Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reform. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reform. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 30., csütörtök

Hírbörze...

„A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún. erős kórokozó képességű változattá.

Az erős kórokozó képességű influenzavírus csaknem minden baromfifajra veszélyes és nagy kiterjedésű járványokat okozhat, melyek megfékezése csak igen szigorú állategészségügyi intézkedésekkel valósítható meg.

Reformkonyha, bioélelmiszerek, egészséges táplálkozás, reformtermékek, reformnasik, vegetáriánus ételek, éttermek, egészséges ebéd házhozszállítás, boltok, kalkulátorok, házipatikaTippek, receptek, éttermek, diéták és egyéb reformtermékek. https://reformkonyha.lap.hu/

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

2023. június 20., kedd

Reformkonyha...


Reformkonyha, bioélelmiszerek, egészséges táplálkozás, reformtermékek, reformnasik, vegetáriánus ételek, éttermek, egészséges ebéd házhozszállítás, boltok, kalkulátorok, házipatikaTippek, receptek, éttermek, diéták és egyéb reformtermékek. https://reformkonyha.lap.hu/

2021. november 24., szerda

Közös agrárpolitika (KAP) reformja

 Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel, jóváhagyta az uniós Közös agrárpolitika (KAP) reformját, amelynek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen.

    A képviselőknek, az intézményközi tárgyalások folyamán, sikerült elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel. Azt is megszavazták, hogy jöjjön létre egy, folyó árakon 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.
    Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.
    Az EP nyomásgyakorlásának köszönhetően mostantól fokozottabb együttműködésre lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a támogatásokat kifizető ügynökségek között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.
    Egy új uniós adatbányász-eszköznek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások felderítését.
    A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok váltották fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé az agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket. (F:mti)

2021. szeptember 17., péntek

Kék kártya reform

Az Európai Parlament (EP) elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját, amely rugalmassága révén - véleményük szerint - segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott, szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.
    A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül.
    A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták. Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd, például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia.
    Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.
    Az uniós kék kártyáról szóló irányelv 2009 óta van érvényben. Az EU szerint a rendszer azért szorult reformra, mert nem vonzott elégendő munkaerőt Európába.
    Az EP elfogadását követően az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.(F:mti)

2021. március 12., péntek

Családi Gazdaságok Reformja

 Vegyen részt a kamara által szervezett ONLINE FÓRUMOKON és tudjon meg mindent a Családi Gazdaságok Reformjáról! A részvétel az online fórumon ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információ itt érhető el.

2012. október 26., péntek

Nem egyenlítődnének ki teljesen a direkt támogatások

Ha nem is teljes, de „valódi kiegyenlítődést” kíván elérni 2019-ig az ugyanazon országon és régión belül folyósított közvetlen agrárkifizetések mértékét illetően - erősítette meg az EU mezőgazdasági biztosa. A ciprusi elnökség részleges általános megközelítést szeretne elérni az év végéig a KAP reformjáról

2010. december 4., szombat

Áfa kérdés...

Valamit végre kell tenni az áfával - Reformra készül Brüsszel

2010. 12. 2. 07:30|hvg.hu

Az uniós áfarendszer korszerűsítését tervezi az Európai Bizottság. A brüsszeli testület úgy látja, a több mint negyvenéves adónem jelenlegi formájában már nem felel meg a modern technológiára és a szolgáltatásokra épülő gazdaság igényeinek. Az áfaszabályok összetettsége felesleges költségeket és terheket ró az adófizetőkre és az adóhatóságokra, akadályozva a belső piac zavartalan működését. Emellett a rendszer egyes gyenge pontjai sérülékennyé teszik azt a csalásokkal és az adóelkerüléssel szemben.

A reform a bizottság szerint most azért különösen időszerű, mert a gazdasági válság egyértelművé tette az áfának a gazdasági stabilitás biztosításában játszott, kiemelkedő szerepét. Az áfa a tagállamok egyik fő bevételi forrása (a teljes adóbevételnek akár a 20 százalékát is eléri), és várhatóan még fontosabbá válik, ahogyan a recesszió és a társadalmak elöregedése elapasztja az egyéb bevételi forrásokat. A fogyasztási típusú adók ráadásul a leginkább növekedésbarát adónemek közé tartoznak, ezért kulcsszerepet játszhatnak a fellendülés előmozdításában.

A brüsszeli testület a reform első lépéseként egy zöld könyvben fogalmazta meg az áfarendszer jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, minden érdekeltet felkérve arra, fejtse ki véleményét. A 2011. május 31-én záruló konzultáció eredményeinek alapján a bizottság a jövő év végéig terjeszti elő azt a közleményt, amelyben a reform során érvényesíteni kívánt prioritásokat foglalja össze. Konkrét jogszabály-alkotási javaslatok csak ezt követően várhatók.
A jelenlegi uniós áfarendszer hivatalosan is csak „átmeneti”; az egységes belső piac kialakításának keretében ugyanis a bizottság 1993-ban már előállt egy reformtervvel, ám arról a tagállamoknak nem sikerült megegyezniük. Az akkor kialakított, négy évre szánt átmeneti rendszernek mindössze az volt a célja, hogy lehetővé tegye az áruk szabad áramlását az EU-n belül, illetve az áfa beszedését a tagállamok számára.

A fő problémát a belföldi és a határokon átnyúló tranzakciók áfaszabályainak különbözősége jelenti. Utóbbiak esetében a forgalmi adót az áru vagy szolgáltatás fogyasztási helyének megfelelő tagállamban szedik be, úgy, hogy az eladó az adót nem számolja fel, ám a vevő köteles azt megfizetni. Belföldi tranzakcióknál ezzel szemben az eladó felszámolja és be is fizeti az áfát. Az eltérés pótlólagos terhet ró a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásokra, torzítva az egységes belső piacot.

A rendszer nehezen kivédhetővé teszi a csalásokat. A legismertebb az úgynevezett körhintacsalás módszere. Az ilyen jellegű visszaélések a bizottság becslései szerint évi több milliárd eurónyi kárt okoznak.

2010. május 24., hétfő

EU borpiac...

Az Európai Unió borpiaci reformja

Az Európai Bizottság 2006. június 22-én hozta nyilvánosságra a szőlő-bor közösségi szabályozás reformjára vonatkozó álláspontját. Az EU Bizottság a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése volt. A borreform meg kívánja őrizni az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait.
A tárgyalások folyamán a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság több ülésen tárgyalta a borpiaci reform témakörét. A képviselendő magyar álláspont minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került. A minisztérium 3-3 alkalommal ismertette a magyar álláspontot az Országgyűlés Mezőgazdasági, illetve az Európai Ügyek Bizottságában. A beszámoló a képviselt magyar álláspontról minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került.
A mindvégig következetesen képviselt, a szakmai szervezetekkel, illetve a parlamenttel közösen kialakított magyar álláspont leghatározottabb képviseletére 2007 decemberében volt szükség. Az agrárminiszterek háromnapi vitát követően, két tagállam ellenszavazatával, elfogadták a borreform kompromisszumos javaslatát. Magyar szempontból érvényesültek a legfontosabb célkitűzések.
Főbb eredményeink:
  • Az első, egyes déli, vagy nagy bortermelő államok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország) által képviselt álláspont szerint a nemzeti borítékokban 100%-ban a történelmi komponenst kívántak figyelembe venni. Másfél év tárgyalásai során sikerült elérnünk, hogy a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történjen (50-50%-os súllyal). A végső döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 14,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró (21 millió euró helyett). Ez azt jelenti, hogy magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is.
  • A szőlőtermelő tagállamok jelentős része egyértelműen visszautasította a vidékfejlesztési átcsoportosításra vonatkozó eredeti javaslatot. Sikerült elérni, hogy Magyarország vonatkozásban az összes támogatási forrás az I. pillérben, azaz közvetlenül az ágazatban maradjon.
  • Sikerült elérnünk, hogy megmaradjon és bővüljön a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás.
  • A melléktermék lepárlás lehetősége megmarad a nemzeti borítékon belül.
  • Nagy áttörést jelentett a kezdeti javaslathoz képest, hogy az alkoholtartalom növelése répacukor hozzáadásával megengedett gyakorlat marad.
  • Megtörtént a túltermelést levezető intézkedések (pl. krízislepárlás, szeszesitalpiacot ellátó lepárlás) határozott korlátozása.
  • A telepítési jogrendszer 2015-ig fennmarad.
  • A kivágási cél a legelső javaslatban szereplő 400 000 hektárról tárgyalásaink eredményeként lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. A program harmadik évében a jelenlegi kivágási támogatást folyósítaná, a második évben 10%-kal, az első évben 20%-kal emelné meg azt. A tagállamok a korábbi javaslat szerinti 10% helyett már a szőlőtermő területük 8 %-ának elvesztésekor (kivágásakor) leállíthatják a további támogatási kérelmek befogadását.
  • Az évjárat és a fajta megjeleníthető lesz az asztali borokon, így egyrészt sikerült visszaállítanunk ezt az EU csatlakozás előtti gyakorlatot, másrészt fel tudjuk venni a versenyt a harmadik országokból (USA, Ausztrália) beáramló fajtaborokkal.
A borpiaci reform 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.
Jogszabályi háttér
A Szőlő-bor ágazat közösségi szabályozását az alábbi rendeletek határozzák meg
Jogszabály száma
Címe
az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről)
a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról
mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )
A közösségi jogszabályok végrehajtását, illetve a tagállami szabályozást megvalósító törvények:
A törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek:
A. Eredetvédelmi ügyek:
  1. 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről;
  2. 99/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet módosításáról; E rendeletmódosítás eredményeként új melléklet adja meg a magyarországi m.t. minőségi – 2009. augusztus 1. után oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borok - földrajzi jelzéseit.
  3. 173/2009. (XII. 22.) FVM rendelet a Bor Eredetvédelmi Tanácsról
B. Támogatási intézkedések
  1. 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről;
  2. 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról.
  3. 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről;
  4. 100/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 101/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról;
  6. 135/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szeszesital-piac ellátását szolgáló újbor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről
C. Szabályozási intézkedések:
  1. 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról;
  2. 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének elvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról;
  3. 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról;
  4. 110/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról;
  5. 127/2009. (IX. 29) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
Támogatási lehetőségek a szőlő-bor ágazatban
A szőlő-bor ágazat támogatási lehetőségeit Magyarország Nemzeti Programja határozza meg, amely Magyarország rendelkezésére álló közösségi ágazati támogatások felhasználásának 5 éves terve. A támogatási program összeállítása a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széleskörű bevonásával került kidolgozásra, és tartalmazza a szőlő-bor ágazat fejlesztési elképzeléseit és annak megvalósítási programját a következő 5 évre vonatkozóan.
Magyarország nemzeti borítékján belül az ágazat versenyképességét javító modernizációs intézkedésekre fordítható támogatások teszik ki a legnagyobb hányadot. Az 5 éves időszakra rendelkezésre álló 122 millió euróból 100 millió euró a szőlőültetvények, illetve a borászati üzemek fejlesztését szolgálja. A versenyképességet javító intézkedésekre fordítható összegből csak kellően átgondolt és előkészített döntést követően javasolt forrást átcsoportosítani piaci feszültségeket kezelő intézkedésekre.
A támogatások igénybevételeinek részletes feltételeit a támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendelet tartalmazza.