Átmeneti mentességek a mezőgazdaságban
Ez az ismertető azokat a mezőgazdasággal kapcsolatos átmeneti mentességeket tartalmazza, amelyek időleges felmentést biztosítnak, illetve biztosítottak Magyarországnak a közösségi jog alkalmazása alól.
Külföldiek termőföld-szerzése
Az Európai Unió 7 éves átmeneti időszakot biztosít Magyarország számára a külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmak fenntartására.
Ezek tehát az EU természetes és jogi személyeit illetően is érvényesülnek, azonban azok a hazánkban jogszerűen letelepedett EU állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább 3 éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek a magyar állampolgárokkal egy megítélés alá esnek. A megállapodás értelmében az átmeneti időszak harmadik évében általános felülvizsgálatot kell tartani, amikor a Bizottság jelentése alapján a Tanács egyhangú döntéssel lerövidítheti az átmeneti időszak hosszát. A 7 év lejártakor azonban - az előbbivel azonos eljárással - az átmeneti időszak további 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a magyar földárak és más tagállamok földárai közötti áreltérések ezt még mindig indokolják.
A termőföld szerzésére és bérlésére vonatkozó korlátozások fenntartásának gazdasági és szociális okai vannak. A termőföldek ára 5-40-szer magasabb az Európai Unió tagállamaiban, mint Magyarországon. A liberalizáció hirtelen jelentős áremelkedéssel járna, ami szociális szempontból lehetetlen helyzetbe hozná a vidéki közösségeket. Meggátolná továbbá, hogy a magyar földművesek elérhető áron szerezhessenek termőföldet. A magas árak által előidézett földeladások sok ember megélhetését veszélyeztetnék a vidéki területeken. Ezek az emberek, más szektorokban újonnan teremtett munkahelyek híján a munkanélküliek táborát gyarapítanák és növelnék a szociális problémákat regionális és nemzeti szinten. (Alapja a Tanács 88/361/EGK irányelv II/A. pont a külföldiek ingatlanba történő belföldi befektetéseiről) (Csatlakozási Szerződés:Tőke szabad áramlása - 4. fejezet)
Külföldiek másodlagos lakóhely céllal megszerezni kívánt nem termőföld ingatlanszerzése
Magyarország öt éves átmeneti mentességet kap a közösségi jog alkalmazása alól az ún. másodlagos lakóhely tekintetében. (Másodlagos lakóhelynek minősül minden olyan nem termőföldingatlan, ahol valaki nem állandó jelleggel, nem életvitelszerűen tartózkodik.)
Az átmeneti időszakban a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően az EU (és a további EGT) tagországok állampolgárai (kivéve azokat, akik legalább 4 éve jogszerűen Magyarországon tartózkodnak) és jogi személyei csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak nem termőföld ingatlant másodlagos lakóhely (illetőleg telephely) céljaira.
A korlátozások fenntartását gazdasági és főleg szociális okok indokolják. Az ingatlanárak, az eddigi jelentős áremelkedés ellenére, főleg a vidéki régióban még mindig alacsonyabbak Magyarországon, mint az Európai Unió tagállamaiban. A teljes liberalizáció magasabb árakat eredményezne, amely a magyar állampolgárok számára megnehezítené az elérhető áron történő ingatlanszerzést és a jobb lakáshelyzet elérését. Külföldi tulajdonosok nagy számban történő hirtelen megjelenése a helyi közösségekben felboríthatja egyes települések társadalmi környezetét. Az engedélyezési eljárás elsődleges célja, hogy megakadályozza a bizonyos területeken való koncentrációt, amely a fent említett nemkívánatos társadalmi helyzethez vezethet. Az engedélyezési eljárás elősegíti a pénzmosás megelőzését és a bűnüldözést is. (Csatlakozási Szerződés:Tőke szabad áramlása - 4. fejezet)
Vágóhidak strukturális kialakítási követelményei
44 nagykapacitású vágóhíd 2006. december 31.-ig felmentést kapott a közösségi állategészségügyi előírásokban rögzített átalakítási követelmény teljesítése (pl. falak, padozat kialakítása, hulladékkezelés stb.) alól. Az üzemek természetesen nem kaptak felmentést a higiéniai, élelmiszerbiztonsági előírások alól. Mindez az érintett üzemeknek annyiban jelentett előnyt, hogy egy hosszabb időszak alatt valósíthatták meg a szükséges, komoly költségvonzatú beruházásokat. (Alapja a Tanács 64/433/EGK irányelve) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
Ketreces tojótyúk tartás állatvédelmi követelményei
Huszonegy ketreces tojótyúk tartó üzem kapott 2009. december 31-ig felmentést az alól, hogy 1999. július 1. előtt használatba vett ketreceikben betartsanak bizonyos, a tojótyúkokra vonatkozó EU-állatvédelmi szabályokat. A felmentés a ketrecek magasságára és a padozat dőlésszögére vonatkozik, viszont e ketrecekben is biztosítani kell az egy tyúkra előírt minimális férőhelyet.
A jelenleg használt ketrecek magassága, illetve a padozat dőlésszöge nem változtatható, az előírások betartásához a ketrecek cseréjére lenne szükség . Az átmeneti mentesség lehetőséget biztosít a jelenlegi berendezések 2009 végéig történő használatára, amely jelentős költségmegtakarítást jelent az üzemeknek. (Alapja a Tanács 88/166/EGK irányelve) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A 2,8 % zsírtartalmú tej forgalmazása
Az érvényes közösségi előírásoknak a 2,8 % zsírtartalmú tej nem felel meg. A tagság első öt évében Magyarországon még forgalmazható ilyen zsírtartalmú tej, amely ma a fogyasztás közel 60 %-át teszi ki.
Az EU-ban háromfajta tej kapható: az úgynevezett teljes tej (zsírtartalma legalább 3,5 százalék), a félig fölözött tej (1,5-1,8 százalékos) és a sovány tej (legfeljebb 0,5 százalékos zsírtartalommal). A hazánkban legnépszerűbb, 2,8 százalékos tejet az Unió tagállamaiban nem gyártják és forgalmazzák. A fogyasztói szokásokat befolyásolva tehát fokozatosan vissza kell szorítani a 2,8 %-os tej forgalmazását, hogy helyét az alacsonyabb (1,5 % 2,2 %) vagy magasabb (3,5 %) zsírtartalmú tejek vegyék át. (Alapja a Tanács 97/2597 EK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A Rizlingszilváni név használata
A közösségi előírásoknak nem felel meg a Rizlingszilváni név, mivel ez Magyarországon nem egy olyan fajtát takar, amely a Rizling és a Szilváni keresztezéséből jött létre. A tárgyalások során sikerült elérnünk, hogy a nevet 2008. december 31-ig használhassuk.
A Rizlingszilváni a magyar szőlőültetvényekben mintegy 6-8 %-os részaránnyal szerepel. A név használatának csatlakozáskori megtiltása komoly gazdasági hátrányt jelentett volna az érintett termelőknek. Az átmeneti időszak lejárta után a fajta eredeti német nevét (Müller Thurgau) kell használnunk. (Alapja a Bizottság 90/3201 EGK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A csatlakozás dátuma előtt palackozott és címkézett borok forgalmazása
A borok és habzóborok palackozására és címkézésére vonatkozó hazai szabályozást a csatlakozástól felváltották a közösségi előírások. A csatlakozás dátumáig Magyarországon palackozott és címkézett borok, habzóborok és pezsgők azonban a csatlakozás napján meglévő készlet kimerüléséig minden egyéb korlátozás nélkül forgalomba hozhatók.
(Alapja a Tanács 2392/89/EGK rendelete, illetve a Tanács 2333/92/EGK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
0,7 literes palackba töltött borok forgalmazása
Magyarországon 1993-tól nem töltenek palackozott bort 0,7 literes palackokba. Az e dátumot megelőző időszakból azonban még jelentős készletek vannak az EU szabályainak nem megfelelő 0,7 literes palackokba töltve. Magyarország kérte, az EU pedig elfogadta, hogy a meglévő készlet kimerüléséig a 0,7 literes palackok forgalomba hozhatók legyenek. A csatlakozás napján meglévő készletekről egy informatikai adatbázist kellett készíteni, illetve a készletet az EU felé bejelenteni.
A 0,7 literes palackokban korlátozott mennyiségben még meglévő, 1993 előtt palackozott borok többnyire nagy értékű készleteket jelentenek. Az EU szabályoknak megfelelő palackba történő átcsomagolás csak jelentős minőségromlással és értékvesztéssel lett volna megvalósítható. A megegyezés alapján erre nincs szükség, a készletek korlátozás nélkül értékesíthetők. (Alapja a Tanács 75/106/EGK irányelve) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A mustok minimális alkoholtartalma (borzóna-besorolás)
Magyarországot az EU a C I. b) bortermő zónába sorolta, ahol csak abból a mustból lehet bort készíteni, amelynek minimális alkoholtartalma asztali borok esetében 8 %, minőségi boroknál pedig 9 %. Magyarország 10 éves időszakra felmentést kapott az asztali borok minimális alkoholtartalmára vonatkozó határérték betartása alól, helyette a hazai szabályozásban szereplő értéket (7,7 %) használhatja.
Az átmeneti mentesség komoly segítséget jelent a magyar termelőknek, ugyanis kedvezőtlen évjáratokban, bizonyos fajták és ültetvénytípusok esetében a minimális alkoholtartalom nem éri el a kívánt értéket. Az átmenet lehetőséget biztosít a termelőknek a fokozatos fajtaváltásra, és az ültetvényszerkezet korszerűsítésére. (Alapja a Tanács 823/87/EGK rendelete (módosította: 1493/99/EK rendelet) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
"Tokaji Fordítás" és "Tokaji Máslás" borkészítési eljárások alkalmazása
Az említett két borkülönlegesség készítésének technológiája jelenleg nem szerepel a borkészítési eljárásokról szóló közösségi jogszabályban. Ahhoz, hogy a két bortípus előállítása a jövőben is változatlanul tovább folytatódhasson, Magyarország kérte, az Európai Unió pedig elfogadta a "Tokaji Fordítás" és "Tokaji Máslás" borkészítési eljárásának felvételét a vonatkozó közösségi jogszabályba. (Alapja a Tanács 1493/1999/EK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A "Tokaji eszencia" elismerése, mint különleges minőségi bor
A közösségi szabályozás szerint a különleges minőségi borok alkoholtartalmának legalább a 4,5 %-ot el kell érni. Mivel a "Tokaji eszencia" ezt a feltételt nem minden évjáratban teljesíti - alkoholtartalma 2,5-6,0 % között változik -, Magyarország kérte, az Európai Unió pedig elfogadta a "Tokaji eszencia" különleges minőségi borként történő besorolását és a közösségi rendelet megfelelő módosítását. Így a tokaji borkülönlegesség a jövőben is változatlan technológiával készíthető. (Alapja a Tanács 1493/1999/EK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
Egyes tokaji borkülönlegességek magas kén- és illósav-tartalmának elfogadtatása
Magyarország kérte, hogy egyes tokaji borkülönlegességek (édes szamorodni, aszú, máslás, fordítás, aszúeszencia, eszencia, töppedt szőlőből készült bor és aszúbor) magas kén-dioxid, illetve illósav-tartalmuk miatt speciális tulajdonságaiknak megfelelő besorolásba, a közösségi szabályozásban külön meghatározott kivételek közé kerüljenek. Az Európai Unió a kérést elfogadta, így az említett borkülönlegességek előállítása változatlan technológiával folytatható. (A Tanács 1493/1999/EK rendelete, illetve a Bizottság 1622/2000/EK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
A rizstermelők terület alapú támogatásának kiterjesztése a vadrizs (Zizania acquatica) termesztőire
Magyarországon az utóbbi években a 3000-4000 hektár körüli rizstermő terület 20-30 %-án termeltek vadrizst. Ezért igényeltük, hogy a rizstermelők közösségi támogatása terjedjen ki a vadrizs termesztőire is. A tárgyalások folyamán a magyar igényt az EU javaslatára megváltoztattuk, mivel a közösségi termékbesorolás alapján a vadrizs nem a rizzsel azonos kategóriába tartozik, hanem az "egyéb gabonafélék" közé. A vadrizsre így nem terjed ki a rizstermelők terület alapú támogatása, ám a vadrizst termelő magyar gazdálkodók jogosultak a gabonafélék terület alapú támogatására. Ez - a terület alapú támogatásokra általánosan érvényes átmeneti időszakot követően - 100 %-os szinten a következő (€/ha): 4,73×63=297,99 (vagyis sokkal kedvezőbb, mint a rizstermő területekre elért, a hozamot is figyelembe vevő 163,215 €/ha támogatási szint). (A Tanács 3072/95/EK rendelete valamint a Tanács 1251/1999/EK rendelete) (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
Nem valódi "tárgyalási eredmény" (nem derogáció) a terület alapú támogatás kiterjesztése a vadrizsre, mivel itt pusztán a termékbesorolás meghatározásáról van szó. (CN kód: 1008 90 90)
Csatlakozás előtti nemzeti támogatások ideiglenes továbbvitele
Az EU-ban a Közös Agrárpolitika (KAP) által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak rendkívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország a csatlakozás dátumát követő 4 hónapon belül köteles volt az Európai Bizottságnak bejelenteni a csatlakozás idején az agrárágazatban létező - azaz hazai jogalappal bíró - nemzeti támogatásokat. Az így bejelentett támogatási konstrukciók ideiglenesen - maximum 3 évig - továbbvihetők még abban az esetben is, ha azok nem állnak teljes összhangban a KAP szabályaival. Az Európai Bizottság azonban a 3 év lejárta előtt is vizsgálhatja e támogatásokat, és megszüntetésüket rendelheti el, amennyiben a KAP elveinek súlyos megsértését tapasztalja.
A KAP szabályaival össze nem egyeztethető támogatások ideiglenes továbbvitelének az ad különös jelentőséget, hogy azok a belépést követő 1-2 éves első időszakban segíthetik azokat az ágazatokat, amelyek a legnagyobb kihívásnak néznek elé az alapjaiban megváltozó támogatási rendszer miatt. Még a Bizottság által a 3 éven belül felülvizsgált és megszüntetésre ítélt támogatási konstrukciók esetében sem lehet a megszüntetés visszamenőleges hatályú, azaz a bizottsági határozat meghozásáig az adott jogcímen már kiadott támogatások nem minősíthetők jogtalannak és nem vehetők vissza. (Csatlakozási Szerződés: Mezőgazdaság - 7. fejezet)
Pálinka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése