A készítéséhez felhasznált alkohol lehet törköly- vagy gyengébb minőségű gyümölcspálinka, esetleg finomszesz vagy brandy. Az ízesítéshez (azaz a pálinkaágy készítéséhez) általában többféle gyümölcsöt, magot, levelet, virágot használnak.
Balázs Géza A magyar pálinka című könyvében (1998) több olyan pálinkatípust említ, amelyek méltán tekinthetők az ágyaspálinka elődjének. A legrégebbi a rozsólis, amely fűszerekkel és gyümölcsökkel ízesített szeszes ital (ros solis=napharmatfű,latin). Valószínűleg népszerű ital lehetett, mert a 18. században egyre-másra alakultak a rozsólisfőző üzemek.
A pálinkaágyat nagyobb, széles szájú üvegben vetik meg. A pálinkaágy összetétele változó, a készítő egyéni ízlésétől és kreativitásától, valamint a helyi hagyományoktól függ. Az „ágy” mennyisége, amelyről az italt fogyasztás előtt lefejtik, a teljes térfogat 1/5 – ¼ része.
Az ágyaspálinkát sötét, hűvös helyen, jl ledugaszolva érlelik. Az érlelés időtartama gyakran a készítő türelmétől függ, de minimálisa két hét, nyári ágyás esetén 2-3 hónap, bár közben is megkóstolható.
Egyéb elnevezései: öreglegény-pálinka, gugyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése