Az ingyenesen elérhető információs füzetben a mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó szja-, járulék- és áfaszabályokról ír a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: járulék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: járulék. Összes bejegyzés megjelenítése
2026. június 1., hétfő
2011. augusztus 31., szerda
PTI tájékoztató - 2011.08.30
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke
Vetélkedő, verseny nyereménye
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon
Módosuló cégjogi szabályok
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése
Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként kell járulékot fizetnie annak, aki külföldön vállal munkát. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban munkát végzőknek itthon nem kell járulékot fizetniük, illetve annak önkéntes vállalására sincs lehetőségük, viszont a külföldi járulékfizetésről bejelentést kell tenniük az OEP-nél. Aki nem EGT tagállamban vállal munkát, saját maga után köteles itthon havonta járulékot fizetni.
Amennyiben a magyar állampolgár az EGT valamely tagállamában vállal munkát, úgy rá annak a tagállamnak járulékfizetési szabályai vonatkoznak, ahol a munkát végzi, ott kötelezett a járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján járulékfizetési kötelezettség erre a magánszemélyre itthon nem terjed ki, illetve annak önkéntes fizetésére sincs lehetősége. Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, és Magyarországon ne kelljen járulékot fizetnie, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél. A „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére”
elnevezésű nyomtatvány letölthető az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról, a oldalról, a bejelentést pedig a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében az adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok alapján megalapozza a biztosítási kötelezettséget.
Amennyiben a magyar állampolgár nem EGT tagállamban vállal munkát, de állandó bejelentett lakóhelye Magyarországon van, az itthoni járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá, tehát egyéb jogosultság hiányában, havi 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Mindezekről bővebb információt az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kérhetünk, illetve a oldalon találhatunk.
/Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága/
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke
Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 11. §-a alapján új rendelkezés lép az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontjának helyébe 2011. július 15-től.
A módosítás értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (ilyen például a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy, az átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak abban az esetben terjed ki, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratban megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
Vetélkedő, verseny nyereménye
2011. január 1-től új rendelkezéssel egészül ki az Szja tv. 76.§-a. A törvényalkotó a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, - ha az egyébként nem minősül pl. ajándéksorsolásból származó nyereménynek – a 76.§ (3) bekezdésének rendelkezését rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően, ha a vetélkedő, verseny győztese tárgyjutalomban részesül, akkor az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese és az adó mértéke 16 százalék.
Általában a vetélkedőn, a versenyen a résztvevőknek valamilyen képesség vagy tudás alapú feladatot kell megoldaniuk, teljesíteniük. Így vetélkedőnek, versenynek minősülhet a sportversenyeken túl többek között a kvízjáték, a keresztrejtvény vagy a rajzverseny is. Ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata szerint a vetélkedő, verseny megítélését nem befolyásolja az, ha a vetélkedőn való részvételt bizonyos termék, vagy meghatározott értékű áru, szolgáltatás megvásárlásához kötik, hiszen a több vásárló személy közül ebben az esetben is az okosabb, gyorsabb, jobb személy kerül ki győztesen.
Ezek a versenyek oly módon is megszervezhetőek, hogy a tudás vagy képesség alapú feladatot megoldó személyek közül nem minden résztvevő részesül díjazásban, hanem csak meghatározott számú nyertes, amelyet a feladatot teljesítők közül sorsolnak ki. Pl: újságok keresztrejtvényeinek nyertesei
A juttatás nemcsak abban az esetben minősül 76.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a nyertes részesül díjazásban. A vigaszdíj, vagy a versenyen, vetélkedőn részt vevő minden személynek adott juttatás szintén e szakasz alapján minősíthető. Például ha ügyességi vetélkedőn minden résztvevő kap egy ajándékcsomagot, akkor az szintén minősülhet vetélkedő, verseny díjának.
Lényeges, hogy a verseny bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett legyen, azaz a résztvevők ne legyenek egy szűk körre korlátozva. Bárki számára meghirdetettnek tekinthető az a verseny, amelyen minden 16 év alatti általános iskolás tanuló részt vehet, de az már nem amelyet egy céges rendezvény keretében szerveznek az ott megjelent gyerekek között.
A verseny megítélése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyertest hogyan választják ki. Abban az esetben, ha zsűri választja ki a nyertes személyét, akkor egyértelmű, hogy versenyről beszélhetünk. Mostanában az internet térhódításával egyre gyakoribbak azok a nyereményjátékok, amelyekben az adott pályaművet – pl: fényképet, videót - meghatározott internetes weboldalra kell feltölteni. A nyertes pedig az lesz, akire a weboldalra látogatók a legnagyobb számban szavaztak. Egy-egy nagyobb promóció kapcsán már valószínűsíthető, hogy nem csak az ismerősök szavazatai alapján nyeri meg valaki a versenyt, hanem tényleg a legjobb pályamunka részesül díjazásban.
A versenynek vetélkedőnek nem pénzben kapott díja után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék.
A kifizető bevallási, és befizetési kötelezettségének a 1108. számú bevalláson a juttatás hónapját követő hónap 12-éig tesz eleget.
A verseny fogalmának elemzését követően arról a lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha a verseny vagy vetélkedő díja pénz, akkor az az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján egyéb jövedelmemnek minősül, amelynek adókötelezettségéről és az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban kiállítandó igazolásokról az előzőekben már szóltam.
A juttatások fajtáit és adókötelezettségüket végignézve a juttatók és a nyertesek részére a legkedvezőbb feltételeket a vásárláshoz kötött nyereményjátékok esetében az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglaltak szerint szervezett nyereményjáték biztosítja. Abban az esetben viszont, ha a nyereményjáték nem kötött vásárláshoz, akkor a nyereményjáték juttatásaként csekély értékű ajándék juttatása tűnik a legegyszerűbbnek.
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon
Jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezetett be az európai uniós finanszírozásból támogatott projektek pénzügyi és szakmai előrehaladását bemutató dokumentumainál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a pályázatok feldolgozása, illetve megvalósításuk nyomon követése során szerzett tapasztalatok alapján - jelentette be a szervezet.
Az NFÜ szerdai közleménye szerint az új rendszerben jelentősen egyszerűsödik a dokumentum-alapú ellenőrzés, a jövőben viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések lesznek. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, valamint a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer - idézi a közlemény Dányi Gábort, az NFÜ elnökhelyettesét.
A változtatás lényege, hogy a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken, az elszámolást alátámasztó dokumentumokat tevékenység vonatkozású költségkategóriákhoz (például építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) rendelik. Szélesebb körben alkalmazzák az összesítőket (értékcsökkenés, kiküldetés-útiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi stb.), továbbá egységes nyomtatvány és összesítő sablonokat dolgoztak ki.
Módosuló cégjogi szabályok
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék.
A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A jogi képviselőket, felszámolókat és az önkormányzatokat érinti az a cégjogi rendelet-tervezet, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készített és a kormány honlapján jelent meg.
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék. A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A tervezet indoklása szerint a cégeket képviselő ügyvédek, felszámolók és egyéb képviselők is befizethetik a díjakat, amelyek egyébként változatlanul 15-35 ezer forint közöttiek maradnak. A másik módosítás oka a megyei kormányhivatalokat létrehozó törvény egyik szabálya. Ez írta elő azt, hogy az önkormányzatok a mérlegeiket ne a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, hanem a Hivatalos Értesítőben tegyék közzé. Ezért törli a rendelettervezet azt a szabályt, amely szerint a Cégközlönybeli önkormányzati mérleg megjelentetés 35 ezer forintba kerül.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke
Vetélkedő, verseny nyereménye
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon
Módosuló cégjogi szabályok
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése
Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként kell járulékot fizetnie annak, aki külföldön vállal munkát. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban munkát végzőknek itthon nem kell járulékot fizetniük, illetve annak önkéntes vállalására sincs lehetőségük, viszont a külföldi járulékfizetésről bejelentést kell tenniük az OEP-nél. Aki nem EGT tagállamban vállal munkát, saját maga után köteles itthon havonta járulékot fizetni.
Amennyiben a magyar állampolgár az EGT valamely tagállamában vállal munkát, úgy rá annak a tagállamnak járulékfizetési szabályai vonatkoznak, ahol a munkát végzi, ott kötelezett a járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján járulékfizetési kötelezettség erre a magánszemélyre itthon nem terjed ki, illetve annak önkéntes fizetésére sincs lehetősége. Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, és Magyarországon ne kelljen járulékot fizetnie, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél. A „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére”
elnevezésű nyomtatvány letölthető az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról, a oldalról, a bejelentést pedig a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében az adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok alapján megalapozza a biztosítási kötelezettséget.
Amennyiben a magyar állampolgár nem EGT tagállamban vállal munkát, de állandó bejelentett lakóhelye Magyarországon van, az itthoni járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá, tehát egyéb jogosultság hiányában, havi 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Mindezekről bővebb információt az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kérhetünk, illetve a oldalon találhatunk.
/Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága/
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke
Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 11. §-a alapján új rendelkezés lép az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontjának helyébe 2011. július 15-től.
A módosítás értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (ilyen például a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy, az átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak abban az esetben terjed ki, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratban megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
Vetélkedő, verseny nyereménye
2011. január 1-től új rendelkezéssel egészül ki az Szja tv. 76.§-a. A törvényalkotó a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, - ha az egyébként nem minősül pl. ajándéksorsolásból származó nyereménynek – a 76.§ (3) bekezdésének rendelkezését rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően, ha a vetélkedő, verseny győztese tárgyjutalomban részesül, akkor az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese és az adó mértéke 16 százalék.
Általában a vetélkedőn, a versenyen a résztvevőknek valamilyen képesség vagy tudás alapú feladatot kell megoldaniuk, teljesíteniük. Így vetélkedőnek, versenynek minősülhet a sportversenyeken túl többek között a kvízjáték, a keresztrejtvény vagy a rajzverseny is. Ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata szerint a vetélkedő, verseny megítélését nem befolyásolja az, ha a vetélkedőn való részvételt bizonyos termék, vagy meghatározott értékű áru, szolgáltatás megvásárlásához kötik, hiszen a több vásárló személy közül ebben az esetben is az okosabb, gyorsabb, jobb személy kerül ki győztesen.
Ezek a versenyek oly módon is megszervezhetőek, hogy a tudás vagy képesség alapú feladatot megoldó személyek közül nem minden résztvevő részesül díjazásban, hanem csak meghatározott számú nyertes, amelyet a feladatot teljesítők közül sorsolnak ki. Pl: újságok keresztrejtvényeinek nyertesei
A juttatás nemcsak abban az esetben minősül 76.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a nyertes részesül díjazásban. A vigaszdíj, vagy a versenyen, vetélkedőn részt vevő minden személynek adott juttatás szintén e szakasz alapján minősíthető. Például ha ügyességi vetélkedőn minden résztvevő kap egy ajándékcsomagot, akkor az szintén minősülhet vetélkedő, verseny díjának.
Lényeges, hogy a verseny bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett legyen, azaz a résztvevők ne legyenek egy szűk körre korlátozva. Bárki számára meghirdetettnek tekinthető az a verseny, amelyen minden 16 év alatti általános iskolás tanuló részt vehet, de az már nem amelyet egy céges rendezvény keretében szerveznek az ott megjelent gyerekek között.
A verseny megítélése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyertest hogyan választják ki. Abban az esetben, ha zsűri választja ki a nyertes személyét, akkor egyértelmű, hogy versenyről beszélhetünk. Mostanában az internet térhódításával egyre gyakoribbak azok a nyereményjátékok, amelyekben az adott pályaművet – pl: fényképet, videót - meghatározott internetes weboldalra kell feltölteni. A nyertes pedig az lesz, akire a weboldalra látogatók a legnagyobb számban szavaztak. Egy-egy nagyobb promóció kapcsán már valószínűsíthető, hogy nem csak az ismerősök szavazatai alapján nyeri meg valaki a versenyt, hanem tényleg a legjobb pályamunka részesül díjazásban.
A versenynek vetélkedőnek nem pénzben kapott díja után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék.
A kifizető bevallási, és befizetési kötelezettségének a 1108. számú bevalláson a juttatás hónapját követő hónap 12-éig tesz eleget.
A verseny fogalmának elemzését követően arról a lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha a verseny vagy vetélkedő díja pénz, akkor az az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján egyéb jövedelmemnek minősül, amelynek adókötelezettségéről és az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban kiállítandó igazolásokról az előzőekben már szóltam.
A juttatások fajtáit és adókötelezettségüket végignézve a juttatók és a nyertesek részére a legkedvezőbb feltételeket a vásárláshoz kötött nyereményjátékok esetében az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglaltak szerint szervezett nyereményjáték biztosítja. Abban az esetben viszont, ha a nyereményjáték nem kötött vásárláshoz, akkor a nyereményjáték juttatásaként csekély értékű ajándék juttatása tűnik a legegyszerűbbnek.
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon
Jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezetett be az európai uniós finanszírozásból támogatott projektek pénzügyi és szakmai előrehaladását bemutató dokumentumainál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a pályázatok feldolgozása, illetve megvalósításuk nyomon követése során szerzett tapasztalatok alapján - jelentette be a szervezet.
Az NFÜ szerdai közleménye szerint az új rendszerben jelentősen egyszerűsödik a dokumentum-alapú ellenőrzés, a jövőben viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések lesznek. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, valamint a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer - idézi a közlemény Dányi Gábort, az NFÜ elnökhelyettesét.
A változtatás lényege, hogy a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken, az elszámolást alátámasztó dokumentumokat tevékenység vonatkozású költségkategóriákhoz (például építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) rendelik. Szélesebb körben alkalmazzák az összesítőket (értékcsökkenés, kiküldetés-útiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi stb.), továbbá egységes nyomtatvány és összesítő sablonokat dolgoztak ki.
Módosuló cégjogi szabályok
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék.
A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A jogi képviselőket, felszámolókat és az önkormányzatokat érinti az a cégjogi rendelet-tervezet, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készített és a kormány honlapján jelent meg.
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék. A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A tervezet indoklása szerint a cégeket képviselő ügyvédek, felszámolók és egyéb képviselők is befizethetik a díjakat, amelyek egyébként változatlanul 15-35 ezer forint közöttiek maradnak. A másik módosítás oka a megyei kormányhivatalokat létrehozó törvény egyik szabálya. Ez írta elő azt, hogy az önkormányzatok a mérlegeiket ne a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, hanem a Hivatalos Értesítőben tegyék közzé. Ezért törli a rendelettervezet azt a szabályt, amely szerint a Cégközlönybeli önkormányzati mérleg megjelentetés 35 ezer forintba kerül.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. december 29., szerda
PTI tájékoztató 2010.12.28
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-28
Tartalom
Béren kívüli juttatások
Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Adójóváírás 2011
Meghosszabított gázártámogatás
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):
-Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés --> évente minimálbért meg nem haladó mértékben
-Iskolakezdési támogatás --> minimálbér 30 százalékáig
-Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
- Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke --> havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is
-Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg --> 300 000 Ft-ig
-Munkáltató által finanszírozott internethasználat--> havi 5 ezer forintig
-Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg --> max. min. bér 50 %
- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg --> együtt max. min. bér 30 %
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg --> minimálbér 50 %
- Juttatás szövetkezet közösségi alapjából --> minimálbér 50 %
- Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége --> minimálbér két és félszerese.
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.
A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!
Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.
Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.
Az új minimális járulékalap a következő:
-az egyszeres minimálbér, illetve
-középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.
Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét,
Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,
Evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.
Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.
Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!
Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Január elsejétől megszűnik a vállalkozók NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) néven futó adatszolgáltatási kötelezettsége, ami csökkenti az adminisztrációs terheiket, egyben azt is jelenti, hogy az APEH-nak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak együttműködve kell megoldania a jövőben az egyéni nyugdíjnyilvántartást.
A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésénél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy a döntés egyfajta filozófia-váltást jelent egy szolgáltató állam megteremtéséhez. Két államigazgatási szerv közötti hiányos együttműködés miatt nem lehet többletterheket rakni a vállalkozókra. Az adóhatóságnak ugyanis rendelkezésére álltak és állnak az egyéni nyugdíjszámlák vezetéséhez szükséges adatok, de mivel az Apeh és a nyugdíjbiztosító között nem működött megfelelően az adatátadás, a vállalkozóknak évente egyszer külön és újra adatokat kellett szolgáltatnia az egyéni nyugdíjnyilvántartásokhoz. A párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetése a becslések szerint összesen 5-10 milliárd közötti megtakarítást eredményezhet a vállalkozók számára.
A NYENYI-t, azaz a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a hatályos törvény szerint 2010-ről már nem kell kiállítani, vagyis utoljára a 2009. évről kellett ebben a formában adatokat szolgáltatni.
Adójóváírás 2011
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. Éves szinten: 145.200 Ft.
Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.
2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)
Meghosszabított gázártámogatás
A kormány ez év utolsó napjáról 2011. április 31-ig meghosszabbította a lakossági vezetékes gáz árának a támogatását, és meghatározta az ehhez tartozó, támogatott gáz mennyiségét is - az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Ez év végéig - a teljes évre szóló - gázártámogatás legfeljebb 68 ezer megajoule-ra (MJ) szólt, de a nagycsaládos háztartásokban 138 ezer megajoule volt a támogatott fogyasztás felső határa. A jövő év első napjától április végéig a támogatott mennyiségek: 40.800, illetve 81.600 megajoule. A csökkenés 40 százalékos, viszont nem 12, hanem csak 4 hónapra szól. Gáztérfogatban számolva a kisebb szám közel 1.200, míg a nagycsaládosoké 2.400 köbmétert jelent.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-28
Tartalom
Béren kívüli juttatások
Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Adójóváírás 2011
Meghosszabított gázártámogatás
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):
-Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés --> évente minimálbért meg nem haladó mértékben
-Iskolakezdési támogatás --> minimálbér 30 százalékáig
-Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
- Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke --> havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is
-Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg --> 300 000 Ft-ig
-Munkáltató által finanszírozott internethasználat--> havi 5 ezer forintig
-Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg --> max. min. bér 50 %
- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg --> együtt max. min. bér 30 %
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg --> minimálbér 50 %
- Juttatás szövetkezet közösségi alapjából --> minimálbér 50 %
- Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége --> minimálbér két és félszerese.
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.
A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!
Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.
Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.
Az új minimális járulékalap a következő:
-az egyszeres minimálbér, illetve
-középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.
Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét,
Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,
Evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.
Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.
Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!
Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Január elsejétől megszűnik a vállalkozók NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) néven futó adatszolgáltatási kötelezettsége, ami csökkenti az adminisztrációs terheiket, egyben azt is jelenti, hogy az APEH-nak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak együttműködve kell megoldania a jövőben az egyéni nyugdíjnyilvántartást.
A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésénél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy a döntés egyfajta filozófia-váltást jelent egy szolgáltató állam megteremtéséhez. Két államigazgatási szerv közötti hiányos együttműködés miatt nem lehet többletterheket rakni a vállalkozókra. Az adóhatóságnak ugyanis rendelkezésére álltak és állnak az egyéni nyugdíjszámlák vezetéséhez szükséges adatok, de mivel az Apeh és a nyugdíjbiztosító között nem működött megfelelően az adatátadás, a vállalkozóknak évente egyszer külön és újra adatokat kellett szolgáltatnia az egyéni nyugdíjnyilvántartásokhoz. A párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetése a becslések szerint összesen 5-10 milliárd közötti megtakarítást eredményezhet a vállalkozók számára.
A NYENYI-t, azaz a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a hatályos törvény szerint 2010-ről már nem kell kiállítani, vagyis utoljára a 2009. évről kellett ebben a formában adatokat szolgáltatni.
Adójóváírás 2011
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. Éves szinten: 145.200 Ft.
Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.
2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)
Meghosszabított gázártámogatás
A kormány ez év utolsó napjáról 2011. április 31-ig meghosszabbította a lakossági vezetékes gáz árának a támogatását, és meghatározta az ehhez tartozó, támogatott gáz mennyiségét is - az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Ez év végéig - a teljes évre szóló - gázártámogatás legfeljebb 68 ezer megajoule-ra (MJ) szólt, de a nagycsaládos háztartásokban 138 ezer megajoule volt a támogatott fogyasztás felső határa. A jövő év első napjától április végéig a támogatott mennyiségek: 40.800, illetve 81.600 megajoule. A csökkenés 40 százalékos, viszont nem 12, hanem csak 4 hónapra szól. Gáztérfogatban számolva a kisebb szám közel 1.200, míg a nagycsaládosoké 2.400 köbmétert jelent.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. december 7., kedd
Tájékoztató a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség 2010. adóévi teljesítéséről
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 40. § k) pontja módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 26. § (10) bekezdését, illetve a Módosító törvény 43. §-a a Tao. tv.-t a 29/O. §-sal egészítette ki.
A Tao. tv. 26. § (10) bekezdése a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adóelőleg - adóévben várható fizetendő adó mértékéig történő – kiegészítési kötelezettségéről szól. Európai Uniós és/vagy költségvetési támogatás esetén a várható fizetendő adó adóalapjába nem számít bele a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg.
Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően – tehát december 17-én, vagy azután – teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (ún. „feltöltési kötelezettség”) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség ez esetben tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).
a) a naptári év szerint működő adózók
A naptári év szerint működő adózóknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet I/3/A/b) pontja szerint a bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie, azaz a 2010-es naptári év tekintetében 2010. december 20-ig.
Tekintettel arra, hogy az árbevételi értékhatárra vonatkozó módosítás 2010. december 16-án lép hatályba, így az új szabály alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó a feltöltési kötelezettségét 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti. Az ezt megelőző adóelőleg-kiegészítésre (2010. december 16.-a vagy korábbi nap) még az 50 milliós szabályt kell alkalmazni.
b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók üzleti éve tekintetében akkor kell alkalmazni az új szabályt, ha a feltöltési kötelezettség határideje (adóév utolsó hónapjának 20. napja) 2010. december 17. vagy azt követő nap, és amennyiben az adózó a feltöltést 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
A Tao. tv. 26. § (10) bekezdése a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adóelőleg - adóévben várható fizetendő adó mértékéig történő – kiegészítési kötelezettségéről szól. Európai Uniós és/vagy költségvetési támogatás esetén a várható fizetendő adó adóalapjába nem számít bele a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg.
Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően – tehát december 17-én, vagy azután – teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (ún. „feltöltési kötelezettség”) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség ez esetben tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).
a) a naptári év szerint működő adózók
A naptári év szerint működő adózóknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet I/3/A/b) pontja szerint a bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie, azaz a 2010-es naptári év tekintetében 2010. december 20-ig.
Tekintettel arra, hogy az árbevételi értékhatárra vonatkozó módosítás 2010. december 16-án lép hatályba, így az új szabály alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó a feltöltési kötelezettségét 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti. Az ezt megelőző adóelőleg-kiegészítésre (2010. december 16.-a vagy korábbi nap) még az 50 milliós szabályt kell alkalmazni.
b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók üzleti éve tekintetében akkor kell alkalmazni az új szabályt, ha a feltöltési kötelezettség határideje (adóév utolsó hónapjának 20. napja) 2010. december 17. vagy azt követő nap, és amennyiben az adózó a feltöltést 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
2010. november 17., szerda
PTI tájékoztató 2010.11.16
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-16
Tartalom
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
Határidők számítása a munkajogban
Szja kulcsok Európában
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben. Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.
A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz.
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban decemberben alkalmazható üzemanyagárakat.
Eszerint a 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 342 forinttal, a gázolaj 327 forinttal, a keverék 369 forinttal, az autógáz pedig 201 forinttal számolható el a jövő hónapban.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
A személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékra csökkentése nyomán jövőre növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja - áll a K&H Bank közleményében.
A jövő évre benyújtott adócsomag-tervezet alapján számos olyan módosítással kell számolni, amelyek együttesen jelentősen befolyásolhatják a hazai befektetési piac jelenlegi szerkezetét.
A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő változások miatt várhatóan jövőre nem gyarapszik a pénztárak által kezelt vagyon mértéke. Ez egyrészt közvetlenül is hatással lesz a hazai tőzsdére, mivel kiesik az általuk befektetett vagyon egy része, ami már önmagában is rontja a hazai részvénypiac teljesítményét. Másrészt, mivel tipikusan az intézményi befektetők azok, akik a kockázatosabb, ugyanakkor hosszabb távon magasabb hozammal kecsegtető, újonnan bevezetett cégekbe fektetni tudnak, ezért az intézményi befektetések csökkenése elsősorban ezeknek a cégeknek a pozícióit gyengítheti.
Az szja jövőre tervezett, 16 százalékra csökkentése miatt növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja. 2011-től módosul több befektetési eszközre vonatkozó adózási szabályozás: 30 százalékról 20 százalékra mérséklődik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után járó adójóváírás mértéke.
A magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságok miatt azonban a csökkenő kedvezmény ellenére is ezeknek a megtakarítási formáknak a felfutására számít a piac, hiszen bizonytalan gazdasági környezetben felértékelődnek a hosszú távon biztos befektetési lehetőségek.
Határidők számítása a munkajogban
A Munka Törvénykönyve 12. §-a tételesen megmondja a munkajogi határidők számításának módját.
Napon - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.
Szja kulcsok Európában
A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.
A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.
Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései is. Az átalányadót 1994-ben először bevezető és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország időközben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve.
Magyarországon az szja 2011. január 1-jétől 16 százalék lesz, a szuperbruttó miatt azonban a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32 százalék, ami 2012-re 18,16 és 2013-ra 16 százalékra csökkenne - emlékeztetnek.
Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növelő trend az előrejelzések szerint terjed. Míg az ír felső kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, az Egyesült Királyságban a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott.
Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó felső kulcsát mintegy 9 százalékkal emelte. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a felső kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelte felső kulcsát a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos felső kulcsot előíró Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történő emelést hajtottak végre 2010/11-re.
A skála ellenkező végén Dánia ösztönző csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, felső kulcsát közel 7 százalékkal csökkentette. Horvátország ez év júliusában szintén mérsékelte a felső kulcsot 5 százalékkal.
A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa Svédországban van: 2010-ben meghaladja az 56 százalékot.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-16
Tartalom
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
Határidők számítása a munkajogban
Szja kulcsok Európában
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben. Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.
A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz.
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban decemberben alkalmazható üzemanyagárakat.
Eszerint a 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 342 forinttal, a gázolaj 327 forinttal, a keverék 369 forinttal, az autógáz pedig 201 forinttal számolható el a jövő hónapban.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
A személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékra csökkentése nyomán jövőre növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja - áll a K&H Bank közleményében.
A jövő évre benyújtott adócsomag-tervezet alapján számos olyan módosítással kell számolni, amelyek együttesen jelentősen befolyásolhatják a hazai befektetési piac jelenlegi szerkezetét.
A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő változások miatt várhatóan jövőre nem gyarapszik a pénztárak által kezelt vagyon mértéke. Ez egyrészt közvetlenül is hatással lesz a hazai tőzsdére, mivel kiesik az általuk befektetett vagyon egy része, ami már önmagában is rontja a hazai részvénypiac teljesítményét. Másrészt, mivel tipikusan az intézményi befektetők azok, akik a kockázatosabb, ugyanakkor hosszabb távon magasabb hozammal kecsegtető, újonnan bevezetett cégekbe fektetni tudnak, ezért az intézményi befektetések csökkenése elsősorban ezeknek a cégeknek a pozícióit gyengítheti.
Az szja jövőre tervezett, 16 százalékra csökkentése miatt növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja. 2011-től módosul több befektetési eszközre vonatkozó adózási szabályozás: 30 százalékról 20 százalékra mérséklődik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után járó adójóváírás mértéke.
A magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságok miatt azonban a csökkenő kedvezmény ellenére is ezeknek a megtakarítási formáknak a felfutására számít a piac, hiszen bizonytalan gazdasági környezetben felértékelődnek a hosszú távon biztos befektetési lehetőségek.
Határidők számítása a munkajogban
A Munka Törvénykönyve 12. §-a tételesen megmondja a munkajogi határidők számításának módját.
Napon - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.
Szja kulcsok Európában
A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.
A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.
Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései is. Az átalányadót 1994-ben először bevezető és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország időközben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve.
Magyarországon az szja 2011. január 1-jétől 16 százalék lesz, a szuperbruttó miatt azonban a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32 százalék, ami 2012-re 18,16 és 2013-ra 16 százalékra csökkenne - emlékeztetnek.
Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növelő trend az előrejelzések szerint terjed. Míg az ír felső kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, az Egyesült Királyságban a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott.
Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó felső kulcsát mintegy 9 százalékkal emelte. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a felső kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelte felső kulcsát a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos felső kulcsot előíró Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történő emelést hajtottak végre 2010/11-re.
A skála ellenkező végén Dánia ösztönző csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, felső kulcsát közel 7 százalékkal csökkentette. Horvátország ez év júliusában szintén mérsékelte a felső kulcsot 5 százalékkal.
A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa Svédországban van: 2010-ben meghaladja az 56 százalékot.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. november 11., csütörtök
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.
A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:
a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők;
b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);
d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.
Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)
Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jét megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.
Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.
2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát
* a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
* munkaviszonyban
láthatja el.
A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.
II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása
Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.
A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]
A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]
A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.
Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.
Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227325255]
Forrás: www.apeh.hu
A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:
a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők;
b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);
d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.
Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)
Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jét megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.
Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.
2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát
* a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
* munkaviszonyban
láthatja el.
A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.
II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása
Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.
A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]
A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]
A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.
Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.
Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227325255]
Forrás: www.apeh.hu
2010. október 9., szombat
2010. június 9., szerda
Minimálbér...
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához
Minimálbér
|
30%
|
30-ad rész
| |
| 1998.01.01-1998.12.31. |
19.500,-Ft
|
5.850,-Ft
|
195,-Ft
|
| 1999.01.01-1999.12.31. |
22.500,-Ft
|
6.750,-Ft
|
225,-Ft
|
| 2000.01.01-2000.12.31. |
25.500,-Ft
|
7.650,-Ft
|
255,-Ft
|
| 2001.01.01-2001.12.31. |
40.000,-Ft
|
12.000,-Ft
|
400,-Ft
|
| 2002.01.01-2003.12.31. |
50.000,-Ft
|
15.000,-Ft
|
500,-Ft
|
| 2004.01.01-2004.12.31. |
53.000,-Ft
|
15.900,-Ft
|
530,-Ft
|
| 2005.01.01-2005.12.31. |
57.000,-Ft
|
17.100,-Ft
|
570,-Ft
|
| 2006.01.01-2006.12.31. |
62.500,-Ft
|
18.750,-Ft
|
625,-Ft
|
| 2007.01.01-2007.12.31 |
65.500,-Ft
|
19.650,-Ft
|
655,-Ft
|
| 2008.01.01-2008.12.31. |
69.000,-Ft
|
20.700,-Ft
|
690,-Ft
|
| 2009.01.01-2009.12.31. |
71.500,-Ft
|
21.450,-Ft
|
715,-Ft
|
| 2010.01.01-től |
73.500,-Ft
|
22.050,-Ft
|
735,-Ft
|
1999. január hónapban 19.500,-Ft-ot,
2000. január hónapban 22.500,-Ft-ot, 2001. január hónapban 25.500,-Ft-ot, 2002. január hónapban 40.000,-Ft-ot, 2004. január hónapra 50.000,-Ft-ot, 2005. januárban 53.000,-Ft-ot, 2006. januárban 57.000,-Ft-ot, 2007. januárban 62.500,-Ft-ot 2008. januárban 65 500,-Ft-ot, 2009. januárban 69 000.-Ft-ot, 2010. januárban 71 500.-Ft-ot kellett alapul venni. | |||
Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához
A minimálbér összege
|
30-ad része
| |
| 1999.02.01-2000.01.31. |
22.500,-Ft
|
750,-Ft
|
| 2000.02.01-2001.01.31. |
25.500,-Ft
|
850,-Ft
|
| 2001.02.01-2002.01.31. |
40.000,-Ft
|
1.333,33 Ft
|
| 2002.02.01-2004.01.31. |
50.000,-Ft
|
1.666,67 Ft
|
| 2004.02.01-2005.01.31. |
53.000,-Ft
|
1.766,67 Ft
|
| 2005.02.01-2006.01.31. |
57.000,-Ft
|
1.900,00 Ft
|
| 2006.02.01-2007.01.31. |
62.500,-Ft
|
2.083,33 Ft
|
| 2007.02.01-2008.01.31 |
65.500,-Ft
|
2.183,33 Ft
|
| 2008.02.01-2009.01.31. |
69.000,-Ft
|
2.300,-Ft
|
| 2009.02.01-2010.01.31. |
71.500,-Ft
|
2.383,33,-Ft
|
| 2010.02.01-től |
73.500,-Ft
|
2.450,-Ft
|
2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál
naptári napi kerekítést használni nem lehet, csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni (pl. járulékfizetési kötelezettség 2007.03.17-2007.03.31-ig: 15 x 2.183,33 = 32.749,95 kerekítve 32.750,-Ft). | ||
Minimum-járulékalap összege:
|
30-ad része
| |
| 2006.09.01-2006.12.31. |
125.000,-Ft
|
4.166,66 Ft
|
| 2007.01.01-2008.01.31.* |
131.000,-Ft
|
4.366,66 Ft
|
| 2008.02.01-2009.01.31.* |
138.000,-Ft
|
4.600,-Ft
|
| 2009.02.01-2009.12.31.** |
143.000,-Ft
|
4.766,66,-Ft
|
*2008.01.01-től a minimum-járulékalap mint fogalom meghatározást felváltotta a minimálbér kétszerese.
**2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet.
2010. május 12., szerda
PTI tájékoztató '2010.05.11
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Szja bevallások aktuális kérdései
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai
Szja bevallások aktuális kérdései
A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
önadózóként benyújtja a 0953-as bevallást,
az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást (0953E) nyújt be,
a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását (09M29).
Tájékoztató a 0953-as bevallásról
A 0953-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékát. Ebben az évben is visszaigényelhető a bevallásban a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont járulék összege.
A 0953-as bevallás benyújtására, az adó megfizetésére előírt határidő az egyéni vállalkozónak nem minősülő és az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek, valamint a tevékenységüket 2009. évben megszüntető egyéni vállalkozók esetében
2010. május 20.
A bevallás az egységcsomagban található borítékban 2010. május 20-áig díjmentesen postára adható.
A 0953-as nyomtatvány az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthető és az internetes program segítségével kitölthető.
Az ÁNYK platform független keretprogram által nyújtott különleges szolgáltatást már az adózók teljes körének biztosítani tudja az adóhatóság, nem csak azoknak, akik Windows operációs rendszert használnak. Az ÁNYK program biztosítja az un. aktív help alkalmazását, amely az egyes sorok kitöltése során, egy új ablakban a kitöltéshez szükséges útmutatót jeleníti meg. Így bármikor, amikor szükségesnek tartja adózó, megnézheti az adott sorhoz tartozó magyarázatot. További előnye az internetes program alkalmazásának, hogy az ott található útmutató lényegesen részletesebben tartalmazza a magyarázatokat (pl.: az ingatlan értékesítésével összefüggő régi szabályok is olvashatók, a hatályos előírások mellett). Az alkalmazással összefüggő leírást figyelmesen olvassák el, mert ez biztosítja, hogy valóban könnyen lehessen élni a program adta lehetőséggel.
Az internet alkalmazása biztosítja, hogy számszakilag pontos adatot tartalmazzon a bevallás. Figyelnie kell adózóknak azonban arra is, ha átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot, mert így biztosan helyes lesz a bevallás. Célszerű a kinyomtatás (elektronikus elküldés előtt) az „ellenőrzés” menüpont igénybevétele, mert az esetleges további összefüggésre még felhívja a program a bevallást készítő figyelmét. A bevallás kitöltő program alkalmazása ez évtől biztosítja a bevallás „közvetlen” elküldési lehetőségét is, így nem szükséges az Ügyfélkapu igénybevétele.
Az internetes program segítségével kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatja az a magánszemély, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, bármelyik okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál regisztráltatta magát.
A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül kaphatják meg az adózók.
Az a magánszemély, aki a bevallási kötelezettségét az előírt határidőre nem teljesíti, 2015. december 31-éig a 0953-as bevallási nyomtatvány benyújtásával pótolhatja azt.
Fontosabb változások
A bevallás főlapjára visszakerült a visszaigényelhető összeg utalásához szükséges adatokat tartalmazó tábla. Amennyiben a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg a magánszemély, figyelemmel kell lennie arra, hogy az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megadásához csak a megadott 24 karaktert használhatja fel.
Változott a korábbi években megismert adótábla, a 18%-os adókulccsal számított jövedelemrésze, amely 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedett. A hatályba lépő törvényt 2009. július 1-től kell alkalmaznia a munkáltatónak, még pedig visszamenőleges hatállyal, tehát a teljes adóévre vonatkozóan. Az 1,9 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelemrész utáni adókulcs nem változott, 2009. adóévre is 36% maradt.
Emelkedett a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő része 120 ezer forintról 180 ezer forintra.
Megszűnt a 35%-os osztalékadó, ezért a 25%-os osztalékadót a 2008. évre jóváhagyott osztalékra is lehet alkalmazni.
A 2009. évről benyújtandó bevallásban teljesen új felépítésben található meg az adókedvezmények kiszámításához felhasználható lap (0953-01), tekintettel arra, hogy a 2009. évben megváltozott a legtöbb kedvezmény érvényesítésének számítási módja. A legtöbb kedvezmény (összevont kedvezmények) esetében a kedvezményre jogosító befizetéseket kell összesíteni (adókedvezmény alapja) és ezen összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft vehető igénybe akkor, ha a magánszemély éves bevallásköteles jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg. E feletti jövedelem esetén, 3 900 000 Ft bevallásköteles jövedelemig csökkentett összegben lehet a kedvezményt érvényesíteni.
A magánszemélynek továbbra sem kell nyilatkoznia az állami adóhatóság felé az esetleges köztartozásairól, ha a bevallása szerint visszajáró összeg kiutalását kéri. Ettől függetlenül az adóhatóság az adóbevallás szerint visszajáró összeg kiutalását csak abban az esetben teljesítheti, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
Az adóhatósághoz beérkezett 2.078.734 db 0953-as bevallás, a 2008. adóév hasonló időszakában 1.825.227 db 0853-as bevallás érkezett.
A beérkezett 0953-as bevallásokból 1.060.910 db, míg 2008. év ezen időszakában 981.625 db tartalmazott visszaigénylést. A befizetési kötelezettséget tartalmazó bevallások darabszáma 2009-ben 458.422, 2008-ban 478.835 db.
Az egy főre jutó visszaigényelt összeg 2009-ben 52.906 Ft-ra emelkedett, a 2008. évi 50.431 Ft-tal szemben.
Leggyakoribb hibák az ’53-as adóbevallásban
Jellemzően, hiányzik az adózó aláírása a papíralapon benyújtott bevallásról, de gyakran előfordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak minősül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.
Sokszor előfordul, hogy nem jelölik meg a bevallás főlapján, ha a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni az adózók.
Abban az esetben, ha a magánszemély jövedeleméből a kifizető adóelőleget vont le, azt az összeget nem a megfelelő sorban tünteti fel az adózó, mert saját kötelezettségként írja be, nem a kifizető által levont adóelőlegként. Ekkor fizetési kötelezettsége keletkezhet az adózónak a bevallása szerint, holott valójában erről szó sincs.
Gyakran előfordul, hogy az adózó munkáltatójának nyilatkozott és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0953-as bevallását is, de erről nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját.
Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként. Többen feledkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is.
A 0953 és 0953E bevallásban kérhető részletfizetési lehetőség
Az adózás rendjéről szóló törvény 2010. január 1-től hatályos módosítása szerint, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ebben az esetben nem kell külön kérelmet benyújtania és nem kap határozatot az adózó, mert amennyiben a feltételeknek megfelel, úgy „automatikusan élhet a részletfizetés lehetőségével, de csak a személyi jövedelemadó kötelezettsége tekintetében.
Amennyiben igénybe veszi (veheti) a kedvező részletfizetési lehetőséget, az első részlet megfizetésére az egységcsomagban található személyi jövedelemadó csekk felhasználható (103-as adónem kód). A választott időtartamnak megfelelően a többi, szükséges csekk, bármelyik ügyfélszolgálati irodában beszerezhető. A központi ügyfélszolgálatokon lehetőséget biztosít az Adóhatóság az adó befizetésére, az úgynevezett POST terminálon. A fizetési könnyítés általános szabályai szerint, továbbra is lehetőség van kérelem alapján, ha a feltételek fennállnak, részletfizetést (akár több hónapra is) vagy fizetési halasztást kérni.
A kedvezmény igénybevételének személyi feltételei:
csak magánszemély érvényesítheti,
vállalkozói tevékenységet nem folytatott 2009-ban,
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.
A kedvezmény igénybevételének további feltételei:
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó ne haladja meg a 100.000 Ft-ot,
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 100.000 Ft-ot, de a bevallásban a más adónemekben kimutatott visszajáró adó összegét ugyanezen bevalláson átvezetteti a magánszemély, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a 100.000 Ft-ot nem haladja meg,
a kedvezmény az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapos időtartamot érinthet (lehet 2 vagy 3 hónap is),
havonként egyenlő részletekben kell megfizetni (ha az összeg csak úgy osztható részletekre, hogy maradék keletkezik, azt az első hónap kötelezettségeként kell számításba venni),
az adózó a részleteknek megfelelő összegű befizetéseit határidőben teljesíti.
Amennyiben a benyújtott 0953, illetve 0953E bevallásban szerepeltetett kedvezmény iránti igény érvényesítésének a magánszemély az előzőekben felsoroltak szerinti feltételeknek nem felel meg, úgy a kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot az adóhivatal határozattal elutasítja.
Egyéb szabályok:
a kedvezményre vonatkozó kérelemről kizárólag a 0953 és 0953E alapbevalláson lehet nyilatkozni, azaz helyesbítéssel, önellenőrzéssel nem pótolható,
a pótlékmentes részletfizetési kedvezmény a bevallás pótlására nyitva álló abszolút határidő, azaz az utólagos adóellenőrzés megkezdésének, ennek hiányában pedig az adó megállapításához való jog elévülésének napjáig érvényesítheti, a késedelmet igazoló kérelem egyidejű benyújtása mellett.
(Forrás: www.apeh.hu)
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Egyhangúlag hozott határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsman indítványát, amelyben Szabó Máté az adózás rendjéről szóló törvény vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályozását támadta.
Az alkotmánybírák rámutattak: a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehetőség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálata is kérhető. A határozat indokolása szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, amennyiben az alkotmányos jogok érvényesülése biztosított.
Az Ab szerint a támadott rendelkezésből az sem következik, hogy az adóhatóság általános vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetné az adózókat.
Az adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat keretében pusztán tájékoztatási kötelezettségét gyakorolja - tartalmazza a határozat indokolása -, és egyben lehetőséget ad az adózónak arra, hogy nyilatkozattételi jogosultságát már előre, az adóhatóságot érdeklő kérdésekre koncentráltan gyakorolhassa.
Mindezek miatt az Ab elutasította azt az indítványi elemet is, amely szerint az Alkotmányba ütközne az adóhatóság által alkalmazott kérdőívre vonatkozó tisztázatlan szabályozási helyzet.
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elővárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére.
Amint az látható, az eddigi tapasztalat azt indokolta, hogy az igénybe vehető közlekedési eszközök közé a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi busz mellett, bekerüljön a HÉV, a menetrend szerint közlekedő hajó, komp, valamint a rév is.
Az új kormányrendelet alapján tehát nem csak a teljes árú menetjegyet köteles megtéríteni a munkáltató, hanem például egy köztisztviselő által utazási kedvezményre jogosító utalvány alapján megváltott 50 százalékos mértékű menetjegyet is, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árát is.
A közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az alábbi utazási kedvezményeket szabályozza:
• életkor alapján járó utazási kedvezmények
• tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények
• nyugdíjasok utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények
• állást kereső személyek utazási kedvezménye
• menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és menedékesek utazási kedvezményei
• alkalmazásban állók utazási kedvezményei
• fogyatékos személyek utazási kedvezménye
• csoportos utazási kedvezmények.
Alkalmazásban állók utazási kedvezményei alatt kell érteni egyrészt a költségvetési szerv foglalkoztatottját, másrészt az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozóját évi 12 alkalommal megillető 50 százalékos mértékű menettérti utazást.
Nem minősül azonban üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérletnek, illetve menetjegynek például a MÁV által forgalomba hozott Start Klub kártyacsalád, mivel az nem tekinthető bérletnek (amely két helység közötti utazásra jogosít) és különösen menetjegynek sem. Ez az utazási kártya ugyanis bármely belföldi viszonylatban lehetővé tesz kedvezményes utazást, s emellett bizonyos napokon még további személy számára is biztosít utazási kedvezményt.
Az új kormányrendelet már nem tesz különbséget vasúton, vagy buszon történő munkába járás költségtérítése között azon szempontból, hogy a bérlet, jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.
A kormányrendelet szerint a munkáltató a bérlettel, vagy jeggyel történő elszámolás esetében ezek 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban lehetősége van ettől magasabb mértékben is megtéríteni a jegy, bérlet ellenértékét. Amennyiben a munkáltató nem csak a kormányrendelet szerinti kötelező mértékű összeget juttatja a munkavállalónak, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét téríti meg neki, akkor ez a juttatás sem számít bele az adóalapba, még akkor sem, ha a magánszemély nem II., hanem I. osztályon, vagy akár Inter Cityvel utazik. A munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság és/vagy keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget.
A bérlet, jegy leadása ellenében fizetett költségtérítés számla nélkül sem bevétel a magánszemélynél, mindemellett a munkáltató kérheti a nevére szóló számlát is. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.
Abban az esetben, ha a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor azzal a feltétellel lehet az Szja-törvény ide vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a közlekedési szolgáltató az adott munkavállalóval szerződést köt. A szerződésben rögzíteni kell az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges. Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerződés megőrzése mellett a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számlák alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a feltöltési értéknek) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.
Az új szabályozás során részben megoldottá vált az a probléma, melyet az jelentett, hogy a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkavégzés helye szintén egy közigazgatási határon kívül eső másik település volt, de a munkavállalónak az átutazás során helyi közlekedési eszközt is igénybe kellett vennie. A helyi bérlet ingyenes, vagy kedvezményes juttatása 2009. december 31-éig adómentes természetbeni juttatásnak minősült, ez az adómentes jogcím azonban 2010. január 1-jétől megszűnt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy Gödön élő munkavállaló, aki egy érdi bevásárlóközpontban dolgozik, kénytelen igénybe venni a budapesti tömegközlekedést is ahhoz, hogy a Nyugati pályaudvarról eljusson a Déli pályaudvarra, ahonnan újra vonattal utazik tovább. A rendelet új szabályozása, valamint a Szja-törvény 25.§-a alapján, ha a munkáltató megtéríti az átutazáshoz szükséges helyi bérletet, menetjegyet, úgy ennek összegét sem kell a munkavállaló jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni.
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.
A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:
a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők;
b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);
d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.
Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)
Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jét megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.
Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.
2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát
* a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
* munkaviszonyban
láthatja el.
A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.
II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása
Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.
A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]
A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]
A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.
Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.
Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227325255]
Forrás: www.apeh.hu
Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai
Egyszerűbbé válik a munkáltatók számára a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése és azok hatósági feldolgozása a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek módosítása folytán. A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehetőségét is.
A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyzőkönyvre, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat.
A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
A legfontosabb módosítások
1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező a munkabaleseti nyilvántartás vezetése.
2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböző munkáltató a munkavállalóit egyidejűleg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége
tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.
3. A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.
4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekről a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehetővé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását.
6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be.
7. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videofelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.
9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket.
10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója. Mindkettőt a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ettől az időponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete.
Forrás: www.ommf.gov.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Szja bevallások aktuális kérdései
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai
Szja bevallások aktuális kérdései
A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat:
önadózóként benyújtja a 0953-as bevallást,
az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást (0953E) nyújt be,
a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását (09M29).
Tájékoztató a 0953-as bevallásról
A 0953-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékát. Ebben az évben is visszaigényelhető a bevallásban a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont járulék összege.
A 0953-as bevallás benyújtására, az adó megfizetésére előírt határidő az egyéni vállalkozónak nem minősülő és az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek, valamint a tevékenységüket 2009. évben megszüntető egyéni vállalkozók esetében
2010. május 20.
A bevallás az egységcsomagban található borítékban 2010. május 20-áig díjmentesen postára adható.
A 0953-as nyomtatvány az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthető és az internetes program segítségével kitölthető.
Az ÁNYK platform független keretprogram által nyújtott különleges szolgáltatást már az adózók teljes körének biztosítani tudja az adóhatóság, nem csak azoknak, akik Windows operációs rendszert használnak. Az ÁNYK program biztosítja az un. aktív help alkalmazását, amely az egyes sorok kitöltése során, egy új ablakban a kitöltéshez szükséges útmutatót jeleníti meg. Így bármikor, amikor szükségesnek tartja adózó, megnézheti az adott sorhoz tartozó magyarázatot. További előnye az internetes program alkalmazásának, hogy az ott található útmutató lényegesen részletesebben tartalmazza a magyarázatokat (pl.: az ingatlan értékesítésével összefüggő régi szabályok is olvashatók, a hatályos előírások mellett). Az alkalmazással összefüggő leírást figyelmesen olvassák el, mert ez biztosítja, hogy valóban könnyen lehessen élni a program adta lehetőséggel.
Az internet alkalmazása biztosítja, hogy számszakilag pontos adatot tartalmazzon a bevallás. Figyelnie kell adózóknak azonban arra is, ha átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot, mert így biztosan helyes lesz a bevallás. Célszerű a kinyomtatás (elektronikus elküldés előtt) az „ellenőrzés” menüpont igénybevétele, mert az esetleges további összefüggésre még felhívja a program a bevallást készítő figyelmét. A bevallás kitöltő program alkalmazása ez évtől biztosítja a bevallás „közvetlen” elküldési lehetőségét is, így nem szükséges az Ügyfélkapu igénybevétele.
Az internetes program segítségével kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatja az a magánszemély, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, bármelyik okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál regisztráltatta magát.
A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül kaphatják meg az adózók.
Az a magánszemély, aki a bevallási kötelezettségét az előírt határidőre nem teljesíti, 2015. december 31-éig a 0953-as bevallási nyomtatvány benyújtásával pótolhatja azt.
Fontosabb változások
A bevallás főlapjára visszakerült a visszaigényelhető összeg utalásához szükséges adatokat tartalmazó tábla. Amennyiben a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg a magánszemély, figyelemmel kell lennie arra, hogy az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megadásához csak a megadott 24 karaktert használhatja fel.
Változott a korábbi években megismert adótábla, a 18%-os adókulccsal számított jövedelemrésze, amely 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedett. A hatályba lépő törvényt 2009. július 1-től kell alkalmaznia a munkáltatónak, még pedig visszamenőleges hatállyal, tehát a teljes adóévre vonatkozóan. Az 1,9 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelemrész utáni adókulcs nem változott, 2009. adóévre is 36% maradt.
Emelkedett a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő része 120 ezer forintról 180 ezer forintra.
Megszűnt a 35%-os osztalékadó, ezért a 25%-os osztalékadót a 2008. évre jóváhagyott osztalékra is lehet alkalmazni.
A 2009. évről benyújtandó bevallásban teljesen új felépítésben található meg az adókedvezmények kiszámításához felhasználható lap (0953-01), tekintettel arra, hogy a 2009. évben megváltozott a legtöbb kedvezmény érvényesítésének számítási módja. A legtöbb kedvezmény (összevont kedvezmények) esetében a kedvezményre jogosító befizetéseket kell összesíteni (adókedvezmény alapja) és ezen összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft vehető igénybe akkor, ha a magánszemély éves bevallásköteles jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg. E feletti jövedelem esetén, 3 900 000 Ft bevallásköteles jövedelemig csökkentett összegben lehet a kedvezményt érvényesíteni.
A magánszemélynek továbbra sem kell nyilatkoznia az állami adóhatóság felé az esetleges köztartozásairól, ha a bevallása szerint visszajáró összeg kiutalását kéri. Ettől függetlenül az adóhatóság az adóbevallás szerint visszajáró összeg kiutalását csak abban az esetben teljesítheti, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
Az adóhatósághoz beérkezett 2.078.734 db 0953-as bevallás, a 2008. adóév hasonló időszakában 1.825.227 db 0853-as bevallás érkezett.
A beérkezett 0953-as bevallásokból 1.060.910 db, míg 2008. év ezen időszakában 981.625 db tartalmazott visszaigénylést. A befizetési kötelezettséget tartalmazó bevallások darabszáma 2009-ben 458.422, 2008-ban 478.835 db.
Az egy főre jutó visszaigényelt összeg 2009-ben 52.906 Ft-ra emelkedett, a 2008. évi 50.431 Ft-tal szemben.
Leggyakoribb hibák az ’53-as adóbevallásban
Jellemzően, hiányzik az adózó aláírása a papíralapon benyújtott bevallásról, de gyakran előfordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak minősül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.
Sokszor előfordul, hogy nem jelölik meg a bevallás főlapján, ha a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni az adózók.
Abban az esetben, ha a magánszemély jövedeleméből a kifizető adóelőleget vont le, azt az összeget nem a megfelelő sorban tünteti fel az adózó, mert saját kötelezettségként írja be, nem a kifizető által levont adóelőlegként. Ekkor fizetési kötelezettsége keletkezhet az adózónak a bevallása szerint, holott valójában erről szó sincs.
Gyakran előfordul, hogy az adózó munkáltatójának nyilatkozott és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0953-as bevallását is, de erről nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját.
Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként. Többen feledkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is.
A 0953 és 0953E bevallásban kérhető részletfizetési lehetőség
Az adózás rendjéről szóló törvény 2010. január 1-től hatályos módosítása szerint, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ebben az esetben nem kell külön kérelmet benyújtania és nem kap határozatot az adózó, mert amennyiben a feltételeknek megfelel, úgy „automatikusan élhet a részletfizetés lehetőségével, de csak a személyi jövedelemadó kötelezettsége tekintetében.
Amennyiben igénybe veszi (veheti) a kedvező részletfizetési lehetőséget, az első részlet megfizetésére az egységcsomagban található személyi jövedelemadó csekk felhasználható (103-as adónem kód). A választott időtartamnak megfelelően a többi, szükséges csekk, bármelyik ügyfélszolgálati irodában beszerezhető. A központi ügyfélszolgálatokon lehetőséget biztosít az Adóhatóság az adó befizetésére, az úgynevezett POST terminálon. A fizetési könnyítés általános szabályai szerint, továbbra is lehetőség van kérelem alapján, ha a feltételek fennállnak, részletfizetést (akár több hónapra is) vagy fizetési halasztást kérni.
A kedvezmény igénybevételének személyi feltételei:
csak magánszemély érvényesítheti,
vállalkozói tevékenységet nem folytatott 2009-ban,
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.
A kedvezmény igénybevételének további feltételei:
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó ne haladja meg a 100.000 Ft-ot,
a bevallott befizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 100.000 Ft-ot, de a bevallásban a más adónemekben kimutatott visszajáró adó összegét ugyanezen bevalláson átvezetteti a magánszemély, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a 100.000 Ft-ot nem haladja meg,
a kedvezmény az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapos időtartamot érinthet (lehet 2 vagy 3 hónap is),
havonként egyenlő részletekben kell megfizetni (ha az összeg csak úgy osztható részletekre, hogy maradék keletkezik, azt az első hónap kötelezettségeként kell számításba venni),
az adózó a részleteknek megfelelő összegű befizetéseit határidőben teljesíti.
Amennyiben a benyújtott 0953, illetve 0953E bevallásban szerepeltetett kedvezmény iránti igény érvényesítésének a magánszemély az előzőekben felsoroltak szerinti feltételeknek nem felel meg, úgy a kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot az adóhivatal határozattal elutasítja.
Egyéb szabályok:
a kedvezményre vonatkozó kérelemről kizárólag a 0953 és 0953E alapbevalláson lehet nyilatkozni, azaz helyesbítéssel, önellenőrzéssel nem pótolható,
a pótlékmentes részletfizetési kedvezmény a bevallás pótlására nyitva álló abszolút határidő, azaz az utólagos adóellenőrzés megkezdésének, ennek hiányában pedig az adó megállapításához való jog elévülésének napjáig érvényesítheti, a késedelmet igazoló kérelem egyidejű benyújtása mellett.
(Forrás: www.apeh.hu)
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Egyhangúlag hozott határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsman indítványát, amelyben Szabó Máté az adózás rendjéről szóló törvény vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályozását támadta.
Az alkotmánybírák rámutattak: a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehetőség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálata is kérhető. A határozat indokolása szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, amennyiben az alkotmányos jogok érvényesülése biztosított.
Az Ab szerint a támadott rendelkezésből az sem következik, hogy az adóhatóság általános vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetné az adózókat.
Az adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat keretében pusztán tájékoztatási kötelezettségét gyakorolja - tartalmazza a határozat indokolása -, és egyben lehetőséget ad az adózónak arra, hogy nyilatkozattételi jogosultságát már előre, az adóhatóságot érdeklő kérdésekre koncentráltan gyakorolhassa.
Mindezek miatt az Ab elutasította azt az indítványi elemet is, amely szerint az Alkotmányba ütközne az adóhatóság által alkalmazott kérdőívre vonatkozó tisztázatlan szabályozási helyzet.
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elővárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére.
Amint az látható, az eddigi tapasztalat azt indokolta, hogy az igénybe vehető közlekedési eszközök közé a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi busz mellett, bekerüljön a HÉV, a menetrend szerint közlekedő hajó, komp, valamint a rév is.
Az új kormányrendelet alapján tehát nem csak a teljes árú menetjegyet köteles megtéríteni a munkáltató, hanem például egy köztisztviselő által utazási kedvezményre jogosító utalvány alapján megváltott 50 százalékos mértékű menetjegyet is, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árát is.
A közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az alábbi utazási kedvezményeket szabályozza:
• életkor alapján járó utazási kedvezmények
• tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények
• nyugdíjasok utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények
• állást kereső személyek utazási kedvezménye
• menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és menedékesek utazási kedvezményei
• alkalmazásban állók utazási kedvezményei
• fogyatékos személyek utazási kedvezménye
• csoportos utazási kedvezmények.
Alkalmazásban állók utazási kedvezményei alatt kell érteni egyrészt a költségvetési szerv foglalkoztatottját, másrészt az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozóját évi 12 alkalommal megillető 50 százalékos mértékű menettérti utazást.
Nem minősül azonban üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérletnek, illetve menetjegynek például a MÁV által forgalomba hozott Start Klub kártyacsalád, mivel az nem tekinthető bérletnek (amely két helység közötti utazásra jogosít) és különösen menetjegynek sem. Ez az utazási kártya ugyanis bármely belföldi viszonylatban lehetővé tesz kedvezményes utazást, s emellett bizonyos napokon még további személy számára is biztosít utazási kedvezményt.
Az új kormányrendelet már nem tesz különbséget vasúton, vagy buszon történő munkába járás költségtérítése között azon szempontból, hogy a bérlet, jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.
A kormányrendelet szerint a munkáltató a bérlettel, vagy jeggyel történő elszámolás esetében ezek 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban lehetősége van ettől magasabb mértékben is megtéríteni a jegy, bérlet ellenértékét. Amennyiben a munkáltató nem csak a kormányrendelet szerinti kötelező mértékű összeget juttatja a munkavállalónak, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét téríti meg neki, akkor ez a juttatás sem számít bele az adóalapba, még akkor sem, ha a magánszemély nem II., hanem I. osztályon, vagy akár Inter Cityvel utazik. A munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság és/vagy keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget.
A bérlet, jegy leadása ellenében fizetett költségtérítés számla nélkül sem bevétel a magánszemélynél, mindemellett a munkáltató kérheti a nevére szóló számlát is. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.
Abban az esetben, ha a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor azzal a feltétellel lehet az Szja-törvény ide vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a közlekedési szolgáltató az adott munkavállalóval szerződést köt. A szerződésben rögzíteni kell az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges. Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerződés megőrzése mellett a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számlák alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a feltöltési értéknek) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.
Az új szabályozás során részben megoldottá vált az a probléma, melyet az jelentett, hogy a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkavégzés helye szintén egy közigazgatási határon kívül eső másik település volt, de a munkavállalónak az átutazás során helyi közlekedési eszközt is igénybe kellett vennie. A helyi bérlet ingyenes, vagy kedvezményes juttatása 2009. december 31-éig adómentes természetbeni juttatásnak minősült, ez az adómentes jogcím azonban 2010. január 1-jétől megszűnt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy Gödön élő munkavállaló, aki egy érdi bevásárlóközpontban dolgozik, kénytelen igénybe venni a budapesti tömegközlekedést is ahhoz, hogy a Nyugati pályaudvarról eljusson a Déli pályaudvarra, ahonnan újra vonattal utazik tovább. A rendelet új szabályozása, valamint a Szja-törvény 25.§-a alapján, ha a munkáltató megtéríti az átutazáshoz szükséges helyi bérletet, menetjegyet, úgy ennek összegét sem kell a munkavállaló jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni.
Gt. vezető tisztségviselők utáni járulékfizetés
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.
A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:
a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők;
b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők;
c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);
d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.
Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)
Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jét megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.
Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.
2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát
* a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
* munkaviszonyban
láthatja el.
A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).
Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.
Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.
II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása
Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.
A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]
A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]
A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.
Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.
Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227325255]
Forrás: www.apeh.hu
Munkabaleseti jegyzőkönyvek új szabályai
Egyszerűbbé válik a munkáltatók számára a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltése és azok hatósági feldolgozása a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek módosítása folytán. A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehetőségét is.
A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyzőkönyvre, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat.
A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
A legfontosabb módosítások
1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező a munkabaleseti nyilvántartás vezetése.
2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböző munkáltató a munkavállalóit egyidejűleg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége
tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.
3. A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.
4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekről a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehetővé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határidő indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását.
6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be.
7. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videofelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.
9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket.
10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója. Mindkettőt a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ettől az időponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete.
Forrás: www.ommf.gov.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

