Cserehát

CSEREHÁT - "ahol a csend még hallható"

egy "sziget" Európa közepén, ahol a természeti környezet viszonylag sértetlen maradt és még sikerült a történelmi emlékeket is megőrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára

Vonzó természeti környezet

A CSEREHÁTOT határoló Bódva völgyére a vadregényes Szádellői sziklahasadékkal (1) lefutó Szlovák Érchegység, a világhírű Baradla barlangot (2) magában rejtő Aggteleki Karsztvidék és Telkibánya, Pálháza vagy Mád ásványairól (3) és a boros pincéiről (4) méltán híres Zemplén hegység és Tokaj-hegyalja által körbeölelt, jellegzetesen dombvidéki terület emberléptékű lankái (5) kerékpározásra és lovaglásra csábítanak. A Szanticskai (6), a Krasznokvajdai vagy éppen a Tornaszentjakab feletti tetőről (7) gyönyörű panoráma tárul elénk. Az Irota melletti Kecskepadot (a Cserehát legmagasabb pontját) a vidék legnagyobb összefüggő erdősége ( ha) veszi körül. A térség területének %-át kitevő erdők vadban (8), erdei gyümölcsökben (9), a mezők gyógynövényekben (10) és gombászó helyekben, a határoló folyók és az 1961-ben mesterségesen létrehozott, 5 millió m3 vizet tároló Rakacai víztározó (11) halban gazdagok. Kimondottan értékes a térség madárvilága. Lépten-nyomon találkozhatunk egerészölyvvel (12), kuvikkal (13), a környezet szennyezetlenségére utaló színpompás gyurgyalaggal (14). A kies Rakacai völgy (15) és a tőle északra elterülő Tornai dombvidék bővelkedik természeti ritkaságokban, tájvédelmi körzetté nyilvánítása folyamatban van.
A természetjárók az Országos Kék turistajelzés térségben futó 56 km-es szakaszán és a 111 km-es "Cserehát Turistája" piros jelzésen, a kerékpáros és lovas turisták a kialakítás alatt álló útvonalakon haladva fedezhetik fel a természet rejtett kincseit. A Rakacai tó melletti karolai és a krasznokvajdai erdei iskolák, az éger-völgyi, a tornanádaskai, a szanticskai ifjúsági táborok , a csereháti kerékpáros vándortábor a gyerekek számára garantálják a felfedezés örömét és a kalandot.

Középkori emlékek

A CSEREHÁTON a középkor emlékeinek fennmaradását a térség elmaradottságát is konzerváló gazdasági folyamatok tették lehetővé.
A Borsodi földvárat (16) a Bódva alsó folyásánál megtelepedő honfoglaló kabar törzs építette ki a 10. században. A várban a 11.században a megyének nevet adó ispánsági székhely működött. A térség keleti fele 1273-ig Abaújvárhoz, majd Forróhoz tartozott. Szakácsiban, Alsó- vagy Felsővadászon, a Tornaszentandrás melletti Kovácsiban, az erdőóvókról elnevezett Hídvégardóban járva gondoljunk arra, hogy a térség ezen helységnevei a várbirtokokhoz tartozó különböző szolgáltatónépek emlékét őrzik. Míg Ládbesenyő vagy Hidasnémeti neve a 12.században betelepített népekre utalnak.
Boldván kulturális centrumként is működő, az első magyar írásos nyelvemlék forráshelyeként jegyzett bencés kolostor épült (17). 1383-ban a Martonyi határában fekvő Hármas-hegy oldalában az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok építtettek gótikus stílusú kolostort (18), minek ma már csak romjai láthatók az erdőben.
A tatárjárás után újabb várak magasodtak a völgyek felé. A török időben komoly szerepet játszó Szendrő vára (19) mellett a peremvidékeken Szárd (20), Boldogkő (21), Regéc (22) és a ma szlovákiai területen fekvő Torna (23) és Jászó (24) vára vigyázta a térséget és biztosította az észak-déli útvonalak védelmét.
Máig fennmaradt néhány a 11-12.században épített templomokból. Szalonnán az első román stílusú templom (25) a 11. században készült el, ezt a 13.,15.századokban tovább bővítették. Tornaszentandráson a 12.században betelepített németek révén a bányászok védőszentje tiszteletére emelt ikerszentélyes templom (26) a 13-15.századi falfestésekkel együtt gyönyörködteti a látogatót. Rakacaszenden is már a 12.században állt a Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom (27). A térségből elérhető a reformátusok számára különösen nevezetes, szintén a 11.században épült vizsolyi templom (28) is, ahol egyedülálló bibliagyűjteményt, köztük az első magyarnyelvű bibliafordítás is őrzik.
A szikszói református templom (29) vallási szerepe mellett komoly védelmi funkcióval is bírt a században.

Kastélyok, kúriák

A Cserehát gazdag 18-19.századi kastélyokban és kúriákban. A legjelentősebb a magyarországi barokk meghatározó alkotásaként számon tartott, 99 szobás, eredeti freskókkal díszített edelényi Coburg kastély (30). A térség Rákóczi-kultuszának szimbóluma az erdélyi fejedelemcsalád gazdagságát megalapozó Rákóczi Zsigmond szülőhelyén, Felsővadászon álló romantikus Rákóczi-kastély (31). Barokk ill. neobarokk stílusúak a gyermekotthonként használt Hadik kastély Tornanádaskán (32), az üresen álló Fáy kastély Fájban (33), az iskolaként működő Pallavicini kastély Szemerén (34) és Csáky kastély Szendrőben (35), a vadászpanzióvá alakuló Törley kastély Galvácson (36), az üres Szentimrey kastély Krasznokvajdán (37), a Tiszta kúria Selyeben (38), a Sardagna kastély Hernádvécsén (39), a Hőnig kastély Szalaszenden (40), a kastély Rásonysápberencsen (41), a Charolais Rt. irodáinak helyet adó kúria Léhen (42), a Gedeon kúria Hídvégardóban (43). Romantikus stílusú a Joób kúria Fancsalon (44). Klasszicista a teleháznak helyet adó Bónis-Gedeon kúria Szalonnán (45), a vendégházként felújított Darvas kúria Felsőgagyban (46), a Csereháti Településszövetség központjaként működő, hajdan a "Lila ruhás hölgy" modelljének lakhelyet nyújtó Vendéghy kúria Gagyvendégiben (47), a Téglássy (48) és Puky kúria (49) Tomoron.

Görög katolikus vallási helyek

A Cserehát kulturális örökségében egyedi színt képvisel a 18. században betelepített ruszin népesség által meghonosított görög katolikus vallás. Impozáns ikonosztázionok (50) és sajátos liturgia gyönyörködteti a látogatót pl. Kány, Irota, Homrogd, Rakaca, Baktakék görög katolikus templomaiban. Rakaca híres búcsújáró hely volt.

Népi emlékek

A CSEREHÁT falvai megőrizték hagyományos építészeti karakterüket. A hosszú, alacsony, fatornácos és kontyolt tetős népi lakóházak sajátos hangulatot árasztanak. Látványos pl. Homrogd tornácos házsora (51), Edelényben a Borsodi Tájház épülete (52), a két tucatnyi alig 100 fős törpefalu, pl. Irota (53), Tornabarakony (54), Pamlény (55) megőrzött településszerkezete, hagyományos lakóházai és mára már állatok nélkül maradt csűrjei, ólai.
A ládák mélyéről még előkerülnek a házi szövésű vásznak, hímzések. Gazdag népi textilgyűjteménnyel rendelkezik az edelényi Borsodi Tájház és a forrói Abaúji Múzeum.
A népzenei és néptánc örökség továbbvivői a krasznokvajdai, az edelényi, a homrogdi, a hídvégardói hagyományőrző kórusok és tánckörök.
A disznótor, a betlehemezés, a húsvéti locsolkodás és tojásfestés, a májuskosár és a falusi lakodalom még ma is tudott és tartott népszokások. A falusi konyhákban még ma is főzik a hagyományos ételeket: a krumpli lángost, a sztrapacskát, a bobajkát, a szirkát, a füstölt húsból készült levest és az erdők-mezők kincseiből nyerhető finomságokat: gombát, erdei gyümölcsízeket és szörpöket, házi mézzel ízesített gyógyteát. Érdemes ezeket megkóstolni!
A népélet egyes elemeire engednek visszapillantani a szendrői Kékfestőház (56) kiállításai, a kupai mezőgazdasági gyűjtemény (57) anyaga, a szendrői és a baktakéki oktatástörténeti gyűjtemények (58-59). A Borsodi Tájház (60) és az Abaúji Múzeum (61) a térség legteljesebb tájanyagát mutatják be.
A hajdanvolt csereháti paraszti élet emlékei jól láthatók, tapinthatók, szagolhatók és ízlelhetők a kihalt majd újranépesült kicsiny faluban, Szanticskán (62). Az üdülőfaluvá alakult falucska gazdag gyűjteménnyel és a régi élet közvetlen tapasztalását is lehetővé tevő gazdasággal, műhelyekkel és étteremmel várja a vendégeket. A nyári időszakban népzenei programokat rendeznek. A település nemzetközi falumegújítási díjban részesült. Példáját több kisebb falu is követni akarja.

Kiállítások, művészeti programok

A Cserehát városaiban nagy súlyt fektetnek a helyi művészek bemutatkozására. Képzőművészeti kiállításokat rendeznek rendszeresen Encsen, Szendrőben, Edelényben és Szikszón. Az Abaúji Képzőművészeti Tábort minden évben megszervezik Encsen.
Edelény különösen gazdag kórusokban, de Encs és Szikszó sem marad el ezen a téren. A helyi kórusok évente egy-két alkalommal adnak gálaműsort. A Borsod Rock Színpad részint rockoperákból, részint más slágerekből állította össze repertoárját.
Minden városnak van a városi és a térségi ünnepségeket színesítő mazsorett együttese is.
A Csereháti Négy Évszak rendezvénysorozaton belül ősszel határmenti seregszemlére kerül sor Hídvégardóban, télen a Csereháti Karácsony keretében betlehem-bemutató, tavasszal Irotán a Nyitnikék, nyáron Homrogdon a népzenei találkozó ad kulturális élményt.

Helyi termékek

A CSEREHÁT állattartással, sajtkészítéssel, erdőműveléssel és fakitermeléssel jellemezhető hagyományos mezőgazdasági térség. A még ma is jellemző tevékenység a faszénégetés Szendrő mellett, a káposztatermesztés és -savanyítás Novajidrányban, Bódvaszilason, a barack és szilvatermesztés és -aszalás Felsővadászon, Irotán, Baktakéken, a szedertermesztés Fancsalban, Felsővadászon, az almatermesztés Krasznokvajdán, Abodon, a pálinkafőzés Hangácson, Gagyvendégiben. A Szendrő melletti Ivancsó tanyán bio-tejtermékeket, ízletes sajtokat készítenek. Az ipart a Bódva völgyéhez közeli barnaszén- és kőbányák, a textil- és faipar kisüzemei, néhány fémmegmunkáló üzem és nyomda jelentik. Keramikus dolgozik Edelényben és Boldván, szőttest és hímzéseket készítenek Edelényben, Hídvégardóban, Tornaszentjakabon, Pusztaradványban, Szemerén. Kosárfonó van Edelényben, Krasznokvajdán, Tornanádaskán, Szendrőn, míg Hernádvécsén és Gagyvendégiben fafaragó működik. Művészi értéket képviselnek Hódos Gyula bácsi kolompjai, csengői Edelényben és Gerőcs Margit textil és bőrmunkái Szemerén.
Kézműves termékek saját kezűleg is készíthetők, ill. vásárolhatók Hídvégardóban, Pusztaradványban és Edelényben a kézműves házakban.

A térség felfedezéséhez segítséget nyújtó kiadványok

• A Cserehát Turistatérképe (1990)
• Csereháti Turistakalauz (1998)
• Cserehát - mikro-térségi ismertetők (1998)
• Bódva-völgyi és Csereháti Barangoló (Útikalauz) (2000)
• Bódva-völgyi Képeskönyv (2000)

A fenti kiadványok, valamint további információk elérhetők az alábbi címeken:

Csereháti Turisztikai Információs és Szervező Iroda
Edelény, Belvárosi út 1.
Tel/fax: 48/525-002
www.cserehat.hu