rácz András kiemelte, itt az Őrségben felépült két látogatóközpont, egy erdei iskola, 5 egyéb bemutatóhely, létrejött egy arborétum, 21 tanösvény és 50 fő befogadására alkalmas szálláshely. A helyi partnerség jegyében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével jött létre hazánk első és legutóbbi natúrparkja az Írottkő Natúrpark és Vasi-Hegyhát Natúrpark, mely szintén az elmúlt 20 év eredményei közé sorolandó.
    Az államtitkár hangsúlyozta, az állami természetvédelem csak a helyben élőkkel együtt érhet el sikereket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ezért hozott létre egy olyan állatkihelyezési programot, melynek során több mint 100 magyar tarka szarvasmarha kihelyezésével segítették a gazdákat. A muraközi ló regenerálási programját még 2003-ban indította el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, akkor 6 kancával és hatalmas lelkesedéssel. Ennek eredményeként 2016-ban elindíthatták a muraközi ló kutatási programot. Ma már 60 tenyésztő vesz részt az Igazgatóság mellett a programban, melyben jelenleg 217 ló található a fajtából - tette hozzá az AM közleménye szerint.
    V. Németh Zsolt, a tárca kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa, valamint a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy 2002. március 8-án nyílt meg az ország tizedik nemzeti parkja, így avathatták fel az Őrségi Nemzeti Parkot. Értékteremtéssel telt el ez a 20 év, melynek során összesen 4,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, köztük például a Széll Kálmán majori istállók vagy a csákánydoroszlói Látogatóközpont is. A természetvédelemmel foglalkozó emberek munkájáról sem szabad megfeledkezni, hiszen világunkban egyre inkább oda kell figyelni a környezet, a természet megóvására - írták.
    Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire. Fontos feladatuk a térség természeti jellegének megóvása, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A fejlesztési programok között a Pityerszer múzeumfalu is szerepel, melynek folyamatos gondozása, felújítása is az Igazgatóság feladata - emelte ki az AM.(F:MTI)

Bükki Csillagda

Keddtől látogatható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont, ahol többek között planetárium, interaktív kiállítás, naptávcső és VR-küldetések is várják a látogatókat.

    "Vannak még csodák Magyarországon" - méltatta a Bükki Csillagdát a hétfői ünnepélyes megnyitón Nagy István agrárminiszter, hozzátéve: a beruházás célja, hogy a természettől egyre távolodó embert visszahozza a természetbe.
    Mint emlékeztetett, a nemzeti parki igazgatóságok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt több mint 10 évben, csak tavaly 30 jelentős beruházás fejeződött be, együttesen 8,7 milliárd forint összértékben.
    A nemzeti parkok eredményeit jól mutatja, hogy létesítményeikben a regisztrált látogatószám az elmúlt 13 év alatt 900 ezer főről 1,6 millióra növekedett - idézte fel a miniszter.
    Elmondása szerint az igazgatóságok fenntartásában 355 létesítmény hivatott a természet csodáit bemutatni, ez a szám pedig az utóbbi nyolc évben 81-gyel nőtt. Az ökoturisztikai infrastruktúrát adó létesítmények mintegy fele szabadon látogatható.
    A létesítményekben igényelhető szakvezetések révén egyedi élmények várják a látogatókat, ezt egészíti ki a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató 201, összesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény, 63 bemutatóhely, 34 látogatóközpont, 4 arborétum, 6 tájház és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang is - sorolta.
    Nagy István kiemelte a nemzeti parkok 15 természetiskoláját is, ahol a fiatalok szakképzett pedagógusok és speciális oktatási programok segítségével ismerkedhetnek a teremtett örökséggel.
    Mint hangsúlyozta, a nemzeti park igazgatóságok működése nem öncélú, hanem a természeti örökség védelmén túl a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a turisztikai ágazat és a mezőgazdaság termelési potenciáljának fenntartása szempontjából is nemzetstratégiai jelentőségű.
    Erre kiváló példa a most nyíló Bükki Csillagda - jegyezte meg a miniszter -, hiszen a Bükk-fennsík kismértékű fényszennyezettsége különösen alkalmassá teszi az éjszakai csillagászati észlelésekre.
    Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos felidézte, hogy hosszú előkészítést követően valósult meg a beruházás, amelyre azért is szükség volt, mert mostanáig egész Kelet-Magyarországon nem működött csillagda.
    Mint hozzáfűzte, a megvalósításhoz - a kormányzati támogatáson túl - szükség volt a helyi kreatív energiákra is, egy látogatóközpontban ugyanis "nem elég a Wikipédiát kivetíteni a falra", különleges élményeket kell adni.
    A Bükki Csillagda a meteoritoktól a VR-küldetéseken át a látcsövekig valóban nagyon izgalmas lesz a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. Nemcsak a látogatók nyernek azonban a beruházással, hanem a helyiek is, mert ez a turisztikai attrakció a térség megtartóerejét is növeli - hangsúlyozta Révész Máriusz.
    A Bükki Csillagda közleménye szerint az intézményben helyet kapott egy Magyarországon páratlan meteoritgyűjtemény, köztük megérinthető darabokkal, valamint holdi és marsi eredetű meteoritokkal.
    A létesítmény egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára is, a Közép-Európában páratlan élményt nyújtó, 50 férőhelyes planetáriummal, a kupolában elhelyezett különleges naptávcsővel és a tudományos igényű előadásokkal, melyek révén az érdeklődők ismereteket szerezhetnek a Naprendszerről és a világegyetemről - hangsúlyozza a közlemény.
    A csillagdához kapcsolódik egy 4 kilométer hosszú Bolygótúra tanösvény is, mely a környék természeti, földtani és kultúrtörténeti értékei mellett egy lejárható Naprendszer-modellt tartalmaz - közölte a Bükki Csillagda.(F:MTI)

Ökoturisztikai beruházások

A kormány 2010 óta 27 milliárd forintot fordított az állami erdőgazdaságokon keresztül ökoturisztikai beruházások megvalósítására - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén.

    Zambó Péter a Bölcső-hegyi kilátó ünnepélyes átadásán elmondta, hogy az elmúlt tíz év ökoturisztikai fejlesztéseinek keretében 52 kilátó, 150 egyéb létesítmény, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült. Hozzátette, hogy emellett 11 500 kilométer jelzett erdei turistautat, 1600 kilométer kerékpározásra kijelölt utat és 400 kilométernyi lovaglóutat kezelnek az erdőgazdaságok.
    Csak a Pilisi Parkerdő területén 35 nagyobb ökoturisztikai fejlesztés valósult meg, közöttük olyanok, mint a Naplás-tavi kilátó, a Hármashatárhegyi kilátó, a Rotter Lajos turistaház vagy a most átadott Bölcső-hegyi kilátó - fűzte hozzá az államtitkár.
    Zambó Péter kitért arra is, hogy az erdőgazdaságok a hozzájuk tartózó erdei ökoturisztikai objektumok fenntartására évente 4 milliárd forintot fordítanak.
    Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyarországi parkerdőkben évente 30 millió látogatási alkalmat regisztrálnak, ezért is jelentősek a hasonló beruházások. Hozzátette, hogy ez a beruházás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program finanszírozásával (VEKOP) valósult meg, egy nagy összegű pályázat egyik elemeként.
    Az átadó ünnepségen jelen volt Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója és Tassy Márk a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója is. (F:mti)

Nemzeti parkok

Magyarország nemzeti parkjainak népszerűsítése érdekében kampányt indított az Agrárminisztérium (AM) megbízásából az Agrármarketing Centrum (AMC). Az utóbbi évben hangsúlyossá vált, hogy ne csak megőrizzék, hanem be is mutassák minél szélesebb rétegeknek az ország természeti értékeit, hogy valóban közös kincsként tekinthessen rá a lakosság. A nemzeti parki igazgatóságok mára az ökoturisztikai létesítmények több mint felét üzemeltetik és tartják fenn Magyarországon, 350 létesítményt tartanak számon, ebbe beletartozik 33 látogatóközpont, 64 bemutatóhely, 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang, hat tájház és négy arborétum, ahol a nemzeti parkok a vendégeket várják.F:AM)

Európai Nemzeti Parkok Napja

1999 óta minden év május 24-én, az első európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának évfordulóján ünnepeljük az Európai Nemzeti Parkok Napját. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentőségére, illetve a környezettudatos gondolkodás fontosságára. Az ökoturisztikai létesítmények és a kirándulóhelyek többsége már újra látogatható a védelmi intézkedések fokozatos enyhítésének köszönhetően. A nemzeti parkok ezért hétvégére várják a kirándulni, kikapcsolódni vágyókat.