Oldalak

2010. május 17., hétfő

Emlékmúzeumok

A vidéki, helyi hagyományokat ápoló múzeumok a kiállítás jellegéből fakadóan nem mindig nevezhetők tájháznak. Az ország számos településén találkozhatunk olyan emlékmúzeumokkal, amelyek egy neves irodalmi, történelmi személyiség emlékét őrzik.
Művészeink, hőseink, korszakalkotó egyéniségeink szülőházában gyakran tekinthetünk meg kiállítást a híresség egész életútjáról. Közkedvelt festőink, szobrászaink lakóházai pedig az ott található műalkotások miatt lehetnek kedvelt célpontjai a turizmusnak. Gyakran egy-egy csata, híres országgyűlés helyszíne ösztönzi arra a település lakóit, hogy múzeumot alapítsanak.

André Kertész Fotómúzeum (Szigetbecse)
Szigetbecse a 20. századi fotográfia talán legelismertebb alkotóművésze, André Kertész Emlékmúzeumával büszkélkedhet. Kertész a létesítendő múzeumnak felajánlotta és el is küldte 120 eredeti, szignált fotográfiáját. Mivel a házból Kertész halála miatt Emlékmúzeum lehetett csak, ide került a művész New York-i lakásának néhány bútora és személyes használati tárgya is.

Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékmúzeum (Kővágóörs-Pálköve)
Keszthely felé haladva, a 71-es főútról Balatonrendesnél ágazik le egy kis bekötőút a partra, ahol a vasúti sín és a tó által körbezárt kis földnyelven áll a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom kiemelkedő vezető egyéniségének és vértanújának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének pálkövei háza. Emlékmúzeumként 1966. július 10-én, a neves politikus születésének 80. évfordulóján nyílt meg.

Bajza József Emlékszoba (Szűcsi)
Szűcsi község déli részén a XIX. században kezdett kialakulni a Bukher elnevezésű falurész. Ennek keleti részén található a Bajza-kúria, amelyet a XVIII. században építettek, klasszicista stílusban. A szülőház földszintes, gazdasági udvaron álló lakóház.

Benedek Péter Emlékház (Uszód)
Benedek Péter 1889. június 29-én született Uszódon. Apja kőműves-ács volt, talán tőle örökölte tehetségét (önéletrajzában említi, hogy apja is tudott rajzolni). Édesapja és tanítója is támogatta, még a kalocsai érsekhez is elvitték, azonban továbbtanulása megbukott, mivel református volt. Masa Jenő tájfestő tanácsára fordult a természet utáni festészet felé.

Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum (Egyházashetye)
Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát a "vármegye közönsége", s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi- kultusz központja.

Deák Ferenc Szülőháza (Söjtör)
Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja. Az emeleti szobákban a 18-19. századból származó bútordarabok, a Nádasdy-Mausoleum hatását, a köznemesség olvasáskultúráját ismertető kamara kiállítás gazdagítják ezt a képet.

Dörmögő Ház (Szabadszállás)
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél.

Eötvös József Emlékmúzeum (Ercsi)
Hazánk első kultuszminiszterre, Eötvös József gyermek és ifjúkorának jelentős részét a nagyszülői birtokon, Ercsiben töltötte. Végakaratának megfelelően itt temették el a családi sírboltban. A múzeumot is itt, a családi kastélyhoz tartozó vendégházban rendezték be. A kiállításon túl az érdeklődők rendelkezésére áll az 1997 óta folyamatosan bővülő könyvtár és adattár, mely elsősorban a főiskolai és egyetemi hallgatók munkáját segíti.

Falumúzeum (Verseg)
1974-ben a Pest Megyei Tanács támogatásával, muzeológus szakemberek segítségével egy rekonstruált lakóházban nyílt meg a Falumúzeum. A kiállítás a hagyományos lakáskultúra, a táplálkozás, a kenderfeldolgozás és a viselet tárgyi emlékanyagát mutatja be.

Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria (Hajdúhadház)
A könyvtár működését a város önkormányzata biztosítja. A jelenlegi könyvtár elődje az 1930-ban létesült népkönyvtár volt, az állandó könyvtárat 1951-ben nyitották meg a művelődési házban.

Nincsenek megjegyzések: