Molnárfecske

 

 A molnárfecske egy kistermetű, rovarevő madár, amely Európában, így Magyarországon is gyakori fészkelő. Gyakran láthatod városok, falvak házfalain, ereszek alatt.A molnárfecske védett madár Magyarországon, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Ám az emberi tevékenység következtében állományuk csökken. Ez elsősorban a fészkek leverése, a klímaváltozás és a táplálékhiány miatt alakul így.

A Mezőgazdasági Könyvtár február 25-i és 27-i programjai

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár február utolsó hetében tartott programjain.

Az év élőlénye sorozatunkban
2025. február 25-én 17 órától

Az év madara: a böjti réce
Előadó: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

A böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik.
Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken.
Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát,
így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját,
melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.), Tessedik-terem

Február 27-én 17 órától Könyvtári könyvműhely
Művészi könyvkötések - művészkönyvek - művészkönyv alkotók
Vendég: Molnár Imre, Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész

„Molnár Imre egy személyben mesterember és művész. Elsődlegesnek tartotta – ahogy ő mondja – a bőrmíves mesterség csínját-bínját elsajátítani, majd e tapasztalati tudás birtokában, a kézművesség felől közelített a művészpályához, és érkezett el annak csúcsaira.” (Horváth Hilda: Molnár Imre művészete)

Molnár Imre természetes állati bőr alapanyagból készíti iparművészeti tárgyait, amelyekre jellemző a színvonalas művészi igényesség, a fantázia, a precizitás. Díszítményeire az összhang, a kifinomult letisztultság. Jártas a bőrrel kapcsolatos szinte minden mesterségben. Az alkalmon egyedi és különleges bőrkötésű könyveit hozza el, mutatja be a könyvszerető érdeklődőknek.

• Házigazda: Vincze Petronella
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Budapest I. ker., Attila út 93.

A rendezvényen a Magyar Könyvtárosok Egyesület tagjainak és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasóinak olvasójegy felmutatásával ingyenesen vagy könyvtári napijegy (800 Ft) váltásával lehet részt venni.

A könyvműhely további időpontjai:
március 27.
április 24.
május 29.

A Mezőgazdasági Könyvtár programjai

Három érdekes programmal várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtárban szeptember 24-én, 25-én és 26-án.

Szeptember 24-én (kedd) 11 órától hónap könyve könyvtárunkban:

Mary Caperton Morton: 500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban. Túraútvonalak és barangolások a természet legvonzóbb helyszínein

A könyvet Závorszky-Simon Márton könyvtáros mutatja be.

Mary Caperton Morton amerikai tudományos író és útikalauz-szerző, aki geológiából szerzett diplomát,
rendszeres közreműködője az Earth Magazin geológia rovatának, és utazásait népszerű túrablogján dokumentálja.

A Föld legszebb túraútvonalait színes fotókkal, térképvázlatokkal és szemléletes leírásokkal bemutató
500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban tökéletes ihletforrás minden felfedező számára.
A világ nemzeti parkjai által védelmezett, lenyűgöző tájak inspiráló útikönyve segít megtervezni a tökéletes kalandot.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, olvasóterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)

Szeptember 25-én (szerda) 11 órától Boronkay Ferencné Kovács Ágnes ny. kertvezető (Tuzson János Botanikus Kert), biológia szakos tanár, botanikai szaktanácsadó
Fél évszázados a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje című előadására kerül sor.

A Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje a Sóstói-erdő szomszédságában található. Létrehozásának gondolata már a nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott. Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970 novemberében jelentette be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták az arborétum és botanikus kert tervét. 1972-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5 hektár erdő területet átadta arborétum létesítése céljára a Tanárképző Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza. 1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat 1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének. 1998-ban helyi Védett Természeti Hellyé nyilvánították, és területe 4,5 hektárról 5,6 hektárra növekedett.

A Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertje 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét pedig botanikai szempontból európai hírűvé tette. A kert fejlesztése az ezredforduló után sem állt meg. 2005-ben átadásra került a trópusi haszonnövényház és az „Élet fája” bemutatópark. 2006-ban Látványhíd épült, 2007-ben Japánkert, 2009-ben tujákból álló Labirintus és Huszár Játszókert került kialakításra. A 2010-es években megújult a Sziklakert, és Rózsakerttel, sétaösvényekkel gazdagodott a létesítmény.
A Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, Boronkay Ferencné vetített képes előadásában bemutatja a „boldogság kertjének” történetét, és szabadföldi, valamint üvegházakban található páratlan növénygyűjteményét.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület, Attila út 93.)

Szeptember 26-án (csütörtök) 17:30-tól Zöld Könyvtár sorozatunkban

Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Elfelejtett magyar méhészet című előadást hallgathatják meg.

Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész előadása arról, hogy mi mindent felejtettünk el a magyar méhészet évszázadaiból?
Mi mindent? Elfelejtettünk például hagyományokat, szokásokat, varázslatokat és recepteket, aztán elfelejtettünk módszereket és eszközöket, és sajnos a nagy tudású méhész-elődöket is.
Elfelejtettük a méhes házakat és végül egész méhészeti gazdaságokat és a méhészeti szakképzést is.
Milyenek voltak ezek régen és mit tehetünk most, amikor létkérdés lenne a beporzók és rovarok megmentése,
akikhez a mezőgazdaságban mindennapos közelségben éppen a méhészek állnak?
Miért lenne fontos, hogy a múltunkkal éppen annyira tisztában legyünk, hogy megértsük jelenünk és megmentsük a jövőnk?
Ezekre a kérdésekre kapnak választ az előadásra eljövők.

Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él, az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘A méhészet művészete', ami valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig,
olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva,
különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Vetési varjak...

A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását. Az ONLINE KÉRDŐÍV-re kattintva a kárbejelentés megtehető, azonban szükség esetén a falugazdászokat is kereshetik és kérhetik a segítségüket a kitöltésben.

Őshonos állatok támogatása...

Nagyításhoz kattintson a képre

Megszülettek a döntések a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése című vidékfejlesztési felhívás idén benyújtott támogatási kérelmeinek 90 százalékáról, így 19,2 milliárd forint értékben részesülhetnek az állattartók segítségben az e fajták fenntartásában vállalt feladataikért cserébe - jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

    Az Agrárminisztérium (AM) az MTI-nek szombaton küldött közleményében az államtitkárt idézve azt írta, hogy a felhívás célja az alacsony létszámú, védett, őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták életképes állományának fenntartása azok természetes helyén, a fajták hagyományos tartási, takarmányozási körülményei között.
    A támogatásra várakozáson felüli volt az érdeklődés. A korábbi hasonló segítséghez képest lényegesen több állattartó, jelentősen nagyobb állatlétszám után adott be támogatási kérelmet, így visszaigazolva azt, hogy a segítségre valódi igény és szükség van - mondta az államtitkár. A napokban első körben mintegy 1720 gazdálkodónak bocsátottak ki támogatói okiratot, amellyel három éven keresztül válnak jogosulttá a támogatásra.
    Az államtitkár kiemelte, hogy a pályázathoz még egy alkalommal lehet csatlakozni, újabb támogatási kérelmek benyújtására 2023. január 2-31 között lesz lehetőség. A kötelezettségvállalási időszak minden kedvezményezett számára 2024. december 31-ig tart - olvasható a közleményben. (F:MTI)

Védett természet

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel - ismertette az agrárminiszter a közösségi oldalán. Nagy István az Agrárminisztérium szombati közleménye szerint arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt tíz évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát - emelte ki a miniszter.
    Nagy István a hortobágyi nemzeti parkkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei.
    Hozzátette: az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke vagy számos vízimadárfaj állományának megőrzését. Ezáltal nemcsak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az ott élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket - fejtette ki.
    A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok, mint például a magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százalékosnál nagyobb növekedést jelent. (F:mti)

Természetvédelem

Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.

    Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek.
    A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
    A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.
    Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)

Barangolás...

Nemzeti parkok...

Nemzeti parkok hete

Európai Nemzeti Parkok Napja

A Nemzeti Parkok jelene és jövője

Védett természeti területek

Barlangok hónapja

Nemzeti Park - Aggtelek

Környezetvédelmi linkek...

 

Európai Nemzeti Parkok Napja

1999 óta minden év május 24-én, az első európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának évfordulóján ünnepeljük az Európai Nemzeti Parkok Napját. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentőségére, illetve a környezettudatos gondolkodás fontosságára. Az ökoturisztikai létesítmények és a kirándulóhelyek többsége már újra látogatható a védelmi intézkedések fokozatos enyhítésének köszönhetően. A nemzeti parkok ezért hétvégére várják a kirándulni, kikapcsolódni vágyókat.

Az "Év Vadvirága" - 2020

Az "Év Vadvirága" 2019-ben a magyar zergevirág.

A 2020-as Év vadvirágát három tavaszi virágzású növényfaj közül lehet kiválasztani, melyek mindegyike ritka és védett hazánkban. Bár virágzásuk csak márciustól májusig tart, zöld részei mindhárom fajnak megfigyelhetők az év nagy részében:

Báránypirosító (Alkanna tinctoria)

Kövér daravirág (Draba lasiocarpa)

Májvirág (Hepatica nobilis)

A három növény közül a legtöbb szavazatot kapó lesz jövőre az Év vadvirága.
A szavazatok az Év vadvirága honlapján adhatók le december 10-ig:

https://evvadviraga.nhmus.hu/fajok_valasztasra_2020

Forrás: https://evvadviraga.nhmus.hu/

A mezei veréb

A verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos. A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel.
Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük. A halastavakon a nádas szolgál védelmül, a gáton szedegető madarak a karvaly közeledtére oda menekülnek.
 Védett, természetvédelmi értéke 24 ezer Ft. F: http://magyarmezogazdasag.hu/2019/04/19/apro-okos-es-csinos-madarunk-mezei-vereb