A
képviselőknek, az intézményközi tárgyalások folyamán, sikerült
elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz
százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP
költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági
termelők támogatására használják fel. Azt is megszavazták, hogy jöjjön
létre egy, folyó árakon 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező
válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére
áll.
Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti
mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a
kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat-
és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós
támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni
arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a
közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és
éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.
Az EP
nyomásgyakorlásának köszönhetően mostantól fokozottabb együttműködésre
lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a támogatásokat
kifizető ügynökségek között. Így a mezőgazdaságban is jobban
odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a
jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.
Egy új uniós
adatbányász-eszköznek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós
támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok
számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános
adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások
felderítését.
A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak
érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok
váltották fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja
az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe. A
tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé az
agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket. (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése