OMgK

A II. világháború után a politikai változást követőleg a mezőgazdasági struktúra gyökeres megváltozása kihatott a mezőgazdasági könyvtárak területére is.

· 1948-ban – átszervezés eredményeként – jött létre a Magyar Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézet, amely kezdetleges könyvtári, dokumentációs és fordítói tevékenységeket látott el.

· 1949. májusában a Földművelésügyi Minisztérium az I. ker., Attila út 53. (az Attila út átszámozása miatt jelenleg 93.) alá helyezte egyik szervezetét, a Mezőgazdasági Kísérleti Központot (MKK), amelynek vezetésével Dinnyés Lajost bízták meg. A Magyar Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézet az MKK dokumentációs osztálya lett. 1949. júniusában megjelent azonban a 4118/1949/136. sz. korm. sz. rendelet, amely Mezőgazdasági Dokumentációs Központként ismét önállósította a korábbi Magyar Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézetet. Az új intézet nem fért el az Attila út 53. alatt, ezért 1949 szeptemberében a Kürt u. 6-ba költözött. A Mezőgazdasági Kísérleti Központ 1950-ben visszakerült a minisztérium épületébe, így a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ is visszaköltözhetett az Attila útra.

· Itt kapott helyet a 129/1951. (VI.23.) Mt. sz. rendelettel életrehívott Országos Mezőgazdasági Könyvtár. Az Mt. rendelet felhatalmazása alapján adta ki a földművelésügyi miniszter az Országos Mezőgazdasági Könyvtár létesítéséről szóló 18 089/1951. (IX.1.) FM. sz. rendeletét. A rendelet alapján a mezőgazdasági szakirodalom anyagának egységes gyűjteménybe foglalása, a kutatás és oktatás érdekeinek megfelelő rendszeres továbbfejlesztése céljából létesített könyvtárt. A fenti feladatokon kívül annak ügykörébe utalta a mezőgazdasági termelésben működő szakemberek és egyéb dolgozók szakirányú érdeklődésének fokozását, valamint a mezőgazdasági szakirodalom széles körű népszerűsítését és terjesztését is. Továbbá a mezőgazdasági kutató intézetek könyvtárai feletti szakmai felügyeletet is rábízta.

· A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2035/10/1952. sz. határozata a Mezőgazdasági Dokumentációs Központnak az Országos Mezőgazdasági Könyvtár szervezetébe való beolvasztásáról szólt.

· 1953-ban tovább bővült a tevékenysége az akkor megszüntetett Mezőgazdasági Fordító Iroda feladatkörével.

· Könyvtárunk 1952. augusztus 1-jei hatállyal Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ lett. Az állomány törzsét a Mezőgazdasági Múzeumtól és az FM könyvtárától átvett dokumentumok, illetve a megszüntetett egyesületek könyvtárai adták, ez összesen kb. 100 000 kötet volt.

· A nyilvános olvasószolgálat 1953-ban indult meg.

· 1954-től a FAO letéti könyvtára.

· Az állománygyarapítás elvi kérdéseinek megfogalmazására 1958-ban került sor. Kezdetektől ellátta a kutatóintézeti könyvtárak módszertani feladatait, 1956-tól azonban a mezőgazdasági felsőoktatás könyvtárai is hozzá tartoztak. Mint hálózati központ nagy hangsúlyt fektetett a módszertani tevékenységre. Minta szabályzatokat dolgozott ki, és adott közre, könyvtáros képző tanfolyamokat szervezett, egyéni tanácsadással segítette a könyvtárak és könyvtárosok munkáját.

· Az OMgK 1963-ban felvette Károlyi Mihály nevét.

· 1967-ben – a földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium egyesítése után – létrehozták a MÉM Információs Központot (Agroinform), amelynek keretén belül a könyvtári tevékenységet a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár látta el külön szervezeti egységben.

· 1987. január 1-jétől a vállalati formában tevékenykedett tovább Agrárinformációs Vállalat elnevezéssel 1992-ig, a vállalat csődjéig.

· 1992 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium vállalati biztost rendelt ki a vállalat élére, s megkezdődött a könyvtár tevékenységének átvizsgálása. Majd miniszteri rendelettel – mint részben önálló költségvetési intézmény – Magyar Mezőgazdasági Múzeum Országos Mezőgazdasági Könyvtár elnevezéssel 1992. január 1-jei visszamenőleges hatállyal folytatta tovább munkáját a könyvtár.

· 1993. január 1-jétől pedig – a könyvtár megalapítása óta először – lehetővé vált az önálló szakmai és gazdasági tevékenységet megvalósító önálló intézményi élet.

· 1995. ??? óta az intézet neve ismét Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ.

· 1996-ban nyílt meg az Európai Uniós olvasóterem és különgyűjtemény.

Két nagy épületrekonstrukció volt a könyvtár életében.

· Az első az 1980-as évek közepén zajlott, ekkor egy háromszintes épületrészt toldottak az épület déli szárnyához, a pincét és az emeletet tömörraktárral telepítették be, a földszinten pedig olvasótermet alakítottak ki.

· A második rekonstrukció alkalmával – 2002-ben – az északi szárnyat építették át háromszintes tömörraktárrá. Ezzel egy időben az olvasótermek felkerültek az első emeletre, a földszinti olvasótermekből pedig konferenciatermeket – Tessedik Sámuel terem és Ujhelyi Imre terem –, galériát és szolgáltatóházat alakítottak ki.

2002. december 9-én nyílt meg az újjáépített intézmény, mint Közép- és Kelet-Európa agrárkulturális központja.

· 2003. február 24-én megnyitotta kapuit az Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Ház.

· 2004. október 07-én került sor az agrárium első teleházának – a Budai Teleháznak – az ünnepélyes átadására a szolgáltatóház területén.

A számítógépes fejlesztések 1993 óta folynak.

· 1994 óta használja a könyvtár az Aleph integrált könyvtári rendszert.

· 1995 óta van az intézetnek honlapja.