INA...

 

PTI tájékoztató - 2011.08.30

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 
Heti Online  Hírlevél

Tartalom
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése 
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke 
Vetélkedő, verseny nyereménye 
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon 
Módosuló cégjogi szabályok 

Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése 
Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként kell járulékot fizetnie annak, aki külföldön vállal munkát. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban munkát végzőknek itthon nem kell járulékot fizetniük, illetve annak önkéntes vállalására sincs lehetőségük, viszont a külföldi járulékfizetésről bejelentést kell tenniük az OEP-nél. Aki nem EGT tagállamban vállal munkát, saját maga után köteles itthon havonta járulékot fizetni.

Amennyiben a magyar állampolgár az EGT valamely tagállamában vállal munkát, úgy rá annak a tagállamnak járulékfizetési szabályai vonatkoznak, ahol a munkát végzi, ott kötelezett a járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján járulékfizetési kötelezettség erre a magánszemélyre itthon nem terjed ki, illetve annak önkéntes fizetésére sincs lehetősége. Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, és Magyarországon ne kelljen járulékot fizetnie, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél. A „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére”

elnevezésű nyomtatvány letölthető az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról, a oldalról, a bejelentést pedig a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében az adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok alapján megalapozza a biztosítási kötelezettséget.

Amennyiben a magyar állampolgár nem EGT tagállamban vállal munkát, de állandó bejelentett lakóhelye Magyarországon van, az itthoni járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá, tehát egyéb jogosultság hiányában, havi 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Mindezekről bővebb információt az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kérhetünk, illetve a oldalon találhatunk.

/Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága/

Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke 
Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 11. §-a alapján új rendelkezés lép az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontjának helyébe 2011. július 15-től.

A módosítás értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (ilyen például a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy, az átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak abban az esetben terjed ki, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratban megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Vetélkedő, verseny nyereménye 
2011. január 1-től új rendelkezéssel egészül ki az Szja tv. 76.§-a. A törvényalkotó a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, - ha az egyébként nem minősül pl. ajándéksorsolásból származó nyereménynek – a 76.§ (3) bekezdésének rendelkezését rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően, ha a vetélkedő, verseny győztese tárgyjutalomban részesül, akkor az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese és az adó mértéke 16 százalék.

Általában a vetélkedőn, a versenyen a résztvevőknek valamilyen képesség vagy tudás alapú feladatot kell megoldaniuk, teljesíteniük. Így vetélkedőnek, versenynek minősülhet a sportversenyeken túl többek között a kvízjáték, a keresztrejtvény vagy a rajzverseny is. Ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata szerint a vetélkedő, verseny megítélését nem befolyásolja az, ha a vetélkedőn való részvételt bizonyos termék, vagy meghatározott értékű áru, szolgáltatás megvásárlásához kötik, hiszen a több vásárló személy közül ebben az esetben is az okosabb, gyorsabb, jobb személy kerül ki győztesen.

Ezek a versenyek oly módon is megszervezhetőek, hogy a tudás vagy képesség alapú feladatot megoldó személyek közül nem minden résztvevő részesül díjazásban, hanem csak meghatározott számú nyertes, amelyet a feladatot teljesítők közül sorsolnak ki. Pl: újságok keresztrejtvényeinek nyertesei

A juttatás nemcsak abban az esetben minősül 76.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a nyertes részesül díjazásban. A vigaszdíj, vagy a versenyen, vetélkedőn részt vevő minden személynek adott juttatás szintén e szakasz alapján minősíthető. Például ha ügyességi vetélkedőn minden résztvevő kap egy ajándékcsomagot, akkor az szintén minősülhet vetélkedő, verseny díjának.

Lényeges, hogy a verseny bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett legyen, azaz a résztvevők ne legyenek egy szűk körre korlátozva. Bárki számára meghirdetettnek tekinthető az a verseny, amelyen minden 16 év alatti általános iskolás tanuló részt vehet, de az már nem amelyet egy céges rendezvény keretében szerveznek az ott megjelent gyerekek között.

A verseny megítélése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyertest hogyan választják ki. Abban az esetben, ha zsűri választja ki a nyertes személyét, akkor egyértelmű, hogy versenyről beszélhetünk. Mostanában az internet térhódításával egyre gyakoribbak azok a nyereményjátékok, amelyekben az adott pályaművet – pl: fényképet, videót - meghatározott internetes weboldalra kell feltölteni. A nyertes pedig az lesz, akire a weboldalra látogatók a legnagyobb számban szavaztak. Egy-egy nagyobb promóció kapcsán már valószínűsíthető, hogy nem csak az ismerősök szavazatai alapján nyeri meg valaki a versenyt, hanem tényleg a legjobb pályamunka részesül díjazásban.

A versenynek vetélkedőnek nem pénzben kapott díja után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék.
A kifizető bevallási, és befizetési kötelezettségének a 1108. számú bevalláson a juttatás hónapját követő hónap 12-éig tesz eleget.
A verseny fogalmának elemzését követően arról a lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha a verseny vagy vetélkedő díja pénz, akkor az az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján egyéb jövedelmemnek minősül, amelynek adókötelezettségéről és az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban kiállítandó igazolásokról az előzőekben már szóltam.

A juttatások fajtáit és adókötelezettségüket végignézve a juttatók és a nyertesek részére a legkedvezőbb feltételeket a vásárláshoz kötött nyereményjátékok esetében az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglaltak szerint szervezett nyereményjáték biztosítja. Abban az esetben viszont, ha a nyereményjáték nem kötött vásárláshoz, akkor a nyereményjáték juttatásaként csekély értékű ajándék juttatása tűnik a legegyszerűbbnek.
 
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon 
Jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezetett be az európai uniós finanszírozásból támogatott projektek pénzügyi és szakmai előrehaladását bemutató dokumentumainál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a pályázatok feldolgozása, illetve megvalósításuk nyomon követése során szerzett tapasztalatok alapján - jelentette be a szervezet.

Az NFÜ szerdai közleménye szerint az új rendszerben jelentősen egyszerűsödik a dokumentum-alapú ellenőrzés, a jövőben viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések lesznek. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, valamint a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer - idézi a közlemény Dányi Gábort, az NFÜ elnökhelyettesét.

A változtatás lényege, hogy a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken, az elszámolást alátámasztó dokumentumokat tevékenység vonatkozású költségkategóriákhoz (például építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) rendelik. Szélesebb körben alkalmazzák az összesítőket (értékcsökkenés, kiküldetés-útiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi stb.), továbbá egységes nyomtatvány és összesítő sablonokat dolgoztak ki.
 
Módosuló cégjogi szabályok 
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék.

A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A jogi képviselőket, felszámolókat és az önkormányzatokat érinti az a cégjogi rendelet-tervezet, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készített és a kormány honlapján jelent meg.

A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék. A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A tervezet indoklása szerint a cégeket képviselő ügyvédek, felszámolók és egyéb képviselők is befizethetik a díjakat, amelyek egyébként változatlanul 15-35 ezer forint közöttiek maradnak. A másik módosítás oka a megyei kormányhivatalokat létrehozó törvény egyik szabálya. Ez írta elő azt, hogy az önkormányzatok a mérlegeiket ne a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, hanem a Hivatalos Értesítőben tegyék közzé. Ezért törli a rendelettervezet azt a szabályt, amely szerint a Cégközlönybeli önkormányzati mérleg megjelentetés 35 ezer forintba kerül.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Társasági adóelőleg ...

Tájékoztató a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség 2010. adóévi teljesítéséről  
2010.12.06.

PTI tájékoztató '10.09.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-21


Tartalom
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
Adomnány áfa
Kft törzstőke szabályok
APEH üzemanyagárak októberre

Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
És mely ügyletekre kell a dokumentációt elkészíteni?
A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti – egy szuszra nehezen elmondható, és még nehezebben értelmezhető – mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.
Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár-nyilvántartást készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés, amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat alkalmaznak a felek.

Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
2010. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzését az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja alapján.

Az illetéktörvényben a visszterhes vagyonátruházás körében eddig külön illetékmentesség ezen vagyontárgyak megszerzésére nem vonatkozott. (Természetesen a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyoni betétek szerzése esetén az illetékmentesség megállapítható volt.)

A módosító törvény 29. §-a kiegészíti az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontját azzal, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4. §-ának 23. pontja rögzíti, amely tovább utal a szabály alkalmazásakor a Ptk. 685/B. §-ára, ami a többségi befolyás meghatározását tartalmazza.

A mentességre vonatkozó új rendelkezés vélhetően azoknak az adózóknak a helyzetét rendezheti, amelyek akár nemzetközi tulajdonosi láncolaton keresztül, a szervezet átstrukturálása miatt apportálnak vagyoni betéteket cégcsoporton belüli a vállalatok között és ezért több szinten is illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégeknek a tulajdonosváltozások miatt.

2010. január 1-jétől az Itv. 91. § (4) bekezdése tartalmazza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén a bejelentés szabályait. A módosító törvény e szabályokat nem változtatja meg, így ez esetben is elmondható, hogy a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik és az Art. 172. §-a szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság is megállapítható a nem magánszemély adózó terhére, amennyiben ezt elmulasztja vagy hiányosan, késedelmesen teljesíti.

Adomnány áfa
Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.

A jogszabály a közcélú adományok átadásnak az Áfa mentességét írja elő, pontosabban nem adómentességet ír elő, hanem nem adóztatható tényállásnak tekinti az adomány átadását akár szolgáltatás akár termék formájában, mivel kiveszi az ügyletet az adótárgyak (értékesítések) közül.

Az esetben nem minősül az adomány átadása értékesítésnek, ha közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek történik a vagyoni előny juttatása, és azt a szervezet a közhasznúságát megalapozó tevékenység körében használja fel.

Hasonlóan nem adóztatható az ügylet, ha a vagyoni előnyt külön jogszabályban meghatározott egyháznak, az ott meghatározott tevékenysége ellátása érdekében nyújtják.

További feltétel, hogy az adományozónak és a vele -a törvényben felsorolt- kapcsolatban álló személyeknek ne jelentsen vagyoni előnyt az adomány, és az adományt elfogadó szervezet, igazolást állítson ki az adományozó felé a vagyoni előny átvételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal.

Különös fontossággal bír az adományozottak személyi körének meghatározása, mivel ebbe nem férnek bele az önkormányzatok, így ha az árvízkárosultak számára juttatandó adományt az önkormányzatnak adjuk át, akkor áfa kötelezettség merülhet fel az adóalanyoknál. Hasonlóan adóköteles, ha közvetlenül a rászoruló magányszemélynek nyújt az adóalany vagyoni előnyt. Az alapítványok és egyesületek is csak akkor felelnek meg a személyi feltételnek, ha közhasznú minősítéssel rendelkeznek.

Kft törzstőke szabályok
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető nyilatkozatához kell csatolni.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.

A Gt. 143. § (2)- (3) bekezdése szerint az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlés összehívása felől intézkedni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy pedig a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetését megszüntette, illetve vagyona a tartozásait nem fedezi. E taggyűlésnek az a feladata, hogy a társaság válságos gazdasági helyzetére megfelelő megoldást keressenek, illetve találjanak. Amennyiben pótbefizetéssel az átmeneti likvidációs problémák vagy tőkeveszteség kezelhető, intézkedni kell a pótbefizetések előírásáról. Amennyiben a pótbefizetésről nem rendelkezik a társasági szerződés, a szerződést vagy módosítani kell ilyen tartalommal, vagy más módon kell gondoskodni a törzstőke pótlásáról. Nincs akadálya ennek keretében, hogy az egyes tagok kölcsönt nyújtsanak a társaságnak, amely kölcsönt elengednek (igaz, ennek az ügyletnek társasági adó és illeték vonzata is lehet). Amennyiben a társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) nem a törvény által meghatározott minimális összeg, úgy lehetőség van a törzstőke leszállítására, ha pedig minimál tőkével működő társaságról van szó, akkor határozhatnak egy tőkeminimumot elő nem író társasági formába való átalakulás felől.

Ha egyik megoldást sem tartják kielégítőnek, úgy gondoskodni kell a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról és a társasággal szemben fennálló követelések nagyságától függően vagy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás megindításáról. Bármelyik határozatot hozta is meg a társaság, azokat a határozatok meghozatalától számított 3 hónapon belül végre kell hajtani.

APEH üzemanyagárak októberre
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplo árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l

Gázolaj: 327 Ft/l

Keverék: 367 Ft/l

LPG autógáz: 188 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '10.02.02

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu  

Heti Online Hírlevél 2010-02-02 

Tartalom Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság - illeték Veszélyben a svájci bankszámlák Havi 500 km átalany elszámolás mellett nincs cégautó adó az egyéni vállalkozásban Hol lehet tájékozódni a piaci viszonyoknak megfelelő díjazásról? Tájékoztató az egyszerűsített adóbevallásról  

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság - illeték A 2010. január 01.-én hatályba lépett illetéktörvény módosítással, egy új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illetékek tárgyköre. Mindeddig a gazdasági társaságban történő részesedés ellenérték fejében történő megszerzése nem vont illetékfizetési kötelezettséget maga után, azonban a közterhek megosztásának átalakításával időszerűvé vált ennek felülvizsgálata. A szabályozás lényege, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét, ide sorolandó valamennyi részesedési forma, így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75%-át. Az illetékkötelezettség alanya: Az illetékkötelezettség keletkezésének vizsgálatakor, a vagyoni betétek arányának számításánál magánszemély vagyonszerző esetén közeli családtagnak minősül: házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő. Gazdasági érdekeltség áll fenn: a vagyonszerző és a közeli családtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között. Az illetékkötelezettség hatálya: Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából, minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik, az illetéke azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja. A bejelentési kötelezettség azt terheli, akinek szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető feltétel teljesül. Ezt a felet azonban a saját illetékkötelezettségéről szóló bejelentésen túl egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazon személyek adatai, így neve, adóazonosító jele vagy adószáma vonatkozásában, akik a fentebb felsoroltak szerint a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembeveendők. Ez az együttes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség azért szükséges, mivel az illetéket nem csak a bejelentő vagyonszerző, hanem az összeszámítandó vagyoni betétekkel rendelkező személyek kötelesek megfizetni a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után. Az illeték alapja az ingatlannal rendelkező társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke. Ebből azonban csak az a rész képezi illetékfizetési kötelezettség alapját, amely megfelel a vagyoni betét, vagy betétek összességének arányával. Az illeték alapja, tehát nem a vagyoni betétek értéke, hanem a társaság vagyonában lévő ingatlanok forgalmi értéke. Természetesen az ingatlanok forgalmi értékét az illeték alap számításánál csökkenteni kell azon vagyoni betétekre eső résszel, amelyek megszerzése 2010. január 01.-ét megelőzően történt, illetve azon túl, amelyeket az adó megállapítás elévülési idejét megelőzően szereztek, illetőleg amely után egyéb jogcímen illeték megfizetésére lettek kötelezve. Az illeték mértéke megfelel a visszterhes vagyonátruházási illetékre előírt, ingatlantípustól, illetve értéktől függően szabályozott mértéknek, azaz külön önálló illetékkulcs nem került bevezetésre ennek kapcsán. (Forrás: www.apeh.hu)  

Veszélyben a svájci bankszámlák Egy informátor a napokban 2,5 millió euróért ajánlott fel a német államnak egy DVD-lemezt, amely állítása szerint 1500, svájci bankszámlákkal rendelkező német adócsaló adatait tartalmazza. A szóban forgó személy - akinek állampolgárságát hivatalosan nem közölték - egyfajta csalétekként öt számlatulajdonos adatait előzetesen rendelkezésre bocsátotta, és a német hatóságok kiderítették, hogy minden egyes érintett egymilliós adócsalást követett el. Németországban nagy dilemma a kormánynak, hogy "megvegyék-e" a DVD-t, hajlanak rá, hogy megtegyék. Egy svájci ügyvéd szerint a múlt hét végén kirobbant adócsalási botrány nyomán sorra telefonálnak olyan német állampolgárok, akik svájci bankszámlákon tartják pénzüket. (MTI)  

Havi 500 km átalany elszámolás mellett nincs cégautó adó az egyéni vállalkozásban Amennyiben az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométert számol el a saját tulajdonban lévő személygépkocsi üzemeltetése címén, akkor nem kell cégautót fizetnie már 2009. augusztus hótól. Mivel a cégautóadó fizetési kötelezettség a költségelszámolást követő hónapban jelent adófizetési kötelezettséget, így a júliusi költségelszámolásra tekintettel már augusztusra sem kellett az adót megfizetni.  

Hol lehet tájékozódni a piaci viszonyoknak megfelelő díjazásról? 2010 január 1-től az adótörvények az egyéni és társas vállalkozók havi szja előlegének és járulékainak fizetésére bevezették a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, amelyet az Szja és Tb. törvény a piaci díjazásban határoz meg. Tehát az egyéni vállalkozó kivétjének, és a társas vállalkozó személyes közreműködői díjának el kell érnie a piaci díjazás szintjét. A törvényt megtámadták az Alkotmánybíróság előtt – de még nem döntöttek róla, így a havi szja előleg- és járulékfizetéseknél alkalmazni kell. Egyébként a törvények szerint a piaci díjazásnak való megfelelést éves szinten kell majd vizsgálni - tehát így év elején még kapkodni nem kell. Kérdés, hogy hol lehet tájékozódni a keresetekről – a vállalkozói szférában, illetve azon túl is? A válasz: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu). Egy korábbi elképzelés szerint ezek az átlagok jelentek volna meg a törvényben, de ezek helyett lett a tevékenységre jellemző kereset fogalma. Szóval a www.afsz.hu honlapon a Statisztika menűt kell választani, majd az Egyéni bérek és keresetek statisztikája / Adattár /2009 menűpont alatt TEÁOR szám szerint megjelennek a kereseti statisztikák. Pl. a 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelésben a kereseti átlag 138.516,-Ft/fő/hó. És így tovább…  

Tájékoztató az egyszerűsített adóbevallásról A magánszemélyeknek ebben az évben is lehetőségük van arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket az önadózás keretén belül az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással teljesítsék. Az egyszerűsített bevallást azok a magánszemélyek választhatják, akik nem kértek munkáltatói adó-megállapítást és az adóévben kizárólag munkáltatótól vagy kifizetőtől származó bevallási kötelezettség alá eső bevételt szereztek, melyből a kifizető, munkáltató adót vagy adóelőleget vont le, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Azok a magánszemélyek, akik 2009. évben olyan bevételt szereztek, melynek adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályait alkalmazzák, kérhetik az egyszerűsített bevallás elkészítését, de csak abban az esetben, ha az Ekho törvény rendelkezéseinek megfelelően, jogszerűen választották bevételük adózására ezt a módot és a munkáltató/kifizető az adót teljes egészében megfizette. Azok a magánszemélyek, akik 2009. évben olyan jövedelmet szereztek, amely után a munkáltató/kifizető a 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettségük szintén kérhetik az egyszerűsített bevallás elkészítését. Az adóhatóság 2010. január 31-ig kipostázza a névre szóló személyi jövedelemadó bevalláshoz szükséges egységcsomagot, amely tartalmazza a 0953Ny nyilatkozatot, de a nyomtatvány valamennyi ügyfélszolgálati irodában ingyenesen beszerezhető, illetve az adóhatóság honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthető. A kitöltött, aláírt nyilatkozat postára adásának, illetve elektronikus úton történő visszaküldésének határideje: 2010. február 15. A magánszemély érvényes nyilatkozata alapján az adóhatóság elkészíti a 0953E bevallás ajánlatát és legkésőbb 2010. április 30-ig megküldi a magánszemély által megadott postai vagy e-mail címre. A magánszemély a 0953E bevallási ajánlatot, a kézhezvételt követően vagy elfogadja, vagy a közölt adatokat javíthatja, ha az adatokban eltérést észlel, vagy kiegészítheti, ha például ingatlanértékesítésből is volt jövedelme. Ezt követően az aláírt bevallást 2010. május 20-ig kell visszaküldenie az adóhatósághoz. Az elektronikus bevallóknak szintén ez időpontig kell elküldeniük a bevallást. Kérjük, hogy a 0953Ny nyilatkozatot a bérmentesített borítékban adja postára 2010. február 15-ig, és a soron kívüli feldolgozás érdekében a feladó nevén és címén kívül az „NY” betűt is szíveskedjen feltüntetni. Forrás: www.apeh.hu 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.