Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madár. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 11., péntek

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napja

 Szeptember 13-án világszerte először ünnepeljük a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napját a földalatti világ fontosságának nemzetközi elismeréseként. Magyarország nemzeti parkjai ezen a hétvégén számos programmal csatlakoznak az első Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napjához. Aki pedig inkább a felszínen maradna, annak is lesz miből választania: szarvasbőgés, csillagles, madármegfigyelés, szafari és őszi túrák várják az érdeklődőket.

2025. augusztus 17., vasárnap

Madárvonulás...

 

Bár az ősz ugyan még nem érkezett meg, de néhány madárfaj már augusztus közepén megkezdte a vonulást a déli tájak felé – írta meg a Körös-Maros Nemzeti Park. A madarak mozgását, így a vonulás kezdetét is több tényező befolyásolja. Korántsem csak az időjárás, a hőmérséklet számít, a madaraknál ugyanis genetikailag kódolva van az, hogy mikor kell indulniuk, ráadásul a nap állásából is látják, hogy közeleg az idő. Emellett a táplálék-ellátottság is befolyásolja a vonulás kezdetét.

2025. július 14., hétfő

Molnárfecske

 
 A molnárfecske egy kistermetű, rovarevő madár, amely Európában, így Magyarországon is gyakori fészkelő. Gyakran láthatod városok, falvak házfalain, ereszek alatt.A molnárfecske védett madár Magyarországon, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Ám az emberi tevékenység következtében állományuk csökken. Ez elsősorban a fészkek leverése, a klímaváltozás és a táplálékhiány miatt alakul így.

2025. március 25., kedd

Madárvonulás...

 

A madárvonulás az egyik leglátványosabb természeti jelenség, amit a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon is jól megfigyelhetünk ezekben a hetekben.A pusztákra hatványozottan igaz, hogy a víz magát az életet jelenti. A sokáig szárazon álló és így szinte teljesen kihalt mocsaraink a március közepi csapadék hatására megteltek vízzel, s nagyon gyorsan igazi tavaszi madárzsongás alakult ki a területen. Látványosan megindult a jellemző tavaszi partimadár-húzás.

2025. március 13., csütörtök

Hasznos tudnivalók innen-onnan...


Hasznos tudnivalók 3.

(Gyűjtögette Fáy András 1826)

 A madarak életkora

A papagáj ritkán éri el a 80 évet, átlag 40-50 évig él,

A lúdról azt állították 200 évvel ezelőtt, hogy 100 évig is elél,

A hollóról azt hiszi a nép, hogy 200 évig is él. Kiderítették, hogy a holló átlag csak 69 évig él.

A király sas 56 évig él,

A gólya, a pelikán, az albatrosz 40 évig él,

A legtöbb baromfi életkora 30 év körül jár,

Az éneklő madarak 25 évig élhetnek,

Az legöregebb elefánt és teknősbéka 150 éves,

A hüllők és halak igen nagy kort érnek el,

A kutya legföljebb 20, a ló 50 évig él, némely őz a 40 évet is megéri.

2025. február 21., péntek

A Mezőgazdasági Könyvtár február 25-i és 27-i programjai

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár február utolsó hetében tartott programjain.

Az év élőlénye sorozatunkban
2025. február 25-én 17 órától

Az év madara: a böjti réce
Előadó:
Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

A böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik.
Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken.
Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát,
így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját,
melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.), Tessedik-terem

Február 27-én 17 órától Könyvtári könyvműhely
Művészi könyvkötések - művészkönyvek - művészkönyv alkotók
Vendég: Molnár Imre, Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész

„Molnár Imre egy személyben mesterember és művész. Elsődlegesnek tartotta – ahogy ő mondja – a bőrmíves mesterség csínját-bínját elsajátítani, majd e tapasztalati tudás birtokában, a kézművesség felől közelített a művészpályához, és érkezett el annak csúcsaira.” (Horváth Hilda: Molnár Imre művészete)

Molnár Imre természetes állati bőr alapanyagból készíti iparművészeti tárgyait, amelyekre jellemző a színvonalas művészi igényesség, a fantázia, a precizitás. Díszítményeire az összhang, a kifinomult letisztultság. Jártas a bőrrel kapcsolatos szinte minden mesterségben. Az alkalmon egyedi és különleges bőrkötésű könyveit hozza el, mutatja be a könyvszerető érdeklődőknek.

  • Házigazda: Vincze Petronella
  • Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Budapest I. ker., Attila út 93.

A rendezvényen a Magyar Könyvtárosok Egyesület tagjainak és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasóinak olvasójegy felmutatásával ingyenesen vagy könyvtári napijegy (800 Ft) váltásával lehet részt venni.

A könyvműhely további időpontjai:
március 27.
április 24.
május 29.

2025. január 21., kedd

A fácán

Eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta nagy részén elterjedt. Testhossza 53–89 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–90 centiméter, testtömege pedig 750–1300 gramm. Gyommagvakkal és ízeltlábúakkal táplálkozik.Erdőben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 12-18 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik. Csak a tyúk vesz részt a fészekhagyó csibék felnevelésében. A fácán az ország teljes területén megtalálható. Állományának kb. 70%-a az Alföldre, 22%-a a Dunántúlra és 8%-a az északi megyékre esik. A fácán az ország egész területén gyakori, mert a vadásztársaságok minden éven nagy számban bocsátanak ki zárt térben tenyésztett madarakat.

2024. december 23., hétfő

Dolmányos varjú...

A dolmányos varjú egyike azoknak a legelső állatoknak, melyeket Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írt le és nevezett meg a „Systema Naturae ” című enciklopédikus művében.A dolmányos varjakat sokan összekeverik a hollókkal. A dolmányos varjú a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül pedig a varjúfélék családjába tartozó faj. Skóciában csuklyásnak nevezik, magyarul dolmányosnak, de egyes helyeken egyszerűen csak „szürke varjúnak” hívják. A dolmányos varjú rendkívül intelligens – a tudósok szerint az intelligenciaszintjük egy hétéves, tehát már iskoláskorú gyermekéhez mérhető. És ha ez nem lenne elég, a dolmányos varjú képes megjegyezni az emberi arcokat és hangokat, majd később felidézni azokat. Ha tehát valakivel egyszer meggyűlik a baja, legközelebb is felismeri, hogy kivel volt konfliktusa. Ezen túlmenően képes arra, hogy vizet szállítson falevelekben összegyűjtve, vagy arra, hogy kisebb faágak segítségével érjen el olyan rovarokat a fakéregben, amit a csőrével egyébként nem érne el. Nagy számban mezőgazdasági területeken, erdőszélen fordul elő, de a városokban lévő fasorokban és ligetekben is látható, megszokta az emberek közelségét, így Budapesten is megtalálható.

2024. szeptember 30., hétfő

Madármegfigyelő Napok

Október 5-én a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság is bekapcsolódik az Európai Madármegfigyelő Napok programjába.  A találkozó helyszíne a Bihari Madárvárta (GPS-koordináták: É: 46° 58’ 32,40” K: 21° 38’ 28,89”), ahová október 5-én, szombaton reggel 9.00 órára várjuk az érdeklődőket. A részvétel ingyenes. További információk Tóth Imre természetvédelmi őrkerület-vezetőtől kérhetők a +36 30 645 0613-as telefonszámon.


2024. április 5., péntek

Év madara: Kerecsensólyom

Április 11-én 17 órától Az év élőlényei sorozatban az Év madara: Kerecsensólyom kerül bemutatásra. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egértermetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya.

(Forrás: https://ng.24.hu/termeszet/2024/01/06/nagy-testu-ragadozo-a-2024-es-ev-madara/

Előadó: Lükőné Örsi Gabriella
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (1012 Budapest, Attila út 93.)

2024. január 18., csütörtök

Állatvédelem...

A városi madárkérdés felmérése, állatkímélő megoldások kidolgozása címmel tudományos pályázatot hirdet a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, amelyre május 15-ig várják a pályaműveket.

Az Alapítvány célja, hogy a városi madárkérdés humánus megoldása kapcsán elősegítsék olyan pályaművek megszületését, amelyek alkalmasak konferencián való bemutatásra, illetve széles körben való terjesztésre is, valamint hivatkozási alapként szolgálhatnak a döntéshozók számára - írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
    A felhívás szerint a pályázatra egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszonnyal vagy egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező magánszemélyek jelentkezését várják. A benyújtott 30-40 ezer karakter terjedelmű dolgozatokat szakemberekből álló zsűri fogja elbírálni. Az első helyezett 500 ezer forint, a második helyezett 300 ezer forint, a harmadik helyezett 200 ezer forint jutalomban részesül. Emellett a győztes szakmai konferencián és a sajtóban is bemutathatja javaslatát a nagyközönségnek.
    "A nagyvárosainkban élő madarak hatása az emberek és állatok jóllétére, valamint a közegészségügyre kiemelt, időszerű kérdéskör. A madarak lehetséges hordozói és terjesztői lehetnek számos fertőző betegségnek és parazitának, viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek a gerinces állatok szenvedni és örülni képes, érző lények, amelyeket nemcsak az erkölcsi érzék, hanem jogszabályok is védenek" - írták a közleményben, hozzátéve, hogy bár világszerte léteznek megoldási kísérletek, még nincsenek olyan kiforrott technológiák, amelyek állatvédelmi szempontból is teljes mértékben elfogadhatóak, a lakosság szempontjából is megnyugtatóan rendezik a kérdést és egyidejűleg a jogi kereteknek is megfelelnek.
    A felhívás szerint a hazai helyzet fölmérése jelenleg nem naprakész és nem teljes körű. Jelentős területi különbségek figyelhetőek meg az országban, mivel a madárállomány és az ezekkel kapcsolatos problémák eltérőek. Összetett kezelési módok kidolgozása szükséges, valamint együttműködés a szakemberek, kutatók, döntéshozók és az érdekelt felek (lakosság) között. Ezekre való tekintettel hirdeti meg az alapítvány a pályázatot, amelynek részletei  a https://kozosugyunkazallatvedelem.hu/palyazatok/tudomanyos-palyazat oldalon olvashatóak.(F:MTI)

2024. január 6., szombat

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

2023. december 4., hétfő

Madáretetés...

 Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
    Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak téli eleségként adható napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva, földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal) és állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó). Ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet, valamint ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint írják, az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.
    A közleményben kiemelik, hogy a harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások, rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.
    A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberre is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent kockázatot. Az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál - írják a közleményben.
    A témáról bővebb információk a http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk oldalon érhetők el.(F:MTI)

2023. november 15., szerda

Fehértavi Darvadozás

Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, darunéző és lovaskocsis természetismereti túrák, fotós terepverseny, madárgyűrűzés, kisvonatozás a "halvasúton", valamint számos gyermekprogram várja azokat, akik szombaton ellátogatnak a XII. Fehértavi Darvadozásra Sándorfalvára - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

    Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a halastavakon töltik.
    A darvak nagy része a tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
    Az amatőr és profi fotósokat várják a péntek délután kezdődő Diós Kristóf Emlékversenyre. A 24 órás fotós terepverseny indulóinak feladata meghatározott időpontokban és helyszíneken a tó őszi hangulatát, természeti értékeit, valamint az alföldi táj turisztikai vonzerejét megjelenítő felvételek készítése, melyeket a zsűri szombat este nyilvános vetítésen értékel.
    Szombat reggeltől madárgyűrűzést rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
    A programok központi helyszíne a sándorfalvi piactér, valamint a Pallavicini kastély és kertje lesz, innen indulnak délelőtt és kora délután óránként a lovaskocsis túrák is. Szabadtéri természetismereti játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, koncerttel, állatokat bemutató humoros előadással várják a gyerekeket. A kastélyban kiállítást rendeznek Kaholek Orsolya akvarelljeiből és grafikáiból, amely megnyitóját a szegedi Fehér-tó történetéről és madárvilágáról szóló előadás követi, a piaccsarnokban a darvakról tudhatnak meg számos érdekességet a vendégek, és feltűnik majd Samu is, a Kiskunsági Nemzeti Park méreg- és tetemkereső kutyája.
    Az érdeklődők megfigyelhetik a tavaknál napközben előforduló madarakat is. A területen gazdálkodó Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer közepén álló kutatóházig utazhatnak.
    A nap legizgalmasabb programjainak azonban azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák ígérkeznek, melyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek éjszakázóhelyükre.
    A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén - Eurázsia erdős, sztyeppés tájain - füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
    Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyárán azonban - száz év után először - a Marcal, majd 2021-ben a Rába völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, melyek feltehetően évről évre költenek.(F:MTI)

2023. október 31., kedd

Avar...

 Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.” https://humusz.hu/hirek/bardoczi-ne-gyomoszoljuk-nejlonzsakba-az-avart-h...


2023. október 23., hétfő

Daruvonulás ...



A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága; október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben - mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában feltöltött videójában az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

    A tárcavezető elmondta, a Gondás-tónál a legutóbbi mérések szerint 54 ezer madár járt ezen a területen, míg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén idén rekordszámú, csaknem 183 ezer madár került a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak távcsöve elé - írták.
    Nagy István emlékeztetett, az Észak-Európában nyarat töltő darvak az Afrikába vezető útjuk során éjszakánként 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott pihenőhelyeken. Így tartózkodnak több ezres csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein.
    Hozzátette, a darvak tevékenysége egy könnyen leírható napi ritmust mutat. Eszerint az éjszakákat vizes élőhelyeken töltik, majd a napfelkeltét követően kirepülnek a táplálkozó területek irányába, majd napnyugtával visszatérnek az éjszakázóhelyekre. Ezzel a kiismerhető ciklussal végzik a szakemberek a daruszámlálást.
    Hazánkban 2010 óta nagy volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások. Ezt mutatja, hogy a tíz nemzeti park 465 fejlesztést tudott megvalósítani mintegy 90 milliárd forint összértékben. Ezzel pedig több mint 300 ezer hektáron javult a természet környezeti állapota - idézték a minisztert.
    A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-2023-ig tartó időszakában a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre, mintegy 100 ezer hektár területen - ismertette Nagy István.
    Kitért arra, a fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek pedig kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek egyedülálló értékét képzik a Kárpát-medencének.(F:MTI)

2023. szeptember 27., szerda

Madármegfigyelő Napok

A hétvégén rendezik meg a 31. Európai Madármegfigyelő Napokat (EMN): a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 17 vármegyében és Budapesten 51 helyszínen várja az érdeklődőket.

    Az MME MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így a hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora az MME.
    Mint írták, az évenkénti összesített eredmények alapján tavaly 32 ország 753 helyszínén több mint 4,6 millió madarat figyelt meg a 19 148 résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly két kategóriában is első helyen végzett.  
    A közlemény szerint az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak a szervezett helyszíneken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait.    
    A résztvevők számára az a kérés, hogy jegyezzék fel a megfigyelés helyszínéül szolgáló települést és megyét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát, esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását. Ezeket az adatokat kell elküldeni a program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon vasárnap 16 óráig.
    A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap összesítik, majd továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan október 2-án ad hírt az egyesület.
    A hétvégi eseményről az egyesület honlapján lehet tájékozódni, és itt érhető el az elektronikusan kitöltendő és beküldendő elektronikus jelentőlap is.(F:MTI)