Év madara: Kerecsensólyom

Április 11-én 17 órától Az év élőlényei sorozatban az Év madara: Kerecsensólyom kerül bemutatásra. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egértermetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya.

(Forrás: https://ng.24.hu/termeszet/2024/01/06/nagy-testu-ragadozo-a-2024-es-ev-madara/

Előadó: Lükőné Örsi Gabriella
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (1012 Budapest, Attila út 93.)

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

Falka Napok

Először rendeznek természetismereti fesztivált augusztus elején Aggteleken: a Falka Napok fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

    A hagyományteremtő szándékkal megszervezett Falka Napok célja, hogy megismertesse a nagyragadozókat és élőhelyeiket a lakossággal, valamint bemutassa az együttélés jó gyakorlatait. A rendezvény egyben jó bemutatkozási lehetőség a régió termelői és kézművesei számára is - olvasható a közleményben.
    Az augusztus 7-én és 8-án megrendezendő fesztiválon az érdeklődők többek között a nagyragadozókról és az erdei élővilágról szóló előadásokat hallgathatnak meg, láthatják a részben a zempléni régióban forgatott Ide nekem a hiúzt is című filmet, valamint beszélgethetnek természetfilmesekkel és kutatókkal is. A program részeként túrákat is szerveznek, este pedig a somorjai Varkocs és a magyarországi Sezlony zenekarok lépnek fel.
    Mint a közleményben felidézik, Magyarországon egykor mindhárom őshonos nagyragadozónk, a hiúz, a farkas és a medve is folyamatosan jelen volt, üldöztetésük következtében azonban számuk megfogyatkozott. Az 1980-as évektől természetes úton ismét megjelentek Magyarországon, így ma már az Északi-középhegység teljes területén előfordulnak ezek az őshonos és fokozottan védett fajok, azonos élőhelyen osztozva a helyi lakosokkal. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén, a hiúzból azonban csupán néhány egyed fordul elő. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető az országban.
    Bár a nagyragadozóknak fontos szerepük van a természetes rendszerekben, az együttélés sokszor konfliktusokkal jár. Ahhoz, hogy biztosítsuk a nagyragadozók számára a jövőt, és hogy helyük legyen a hazai erdőkben, sok lépésre van szükség, és újra meg kell tanulnunk együtt élni velük - hangsúlyozzák a közleményben.
    "Az a célunk, hogy a helyi lakosok bevonásával megmutassuk a régió kiemelkedő értékeit, a helyi finomságokon kívül kiemelkedő természeti értékek közé tartozó nagyragadozókat is. A nagyragadozók állománya növekszik a térségben, fontos, hogy ne féljünk tőlünk, hanem inkább ismerjük meg őket. A Falka Napok arra kínál lehetőséget, hogy a térségben élők és gazdálkodók, valamint a kirándulók minél többet megtudjanak a nagyragadozókról, élőhelyeikről és az itt élő emberekről" - idézi a közlemény Patkó Lászlót, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetőjét.
    A rendezvény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A rendezvény a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
    A Falka Napok részletes programja hamarosan megtalálható lesz a fesztivál Facebook-oldalán és a WWF Magyarország honlapján - áll az összegzésben. (F:mti)