A gyümölcsfák korai pusztulása

Gyümölcsültetvényekben az időjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel. Egyes években váratlan rovar felszaporodás, gradáció okoz gondot. Ilyen esetekben általában ősszel derül ki, hogy milyen veszteséget jelenthet egy elmulasztott védekezés. A legnagyobb kárt azonban a fák korai, hirtelen, „gutaütés-szerű” elhalása okozza. A fák vegetációs időben történő kipusztulásának az apoplexiának két formája van. Egyik esetben a kipusztult fa tősarjból, gyökérnyakból kihajt, tehát az alany egészséges. Ebben az esetben a károsítót a föld fölött, a hajtásrendszeren kell keresni. A pusztulást okozhatta, súlyos sérülés, baktériumos vagy mikrogombás fertőzés, de roncsolt sebzésen megtelepedő farontó gomba is.
A másik esetben, ha az alany is elpusztult, a talajszint alatt kell keresni a pusztulás okát. Egyszerűbb a károsító meghatározása, ha a fa kiásása után megtaláljuk a cserebogár pajorok rágásának a nyomát a gyökereken, vagy a kószapocok rágását a gyökérnyakon.
Nehezebb a diagnózis, ha csak azt tapasztaljuk, hogy a vékony gyökerek deformálódtak, megvastagodások, gubacsok találhatók rajtuk, vagy a gyökereken nincs hajszálgyökér, vagyis hiányzik a felszívó öv. Ebben az esetben, talajban élő fonálféreg károsítására, vagy a gyökérkéreg alatt élő gyökérgombára gyanakodhatunk. A fonálféreg kimutatása vékony gyökereket is tartalmazó talajminta, a gyökérgombák kimutatása gyökérmintákból történik. Nagyon sok fonálféreg vírusterjesztő, ezért a veszélye még nagyobb.
Csapadékos években tapasztalható, hogy a korábban jó kondiciójú, előző évben bő termést adó fák ágai száradnak, a törzsek, vastagabb ágak kérge elszíneződik, lehámlik, majd rákosodik. A részletes vizsgálat felderíti, a vékonyabb ágakon, de a törzs és a vastagabb vázágak kérgén is található ágrákosodást, ágszáradást okozó Nectria és Leucostoma fajok fertőzését.
Ezek a kéregrákosodást okozó mikrogombák sebparaziták, elsősorban faiskolában, vagy telepítés után a szemzéshelyen fertőzve, fiatal korban pusztítják el a gyümölcsfákat. Egyes, vékonyabb ágak elszáradását, az átoltás sikertelenségét ugyan okozhatják, de a vastagabb vázágakat, törzset csak más kedvezőtlen körülmények között képesek elpusztítani.
A pusztuló fák vastagabb ágait vagy törzsét elfűrészelve megfigyelhetjük az álgeszt képződését és a kezdeti revesedést. Ezt a szimptómát általában xilofág bazidiumos nagygombák, közismert nevükön a taplók okozzák. Nagyon fontos a pontos diagnózis, mert csak a kóokozó ismeretében lehet felmérni a betegség várható terjedését és a védekezés lehetőségét.
Az elszáradt fákon nagyon gyakori és a nyesedéken is gyakran kifejlődik a hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune). Ez a feltűnő fehéres szürke termőtestek sokaságát kifejlesztő tapló ugyan lehet parazita, de általában nem az elsősorban. Mindig más gomba által már megtámadott, vagy éppen lemetszés miatt száradó, elszáradt ágakon kezdi meg a fehér revesedését.
A pusztulás okának megállapítása már egyetlen fa esetében is fontos, mert csak a vizsgálat eredménye alapján lehet eldönteni, hogy pótolható-e a kipusztult fiatal oltvány vagy a már termő gyümölcsfa.