Növényvédelmi bírság...

A növényvédelmi bírságról

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a törvény 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a növényvédelmi hatóság (belterületen az önkormányzat jegyzője, külterületen az illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat) köteles növényvédelmi bírsággal sújtani.

A növényvédelmi bírság összege a törvény 61. §-a (2) bekezdésének első mondata alapján legalább húszezer, de legfeljebb kétmillió forint azzal, hogy a törvény 65. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a törvényi határok között az egyes elkövetési magatartásokra vonatkozó bírság tételes mértékét rendeletben határozza meg. A kormányrendelet kiadása előtt a növényvédelmi hatóság a törvényi összeghatárok között korlátlan mérlegeléssel állapította meg a konkrét esetben kiszabandó bírság nagyságát, ami egyrészről alapvető aggályokat vetett fel, másrészről pedig nem biztosított jogi feltételeket az országosan egységes fellépés érdekében a növényvédelmi hatóságok számára. A mérlegelés során a fertőzött terület elhelyezkedése, a terület nagysága, a jogsértő állapot fennállásának időtartama, valamint a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása szolgált szempontként.

A törvényi felhatalmazás alapján került kiadásra a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet, amely a Magyar Közlöny 109. számában jelent meg, és 2006. szeptember 20-án lépett hatályba. Hangsúlyozni kell, hogy ezen rendelet a parlagfű elleni védekezést elmulasztóval szembeni bírság mellett valamennyi más növényvédelmi bírságot is szabályozza: a rendelet mellékletének 3. pontja határozza meg védekezési kötelezettség elmulasztása esetén - ahová a parlagfű elleni védekezés elmulasztása is tartozik - kiszabandó bírság mértékét. A bírság összege arányosan növekszik a károsítóval fertőzött terület mérete alapján:

belterületen:

0 - 50 m2-ig	20.000 Ft,
50 - 100 m2-ig	20.000 - 50.000 Ft,
100 - 200 m2-ig	50.000 - 100.000 Ft,
200 m2-től	100.000 - 750.000 Ft

külterületen:

0 - 2 ha-ig	20.000 Ft,
2 - 5 ha-ig	20.000 - 60.000 Ft,
5 - 10 ha-ig	60.000 - 150.000 Ft,
10 - 30 ha-ig	150.000 - 400.000 Ft,
30 - 50 ha-ig	400.000 - 800.000 Ft,
50 - 100 ha-ig	800.000 - 1.500.000 Ft,
100 ha-tól	1.500.000 - 2.000.000 Ft.

A rendelet előkészítése során az egyes bírság összegek kialakításakor figyelemmel kellett lenni a korábbi bírságolási gyakorlatra, valamint arra a jelentős körülményre, hogy a jogorvoslati eljárás során - különösen belterületi vonatkozásban - a több százezres bírságösszegek túlzott mértékűnek bizonyultak ezért mérsékelni kellett őket. További szempont volt azon körülmény, hogy a bel-, illetve külterületen elmulasztott védekezés eltérő sérelmet jelent a köz számára, valamint értelemszerűen belterületen általában jóval kisebb a fertőzött terület nagysága, vagyis a külterületi bírságtételekhez viszonyítva arányosan érdemesebb magasabb tételt megállapítani (külterületen 2 hektár - azaz húszezer m² - felett 50.000 Ft bírság szabható ki, míg belterületen ez az összeg már 100 m² nagyságú fertőzött terület után is kiszabható).

A szankcionálás során figyelemmel kellett lenni a szükségesség-arányosság alkotmányos tételére, azaz a bírság nagyságának a cselekmény súlyával arányosnak kell lennie.

Indokolt volt mérlegelési jogkört biztosítani a növényvédelmi hatóság számára, ezért a bírság tételek tól-ig határok között kerültek megállapításra. A mérlegelés során az eset összes körülményeire - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre - kell tekintettel lenni.

Hangsúlyozni szükséges, hogy bár látszólag a belterületi földek vonatkozásában a kiszabható bírság felső határa 750.000 Ft-ra korlátozódott, azonban a korábbi gyakorlat során belterületen sohasem került ilyen vagy ennél magasabb bírság összeg kiszabásra (tekintettel arra, hogy a bíróság a felülvizsgálat során túlzott mértékűnek minősítette a többszázezres bírságokat).

A törvényi bírság plafon - a parlagfű elleni védekezés elmulasztása mellett - sok más növényvédelmi mulasztás szankcionálásával kapcsolatban került meghatározásra (például, ha valaki növényvédő szerrel végzett cselekményével emberi egészséget veszélyeztet, vagy jelentős haszonszerzés érdekében az engedélyköteles termék forgalmazása során nem tartja be a vonatkozó biztonsági vagy más egyéb előírásokat). Külterületi földek vonatkozásában pedig lehetőség van akár a legmagasabb törvényi bírságösszeg (2.000.000 Ft) kiszabására is.

A kialakított bírságtételek alkalmasak a mulasztás szankcionálására, valamint kellő visszatartó hatást biztosítanak a jogsértés elkerülése érdekében.

Forrás: FVM - Sajtóiroda