Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-05-18
Tartalom
Teljesítés igazolás uniós projekteknél
kamatkalkulator.hu
Saját gépjárművel történő munkába járás
Az adókiegynelítésről
Építőiparban, vagyonvédelemben alkalmazható-e az egyszerűsített foglalkoztatás?
Teljesítés igazolás uniós projekteknél
Egy projekt előkészületei és megvalósítása folyamán az elsődleges feladat a projekt sikeres szakmai megvalósítása, vagyis a tervezett ütemezésnek megfelelő előrehaladás és az indikátorok teljesülésének folyamatos biztosítása. Emellett azonban számos olyan feladat vár ránk, mely ugyanolyan fontos, mint az alapvető cél és rengeteg adminisztrációval jár. Ezeknek a „háttér munkálatoknak” a jelentőségére a pénzügyi elszámolások és a helyszíni ellenőrzések során figyelünk fel legtöbbször, amikor már késő és rossz esetben valamennyi támogatási összeg elutasításával is jár.
Ügyelni kell a szerződéses díjak és a teljesítés igazolás módjának meghatározására is, melyet követni kell a számlázás során is. Alapvető, hogy a szerződéses díjaknak átláthatónak és a piaci áraknak megfelelőnek kell lenni. A teljesítés igazolásáról azonban gyakran megfeledkezünk rendelkezni a szerződésben, pedig nem csak a módját, hanem annak mintáját is célszerű lenne meghatározni. Hogy miért? Mert így pl. egy óradíjas elszámolású szolgáltatás esetében a szerződésben szerepelni kell annak, hogy az elvégzett tevékenységről óradíjas kimutatást kell készíteni és a teljesítés igazolást is e szerint kell elkészíteni.
Az igazolásnak az alábbi adatokat tehát célszerű tartalmazni:
- Szerződés tárgya, szerződő fél megnevezése,
- A szerződéses jogviszony kezdete,
- A teljesítés időszaka,
- Az elvégzett tevékenység megnevezése, rövid részletezése,
- A feladatra fordított idő,
- Az alátámasztó dokumentumok megnevezése.
A feladat elvégzését akkor igazoljuk a legprecízebben, ha rendelkezünk alátámasztó dokumentumokkal is. Ilyen például egy megbeszélésről készített jelenléti ív vagy emlékeztető, az elvégzett feladat eredménye (dokumentum). Ezeket a dokumentumokat gondosan meg kell őrizni, hogy helyszíni ellenőrzésen be tudjuk mutatni.
kamatkalkulator.hu
Ajánlom Kedves Olvasóim figyelmébe ezt a nagyon hasznos, mindamellett ingyenes oldalt.
A kamatkalkulator.hu a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, pénztartozásra vonatkozó késedelmi kamat (Ptk. 301. § (1) bek., 301/A. § (2) bek.) kiszámításához nyújt segítséget.
A honlap segíti a jogalkalmazókat, hiszen az esedékessé váló (vagy akár már több éve esedékessé vált) követelés kamattal növelt összegének kiszámítása időigényes feladat. Ehhez nyújt segítséget a honlap kalkulátora elsősorban.
A kamatkalkulator.hu szolgáltatása teljesen ingyenes, használatához regisztrációra sincs szükség.
További információ: www.kamatkalkulator.hu
Saját gépjárművel történő munkába járás
Az Szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését)
• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
• a hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja-törvény 25. § (3) – (4) bekezdés].
A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja-törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja-törvény szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkavállaló fizetni.
A mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.
A jogszabály a korábbival ellentétben már meghatározza azt, hogy mi tekinthető hosszú várakozásnak a rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Abban az esetben, ha a munkavállaló gépjárművel utazik a munkahelyére, vagyis tömegközlekedést nem vesz igénybe, és nem is részesül az Szja-törvény 25. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti költségtérítésben, akkor a munkáltató által kifizetett, a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint mértékű költségtérítést szintén nem kell a jövedelem megállapítása során figyelembe venni.
Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről naponta, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen vagy esetenként utazik oda és vissza a munkavégzés helyére.
A költségtérítésre való jogosultság független attól, hogy a munkavállaló tartózkodási helyéről, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére.
Az adókiegynelítésről
Az adókiegyenlítésről szóló előírásokat az Szja-törvény 2009. december 31-én hatályos 67/A. § (6)-(8) bekezdései tartalmazzák. A szabályok lényege az, hogy a magánszemély akkor jogosult adókiegyenlítésre, ha az adóévben és/vagy az azt megelőző két adóévben egyaránt volt tőzsdei ügyletből származó jövedelme és tőzsdei ügyletből származó vesztesége is. Az igénybe vehető adókiegyenlítés összege az adóévet megelőző két évre eső tőzsdei ügyletből származó veszteség és az ebben az időszakban érvényes adómérték szorzata (a tőzsdei ügyletből származó veszteség „adója”) csökkentve az ebben az időszakban már igénybe vett adókiegyenlítés összegével. Értelemszerűn az adókiegyenlítés összege nem haladhatja meg az ugyanezen időszakban elért tőzsdei ügyletből származó jövedelem adóját.
Az adókiegyenlítés összegét a magánszemély megfizetett adóként veheti figyelembe, azaz annak összegével más adófizetési kötelezettségeit csökkentheti, illetve más kötelezettség hiányában azt visszaigényelheti.
Az adókiegyenlítés igénybe vételének feltétele, hogy a korábbi években felmerült tőzsdei ügyletből származó veszteségét a magánszemély a bevallásában tüntesse fel. Az, hogy a magánszemély így jár-e el, nem egy olyan tartalmú gazdasági döntés, amelyre az Art. 49. § (1) bekezdésének azon szabálya, mely szerint „nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt”, kiterjedne. Az ugyanis, hogy a magánszemély a bevallásában a veszteséget feltünteti, nem az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó törvényben megengedett választási lehetőség. Ilyen választási lehetőség alatt azon eseteket kell érteni, amikor a magánszemély dönthet például ingatlan bérbeadás esetén a külön adózó jövedelmekre vagy az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó előírások alkalmazása között. Így a bevallás helyesbítésének keretében a tőzsdei ügyletből származó veszteség akkor is feltüntethető, ha ezt a magánszemély az eredeti bevallásában elmulasztotta.
Mindez azt jelenti, hogy a 2009. évi adó megállapítása során a 2007. és 2008. adóévekre vonatkozóan tőzsdei ügyletből származó jövedelemként bevallott vagy veszteségként a bevallásban feltüntetett adatokra kell figyelemmel lenni. Adókiegyenlítésre tehát akkor jogosult a magánszemély, ha e három év során legalább egy évben volt tőzsdei ügyletből származó jövedelme és legalább egy másik évben volt tőzsdei ügyletből származó vesztesége is.
Építőiparban, vagyonvédelemben alkalmazható-e az egyszerűsített foglalkoztatás?
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alkalmi munkára is (az építőiparban, vagyonvédelemben stb), ha a munkáltató a munkavállalót legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, illetve egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztatja. A foglalkoztatás ilyen esetben csak és kizárólag határozott időtartamra szólhat.
Alkalmi munka elsősorban azokban a foglalkozási ágakban létesíthető, amelyek nem tartoznak a kedvezményezett foglalkozási ágakhoz. Természetesen nem zárható ki ugyanakkor, hogy akár a mezőgazdaság, akár az idegenforgalom területén e szabályok szerint létesítsenek alkalmi munkaviszonyt. Ugyanígy létesíthető alkalmi munka a háztartás körüli, azonban a háztartási munka körébe nem sorolható tevékenységekre.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése