Az Európai Unió borpiaci reformja
Az Európai Bizottság 2006. június 22-én hozta nyilvánosságra a szőlő-bor közösségi szabályozás reformjára vonatkozó álláspontját. Az EU Bizottság a borpiac közös szervezésének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást. Tervének célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között, valamint a szabályozás egyszerűsítése volt. A borreform meg kívánja őrizni az EU-s bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe véve e térségek természeti adottságait.
A tárgyalások folyamán a Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság több ülésen tárgyalta a borpiaci reform témakörét. A képviselendő magyar álláspont minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került. A minisztérium 3-3 alkalommal ismertette a magyar álláspontot az Országgyűlés Mezőgazdasági, illetve az Európai Ügyek Bizottságában. A beszámoló a képviselt magyar álláspontról minden alkalommal egyhangúlag elfogadásra került.
A mindvégig következetesen képviselt, a szakmai szervezetekkel, illetve a parlamenttel közösen kialakított magyar álláspont leghatározottabb képviseletére 2007 decemberében volt szükség. Az agrárminiszterek háromnapi vitát követően, két tagállam ellenszavazatával, elfogadták a borreform kompromisszumos javaslatát. Magyar szempontból érvényesültek a legfontosabb célkitűzések.
Főbb eredményeink:
- Az első, egyes déli, vagy nagy bortermelő államok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország) által képviselt álláspont szerint a nemzeti borítékokban 100%-ban a történelmi komponenst kívántak figyelembe venni. Másfél év tárgyalásai során sikerült elérnünk, hogy a nemzeti boríték kialakítása kizárólag a terület és a termés mennyisége alapján történjen (50-50%-os súllyal). A végső döntés szerint Magyarország nemzeti borítékja 2009-ben (az eredeti javaslat szerinti 14,4 helyett) 16,8 millió euró és 2015-ben 29,1 millió euró (21 millió euró helyett). Ez azt jelenti, hogy magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, de megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is.
- A szőlőtermelő tagállamok jelentős része egyértelműen visszautasította a vidékfejlesztési átcsoportosításra vonatkozó eredeti javaslatot. Sikerült elérni, hogy Magyarország vonatkozásban az összes támogatási forrás az I. pillérben, azaz közvetlenül az ágazatban maradjon.
- Sikerült elérnünk, hogy megmaradjon és bővüljön a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatás.
- A melléktermék lepárlás lehetősége megmarad a nemzeti borítékon belül.
- Nagy áttörést jelentett a kezdeti javaslathoz képest, hogy az alkoholtartalom növelése répacukor hozzáadásával megengedett gyakorlat marad.
- Megtörtént a túltermelést levezető intézkedések (pl. krízislepárlás, szeszesitalpiacot ellátó lepárlás) határozott korlátozása.
- A telepítési jogrendszer 2015-ig fennmarad.
- A kivágási cél a legelső javaslatban szereplő 400 000 hektárról tárgyalásaink eredményeként lecsökkent 175 ezer ha-ra és csak 3 évig tart szemben az eredeti 5 évvel szemben. A program harmadik évében a jelenlegi kivágási támogatást folyósítaná, a második évben 10%-kal, az első évben 20%-kal emelné meg azt. A tagállamok a korábbi javaslat szerinti 10% helyett már a szőlőtermő területük 8 %-ának elvesztésekor (kivágásakor) leállíthatják a további támogatási kérelmek befogadását.
- Az évjárat és a fajta megjeleníthető lesz az asztali borokon, így egyrészt sikerült visszaállítanunk ezt az EU csatlakozás előtti gyakorlatot, másrészt fel tudjuk venni a versenyt a harmadik országokból (USA, Ausztrália) beáramló fajtaborokkal.
A borpiaci reform 2008. augusztus 1-én lépett hatályba.
Jogszabályi háttér
A Szőlő-bor ágazat közösségi szabályozását az alábbi rendeletek határozzák meg
| Jogszabály száma | Címe |
| | az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről) |
| | a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról |
| | szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról |
| | a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról |
| | a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról |
| | mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) |
A közösségi jogszabályok végrehajtását, illetve a tagállami szabályozást megvalósító törvények:
- a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
- a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény
- a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
A törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek:
A. Eredetvédelmi ügyek:
- 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről;
- 99/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI.3.) FVM rendelet módosításáról; E rendeletmódosítás eredményeként új melléklet adja meg a magyarországi m.t. minőségi – 2009. augusztus 1. után oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borok - földrajzi jelzéseit.
- 173/2009. (XII. 22.) FVM rendelet a Bor Eredetvédelmi Tanácsról
B. Támogatási intézkedések
- 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről;
- 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról.
- 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről;
- 100/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról;
- 101/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról;
- 135/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szeszesital-piac ellátását szolgáló újbor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről
C. Szabályozási intézkedések:
- 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról;
- 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének elvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról;
- 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról;
- 110/2009. (VIII. 19.) FVM rendelet a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról;
- 127/2009. (IX. 29) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről
Támogatási lehetőségek a szőlő-bor ágazatban
A szőlő-bor ágazat támogatási lehetőségeit Magyarország Nemzeti Programja határozza meg, amely Magyarország rendelkezésére álló közösségi ágazati támogatások felhasználásának 5 éves terve. A támogatási program összeállítása a szakmai és érdekképviseleti szervezetek széleskörű bevonásával került kidolgozásra, és tartalmazza a szőlő-bor ágazat fejlesztési elképzeléseit és annak megvalósítási programját a következő 5 évre vonatkozóan.
Magyarország nemzeti borítékján belül az ágazat versenyképességét javító modernizációs intézkedésekre fordítható támogatások teszik ki a legnagyobb hányadot. Az 5 éves időszakra rendelkezésre álló 122 millió euróból 100 millió euró a szőlőültetvények, illetve a borászati üzemek fejlesztését szolgálja. A versenyképességet javító intézkedésekre fordítható összegből csak kellően átgondolt és előkészített döntést követően javasolt forrást átcsoportosítani piaci feszültségeket kezelő intézkedésekre.
A támogatások igénybevételeinek részletes feltételeit a támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendelet tartalmazza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése