Az állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére kidolgozott stratégia alapvető célja:
* a legjobb egészségi állapot elérése a betegségek kiirtása útján,
* bizonyos betegségek ellen a vakcinálás megszüntetése, a beteg állomány kiirtása betegség fellépése esetén,
* az állatorvosi ellenőrzés erősítése a származási és feladási helyen,
(Ez érvényes a harmadik országokból érkező állatokra és termékekre is.)
* az állat szállítások követése számítógépes információval a Közösségen belüli (ANIMO), s a kívülálló országokból importált állatokon állatorvosi ellenőrzéskor tapasztalt szabálytalanságok esetén (SHIFT),
* közös eljárások a betegségek elleni küzdelemben.
A közegészségügyi szempontú szabályozás alapvető feltételei:
* az állatok kezelésére felhasználható anyagok engedélyezése, az engedélyezett hatóanyagok (gyógyszertartalmú takarmány-premixek) előírásszerű alkalmazása és forgalmazása,
* az állati eredetű gyógyszer és hormon maradványtartalmának ellenőrizése,
* Zootechnikai előírások: A Zootechnikai előírások az állatok azoníthatóságára, nyilvántartására, a tiszta és hibridtenyészeteket fenntartó társaságok működésének szakmai szabályaira, az állatok teljesítményőrző és genetikai értek-megállapító rendszereire terjednek ki. Tárgyuk nemcsak az élőállat, hanem az egyre nagyobb teljesítményű fajták kiemelkedő egyedeinek kereskedelmi forgalomba lépő spermiuma, petesejtje és embriója is.
* Animal welfare (állatjóléti) előírások: Az állattenyésztés tudományán belül a gazdasági állatok viselkedésével foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások az elmúlt néhány évtizedben igazolták, hogy a gazdaságos állatitermék-előállítás egyik lényeges feltétele – a különböző fajok viselkedésének kellő mélységű ismeretében – az állatok igényének megfelelő tartásmód. Kétségtelen ugyanakkor, hogy napjainkban a tudományok egyre inkább egymásra épülnek, vagyis egy adott kérdés megválaszolása csakis összefogással, több kutatócsoport (pl. állattenyésztő és biológus) együttműködése révén lehetséges.
Az állatjólét indikátorai: a növekedés, a szaporodási képesség, viselkedés, fiziológiai állapot, betegségre való hajlam.
Az állattartásra vonatkozó etikai kérdéseket először a fogyasztók vetették fel, e nyomásra indult el az állatjóléti politika, amiben megfogalmazták a sertések intenzív tartására és a borjak védelmére vonatkozó előírásokat. A későbbi szabályozás a páratlan ujjú patások (ló, szamár, öszvér) a szarvasmarha-, kecske- és sertésfélék, a baromfi, házinyúl, macska, kutya, egyéb emlősök és madarak, illetve gerinces és hidegvérű állatok tartására is kiterjed.
Az EU állatjóléti előírások elfogadásában - de általában az állatjólét értékrendjének elfogadásában is - nagy akadályt jelentett, jelent, hogy az előírások nem feltétlen gazdasági szempontból közelítik az állattartást, hanem az embernek az állattal szembeni erkölcsi kötelessége és az állat igényei (az állat jóléte) felől, részben függetlenül annak gazdasági kihatásától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése