Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fajok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fajok. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 17., kedd

Gyümölcsös - kérdőjelek...

 A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az alma és az őszibarack is. Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. 

2025. február 21., péntek

A Mezőgazdasági Könyvtár február 25-i és 27-i programjai

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár február utolsó hetében tartott programjain.

Az év élőlénye sorozatunkban
2025. február 25-én 17 órától

Az év madara: a böjti réce
Előadó:
Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

A böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik.
Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken.
Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát,
így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját,
melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.), Tessedik-terem

Február 27-én 17 órától Könyvtári könyvműhely
Művészi könyvkötések - művészkönyvek - művészkönyv alkotók
Vendég: Molnár Imre, Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész

„Molnár Imre egy személyben mesterember és művész. Elsődlegesnek tartotta – ahogy ő mondja – a bőrmíves mesterség csínját-bínját elsajátítani, majd e tapasztalati tudás birtokában, a kézművesség felől közelített a művészpályához, és érkezett el annak csúcsaira.” (Horváth Hilda: Molnár Imre művészete)

Molnár Imre természetes állati bőr alapanyagból készíti iparművészeti tárgyait, amelyekre jellemző a színvonalas művészi igényesség, a fantázia, a precizitás. Díszítményeire az összhang, a kifinomult letisztultság. Jártas a bőrrel kapcsolatos szinte minden mesterségben. Az alkalmon egyedi és különleges bőrkötésű könyveit hozza el, mutatja be a könyvszerető érdeklődőknek.

  • Házigazda: Vincze Petronella
  • Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Budapest I. ker., Attila út 93.

A rendezvényen a Magyar Könyvtárosok Egyesület tagjainak és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasóinak olvasójegy felmutatásával ingyenesen vagy könyvtári napijegy (800 Ft) váltásával lehet részt venni.

A könyvműhely további időpontjai:
március 27.
április 24.
május 29.

2023. május 29., hétfő

Veszélyeztetett állatok

Nagyításhoz kattintson a képre

 Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN. A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.

2022. október 4., kedd

Állatok világnapja

Az állatok világnapjához kapcsolódva a héten két helyszínen is szervez eseményeket a Fővárosi Állat- és Növénykert: a Margitszigeti Kisállatkertben kedden várják programokkal az érdeklődőket, az állatkertben pedig a hétvégén tartják meg az Állat- és Növényszeretet Ünnepét.

    Szerte a világon október 4-én, az állatok védőszentjeként számontartott Assisi Szent Ferenc napján tartják az állatok világnapját. Ilyenkor nemcsak az állatvilág sokféleségére és érdekességei hívják fel a figyelmet, hanem az állatvédelemre, valamint a veszélyeztetett állatfajok megőrzésére is - olvasható a Fővárosi Állatkert hétfői közleményében.
    Mint írják, a Fővárosi Állat- és Növénykert is készül a jeles eseményre, bár a legtöbb program nem a tulajdonképpeni állatok világnapján lesz, hanem szombaton és vasárnap. Ekkor tartják meg ugyanis az állatkert különböző helyszínein az Állat- és Növényszeretet Ünnepét, amelyen sok játék, kézműveskedés, interaktív kertészkedés és mikroszkópos bemutató is várja a családokat.
    Lesz rovarda az állatkert rovarászaival és a Magyar Rovartani Társasággal, bemutatkoznak az állatkert mentett állatai, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is.
    Én a bálnákkal vagyok címmel a tengerek és óceánok élővilágáról tudhatnak meg érdekességeket az érdeklődők, naponta háromszor pedig állati "TalálkoZoo" is lesz, ahol testközelből lehet megismerkedni olyan állatokkal, mint a kacagójancsi, a királypiton, vagy éppen a világ egyes részein aknakeresésre is használt hörcsögpatkány.
    A szervezők külön programot szentelnek a felelős állattartásnak. A főbejárattal szemben a Gazdiképző állatvédelmi tanácsadást és információkat kínál az állatbarátok számára. A vasárnapi napon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csapatának természetfürkész állomása teszi teljessé a programot - írják a közleményben.
    Az állatok világnapján, október 4-én, kedden a Margitszigeti Kisállatkertbe várják a látogatókat, ahol lesz vadállatmentésről szóló bemutató, kézműveskedés, délután póniséta és a kisállatkert lakói is bemutatkoznak.
    Az Állat- és Növényszeretet Ünnepe az állatok világnapja mellett egy százéves állatkerti hagyományhoz is kapcsolódik. 1922-ben ugyanis, az akkor már több mint fél évszázada létező kert század eleji újjáépítésének tizedik évfordulója alkalmából egy különleges ünnepséget tartottak az állat- és növényszeretet napja néven - idézik fel a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 29., csütörtök

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

2022. május 26., csütörtök

Támogassuk a beporzókat!

Nagy István agrárminiszter aláírta a " Támogassuk a beporzókat!" koalíció szándéknyilatkozatát - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel, kiemelve, hogy a beporzók védelme közös kötelességünk.

A közlemény szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézség a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.
    Azt is kiemelte, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak - tették hozzá.
    Nagy István kifejtette: beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól.  
    "Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása" - idézi a közlemény Nagy Istvánt.
    A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében - figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket -, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel - áll a közleményben.(F:MTI)

2019. július 19., péntek

Kritikus helyzetjelentés...

A világ nem a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé halad, melyek garantálnák az élelmezésbiztonságot és a megfelelő táplálkozást mindenki számára – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kiadott jelentésében. Emelkedik az éhezők száma, magas az élelmiszer-áringadozás a fejlődő országokban, a helyi haszonállat fajok több mint fele a kihalás szélén van, nagy a túlhalászás, a vízhiány minden kontinensen megjelent.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fao-ehezes-klimavaltozas-elelmiszer-vizhiany.688155.html

2010. augusztus 28., szombat

Az ember is eltűnhet...

A bogarakkal az ember is eltűnhet
Az ember ezerszer annyi fajt pusztít ki, mint az evolúció, és ez az arány folyamatosan nő. Többségüket még azelőtt eltüntetjük a föld színéről, hogy megismernénk, egyáltalán elneveznénk őket. A bioszférától elválasztva pedig az ember életképtelen: a természet ma már nem képes termőtalajt biztosítani számunkra, nem tisztítja a vizeket és egyre nehezebben tudjuk belőle „kipréselni” az élelmünket is.

Már az ókori rómaiak és a görögök is úgy hitték, hogy az őket körülvevő környezetet végeláthatatlan mértékben sarcolhatják meg. Erdőket irtottak ki, gyepeket törtek fel, folyók kanyarulatait vágták át, mocsarakat csapoltak le - egészen az 1900-as évek közepéig az emberiség korlátlan mértékben, mindenféle felelősségérzet nélkül használta a természeti erőforrásokat.

Azóta egyre inkább felerősödtek azok a hangok, melyek azt hangsúlyozzák, hogy az emberi jóllét nagymértékben a természet nyújtotta javaktól, azaz az ökoszisztéma vagy természeti szolgáltatásoktól függ. Az ENSZ főtitkára, Kofi Annan 2000-ben kezdeményezte a Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés (angol rövidítése nyomán MEA) megalkotását, amelynek célja a földi ökoszisztémák emberi hatásokra bekövetkező változásainak feltárása, ezen változások hatásainak becslése és tudományos alapú cselekvési terv készítése az ökoszisztémák megőrzésére, fenntartására és az emberi igények hosszú távú kielégítésére.
természeti szolgáltatás

Azok a természet nyújtotta javakat, melyeket közvetlenül (étel) vagy közvetve (éghajlat szabályozás) felhasználunk. Csoportosításuk a következő:
1) ellátó szolgáltatások pl. étel, üzemanyag, genetikai erőforrások, természetes gyógyszerek, díszítő anyagok
2) szabályozó szolgáltatások pl. éghajlat szabályozás, víztisztítás, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, beporzás
3) fenntartó szolgáltatások pl. fotoszintézis, elsődleges termelés, talajképződés, tápanyagok körforgása, víz körforgása
4) kulturális szolgáltatások pl. kikapcsolódás, elmélkedés, spirituális gazdagodás, esztétikai élmény.
A 2001 és 2005 között, több mint kétezer szerző részvételével megalkotott kötetek négy fő megállapítást tesznek. Az emberi igények kielégítése miatt az elmúlt ötven évben a földi élet sokfélesége soha nem látott mértékben csökkent, részben visszafordíthatatlanul. Amíg egyes ökoszisztéma-szolgáltatások hozzájárultak az emberi jólét fejlődéséhez és a gazdasági növekedéshez, addig mások romlása megnövelte a kiszámíthatatlan folyamatok és a szegénység elterjedésének valószínűségét.

Ezerszeresére „növeltük” a fajpusztulást
Az ökoszisztémák romlása az évszázad első felében tovább folytatódhat. Egyes MEA-forgatókönyvek mentén elképzelhető a leromlás visszafordítása és a növekedő igények kielégítése, ehhez azonban jelentős kormányzási, szervezeti és gyakorlati változtatásokra van szükség, ami jelenleg nem látható.

A jelentés riasztó képet fest Földünk állapotáról. A vizsgált 14 biomból – mint például tajga, trópusi és szubtrópusi esőerdő, mérsékelt övi füves puszta stb. - kettőnek a kétharmada eltűnt, négynek pedig közel a fele megsemmisült. A szárazföldek eredeti természetes növényzetének helyét mára túlnyomórészt agrárterületek borítják, de jelentős a lakóövezetek aránya is.

A Föld felületén kialakult vegetációs öv, amely a klímától függően jellegzetes állat- és növénytársulásokkal rendelkezik.
A szárazföldek eredeti természetes növényzetének helyét mára túlnyomórészt agrárterületek borítják, de jelentős a lakóövezetek aránya is. A 13 főbb élőhelytípust tekintve egyedül a mérsékelt övi erdők élőhely átalakítása csökken, az összes többié növekszik vagy stagnál. Hihetetlen mértéket ölt a fajkipusztulás, ez ma ezerszerese a természetes szintnek. Számos faj vagy taxon csoport tűnik el anélkül, hogy lehetőségünk lenne megismerni őket, ami a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a jövőben csak fokozódni fog, a jelenlegi szint tízszeresére emelkedhet.

A bogarakkal az ember is eltűnhet
Mindezekkel párhuzamosan egy-egy adott területen homogenizálódik a fajkészlet, ami maga után vonja a genetikai sokféleség csökkenését. Mindezen kedvezőtlen változások elsődleges mozgatórugója a nagymértékű népességnövekedés, amely az ezredfordulóra megközelítette a hét milliárdot. Megnövekedett az élelmiszer, a víz, a fa és a tüzelőanyag iránti igény. Mindezek kielégítésére egyre „fejlettebb” eszközöket vetettek be, jelentős gazdasági és technológiai változások történtek.

Az élet- és viselkedésmódban bekövetkezett változások hatására az emberek számára az anyagi jólét vált a legfontosabbá. A négy természeti szolgáltatáscsoportból egyedül az ellátó (élelmiszer) szolgáltatásokat sikerült növelni az összes többi kárára. Több mint 60 százalékuk leromlott vagy nem fenntartható módon használjuk őket. Az elsődleges hajtóerők mellett olyan külső hajtóerőkkel is számolnunk kell, mint a klímaváltozás, a föld- és vízhasználat változása, a különféle szennyezések vagy éppen a betelepített fajok megjelenése.

Mára világossá vált, hogy a leromlott ökoszisztémák nem képesek az emberiség számára biztosítani az olyan létfontosságú szolgáltatásokat, mint a szennyezett vizek megtisztítását, a természeti katasztrófák mérséklését vagy az erózióvédelmet. A virágokkal, bogarakkal és méhekkel együtt több minden más is eltűnhet.

A természet visszaüt
A társadalom számára hasznos javakat a biológiai sokféleség (biodiverzitás) tartja fenn, biztosítja a rugalmasságot és a források megújítását. A biológiai sokféleség egyaránt jelenti a földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, valamint a fajon belüli genetikai változatosságot. A történelem során az ember térhódításával és a népesség növekedésével korrelálva a biodiverzitás folyamatos csökkenését tapasztaljuk, mely az utóbbi néhány évtizedben ért tetőfokára.

Azért nehéz a közvetlen összefüggést érzékelni a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma szolgáltatások romlása között, mert a hatások rendkívül késleltetettek és sokszor jóval távolabb jelennek meg, mint ahol a károkozás megtörtént. A legismertebb példa az üvegházgázok koncentrációjának megnövekedése. A levegő CO2 tartalma az 1800-as évek kezdeti 260ppm szintjéről napjainkban megközelíti a 400ppm-et, ami elsősorban antropogén okokra vezethető vissza. Más üvegházgázokkal egyetemben e folyamat járul hozzá legnagyobb mértékben a globális felmelegedéshez, amely csak fokozódni fog.

Jóval hamarabb és könnyebben érzékelhető változást okoz például egy több-ezer hektáros fenyveserdő letermelése a folyók eredési helyén. Az erdők nagy mennyiségű víz (legyen az akár csapadékvíz, akár olvadékvíz) megkötésére képesek, amivel jelentősen hozzájárulnak a folyóvízi alsó szakaszok árvíz védelméhez. Erdő hiányában a víz akadálytalanul jut le a hegyoldalon jelentősen felgyorsulva, majd az egyébként is kiegyenesített (szabályozott) folyókon még inkább felgyorsulva bukik át az árvízvédelmi töltéseken.

Pillangó-effektus
Világosan kell látni, hogy az emberi társadalom a bioszféra szerves része, attól elválasztva életképtelen, elvégre minden egyes természetből nyert szolgáltatás valamilyen mértékben a biológiai sokféleségtől függ. A természet zavartalan működése és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodása, valamint az emberi jóllét között szoros összefüggés van, éppen ezért könnyen belátható, hogy a fentebb vázolt kedvezőtlen folyamatok hosszútávon (de már rövidtávon is) visszahatnak ránk.

Magukat a szolgáltatásokat az eltérő élőhelyeken lévő élőlényközösségek egymással kölcsönhatásban nyújtják. Ezen élőlényközösség által nyújtott szolgáltatás mértéke a közösség típusától függ és annak térbeli kiterjedésével arányos. Éppen ezért a közösség sérülésének vagy megsemmisülésének hatása a globális ökoszisztéma-folyamatokon keresztül (bio-geokémiai ciklusok) az emberi társadalom egészére fejti ki hatását. Egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül a lokális károk és annak hatásai térben és időben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétől távol.

Szemléletes példa az ózonréteg elvékonyodása, amely éppen az emberek nem lakta Antarktisz fölött a legnagyobb. Végső megállapításként fontos lenne a természeti szolgáltatások megfelelő súllyal való szerepeltetése a politikai döntéshozatalban, jelenleg ugyanis a projektek értékelésekor csak és kizárólag a társadalmi, gazdasági költségeket és hasznokat veszik figyelembe, a természeti értékeket pedig a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják.
(f:fn.hu,Nagy Gergő Gábor és Flachner Zsuzsanna, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet)