Elbirtoklás a bíróság kihagyásával? Lehetséges!

Az új Ptk. szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Az elbirtokló tehát – a törvény erejénél fogva – bár tulajdonos lesz, de csak az ingatlan-nyilvántartáson kívül, éppen ezért külön kérnie kell az illetékes földhivataltól a tulajdonjogának az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzését, ugyanis ha az elbirtokló a tulajdonjogát nem jegyeztette be a telekkönyvbe, akkor az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére.

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehet bejegyzésre alkalmas módon igazolni a földhivatal előtt az elbirtoklás útján megszerzett tulajdonjogot?

Ennek klasszikus módja az, hogy az elbirtoklás megállapítása iránt pert indítunk a bejegyzett tulajdonossal szemben, melynek eredményeként – amennyiben sikerrel tudjuk bizonyítani az elbirtoklásunkat – a bírósági ítélete alapján a tulajdonjogunk a telekkönyvbe bejegyzésre kerül.

Elkerülhető-e azonban a bírósági út akkor, ha a felek között nincs vita, és az ingatlan korábbi tulajdonosa elismeri az elbirtoklás tényét?

Ez ugyan ritkán fordul elő, de ilyen esetben a bírói út igénybe vételére nincs szükség. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében ugyanis lehetőség van arra, hogy az elbirtoklás telekkönyvi bejegyzése a volt tulajdonos által kiállított, bejegyzésre alkalmas okirat alapján történjen meg.

A jogi közreműködés természetesen ebben az esetben is szükséges, de elegendő, ha közjegyző vagy ügyvéd előtt a korábbi tulajdonos és az elbirtokló megállapodást kötnek, amelyben a volt, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az elbirtoklás tényét és a tulajdonszerzést elismeri, valamint hozzájárulását adja ahhoz, hogy az elbirtokló tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.

Lényeges további körülmény, hogy elbirtoklás esetén sem mentesül a jogszerző a vagyonszerzési illeték megfizetése alól.

 

Társulási szerződés

Társulási szerződés

(minta)

amely létrejött egyrészről ……………… (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) ……………. (képviselő), másrészről ……….. (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) (természetesen több szerződő fél s lehet) között.

Tárgy: együttműködés …………………. (azonos termék, termékpályán) működő előzetesen elismert termelői csoportok között a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti állami elismerés elnyerésére.

1. Előzmények:

-         Szerződő felek közül ……….. (szöv./kft.) a minisztérium által kiadott … sz. határozat, a …. szöv/kft. pedig a ……. sz. határozat alapján …... évtől kezdődő …. .év időtartamra előzetes állami elismerést kapott.

-         A termelői csoportok megelőző évi tény, tárgyévi várható, és a működési programban vállalt éveinek főbb adatainak bemutatása. (taglétszám, áruforgalom termékenként, mennyiségben és értékben).

-         A társulás céljának rövid bemutatása.

2. Szerződő felek vállalják, hogy a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésben meghatározott ……….. Ft (minimum) árbevételt együttesen már a szerződés megkötésének évében elérik.

Vállalják továbbá, hogy a jelen szerződés hatálybalépését követő 2 éven belül a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott legalább …….. árbevételt külön is elérik.

3. Az együttműködésben érintettek az alábbi feladatok közös megvalósításában működnek együtt:

E pontban kell felsorolni alpontokba foglalva az együttműködés területeit, megvalósítás módját, és feltételeit (pl. áruértékesítés, termelésszervezés, tárolás, szaktanácsadás, egyeztetett fajtapolitika, minőségellenőrzési- és tanúsítási rendszer kiépítése, közös érdekeltségű beruházások megvalósítása, eszközök és berendezések jobb kihasználása, hatékonyabb működtetése). Egységes forma a termelői csoportok eltérő adottságai, a különböző feltételek és célok miatt nem adható, de a minisztérium a állami elismerések megadásánál a következőket kezeli kiemelten: térségi összefogás; az EU követelményeinek megfelelő nyilvántartási és elszámolási rendszer kialakítása; szerződésekre épülő, a termelői alkupozíciók javítására alkalmas áruforgalom bonyolítása; a piacra jutás, és a minőségjavítás feltételeinek biztosítása, különösen a tárolás, szállítás és az önálló telephely kialakítása.

4. A vázolt célok megvalósításáért, az együttműködés eredményes működéséért a szerződő felek felelnek. A közös tevékenységek ellátása során felmerülő ráfordításokat, elszámolási és érdekeltségi viszonyokat részvételük arányában alakítják ki és viselik.

5. A társulási szerződés érvényét veszti, ha erről a szerződő felek döntést hoznak. Felek tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a szerződést a hatályba lépését követő 2 éven belül megszüntetik, vagy a szerződés 2. pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek, úgy a minisztérium az időközben megítélt állami elismerést visszavonja, ami a felvett támogatás visszafizetését is maga után vonhatja.

6. Jelen szerződésnek nem célja az egyes termelői csoportok döntéshozatali és gazdálkodási önállóságának korlátozása vagy megszűntetése. A társulási szerződés aláírásával ……. év …. hó … napjától kezdődően létrejön a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 10. §-ban meghatározott termelői csoportok társulása, ezáltal lehetővé válik a társult termelői csoportok állami elismerése.

7. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

…………….., 2004. …………………..

…………………………………..                                       

aláírás                                                                                                          

…………………………………..                                       

aláírás                                                                                                       

Késedelmi kamat

A késedelem ára - avagy mit kell tudni a késedelmi kamatról?
Ami jár, az jár, gondoljuk mindannyian. Aki tartozását késve fizeti, köteles kamatot is fizetni. Ez legtöbbünk számára ismert. De hogyan, mi alapján, mikortól és legfőképpen mennyit?

A késedelmi kamat mértékét, és a fizetéssel kapcsolatos általános szabályokat törvény rendezi. Több jogszabályban is találhatunk erre vonatkozó rendelkezést, az egyik legfontosabb és a mindennapi életben leginkább alkalmazott szabályt azonban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Röviden áttekintjük most a legfontosabb tudnivalókat!

Amennyiben valaki nem fizeti meg tartozását határidőben, akkor köteles késedelmi kamatot is fizetni. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek például nem kötötték ki külön szerződésben. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel. Ez tehát azt jelenti, hogy még akkor is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat, ha az adós nem tehető felelőssé a késésért.

Szerződésben előre megállapodhatunk, hogy mennyi lenne a késedelmi kamat mértéke abban a nem várt esetben, ha a fizetés nem történne meg időben. Ha erre előre nem gondolunk, akkor a törvényben megszabott mértékű kamatra jogosult a hitelező. Na de mennyi ez?

A kamat mértékével kapcsolatban még mindig élnek a korábbi beidegződések, de nem árt, ha tisztában vagyunk a tényleges törvényi előírásokkal.

A Polgári Törvénykönyv alapján a kamat mértéke naptári félévenként változik, attól függően, hogy az érintett félévet megelőző utolsó napon mennyi volt a hivatalos jegybanki alapkamat mértéke.

Világítsuk ezt meg egy példán keresztül:
A fizetési határidő 2009. március 2. napján járt le. Az adós és a hitelező is gazdálkodó szervezet. Ez fontos kitétel ugyanis a gazdálkodó szervezetek között más a késedelmi kamat mértéke, mint a magánszemélyek esetén. A felek között nem volt szerződésben késedelmi kamat kikötve, így a törvény szerinti késedelmi kamat jár a hitelezőnek.

A késedelmi kamat kiszámítása pedig a következő módon történik.
Példánkban a felek gazdálkodó szervezetek, ezért a hitelező 2009. április 2. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 2-től? Ennek oka az a szabály, mely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha a számlát, felszólítást még a teljesítés előtt kézbesíti a hitelező vagy nincs róla adata, hogy azt az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számított 30 nap után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni.

Visszatérve a példánkra, a hitelező tehát 2009. április 2-től számolhatja a késedelmi kamatot. Ekkor a késedelmi kamat mértéke megegyezik a 2008. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 10% + 7%, azaz 17% lesz a kamat mértéke, amivel számolhatunk. Ez irányadó tehát 2009. április 2-től 2009. június 30-ig. 2009. július 1-től azonban már a 2009. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 9,5% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot, így tehát 16,5%-os kamatot számolhatunk 2009. december 31-ig. Ha az adós 2010. január 28-án fizeti ki a tartozását, akkor 2010. január 1-28-ig terjedő időre ismét más kamattal kell számolnunk. Ekkor ugyanis ezt az időszakot megelőző naptári félév utolsó napján, azaz 2009. december 31-én érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 6,25% volt. Ezt növeljük meg 7-tel és megkapjuk, hogy erre az időszakra 13,25%-os késedelmi kamatot számolhatunk.

Az, hogy éppen mennyi az érvényben lévő jegybanki alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán mindig megtudhatjuk.

Lehet, hogy elsőként bonyolultnak tűnik a kiszámítás módja, azonban ne feledjük, hogy a felek szerződésben eltérhetnek ettől és egyszerűbben is meghatározhatják, hogy mennyi a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértéke és ez milyen időponttól jár.

A fenti szabályok ismertetése még nem tartalmaz minden, a késedelmi kamattal kapcsolatos szabályt. Célszerű minden esetben írásbeli szerződést kötni, legyen szó bármilyen ügyletről, üzletről, és ehhez szakember segítségét igénybe venni. Ez mindenképpen megtérül, akár már az első tartozás alkalmával.

PTI tájékoztató '10.03.30

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
Az szja visszaigénylés szabályai
Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
Szerződések joga az új Ptk-ban

Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés lehetőségét az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerződés helyettesíti majd.

Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján azonban nem minden területen alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Egyszerűsített munkaviszonyt természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkára, kiemelkedően közhasznú szervezet pedig bármilyen jellegű munkára létesíthet. Ezeken túlmenően egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezhető mezőgazdasági, növénytermesztési, továbbá idegenforgalmi idénymunka, valamint bármilyen jellegű alkalmi munka is.

Korlátozó rendelkezés, hogy nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony áll fenn, és nem módosítható munkaszerződés annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza. További megkötés, hogy a munkáltató a közeli hozzátartozóját háztartási munkára nem alkalmazhatja, illetve, hogy harmadik országbeli állampolgár (a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével) kizárólag mezőgazdasági idénymunka vagy háztartási munka keretében foglalkoztatható.

Formaszerződés és jelenléti ív
Az egyszerűsített munkaviszony a törvény 1. számú mellékletében foglalt formaszerződés megkötésével jön létre, amelyet főszabály szerint írásba kell foglalni. Meghatározott esetekben azonban, – így, ha a határozott időre szóló munkaviszony 5 naptári napnál rövidebb időre jön létre, illetve, ha 30 napnál nem hosszabb időtartamú növénytermesztési idénymunkáról van szó, és a munkavállaló a munkaszerződés írásba foglalását nem kéri –, a szerződést elég szóban megkötni. Ez esetben azonban a munkáltató – a háztartási munkára létesített jogviszony kivételével – köteles a törvény 2. számú mellékletében meghatározott adattartalommal két példányban jelenléti ívet vezetni, amelyet a munkavállalónak a munka megkezdésekor és befejezésekor minden nap alá kell írnia. A jelenléti ív egyik példányát a munka befejezésekor át kell adni a munkavállalónak, a másik példányt pedig a munkáltató köteles a tárgyévet követő ötödik év végéig megőrizni.

Fizetési kötelezettség
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérő szabályok alkalmazandók ugyanakkor valamennyi idénymunka esetén, illetve akkor is, ha a természetes személy munkáltató a háztartási munkát végző alkalmazottat legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján foglalkoztatja, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg. Ilyen esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel összefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli. Fontos azonban kiemelni, hogy ez esetben a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi 10.000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az előzőekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított előlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejűleg igényelheti vissza.

Amennyiben pedig a munkavállaló másik tagállamban vagy másik államban biztosított, és ezt megfelelő módon igazolja, akkor utána a munkáltató egyáltalán nem köteles közterhet fizetni.

Bejelentési és bevallási szabályok
Lényeges változás az is, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe tett bejegyzések helyett április 1-jétől az állami adóhatósághoz kell az egyszerűsített foglalkoztatás tényét és a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb adatokat bejelenteni, mégpedig általában a munkavégzés megkezdése előtt. Fontos azonban, hogy növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentést elegendő a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megtenni.

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő adatokról általános szabály szerint havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallást benyújtani és ugyanezen időpontig kell az adóelőleg- és a járulékfizetési kötelezettségének is eleget tennie. Ha azonban a munkáltató nem kötelezett elektronikus bevallásra, akkor a különböző típusú idénymunkák, illetve a háztartási munka (ha a foglalkoztatás legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján történik és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg) esetén azt is választhatja, hogy a bevallási kötelezettségét nem havonta, hanem évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti akár elektronikus úton, akár papíralapon. A közterheket azonban a tárgyhót követő hónap 12. napjáig ilyen esetben is meg kell fizetnie.
Forrás: www.apeh.hu

Az szja visszaigénylés szabályai
Magánszemélyek részére az Szja bevallás benyújtásának határideje 2010. május 20. Amennyiben a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, akkor azt az adóbevallás alapján – feltéve, hogy a bevallás hibátlan – annak beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság.

Abban az esetben, ha a bevallás elektronikus úton került benyújtásra, a visszafizetés legkorábbi időpontja február 1. A 0953 bevallás első oldalán a (C) mezőben feltétlenül jelezni kell a visszatérítési igényt. A visszakért összeget csak a magánszemély részére utalják vissza, ezért más személyt, vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát nem szabad megjelölni. A magánszemély a visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található (D) mezőben az erre szolgáló négyzetbe kell beírni a pénzintézet számlaszámát.

Amennyiben az adózónak tartozása van, a 0953 bevallás 11-es lapján lehetőség van a visszajáró összeget a hátralékos adónem(ek)re átvezetni, így a tartozás kiegyenlítődik.

Az adóhatóság a visszaigényelt összeg utalásáról csak akkor intézkedik, ha az igénylőnek kiutalás napjával nincs lejárt esedékességű köztartozása. Az adóhatóság az általa felülvizsgált igénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja, mely visszatartásról külön végzésben rendelkezik, és ezzel a tartozás a visszatartott összeg erejéig megfizetettnek minősül.

Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Az adóhivatal a húsvéti ünnep előtti akcióban a bizonylat nélküli áruforgalmazást, a szabálytalan foglalkoztatást, a bejelentés nélküli tevékenység végzést ellenőrzi elsősorban. A kereskedők és szolgáltatók késő délután és este valamint hétvégén is számíthatnak adóellenőrök megjelenésére.

A húsvéti ünnepekhez köthető akció fő célja a fogyasztók és tisztességes vállalkozások érdekeit veszélyeztető szabályszegő kereskedők és szolgáltatók kiszűrése. Az ünnepig a szokásos ünnepi áruféleségeket (virág, élelmiszer-, és italáru) forgalmazókon kívül a feldolgozó- és építőiparban, valamint a vendéglátóhelyeken is ellenőriznek az adóhatóság szakemberei.

A helyszínek kiválasztásánál előtérbe kerülnek a nagyobb városok, megyeszékhelyek – e helyekre koncentrálódik ugyanis a forgalom nagy része – de a kisebb településeken és helyi vásárokon is felbukkanhatnak revizorok.
www.apeh.hu

Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
A 2009. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.

A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2008. és 2009. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2009. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára. Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).

Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.

Szerződések joga az új Ptk-ban
A JogiForum.hu 2010. április 9-i rendezvényén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértő előadói részletesen ismertetik az új Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályait, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, valamint az egyes szerződések, a bizalmi vagyonkezelés és a kártérítési felelősség szabályozásának változásait.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

A kisebb cégeket védi az új Ptk.

Nem csupán a magánszemélyek, hanem a hazai gazdasági társaságok életére is jelentős hatással lesz az új Polgári törvénykönyv. Változnak többek között a szerződésszegés, a kártérítés, valamint a szerződés és haszonélvezet átruházásának szabályai. A magánszemélyek életét is jelentősen érintő új Ptk. jövő év május 1-jén lép hatályba, a szerződésekről szóló része azonban csak 2011-ben. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a fogyasztói szerződésekről szóló szabályok alkalmazását kiterjesztik az egyesületekre, társasházakra és alapítványokra, valamint a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozóra és mikrovállalkozásokra abban az esetben, ha a velük szerződő vállalkozás gazdasági súlyánál, piaci ismereténél fogva kedvezőbb helyzetben van. Az új Ptk. a jelenlegitől eltérően szabályozza a szerződésszegésből fakadó kárért, illetve a szerződésen kivül okozott kárért való helytállást, felelősséget. Az új Ptk. a kártérítést ahhoz köti, hogy a szerződésszegő fél milyen mértékben felelős a kárért.