INA...

 

Tilos az agancs gyűjtése

A gím- és dámszarvasok tavasszal elhullajtott agancsának engedély nélküli gyűjtése lopásnak, illetve szervezett hajsza esetén állatkínzásnak minősül - közölte az MTI-vel a Pilisi Parkerdő kedden.

    Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az agancsok a törvény értelmében a területen vadászatra jogosult tulajdonának számítanak, és fontos információkat hordoznak a természetközeli erdőgazdálkodás számára. Összegyűjtésükkel az erdészek következtetni tudnak a vadállomány korára, méretére, mozgására és egészségi állapotára.
    Az illegális, szervezett agancsgyűjtők csoportosan, akár járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy kikényszerítsék az agancshullatást. A tél folyamán tartalékaik nagy részét felélt állatok menekülésre kényszerülve eztért fokozottabban rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják a fiatal fákat, így az erdő megújítása is veszélybe kerül - hívták fel a figyelmet.
    Közölték: a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkezők végezhetik. Aki agancsot talál, hagyja a helyszínen, és értesítse a helyi vadásztársaságot vagy az erdészetet! - kéri a Pilisi Parkerdő.(F:MTI)

Elbirtoklás a bíróság kihagyásával? Lehetséges!

Az új Ptk. szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Az elbirtokló tehát – a törvény erejénél fogva – bár tulajdonos lesz, de csak az ingatlan-nyilvántartáson kívül, éppen ezért külön kérnie kell az illetékes földhivataltól a tulajdonjogának az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzését, ugyanis ha az elbirtokló a tulajdonjogát nem jegyeztette be a telekkönyvbe, akkor az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére.

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehet bejegyzésre alkalmas módon igazolni a földhivatal előtt az elbirtoklás útján megszerzett tulajdonjogot?

Ennek klasszikus módja az, hogy az elbirtoklás megállapítása iránt pert indítunk a bejegyzett tulajdonossal szemben, melynek eredményeként – amennyiben sikerrel tudjuk bizonyítani az elbirtoklásunkat – a bírósági ítélete alapján a tulajdonjogunk a telekkönyvbe bejegyzésre kerül.

Elkerülhető-e azonban a bírósági út akkor, ha a felek között nincs vita, és az ingatlan korábbi tulajdonosa elismeri az elbirtoklás tényét?

Ez ugyan ritkán fordul elő, de ilyen esetben a bírói út igénybe vételére nincs szükség. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében ugyanis lehetőség van arra, hogy az elbirtoklás telekkönyvi bejegyzése a volt tulajdonos által kiállított, bejegyzésre alkalmas okirat alapján történjen meg.

A jogi közreműködés természetesen ebben az esetben is szükséges, de elegendő, ha közjegyző vagy ügyvéd előtt a korábbi tulajdonos és az elbirtokló megállapodást kötnek, amelyben a volt, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az elbirtoklás tényét és a tulajdonszerzést elismeri, valamint hozzájárulását adja ahhoz, hogy az elbirtokló tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.

Lényeges további körülmény, hogy elbirtoklás esetén sem mentesül a jogszerző a vagyonszerzési illeték megfizetése alól.

 

APEH - vagyoni értékű jog

[Vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja]

[szja-törvény 60. § (1) bekezdése]Egy magánszemély 2004-ben egy lakást vásárolt, amelyen átalakításokat nem végzett. A lakóingatlan 2009-ben oly módon értékesítette, hogy a haszonélvezeti jogát fenntartotta, 2010-ben pedig ellenérték fejében lemondott a haszonélvezeti jogról. Kérdésként merül fel, hogy a haszonélvezeti jog megszerzésének időpontja a 2004. vagy a 2009. évre esik, különös tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 62. § (6) bekezdés b) pontja szerint a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 0 százaléka akkor, ha a jog átruházása a megszerzés évét követő ötödik és további években történik. A magánszemély 2009-ben tulajdonjogát átruházta ugyan, de egyidejűleg a tulajdonjog részét képező legfontosabb jogosultságokat (birtoklás, használat, hasznok szedése) haszonélvezet formájában továbbra is fenntartotta magának. Mivel a haszonélvezet 2009-ben nem újonnan került alapításra, hanem a korábban fennálló tulajdonjog „maradványaként” él tovább, ezért a haszonélvezet (egészen pontosan az annak részét képező jogosultságok) keletkezési időpontja a példa szerinti esetben a 2004. év, azaz egybeesik a tulajdonjog keletkezésének időpontjával. Mivel a magánszemély a haszonélvezetet a tulajdonjog részeként 2004-ben szerezte, így a vagyoni értékű jogról ellenérték fejében történő lemondás esetén a számított összeg 0 százaléka a jövedelem, azaz a jövedelem gyakorlatilag adómentes. [Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 1703/2010.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227513908]

Árverési vásárlás

Hogyan szerezhetek tulajdont, ha árverésen vásárolok? 

Az árverés tulajdonképpen nem más, mint hatósági úton történő kényszereladás a legtöbbet ígérő számára. Ez a definíció azonban nem mindenfajta árverésre használható, csupán az ún. hatósági árverésekre. Ilyen típusú árverés sokféle eljárásban alkalmazható, melyek közül a legfontosabbak a végrehajtási eljárás során, az adóhatósági eljárás során és a felszámolás keretében lefolytatott árverések. Magyarországon a jogszabályok lehetővé teszik, hogy tulajdonjogot lehet szerezni árverés útján, abban az esetben, ha vevőként jóhiszeműen járunk el, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés azonban az ingatlan árverése esetére nem vonatkozik, tehát az ingatlanok esetében fontos momentum, hogy az a fél, akitől az árverésen ingatlant szerzünk tulajdonos volt-e vagy sem. Az ingók esetében az árverésen tulajdont szerzőnek tehát nem kell vizsgálnia, hogy korábban ki volt a tulajdonos, jóhiszeműsége esetén tulajdonossá válik. Ez azt jelenti, hogy akkor is tulajdonjogot szerez, ha a végrehajtást szenvedő, akinek ingóságát elárverezik, valójában nem volt tulajdonosa az árverési kalapács alá kerülő tárgynak. A szerző fél általában tehermentes tulajdont szerez, vagyis a vagyontárgyat terhelő jogok megszűnnek. Ez azonban csak a jóhiszemű szerzőre vonatkozik, ha tehát a szerző fél tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az árverés törvénysértő, a tulajdonszerzés nem következik be. Ingatlan árverések esetében azonban már nem fő szabály, hogy az árverési vevő biztosan meg is szerzi az árverezett ingatlant. Árverés útján ingatlan tulajdonjogát nem lehet abban az esetben megszerezni, ha az a személy, akitől az ingatlant megszerezzük nem volt tulajdonos. És mi a helyzet az ingatlanon fennálló terhekkel? Ezek is minden esetben törlésre kerülnek, ha az ingatlannak árverési vevő lesz az ú tulajdonosa? A válasz nem, vagyis nem fő szabály, hogy árverésen tehermentes tulajdonjogot tudunk szerezni. Azt, hogy milyen kötelezettségek, terhek maradnak fenn, jogszabályi előírások határozzák meg, és ezek eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen eljárás keretében zajlik az árverés. Az egyik leggyakoribb és talán napjainkban egyre aktuálisabb bírósági végrehajtás keretében történő árverés esetén az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog, közérdekű használati jog és az ingatlanra bejegyzett, valamint a törvényi előírás alapján keletkező haszonélvezeti jog továbbra is terheli majd az ingatlant, azonban még itt is lehet kivétel. Ez utóbbinál nem árt tehát körültekintően tájékozódni az árverés előtt, hiszen egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonos mozgástere korlátozott, a haszonélvező ugyanis jogosult az ingatlant használni és akár hasznosítani is.