Balczó
Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az
ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a
gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések
születhessenek.
A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy
már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték
oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom
megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő
állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
A
tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú
távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium
vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a
szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai
vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók
térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi
szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta:
ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy
hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található
hazánkban.
Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen
mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az
áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág
szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer
kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely
szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre
tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű
madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár
hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát -
tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése