Amikor a növények betakarításra, legeltetésre vagy kaszálásra kerülnek a beépült tápelemek egy része is betakarításra kerül. Számos tápelem, mint a nitrogén elillan a levegőbe, illetve kimosódik a talajvízbe. Még olyan esetekben is veszteséggel lehet számolni, amikor a tápelemek nagy része újra felhasználásra kerül (istállótrágya vagy szennyvízből származó tápanyag utánpótlás által.
A több éves kísérleti eredmények azt mutatják, hogy azok a növények, amelyekhez nem használtak fel mesterséges tápanyag utánpótlást, a megfelelő tápanyag ellátottságú növényekkel szemben csak fele annyi termés meghozatalára voltak képesek. Fontos az olyan gyakorlat meghonosítása, amely csökkenti azokat a tápanyag veszteségeket, amelyek később máshol szennyező tényezővé válhatnak.
A talajban lejátszódó folyamatok és a növény életfolyamatai között szoros kapcsolat van. A tápanyag-ellátás rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a talajra, növényre, környezetre kifejtett hatásuk azonos súllyal legyen mérlegelve.
A növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápelemekből kb. 13 elem az, amelyik nélkülözhetetlen, és amelyeket a növények nagyobb mennyiségben használnak fel (makró elemek). Azok az elemek, amelyek kisebb mennyiségben használódnak fel, azok a nyomelemek vagy mikró elemek.
A legfontosabb makróelemek: nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium. A növények az első hármat a legnagyobb mértékben igénylik és a vegyjelük alapján szoktuk őket jelölni (N, P, K). Mindhárom elem összetett elemként van jelen a talajban. A növények ezeket az elemeket csak vízben oldott formában tudjál felvenni, és gyakran megtörténik, hogy habár a felső talajrétegek nitrogén-ellátottsága rendre magas, csak egy kevés részt tudnak a növények felvenni a biológiai és vegyi lekötés, valamint a komplex megkötés következtében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése