Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-05-25
Tartalom
Halasztva fizethetnek termékdíjat az agrártermelők
Tájékoztató a helyi iparűzési adó bevallásáról és befizetéséről
Mikor nem kötelező felügyelő bizottság létrehozása?
Foglaló szja kötelezettsége
Nonprofit Kft. könyvvizsgálat
Halasztva fizethetnek termékdíjat az agrártermelők
A Magyar Agrárkamara (MA) közleményében emlékeztet arra, hogy a termékdíjról szóló, tavaly módosított törvény értelmében azok az agrártermelők, akiknek a mezőgazdasági termelésből származó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, átalány formában tehetnek eleget, illetve kell eleget tenniük a termékdíj-fizetési kötelezettségüknek. Az átalány alá 2010. április 20-ig kellett bejelentkezni.
A Vám- és Pénzügyőrség (VP) ugyanakkor mulasztási bírság fizetése nélkül tette lehetővé, hogy azok a termelők, akik határidőig nem tettek eleget a termékdíjjal kapcsolatos bejelentkezési, illetve fizetési kötelezettségeiknek, június 30-ig pótlólagosan megtehetik azt. A késedelmes teljesítés ugyanakkor nem mentesít a késedelmi pótlék, vagy az önellenőrzési pótlék, és utólagos termékdíj megfizetése alól - figyelmeztet a MA.
A köztestület közleménye kitér arra, hogy a könnyítés nem csak azokra a termelőkre vonatkozik, akik még nem jelentkeztek be, hanem azokra is, akik a korábbi évek kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítették. Ők ennek pótlását egyszeri, átmeneti intézkedés keretében tehetik meg 2010. június 30-ig.
Fenti lehetőség azokat a termelőket (őstermelőket, családi gazdálkodókat, állattenyésztőket, vagy más gazdaságokat is) érinti, akik termékeiket maguk csomagolják és értékesítik, illetve saját célra használják fel. Így a műanyag zacskót, zsákot, fóliát, műanyag, vagy faládát, raklapot használókat, például zöldség-, gyümölcs termelőket, takarmány-, vagy vetőmag előállítókat, de a bálazsineget, bálahálót használó állattenyésztőket is, ha a bálázott takarmányt, alomszalmát saját gazdaságban felhasználják, vagy a többletet értékesítik.
Tájékoztató a helyi iparűzési adó bevallásáról és befizetéséről
A helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő adóztatási feladatokat 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az állami adóhatóság gyakorolja.
A HIPA adóztatásban a 2010-es év átmeneti időszaknak tekinthető:
-A vállalkozóknak az önkormányzati adóhatóság által helyi iparűzési adóra kiadott fizetési meghagyás alapján 2010. március 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatósághoz az általa megjelölt pénzforgalmi számlára kellett megfizetniük.
-A 2009-es adóévről - 2010. május 31-ig - a helyi iparűzési adó bevallást az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, és a kimutatott pozitív különbözetet is oda kell megfizetni.
-A 2009 évi - és ezt megelőző adóévekre vonatkozó - önellenőrzéseket szintén az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani legkésőbb 2011. december 31-ig.
-A 2010. május 31-ig az önkormányzatokhoz benyújtandó helyi iparűzési adóbevallásban kell bevallani a 2010. szeptember 15-én és a 2011. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó-előlegeket, de ezeket az előlegeket már az állami adóhatósághoz kell megfizetni.
-Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytató adóalanyoknak már 2010. január 1-től az állami adóhatósághoz kell bejelentkezniük és benyújtani bevallásukat.(Bejelentésükre szolgáló nyomtatvány (10THIPA). A befizetéseket szintén az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
Amennyiben a vállalkozó 2010. január 1. után kezdi meg állandó jellegű iparűzési tevékenységét valamely önkormányzat illetékességi területén, akkor ezt már szintén az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a 10THIPA nyomtatványon.
A vállalkozók helyi iparűzési adó bevallásuknak a 1044 (1045, 1046) számú nyomtatvány kitöltésével tesznek eleget. (Ezeket a bevallásokat már az állami adóhatósághoz kell benyújtani.) Azok a vállalkozások, melyek egyébként elektronikus bevallásra kötelezettek a fenti bevallásukat is elektronikusan kötelesek beküldeni.
A bevallások és adatlapok letölthetők a www.apeh.hu internetes portálról.
Forrás: www.apeh.h
Mikor nem kötelező felügyelő bizottság létrehozása?
Az évi rendes tag- és közgyűlések idején mindig felmerül a kérdés, hogy egy gazdasági társaságban kötelező-e felügyelő bizottság létrehozása.
A kérdés jogi részét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza.
Gt. 33.§(2) Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása:
a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik;
b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;
c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja;
d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik (38. §).
38. § (1) Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérő megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a felügyelőbizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani.
Tehát egy kft-ben, vagy zártkörűen működő részvénytársaságban alapból nem kötelező felügyelő bizottságot választani – csak akkor, ha munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. Zrt. esetében él az 5%-os szabály, tehát, ha a részvényesek 5%-a kéri, kötelező a felügyelő bizottság létrehozása.
Az egy külön kérdés, ha a tulajdonosok ezt így látják jónak, kötelező jogszabályi előírás hiányában is rendelkezhetnek az alapító okiratban felügyelő bizottság választásáról és működéséről.
Így tehát, ahol felügyelő bizottság működik - és nem kötelező, társasági szerződés (alapító okirat) módosítással meg is szüntethető, ahol nem működik, és a tulajdonosok szerint kellene, ott ugyanígy létrehozható.
Foglaló szja kötelezettsége
Kérdés:
Magánszemély eladó saját tulajdonú ingatlan értékesítésekor foglalót kap egy vállalkozástól, mint vevőtől. Vevő hibájából a vétel meghiúsult, az eladóé lett a foglaló. Eladónak van-e személyi jövedelemadó kötelezettsége? Ha van, akkor az milyen mértékű?
Válasz:
A kérdésre van egy APEH állásfoglalás - ez szerint adómentes.
2001/41. Adózási kérdés
a foglaló minősítése a személyi jövedelemadóban(Szja tv. 1. számú melléklet 6.1 pontjai)
Az 1959. évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv) rendelkezik a szerződést biztosító mellék-kötelezettségekről, így a foglalóról is. A foglaló - a Ptk. 243. §-a értelmében - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződés megkötésének jele biztosítékként szolgál arra, hogy a szerződés meghiúsulása ne következzen be, azonban, ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszereséig köteles visszafizetni, egyéb esetben az a teljesítésbe beszámít vagy visszajár.
A Ptk. 245. § (2) bekezdése alapján, ha a foglalóval biztosított szerződést valamelyik fél megszegi, a foglaló veszni hagyásával, illetőleg kétszeres megfizetésével a szerződésszegés következményeit nem lehet megváltani. Amennyiben a jogosult szerződésszegéssel okozott kárigényt érvényesít, a foglaló összegét a kártérítés összegébe be kell számítani.
Így a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen fizetett foglaló a kárátalány szerepét is betölti annyiban, hogy felmenti a szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. Amennyiben a kár összege kevesebb mint a foglaló összege, a károsult a foglaló összegét követelheti.
Mindezek miatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja alapján a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért adott foglalón felül visszafizetett összeg adómentes jövedelemnek minősül.
(PM Jövedelemadók főosztálya 4199/2001. - APEH Adónemek főosztálya 1224238729/2001.; AEÉ 2001/7.)
Nonprofit Kft. könyvvizsgálat
A közhasznú társaságoknak korábban összeghatártól függetlenül kötelező volt könyvvizsgálóval rendelkeznie. A KHT-k átalakultak nonprofit közhasznú Kft-vé.
Szükséges-e a könyvvizsgáló.
A Gt. szabályozza a nonprofit gazdasági társaságokat, de számukra sem ír elő kötelező könyvvizsgálatot. A közhasznú szervezetekről szóló törvénynek (1997:CLVI) sincs ilyen rendelkezése. Marad a Számviteli törvény általános szabálya:
155. § (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése