PTI tájékoztató '2010.05.11

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Szja bevallások aktuális kérdései
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai

Szja bevallások aktuális kérdései
A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
önadózóként benyújtja a 0953-as bevallást,
az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást (0953E) nyújt be,
a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását (09M29).
Tájékoztató a 0953-as bevallásról
A 0953-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékát. Ebben az évben is visszaigényelhető a bevallásban a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont járulék összege.

A 0953-as bevallás benyújtására, az adó megfizetésére előírt határidő az egyéni vállalkozónak nem minősülő és az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek, valamint a tevékenységüket 2009. évben megszüntető egyéni vállalkozók esetében
2010. május 20.

A bevallás az egységcsomagban található borítékban 2010. május 20-áig díjmentesen postára adható.

A 0953-as nyomtatvány az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthető és az internetes program segítségével kitölthető.

Az ÁNYK platform független keretprogram által nyújtott különleges szolgáltatást már az adózók teljes körének biztosítani tudja az adóhatóság, nem csak azoknak, akik Windows operációs rendszert használnak. Az ÁNYK program biztosítja az un. aktív help alkalmazását, amely az egyes sorok kitöltése során, egy új ablakban a kitöltéshez szükséges útmutatót jeleníti meg. Így bármikor, amikor szükségesnek tartja adózó, megnézheti az adott sorhoz tartozó magyarázatot. További előnye az internetes program alkalmazásának, hogy az ott található útmutató lényegesen részletesebben tartalmazza a magyarázatokat (pl.: az ingatlan értékesítésével összefüggő régi szabályok is olvashatók, a hatályos előírások mellett). Az alkalmazással összefüggő leírást figyelmesen olvassák el, mert ez biztosítja, hogy valóban könnyen lehessen élni a program adta lehetőséggel.

Az internet alkalmazása biztosítja, hogy számszakilag pontos adatot tartalmazzon a bevallás. Figyelnie kell adózóknak azonban arra is, ha átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot, mert így biztosan helyes lesz a bevallás. Célszerű a kinyomtatás (elektronikus elküldés előtt) az „ellenőrzés” menüpont igénybevétele, mert az esetleges további összefüggésre még felhívja a program a bevallást készítő figyelmét. A bevallás kitöltő program alkalmazása ez évtől biztosítja a bevallás „közvetlen” elküldési lehetőségét is, így nem szükséges az Ügyfélkapu igénybevétele.

Az internetes program segítségével kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatja az a magánszemély, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, bármelyik okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál regisztráltatta magát.

A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül kaphatják meg az adózók.

Az a magánszemély, aki a bevallási kötelezettségét az előírt határidőre nem teljesíti, 2015. december 31-éig a 0953-as bevallási nyomtatvány benyújtásával pótolhatja azt.

Fontosabb változások
A bevallás főlapjára visszakerült a visszaigényelhető összeg utalásához szükséges adatokat tartalmazó tábla. Amennyiben a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg a magánszemély, figyelemmel kell lennie arra, hogy az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megadásához csak a megadott 24 karaktert használhatja fel.

Változott a korábbi években megismert adótábla, a 18%-os adókulccsal számított jövedelemrésze, amely 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedett. A hatályba lépő törvényt 2009. július 1-től kell alkalmaznia a munkáltatónak, még pedig visszamenőleges hatállyal, tehát a teljes adóévre vonatkozóan. Az 1,9 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelemrész utáni adókulcs nem változott, 2009. adóévre is 36% maradt.

Emelkedett a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő része 120 ezer forintról 180 ezer forintra.

Megszűnt a 35%-os osztalékadó, ezért a 25%-os osztalékadót a 2008. évre jóváhagyott osztalékra is lehet alkalmazni.

A 2009. évről benyújtandó bevallásban teljesen új felépítésben található meg az adókedvezmények kiszámításához felhasználható lap (0953-01), tekintettel arra, hogy a 2009. évben megváltozott a legtöbb kedvezmény érvényesítésének számítási módja. A legtöbb kedvezmény (összevont kedvezmények) esetében a kedvezményre jogosító befizetéseket kell összesíteni (adókedvezmény alapja) és ezen összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft vehető igénybe akkor, ha a magánszemély éves bevallásköteles jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg. E feletti jövedelem esetén, 3 900 000 Ft bevallásköteles jövedelemig csökkentett összegben lehet a kedvezményt érvényesíteni.

A magánszemélynek továbbra sem kell nyilatkoznia az állami adóhatóság felé az esetleges köztartozásairól, ha a bevallása szerint visszajáró összeg kiutalását kéri. Ettől függetlenül az adóhatóság az adóbevallás szerint visszajáró összeg kiutalását csak abban az esetben teljesítheti, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Az adóhatósághoz beérkezett 2.078.734 db 0953-as bevallás, a 2008. adóév hasonló időszakában 1.825.227 db 0853-as bevallás érkezett.

A beérkezett 0953-as bevallásokból 1.060.910 db, míg 2008. év ezen időszakában 981.625 db tartalmazott visszaigénylést. A befizetési kötelezettséget tartalmazó bevallások darabszáma 2009-ben 458.422, 2008-ban 478.835 db.

Az egy főre jutó visszaigényelt összeg 2009-ben 52.906 Ft-ra emelkedett, a 2008. évi 50.431 Ft-tal szemben.

Leggyakoribb hibák az ’53-as adóbevallásban
Jellemzően, hiányzik az adózó aláírása a papíralapon benyújtott bevallásról, de gyakran előfordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak minősül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.

Sokszor előfordul, hogy nem jelölik meg a bevallás főlapján, ha a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni az adózók.

Abban az esetben, ha a magánszemély jövedeleméből a kifizető adóelőleget vont le, azt az összeget nem a megfelelő sorban tünteti fel az adózó, mert saját kötelezettségként írja be, nem a kifizető által levont adóelőlegként. Ekkor fizetési kötelezettsége keletkezhet az adózónak a bevallása szerint, holott valójában erről szó sincs.

Gyakran előfordul, hogy az adózó munkáltatójának nyilatkozott és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0953-as bevallását is, de erről nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját.

Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként. Többen feledkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is.

A 0953 és 0953E bevallásban kérhető részletfizetési lehetőség
Az adózás rendjéről szóló törvény 2010. január 1-től hatályos módosítása szerint, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ebben az esetben nem kell külön kérelmet benyújtania és nem kap határozatot az adózó, mert amennyiben a feltételeknek megfelel, úgy „automatikusan élhet a részletfizetés lehetőségével, de csak a személyi jövedelemadó kötelezettsége tekintetében.

Amennyiben igénybe veszi (veheti) a kedvező részletfizetési lehetőséget, az első részlet megfizetésére az egységcsomagban található személyi jövedelemadó csekk felhasználható (103-as adónem kód). A választott időtartamnak megfelelően a többi, szükséges csekk, bármelyik ügyfélszolgálati irodában beszerezhető. A központi ügyfélszolgálatokon lehetőséget biztosít az Adóhatóság az adó befizetésére, az úgynevezett POST terminálon. A fizetési könnyítés általános szabályai szerint, továbbra is lehetőség van kérelem alapján, ha a feltételek fennállnak, részletfizetést (akár több hónapra is) vagy fizetési halasztást kérni.

A kedvezmény igénybevételének személyi feltételei:
csak magánszemély érvényesítheti,
vállalkozói tevékenységet nem folytatott 2009-ban,
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó ne haladja meg a 100.000 Ft-ot,
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 100.000 Ft-ot, de a bevallásban a más adónemekben kimutatott visszajáró adó összegét ugyanezen bevalláson átvezetteti a magánszemély, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a 100.000 Ft-ot nem haladja meg,
a kedvezmény az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapos időtartamot érinthet (lehet 2 vagy 3 hónap is),
havonként egyenlő részletekben kell megfizetni (ha az összeg csak úgy osztható részletekre, hogy maradék keletkezik, azt az első hónap kötelezettségeként kell számításba venni),
az adózó a részleteknek megfelelő összegű befizetéseit határidőben teljesíti.
Amennyiben a benyújtott 0953, illetve 0953E bevallásban szerepeltetett kedvezmény iránti igény érvényesítésének a magánszemély az előzőekben felsoroltak szerinti feltételeknek nem felel meg, úgy a kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot az adóhivatal határozattal elutasítja.

Egyéb szabályok:
a kedvezményre vonatkozó kérelemről kizárólag a 0953 és 0953E alapbevalláson lehet nyilatkozni, azaz helyesbítéssel, önellenőrzéssel nem pótolható,
a pótlékmentes részletfizetési kedvezmény a bevallás pótlására nyitva álló abszolút határidő, azaz az utólagos adóellenőrzés megkezdésének, ennek hiányában pedig az adó megállapításához való jog elévülésének napjáig érvényesítheti, a késedelmet igazoló kérelem egyidejű benyújtása mellett.
(Forrás: www.apeh.hu)

Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Egyhangúlag hozott határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsman indítványát, amelyben Szabó Máté az adózás rendjéről szóló törvény vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályozását támadta.

Az alkotmánybírák rámutattak: a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehetőség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálata is kérhető. A határozat indokolása szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, amennyiben az alkotmányos jogok érvényesülése biztosított.

Az Ab szerint a támadott rendelkezésből az sem következik, hogy az adóhatóság általános vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetné az adózókat.

Az adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat keretében pusztán tájékoztatási kötelezettségét gyakorolja - tartalmazza a határozat indokolása -, és egyben lehetőséget ad az adózónak arra, hogy nyilatkozattételi jogosultságát már előre, az adóhatóságot érdeklő kérdésekre koncentráltan gyakorolhassa.

Mindezek miatt az Ab elutasította azt az indítványi elemet is, amely szerint az Alkotmányba ütközne az adóhatóság által alkalmazott kérdőívre vonatkozó tisztázatlan szabályozási helyzet.

Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elővárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére.

Amint az látható, az eddigi tapasztalat azt indokolta, hogy az igénybe vehető közlekedési eszközök közé a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi busz mellett, bekerüljön a HÉV, a menetrend szerint közlekedő hajó, komp, valamint a rév is.

Az új kormányrendelet alapján tehát nem csak a teljes árú menetjegyet köteles megtéríteni a munkáltató, hanem például egy köztisztviselő által utazási kedvezményre jogosító utalvány alapján megváltott 50 százalékos mértékű menetjegyet is, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árát is.

A közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az alábbi utazási kedvezményeket szabályozza:
• életkor alapján járó utazási kedvezmények
• tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények
• nyugdíjasok utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények
• állást kereső személyek utazási kedvezménye
• menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és menedékesek utazási kedvezményei
• alkalmazásban állók utazási kedvezményei
• fogyatékos személyek utazási kedvezménye
• csoportos utazási kedvezmények.

Alkalmazásban állók utazási kedvezményei alatt kell érteni egyrészt a költségvetési szerv foglalkoztatottját, másrészt az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozóját évi 12 alkalommal megillető 50 százalékos mértékű menettérti utazást.

Nem minősül azonban üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérletnek, illetve menetjegynek például a MÁV által forgalomba hozott Start Klub kártyacsalád, mivel az nem tekinthető bérletnek (amely két helység közötti utazásra jogosít) és különösen menetjegynek sem. Ez az utazási kártya ugyanis bármely belföldi viszonylatban lehetővé tesz kedvezményes utazást, s emellett bizonyos napokon még további személy számára is biztosít utazási kedvezményt.

Az új kormányrendelet már nem tesz különbséget vasúton, vagy buszon történő munkába járás költségtérítése között azon szempontból, hogy a bérlet, jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.

A kormányrendelet szerint a munkáltató a bérlettel, vagy jeggyel történő elszámolás esetében ezek 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban lehetősége van ettől magasabb mértékben is megtéríteni a jegy, bérlet ellenértékét. Amennyiben a munkáltató nem csak a kormányrendelet szerinti kötelező mértékű összeget juttatja a munkavállalónak, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét téríti meg neki, akkor ez a juttatás sem számít bele az adóalapba, még akkor sem, ha a magánszemély nem II., hanem I. osztályon, vagy akár Inter Cityvel utazik. A munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság és/vagy keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget.

A bérlet, jegy leadása ellenében fizetett költségtérítés számla nélkül sem bevétel a magánszemélynél, mindemellett a munkáltató kérheti a nevére szóló számlát is. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.

Abban az esetben, ha a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor azzal a feltétellel lehet az Szja-törvény ide vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a közlekedési szolgáltató az adott munkavállalóval szerződést köt. A szerződésben rögzíteni kell az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges. Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerződés megőrzése mellett a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számlák alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a feltöltési értéknek) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.

Az új szabályozás során részben megoldottá vált az a probléma, melyet az jelentett, hogy a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkavégzés helye szintén egy közigazgatási határon kívül eső másik település volt, de a munkavállalónak az átutazás során helyi közlekedési eszközt is igénybe kellett vennie. A helyi bérlet ingyenes, vagy kedvezményes juttatása 2009. december 31-éig adómentes természetbeni juttatásnak minősült, ez az adómentes jogcím azonban 2010. január 1-jétől megszűnt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy Gödön élő munkavállaló, aki egy érdi bevásárlóközpontban dolgozik, kénytelen igénybe venni a budapesti tömegközlekedést is ahhoz, hogy a Nyugati pályaudvarról eljusson a Déli pályaudvarra, ahonnan újra vonattal utazik tovább. A rendelet új szabályozása, valamint a Szja-törvény 25.§-a alapján, ha a munkáltató megtéríti az átutazáshoz szükséges helyi bérletet, menetjegyet, úgy ennek összegét sem kell a munkavállaló jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni.

Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:
a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők;
b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);
d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)

Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jét megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.

Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.

2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát
* a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
* munkaviszonyban
láthatja el.

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).

Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.

Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása
Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]

A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]

A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.

Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227325255]
Forrás: www.apeh.hu

Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai
Egyszerűbbé válik a munkáltatók számára a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése és azok hatósági feldolgozása a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek módosítása folytán. A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehetőségét is.

A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyzőkönyvre, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat.

A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

A legfontosabb módosítások
1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező a munkabaleseti nyilvántartás vezetése.
2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböző munkáltató a munkavállalóit egyidejűleg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége

tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.
3. A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.
4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekről a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehetővé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását.
6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be.
7. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen:

a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videofelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket.

10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója. Mindkettőt a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ettől az időponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete.
Forrás: www.ommf.gov.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.