Az állam készpénzközpontúságához kapcsolódva, a szakértők megítélése szerint az egyik legjelentősebb probléma a sárga csekkek intenzív használata, amelyek forgalmának csökkentését egyértelműen kívánatosnak tartják.
A szakértők szerint a sárgacsekk-használat csökkenéséhez egyaránt szükség van szabályozói elhatározásra és fogyasztói felvilágosításra. Sok esetben az alkalmazottak azért sem bánják, hogy "alacsony (minimál)bér plusz készpénz konstrukcióban" szerzik jövedelmüket, mivel főbb kiadásaikat készpénzben is tudják rendezni, s ezt támogathatja a sárga csekk is.
A sárga csekk "közhiedelem szerinti" további előnye, hogy hozzájárul az egyén likviditásmenedzseléséhez (eldönthetem, mikor fizetem be), de vajon tudja-e az állampolgár, hogy ezért a szabadságért évente egy háztartás akár több ezer forintot is fizethet, mivel a csekket kiállító szolgáltatók jellemzően az ügyfélre hárítják a csekkhasználat tranzakciós díját anélkül, hogy ügyfelüket erről tájékoztatnák, illetve a csekk kiállításának díját a számlában transzparensen megjelenítenék.
Szűcs Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója szerint a sárga csekkek nem kopnak ki a rendszerből: 2009-ben 271,2 millió csekket fizettek be az ügyfelek a postán, a tranzakciók összege a 2990,4 milliárd forint volt. (A postán átfolyó teljes pénzforgalom elérte az 5500 milliárd forintot).
Az MNB elemzésének következtetése, hogy legalább a legfontosabb szolgáltatások számláinál - mint például víz, áram, földgáz, távhő, telefon, internet - szükséges lenne a fogyasztó számára világosan és egyértelműen jelezni, hogy a számla értékéből mennyit tesz ki a sárga csekk költsége. További probléma, hogy jelenlegi gyakorlatukban a szolgáltatók sok esetben a csoportos beszedést választó ügyfeleikre is kivetik a sárgacsekk-használat költségét, így gyakorlatilag "szétterítik" azt a teljes fogyasztói bázisra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése