A KAP jövője

A KAP jövője 2013 után
(2008/C 44/17)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2007. október 24– 25-én tartott 439. plenáris ülésén (az október 25-i ülésnapon) 116 szavazattal 2 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1. Összefoglalás és következtetések

1.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság örömmel veszi, hogy az Európai Bizottságtól ilyen hamar felkérést kapott arra, hogy feltáró véleményt készítsen az "Állapotfelmérés és a Közös Agrárpolitika jövője 2013. után" témában.

1.2. A Közös Agrárpolitika 2003. évi reformjával mélyreható szemléletváltás történt. Erőteljesen korlátozták a szabályozó jellegű agrárpiaci beavatkozásokat, a közvetlen kifizetéseknek a termeléshez való kötése azóta inkább csak kivétel, és az EU bővítése ellenére csökkentették a KAP finanszírozását. Az EU ezzel lényegesen többet teljesített előre a nemzetközi agrárkereskedelem további liberalizációja érdekében, mint bármely versenytársa.

1.3 A mezőgazdasági termelők, csakúgy mint a feldolgozóipari vállalatok, jelenleg nehéz alkalmazkodási folyamat előtt állnak. Az EGSZB szerint legtöbbjük kész arra, hogy vállalkozó szellemmel és piacorientált módon kezelje az új keretfeltételeket, ha a reformok keretében tett ígéretek nem hiúsulnak meg, és adott a megfelelő tervezési és jogbiztonság. Ez annál is inkább igaz, mivel világszerte erőteljes az élelmiszerek és a megújuló energiák iránti kereslet, és újraértékelődik az ellátás biztonsága.

1.4 Az EGSZB szerint helyes, hogy az állapotfelmérés elsődleges feladataként a támogatásokra vonatkozó adminisztrációs előírásoknak és a feltételesség alkalmazásának az egyszerűsítését, valamint a meglévő rendelkezéseknek a jövőbeli kihívásokhoz való, esetlegesen szükséges hozzáigazítását (lásd a 6.3. pontot) tekintjük.

1.5 A Közös Agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről folytatott vitával összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy a KAP céljait (lásd az EK-Szerződés 33. cikkét) a jelenlegi körülményekhez és kihívásokhoz kell igazítani.

1.6 Az EU a mezőgazdaság európai modellje, valamint a multifunkcionalitás mellett teszi le voksát. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem hangolható össze minden további nélkül az egyre szélesebb körű liberalizációval, mivelhogy az európai társadalomnak a mezőgazdasággal szemben támasztott elvárásai magasak, és magasak is maradnak.

1.7 Az agrárkereskedelem megnyitása révén az agrárpiacok fokozott változékonyságával és instabilitásával kell számolni. Ugyanebbe az irányba hat az éghajlatváltozás. Ezért az EU-nak a jövőben is rendelkeznie kell az agrárpiacok stabilizálását segítő eszközökkel. Az EGSZB azonban az alternatív rendszerek megvitatását és kifejlesztését is támogatja.

1.8 A tej esetében a kvótaszabályozás lejártát általánosan 2015. március 31-re várják. Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy számos természeti hátrányokkal küzdő régió rá van utalva a tejtermelésre, ezért időszerű javaslatokat kell kidolgozni az említett területeken folyó termelés biztosítására.

1.9 Az EGSZB emellett utal "A kompenzációs támogatás változása a hátrányos helyzetű területeken 2010-től" [1] című jelenlegi véleményére, amely szerint a természeti hátrányokkal küzdő területeket célirányos támogatásban kell részesíteni.

1.10 Az EGSZB meggyőződése, hogy a mezőgazdasági üzemeknek biztosított közvetlen kifizetések a jövőben is elkerülhetetlenek. A közvélemény általi elfogadás tartós biztosítása érdekében a közvetlen kifizetéseket funkciójukra összpontosítva kell megindokolni.

1.11 A mezőgazdaság multifunkcionalitásának biztosítása szempontjából tovább nő a 2. pillér (a vidékfejlesztési politika) jelentősége. Ezért az EGSZB a 2. pillér pénzügyi keretének bővítéséért száll síkra. Több példa igazolja, hogy a mezőgazdaságban és a vidéki területeken célirányos támogatással lehetőség van a munkahelyek megőrzésére vagy új munkahelyek teremtésére.