A mű célja, hogy a teljes értékű, egészséges baromfihús- és tojástermelés lehetőségeit adja át azoknak, akik az ökológiai baromfitartással kívánnak foglalkozni.
A mű végigkíséri a tyúk, pulyka, lúd, kacsa, gyöngytyúk ökológiai tartásának fázisait. Olyan részletességgel írja le a szerző a tartásmódot, hogy az is elkezdheti a baromfitartást, aki eddig nem foglalkozott ezzel. Erre a szabadban való, legeltetésre alapozott tartásmódra elsősorban az egész nap kapirgáló, őshonos magyar fajtákat ajánlja.
Dr. Gippert Tibor - Kőrösiné Dr. Molnár Andrea: A baromfi takarmányozása intenzív és szabadtartásban
A kiadvány alapvető ismereteket ad a különböző korú és hasznosítású baromfi tápanyag szükségletéről és ennek kielégítéséről, az etetett takarmányok táplálóanyag tartalmáról, ezek értékesüléséről, illetve a termelésre gyakorolt hatásáról. Elsősorban az árutermeléssel foglalkozó, belteljes baromfitartást művelő baromfitartók, takarmánygyártók tudását kívánja gyarapítani a könyv, de alapvető ismeretanyagot ad az újszerű, alternatív, szabadtartással foglalkozó termelőknek, valamint a hagyományos baromfitartóknak is.
Szalay István: Alternatív baromfitenyésztés és -tartás
Az alternatív baromfitartás egyaránt jelenti a hagyományos tanyasi és falusi, természetes baromfitartást és a szigorú feltételekhez kötött, márkázott vagy ökológiai (bio) termék-előállítást. Közös jellemzőjük ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság szolgálata, azaz úgy állítanak elő különleges minőségű terméket, hogy mindeközben a környezeti és természeti feltételeket, a hagyományos - tartási formákat, a régi fajtákat megőrzik.
Esther Verhoef - Aad Rijs: Tyúkok enciklopédiája
Manapság már nem csupán a gazdaemberek, a falvakban élők kiváltsága a baromfitartás, egyre több példát találunk városi kertekben kapirgáló tyúkkedvencekre. Tudja-e, hogy egyes tyúkok vörösbarna tojásokat, míg mások kék héjúakat tojnak? És mit szól ahhoz, hogy léteznek fürjméretű tyúkfajták, melyeket akár az erkélyen is tarthat? Mindezekről, és még sok minden másról szó esik a Tyúkok enciklopédiájában.
Mihók Sándor: Tyúk, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd
A kötet a tyúk, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce és a lúd fajtáit mutatja be, azonos elvek alapján, egységes szerkezetben. Származásukon, eredetükön kívül megismertet a fajok és fajták értékmérő tulajdonságaival is. A színes felvételek szinte valamennyi tárgyalt baromfit bemutatják, lehetőség szerint mindkét ivarban.
Dr. Gere Tibor: Gazdasági állatok viselkedése VI. A baromfi viselkedése
A szerző a Gazdasági állatok viselkedését hat részes sorzat formájában jelenítette meg. Ez a könyv a sorozat hatodik kötete, melyben a baromfi teljes viselkedés-repertoárját az élettani sajátosságok és technológiai ismeretek magyarázó közegébe ágyazva mutatja be. A viselkedés az állat reagálása a mesterséges tartási körülményekre, ennek ismerete a negatív környezeti hatások feltárását és megszüntetését segíti elő.
Zoltán Péter: Baromfihús és tojástermelők kézikönyve
Ezt, a baromfitenyésztés egészét átfogó kézikönyvet nagyrészt jól ismert bábolnai szakemberek írták.
A fejezetek összeállításakor a szerzők az általános ismeretek áttekintésén túl az üzemelés során felhasználható fogások, módszerek részletes leírására törekedtek. Így bepillantást nyerhetünk a baromfiistálló felépítésére, alapvető eszközeire, berendezéseire; a keltetés folyamatára; a brojler tenyészállományok tartástechnológiájára; brojlerhizlalásra; takarmányozásra, állategészségügyre.
Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve
A kutatás és a fejlesztés eredményeképpen új eljárások és műszaki megoldások jelentek meg a keltetés terén, amelyek átalakították az eddigi felfogást és módosították a keltetés gyakorlatát is. A fejlesztés ösztönzője az a felismerés, hogy a nagy teljesítményű hibridek (főleg a brojlerek és a pulykahibridek) embrióinak igénye megváltozott, filozófiájában pedig nagy szerepet kapnak a természetes keltetésből eredő megfigyelések. Baromfifélék genetikai teljesítőképességének érvényre jutása nagymértékben függ a keltetés sikerétől. A pecsenyecsirke előállítási ideje egyre rövidül, miközben a keltetés időtartama nem változik, miáltal aránya és jelentősége a teljes folyamatban hangsúlyosabbá válik. Ezért helyeződik napjainkban fokozódó figyelem a keltetés színvonalára, a naposcsibék minőségére, valamint a nevelésnek az egészen korai, a kelést közvetlenül követő időszakára, az indításra. A technológiai változások lehetővé teszik, hogy régebbi keltetőgépekkel is sikerrel keltethessünk, ugyanakkor szinte forradalmian új keltetőgép-konstrukciókkal találkozhatunk.
Mucsi Imre - Komlósi István: A strucctenyésztés kézikönyve
Noha hazánk mérsékelt éghajlata nem a legideálisabb a struccok számára, tenyésztésük folyamatosan terjedőben van. E kötet elsősorban a strucc, de más egyéb futómadarak tartásának és tenyésztésének jellegzetességeivel is megismerteti az olvasókat. A könyv - minden esetben a felhasznált irodalom jegyzékével záródó - fejezetei a legalapvetőbb anatómiai, élettani, genetikai és etológiai tudnivalók mellett még az állatok szociális és szexuális viselkedésére is kitérnek, valamint precíz részletességgel taglalják a csibék gondozásával, a takarmányozással, a keltetés technológiájával és folyamatával, illetve az állatok egészségvédelmével kapcsolatos információkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése