Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kamat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kamat. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. október 3., kedd

Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Az agrárágazat gazdasági nehézségeinek enyhítésére a kormány egy új, többlettámogatott Agrár Széchenyi Kártya konstrukció létrehozásáról döntött; az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően most 5 százalékos nettó kamattal, maximum 100 millió forint összegben, 1, 2 vagy 3 évre igényelhető - közölte Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. hétfőn az MTI-vel.

    Az agrárium vállalkozóinak támogatása a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), az Agrárminisztérium (AM) és a KAVOSZ közös missziója. A kormány és a KAVOSZ együttműködésének eredményeként az új, kifejezetten az agrárszektor vállalkozóinak támogatását és az általuk fizetendő kamatterhek jelentős enyhítését célzó folyószámlahitel rekordidő alatt került bevezetésre - hangsúlyozta a közleményben Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
    A kiemelt támogatású konstrukcióban minden, az alapvető feltételeknek megfelelő agrárvállalkozás részesülhet, külön speciális feltételnek, kitételnek való megfelelés nélkül. A konstrukció keretében a hitelszerződések megkötésére 2024. június 29-ig van lehetőség - írták.
    A közlemény idézte Lóga Mátét, a GFM gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárát, aki kiemelte, hogy "a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben és az ennek következményeként kialakult magas kamatkörnyezetben az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ rendkívül jelentős segítséget jelent a szektor szereplői számára. A kormány célja, hogy a kamattámogatott hitellel hozzájáruljon a munkahelyek megvédéséhez és az agrárvállalkozások versenyképességének növeléséhez". Ahhoz, hogy 2024-ben a kormány helyreállítsa a gazdasági növekedést, a jól teljesítő, beruházó és fejlődő agrárvállalkozásokra is szükség van - tette hozzá az államtitkár
    Az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióra vonatkozó részletes információk, az Üzletszabályzat és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a www.kavosz.hu oldalon - közölte a KAVOSZ.(F:MTI)

2023. május 12., péntek

Értékpapír...

Az értékpapír jogi fogalmát Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg. Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet (Ptk. 6:565. § (1) bek.). Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jellemzője, hogy azt az értékpapír kibocsátója a kötvényfeltételekben meghatározott kamatokkal együtt, meghatározott időben visszafizeti. Legismertebb fajtái: a kötvény, a kincstárjegy, jelzáloglevél.

2022. november 30., szerda

Kkv forgóeszköz hitelprogram

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) uniós forrásból 100 milliárd forint keretösszegű, nulla százalékos kamatozású forgóeszköz hitelprogramot indít újra a magyar vállalkozások számára a kormány törekvéseivel összhangban - közölte a pénzintézet szerdán az MTI-vel.

Kiemelték: a program a vállalkozások működési költségeinek fedezésére kínál megoldást, a forrás felhasználható készletbeszerzésre és a likviditásnövelés finanszírozására is.
    A cégek ügyletenként minimum 5 millió, maximum 150 millió forintra pályázhatnak legfeljebb öt éves futamidővel, önerő nélkül, 100 százalékos előleggel.
    Az ügyfelet nem terheli semmiféle kezelési költség a hitelkérelem bírálatával és a kölcsön folyósításával összefüggésben, csak a harmadik felet illető díjakat - például értékbecslői, közjegyzői - kell megfizetni adott esetben. Az ügyfélnek lehetőséget biztosítanak továbbá költségek nélküli előtörlesztésre.
     A kölcsön igénylésének feltétele, hogy az ügyfélnek legyen bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a Közép-Magyarországi régión kívül. Támogatható a Közép-Magyarországi régióban székhellyel rendelkező igénylő finanszírozása is, de csak abban az esetben, ha a megvásárolni kívánt készlet, illetve a működési költség a régión kívüli egységre vonatkozik.
    A kölcsönkérelem az MFB Pontokon hálózatán keresztül nyújtható be december 8-tól egy nyomtatvány kitöltésével és az előírt mellékletek benyújtásával - írták.
    Arra is kitértek, hogy a kormány egyéb konstrukciókkal is segíti a vállalkozások finanszírozását. A feldolgozóiparban tevékenykedő, energiaintenzív kkv-knak lehetőségük van vissza nem térítendő támogatást igényelni költségeik csökkentésére a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ) honlapján - hozták fel példaként a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 30., péntek

Áremelkedés az agrárpolitika központi kérdése

A hazai agrárpolitika központi kérdése a korábban megindult, de az orosz-ukrán háború miatt a termény-, gáz-, áram-, és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém áremelkedések hatásainak kezelése - mondta a mezőgazdasági miniszter Kaposváron csütörtökön.

Nagy István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán az Állattenyésztők napján tartott fórumon utalt rá: az elmúlt két év nehézségei eddig ismeretlen kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot, amelynek ez a válságállóság és a válságkezelés tesztje, és nem mondható el, hogy túl van rajta.

    A miniszter a válsághelyzet kezelését szolgáló intézkedések között említette a hitelmoratóriumot, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel és az MFB agrár forgóeszköz hitelprogram 2020 keretében felvehető kamat- és költségmentes hitelek szerződései hatálybalépési idejének meghosszabbítását a sertéstenyésztő vállalkozásoknak, és egyebek mellett a takarmányozási költségekhez nyújtott támogatást is.
    A miniszter úgy vélte, hogy a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, egyúttal nagy sikernek nevezte az állattenyésztők szempontjából, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások.
    Kitért arra, hogy a tervek szerint halad a tenyésztésszervezési feladatok támogatásának kifizetése. A tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartását, javítását segítő forrásból 1,14 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév közepéig.
    Kiemelte, Magyarország élelmiszerbiztonsága szempontjából jelentős eredmény, hogy a KAP-reform során sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát. Így erre 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut, a kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti - sorolta Nagy István.
    A miniszter hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, illetve az állattartó ágazat általános támogatására a Vidékfejlesztési program számos felhívásával is.
    Az állattartás fenntarthatóságához a beruházási támogatásokon túl a genetikai erőforrások megőrzését, az állatjóléti körülmények javítását és a környezettudatos gazdálkodás ösztönzését célzó intézkedések is jelentősen hozzájárulnak - jegyezte meg.
    Nagy István a versenyképesség erősítéséhez elvárásként fogalmazta meg az uniós előírásoknak megfelelő magas technológiai színvonalú állattartó telepek kialakítását, a "zöld célok előmozdítását", az energiahatékonyság javítását.
    Az állattartók továbbra is számíthatnak dotációra gépek, eszközök beszerzéséhez, telepek fejlesztéséhez: a tervek szerint  a belépő legalább 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret lesz a korszerűsítési pályázatokra - mondta.
    Hozzátette, a támogatási arány alapesetben 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal mezőgazdasági termelő. Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékos intenzitást ér, ugyanakkor a maximális támogatás a költségek 80 százaléka is lehet, ha a beruházás környezet-, illetve klímavédelmi célú.
    Nagy István szólt arról is, hogy továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és új támogatások formájában nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatjóléti feltételek javítására.
    A miniszter hangot adott annak a véleményének, hogy az Állattenyésztők napjának megtartása fontos az egyre szélesebb körben terjedő, az állatifehérje-fogyasztást ellenző nézetekkel szemben is.
    Az állati fehérjék fogyasztása biológiai szükségletünk, az ember egészséges fejlődéséhez és létének fenntartásához szüksége van a húsra, a tejre, a tojásra - hangoztatta a miniszter.
    Úgy vélte: fel kell lépni az állattenyésztést rossz színben feltüntető más híresztelésekkel szemben is.
    "Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének, része a magyar kultúrának" - fogalmazott Nagy István.
    Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az eseményen arra biztatta a gazdákat, a jelenlegi nehéz helyzet ellenére "ne adjanak vissza pályázatokat", valósítsák meg tervezett beruházásaikat, mert előre jutni, és akár a magyar, akár a nemzetközi piacon érvényre jutni csak új, innovatív technológiákkal lehet.
    Gyuricza Csaba, egyetemi tanár, a MATE rektora azt hangsúlyozta: az agrárium felértékelődött, a közgondolkodás fókuszába került az elmúlt években, s ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében.
    "Az ágazat jövője azon múlik, tudunk-e tehetséges, értelmes, ambiciózus, elkötelezett fiatalokat megnyerni ennek a szakmának" - mondta.(F:MTI)

2022. szeptember 4., vasárnap

Mezőgazdasági kamattámogatás

A rendkívül súlyos aszályhelyzetre tekintettel, a mezőgazdasági termelés finanszírozási helyzetének javítása és az élelmiszerellátás biztonsága érdekében a kormány megteremti annak feltételeit, hogy a kárt szenvedett gazdálkodók és a nehéz helyzetben lévő állattartók számára az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó kamatszint 3 százalékra mérséklődjön - jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca vasárnapi közleménye szerint.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy augusztus végéig mintegy 1,3 millió hektár szántó- és ültetvényterületre jelentettek a termelők aszálykárt. A szárazság és a csapadékhiány a tavaszi vetésű kultúrákat különösen súlyosan érinti, illetve az állattenyésztők takarmánybázisát is veszélyezteti.

    A hitelmoratórium lehetőségének megteremtése után újabb kormányzati segítségről született döntés annak érdekében, hogy a termeléshez szükséges inputanyagok robbanásszerűen megemelkedett költségei által eleve nehéz helyzetben lévő gazdálkodók egy jelentős részének napi működését ne lehetetlenítse el az aszály, a mezőgazdasági termelés további finanszírozása megoldott legyen. Az ország alapvető érdeke, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavartalanul megkezdődjenek, az élelmiszertermelés biztosított legyen, az állatok számára a szükséges takarmány pedig rendelkezésre álljon - tette hozzá a tárcavezető.
    A miniszter hangsúlyozta: az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs javaslatára a kormány az évszázad egyik legsúlyosabb aszályát elszenvedő agrárvállalkozások számára kiemelten kedvező kamatozású, szabad felhasználású folyószámlahitel felvételének lehetőségét biztosítja.
    A döntés értelmében a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez az Agrárminisztérium a szükséges mértékű, de legfeljebb 14 százalékos kamattámogatást biztosít olyan módon, hogy a hitelek éves kamatterhe 3 százalék legyen. A kiemelt támogatás a tervek szerint a legkésőbb 2022. december 31-ig megkötött új hitelek esetében nyújtható. A program egyéb feltételei változatlanok maradnak a közlemény szerint.
    A szükséges jogszabály-módosításokat és a végrehajtásban közreműködő partnerekkel az egyeztetéseket az Agrárminisztérium soron kívül elkezdi, hogy a kedvezményes hitel minél előbb hozzáférhető legyen - emelte ki Nagy István. A tárcavezető elmondta, a gazdák a nehézségek idején is számíthatnak a kormányra. Az agrárium előtt álló kihívásokat ugyanis közösen összefogva, a nehézségekből erőt merítve, együtt lehet leküzdeni - áll a közleményben.(F:MTI)

2020. május 3., vasárnap

Széchenyi Kártya Program

A kiemelt ágazatokban akár 18 havi, de minden ágazatban legalább 9 havi munkabér fedezetét biztosíthatja a Széchenyi munkahelymegtartó hitel, amely mellé szabad felhasználású folyószámlahitelt is igényelhetnek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként induló rendkívül alacsony kamatozású hitelek a magyarok munkahelyeinek megőrzését, a hazai vállalatoknál meglévő szaktudás megvédését szolgálják. https://www.agroinform.hu/gazdasag/negy-uj-hitel-a-szechenyi-kartya-programban-a-vallalkozasok-megerositeseert-43717-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=43717

2020. április 28., kedd

Folyószámlahitel igénylés

Az Agrárminisztérium rendelete alapján az agrárvállalkozások az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció keretében 1, 2 vagy 3 éves futamidejű folyószámlahitelt igényelhetnek 200 millió forint maximális hitelösszegig a jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén, a szabad támogatási keretük terhére. A kormányzat a hitelekhez annak teljes futamidejére 100% kamattámogatást, 100% kezességi díjtámogatást, teljes kezelési költségtámogatást, illetve akár teljes egyéb költségtámogatást nyújt.
A részletes igénybevételi feltételek ezen az oldalon érhetők el.


2020. április 14., kedd

Időszerű agrártámogatások

A koronavírus-járvány által legérzékenyebben érintett mezőgazdasági ágazatokat is adócsökkentésekkel segíti a magyar állam. Június végéig a bort, szőlőt, pálinkát és kézműves sört termelők, illetve a kisüzemi vadhússal és dísznövény termesztéssel foglalkozók minden alkalmazottuk után mentesülnek az illetékfizetés alól. Kizárólag a 4%-os tb-hozzájárulásukat kell megfizetniük, maximum 7710 forint értékben.
A legkisebb piaci szereplők számára kitalált 3 éves szabad felhasználású Széchenyi Kártya Program hitelkeretét a duplájára növelik. Így a termelők 100 millió forint helyett már 200 milliót vehetnek fel, a kamatot pedig teljes egészében a magyar állam állja. A hitelhez nyújtott kezességek esetében is könnyítések történnek.

2011. május 15., vasárnap

Gazda Hírek 2011.05.09-14


Heti Sajtószemle
2011.05.9-14

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

Tájfajták Noé bárkáján
részletek>>
EU-Info.hu

Főállású őstermelők 2011. évi társadalombiztosítási szabályai

MVH Aktuális!

PTI tájékoztató 2011.05.10

A háziállatok kialakulása 
részletek>>
Magyar Mezőgazdasági Múzeum - Állandó kiállítás
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954



Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”


2010. december 16., csütörtök

Változik a kamatadó?

A külön adózó jövedelmek legtöbbje, így a kamat, vagy az értékpapírok árfolyamnyeresége után is 2011-től már nem 20%, hanem csak 16 %-os kulccsal kell adózni.

Fontos megjegyeznünk, hogy az ilyen jelegű jövedelmek közül a cafeteria és a tárgynyeremények kivételt képeznek, ezek 19 %-kal adóznak jövőre.

Azokra a külön adózó, így az árfolyamnyereségből, osztalékból, egyes tőzsdei ügyletekből és az ingatlanértékesítésből származó jövedelmekre, valamint bankbetétekre, amelyeknél az adókötelezettség 2011. január elsején áll be, 16 %-os személyi jövedelemadó vonatkozik 2011-ben. Miért ne lennének kivételek...

Például a cafeteria jellegű jövedelmeknél az adóalap is változik, itt a juttatott érték 1,19-szeresét kell alapul venni, és arra számítani a 16 százalékos szja-t. Az 1,19-es szorzó vonatkozik az úgynevezett kamatkedvezményekből származó jövedelmekre és a tárgynyereményekre is.
Forrás: Bankweb Tatár Attila 2010-12-14

2010. szeptember 29., szerda

A hitelezési feltételek módosításáról...

Átláthatóbb hitelezést akar az MNB
Forrás: nol.hu

A jegybank szerint az árazási feltételeken kell változtatni A lakossági hitelesek kamatköltségeinek kordában tartása, a hitelkiváltás és a kötelező pozitív adóslista is szerepel a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.

Az MNB egyetért a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a Rogán-Kósa féle nyolcpontos javaslat nem a megfelelő pontokon avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyában, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat.

A késedelmi kamat elengedése, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítása és a banki követeléseknek a fedezetéül szolgáló ingatlan piaci értékének száz százalékban való maximalizálása kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt és nagyban ronthatja az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát. Ez hatással lesz a bankok hitelpolitikájára: arra késztetheti a pénzintézeteket, hogy egyre kevésbé hitelezzenek.

Az MNB szerint érdemi, de a piacot nem visszafogó intézkedéseket főleg a hiteltermékek árazásában érdemes tenni. Azt javasolják a kormánynak, szabályozás útján érje el, hogy a fogyasztók számára a jövőben kétféle hiteltermék legyen felkínálható: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék.

Mindkét esetben lényegében a hitel utáni kamatfizetés mértékét korlátoznák, azt meggátolva, hogy a bankok egyoldalúan változtathassanak a feltételeken. A jegybankban úgy látják, ez a gyakorlat vált szinte egyeduralkodóvá a magyar piacon.

Szükségesnek látják továbbá olyan jogszabályok megalkotását, melyekkel kizárható lesz a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítése, korlátozhatóvá válna a marzs lehetséges mértéke, illetve lehetővé válik a hitelek devizában történő törlesztése is. Ezzel a jegybank lényegében kifejezi egyetértését a PSZÁF-fal: utóbbi szervezet vetette fel a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémákat.

Javaslatok jegybanki módra

* A fogyasztók számára kétféle hiteltermék kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hoszszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék; e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
* A törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítésének kizárása.
* A marzs lehetséges mértékének korlátozása.
* A hitelek devizában történő törlesztésének lehetővé tétele.

Az MNB-s javaslatcsomag része a kötelező pozitív adóslista megalkotása, ezért szükségesnek tartják, hogy a parlament tűzze újra napirendre a 2008 őszén egyszer bár beterjesztett indítványt.

PTI tájékoztató 2010.09.28

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

2010-09-28

Tartalom
Négytagú a Széchenyi-kártya család
Mit tehet az adóellenőr?
Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
A késedelmi kamat szabályai
Hol keressek egy jogszabályt?

Négytagú a Széchenyi-kártya család
Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel is, szeptembertől pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidővel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövő januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi önerőhitellel.

A forgóeszközhitel nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt sokkal inkább a cégek hitel portfoliójának racionalizálására, piacaik megtartására és bővítésére, például az áruvásárlások, készletbeszerzések finanszírozására jelent optimális hitelformát. A maximum 25 millió forintos hitelösszegre az állam a következő 3 évre 2% kamattámogatást biztosít. E mellett a garanciadíj is támogatást élvez.

A beruházási hitel összegében és futamidejében is a középtávú tervek megvalósításához ad segítséget. 2010. szeptember 1-től indul és a beruházási kedv ösztönzése és a KKV szektor versenyképességének növelését célozza, új vagy használt ingatlanok vásárlásán, gépek beszerzésén vagy infrastruktúra bővítésén keresztül. A hitelösszeg maximum 50 millió forint, legfeljebb 10 éves futamidőre, amihez a Kormány 2%-os kamattámogatást és garancia-díjtámogatást ad.

Az önerőhitel lehetőséget ad rá, hogy azon vállalkozások, melyek eddig kizárólag önerő hiányában nem tudtak részt venni EU-s pályázatokon, azok is lehetőséget kapjanak, vagyis a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését célozza meg kis- és középvállalati szegmens szereplői közt. Az önerőhitel bevezetése nem azt jelenti azt, hogy a Vállalkozásoknak egyetlen fillér nélkül lehetne nekivágni az EU-s pályázatoknak, hanem, hogy az önerőhöz is segítséget kapnak.

A termékek egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a KA-VOSZ 300 irodájában pedig segítenek annak eldöntésében, hogy egy-egy cégnek melyikeket érdemes igénybe vennie.

A már meglévő folyószámlahitelre 1 százalékos kamattámogatás mellett, az új termékre idén 2 százalékot ad az állam a futamidő első 3 évére. Az idei évben létrejött forgóeszközhitel tehát végig kamattámogatást élvezne, hiszen az maximum hároméves lehet. A támogatás meghosszabbítása az eddigi gyakorlat szerint újabb kormányhatározattal történik, melynek mértékéről és forrásáról még folynak az egyeztetések.

A 2011-ben induló önerőhitel kamattámogatásáról csak a jövőre születhet döntés, de itt is ilyen irányúak az egyeztetések.

A garanciaintézeten keresztül nyújtott készfizető kezességvállalás mögötti állami viszontgarancia egyelőre változatlan, de a kormány megvizsgálja, felemelhető-e az e mögött álló viszontgarancia arány a jelenlegi 70 százalékról 85 százalékra. Azt is vizsgálják, hogyan lehetséges az eddig hazai költségvetési forrás helyett EU-s forrásból előteremteni 2011-re a Széchenyi Kártya termékekhez a forrásokat és az állami garanciát.

Mit tehet az adóellenőr?
A vonatkozó szabályokat az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 98.§-a tartalmazza:
Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g) próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 20.§-ának c) pontja módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 46.§ (4) bekezdését.

A módosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett bevételből. A rendelkezés 2010. augusztus 16-ától hatályos.

A korábban hatályos rendelkezés alapján sem kellett azonban adóelőleget megállapítani a következők miatt:

Az egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyekre az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapítására különös, speciális rendelkezések vonatkoznak [szja-törvény 46.§ (9) bekezdés; szja-törvény 47.§ (4) bekezdés]. E rendelkezések szerint a magánszemélynek az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét és az adóelőleg alapját negyedévenként kell megállapítania, így a kifizető adóelőleg levonási kötelezettsége az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében szóba sem jöhetett.
www.apeh.hu

A késedelmi kamat szabályai
A késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a Ptk. 301-301/A.§-ai tartalmazzák. Ezek lényegét ismertetjük.

Késedelmi kamat
Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

Késedelmi kamat – ügyleti kamat esetén
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

Egyéb szabályok
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Gazdálkodó szervezetek közötti kamat
Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni.

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét az előbbiektől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

Hol keressek egy jogszabályt?
Próbálja ki és vegye igénybe folyamatosan a www.jognet.hu oldalt, használata ingyenes, semmilyen regisztrációt nem igényel. Megtakaríthatja vele a papírra nyomtatott jogszabály-gyűjtemények költségét.

A www.jognet.hu a jogszabályok jó kereshetőségének és egyúttal mobilos elérhetőségének megoldására született. A jognet.hu a jogszabályok online elérését biztosítja interneten és Magyarországon elsőként mobiltelefonról is. Újdonsága még a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának biztosítása. A jogszabály-szöveg olvasását semmilyen más eszköz – banner, kép stb. nem zavarja.

A www.jognet.hu -t azon felhasználóknak ajánljuk, akik a jogalkalmazás során egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyorsan betekinteni. A mobilinternetre is optimalizált jogszabály-struktúra révén a betekintés számítógéptől függetlenül is – bárhol, bármikor biztosított. A mobil mellett természetesen a hagyományos internetes felület is teljes értékű. Sőt, a mobil-sajátosság, a jogszabály-szöveg belső tartalom szerinti strukturálása és felvitele hasznára válik a hagyományos internetes (képernyős) megjelenésnek is, mert áttekinthetővé és lapozhatóvá teszi a jogszabályt.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. április 23., péntek

Késedelmi kamat

A késedelem ára - avagy mit kell tudni a késedelmi kamatról?

Ami jár, az jár, gondoljuk mindannyian. Aki tartozását késve fizeti, köteles kamatot is fizetni. Ez legtöbbünk számára ismert. De hogyan, mi alapján, mikortól és legfőképpen mennyit?

A késedelmi kamat mértékét, és a fizetéssel kapcsolatos általános szabályokat törvény rendezi. Több jogszabályban is találhatunk erre vonatkozó rendelkezést, az egyik legfontosabb és a mindennapi életben leginkább alkalmazott szabályt azonban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Röviden áttekintjük most a legfontosabb tudnivalókat!

Amennyiben valaki nem fizeti meg tartozását határidőben, akkor köteles késedelmi kamatot is fizetni. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek például nem kötötték ki külön szerződésben. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel. Ez tehát azt jelenti, hogy még akkor is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat, ha az adós nem tehető felelőssé a késésért.

Szerződésben előre megállapodhatunk, hogy mennyi lenne a késedelmi kamat mértéke abban a nem várt esetben, ha a fizetés nem történne meg időben. Ha erre előre nem gondolunk, akkor a törvényben megszabott mértékű kamatra jogosult a hitelező. Na de mennyi ez?

A kamat mértékével kapcsolatban még mindig élnek a korábbi beidegződések, de nem árt, ha tisztában vagyunk a tényleges törvényi előírásokkal.

A Polgári Törvénykönyv alapján a kamat mértéke naptári félévenként változik, attól függően, hogy az érintett félévet megelőző utolsó napon mennyi volt a hivatalos jegybanki alapkamat mértéke.

Világítsuk ezt meg egy példán keresztül:
A fizetési határidő 2009. március 2. napján járt le. Az adós és a hitelező is gazdálkodó szervezet. Ez fontos kitétel ugyanis a gazdálkodó szervezetek között más a késedelmi kamat mértéke, mint a magánszemélyek esetén. A felek között nem volt szerződésben késedelmi kamat kikötve, így a törvény szerinti késedelmi kamat jár a hitelezőnek.

A késedelmi kamat kiszámítása pedig a következő módon történik.
Példánkban a felek gazdálkodó szervezetek, ezért a hitelező 2009. április 2. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 2-től? Ennek oka az a szabály, mely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha a számlát, felszólítást még a teljesítés előtt kézbesíti a hitelező vagy nincs róla adata, hogy azt az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számított 30 nap után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni.

Visszatérve a példánkra, a hitelező tehát 2009. április 2-től számolhatja a késedelmi kamatot. Ekkor a késedelmi kamat mértéke megegyezik a 2008. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 10% + 7%, azaz 17% lesz a kamat mértéke, amivel számolhatunk. Ez irányadó tehát 2009. április 2-től 2009. június 30-ig. 2009. július 1-től azonban már a 2009. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 9,5% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot, így tehát 16,5%-os kamatot számolhatunk 2009. december 31-ig. Ha az adós 2010. január 28-án fizeti ki a tartozását, akkor 2010. január 1-28-ig terjedő időre ismét más kamattal kell számolnunk. Ekkor ugyanis ezt az időszakot megelőző naptári félév utolsó napján, azaz 2009. december 31-én érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 6,25% volt. Ezt növeljük meg 7-tel és megkapjuk, hogy erre az időszakra 13,25%-os késedelmi kamatot számolhatunk.

Az, hogy éppen mennyi az érvényben lévő jegybanki alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán mindig megtudhatjuk.

Lehet, hogy elsőként bonyolultnak tűnik a kiszámítás módja, azonban ne feledjük, hogy a felek szerződésben eltérhetnek ettől és egyszerűbben is meghatározhatják, hogy mennyi a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértéke és ez milyen időponttól jár.

A fenti szabályok ismertetése még nem tartalmaz minden, a késedelmi kamattal kapcsolatos szabályt. Célszerű minden esetben írásbeli szerződést kötni, legyen szó bármilyen ügyletről, üzletről, és ehhez szakember segítségét igénybe venni. Ez mindenképpen megtérül, akár már az első tartozás alkalmával.

2010. március 16., kedd

PTI tájékoztató '09.11.03

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom 

Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Vezetői javadalmazások új szabályai Családi pótlék az összevont adóalapban  

Magánszemély tagi kölcsönének elengedése 2009-2010 Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2009. évben Amennyiben 2009-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (ezen összeg felett sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • társasági adó nem terheli, hiszen az összeg adóalap csökkentő tétel a Tao tv. 7. § ly) pontja szerint, • 4%-os különadó fizetési kötelezettsége viszont fennáll. Magánszemély tagi kölcsönének elengedése a 2010. évben Amennyiben 2010-ben a magánszemély tag a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követelését elengedi, úgy ezen összeg után a társaságot: • 18M Ft-ig 21%-os (utána sávosan progresszív) illetékfizetési kötelezettség terheli, • 19%-os társasági adó terheli, hiszen 2010. január 1-jével megszűnik a Tao tv. 7.§ ly) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel, • különadó fizetési kötelezettség viszont nem terheli, hiszen a különadó 2010. január 1-jével megszűnik.  

Kedvezőbb forgóeszközhitelek Kkv-knak Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2009 januárjában, reagálva a hitelpiacon kialakult forráshiányra, először jelent meg éven túli lejáratú hitelkonstrukcióval. A program forrásait részben a Bank forrásai képezték, részben - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) kezelésében álló - Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. prioritásának, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásának kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrásaiból biztosították. A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani. A szokásos banki biztosítékok mellett a program lehetőséget nyújt az MV Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére is. Az elmúlt 10 hónap tapasztalatait és a megnövekedett igényeket figyelembe véve 2009. október 15-től még kedvezőbbé vált a hitelprogramban való részvétel. Az MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram kezdetben csak a termelő vagy szolgáltató vállalkozásoknak nyújtott kedvező lehetőséget, a módosításnak köszönhetően ma már a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások is forráshoz juthatnak a program keretében. A forrást biztosító intézmények úgy gondolták, hogy ez a lehetőség a hagyományos év végi forgalomnövekedéshez és az alkalmi foglalkoztatottak számának bővüléséhez mindenképpen hozzájárulhat. Az igényelhető kölcsönök futamideje a korábbi 1 év 1 nap mellett már két év is lehet. A forrást biztosító szervezetek forrásösszetételének módosítása miatt, valamint az elmúlt hónapok kedvezőbb pénzpiaci feltételeinek köszönhetően a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, így lehetővé vált, hogy a vállalkozások is alacsonyabb kamattal jussanak forráshoz. Ez most legfeljebb 9%-os kamatot jelent, de ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, természetesen ez is mérséklődik. A hitel kereskedelmi tevékenységre való kiterjesztése a vállalkozások több lábon állását is segíti, a tevékenység bővítésére is lehetőséget ad, ami jelen esetben az árbevétel növelésére irányuló üzleti aktivitás bővülését jelenti (pl. új piaci vagy új földrajzi terület). Ami változatlan, de lényeges könnyebbség, hogy saját erőt továbbra sem igényel a hitelfelvétel. A hitelt azonban állami vagy uniós támogatás előfinanszírozására nem lehet felhasználni, mivel a hitel beruházás finanszírozásra nem vehető igénybe. Az idő itt különösen fontos tényező, hiszen a működés fenntarthatóságával a vállalkozások munkahelymegőrző képessége ma a legnagyobb tét. A hazai foglalkoztatottak több mint 40 %-a a kkv szektorban dolgozik, így a programhoz csatlakozott 25 refinanszírozó hitelintézetnek és a vállalkozóknak gyorsan kell döntetniük és együtt kell lépniük." A kedvező változtatások lényege: a termelő és szolgáltató vállalkozások köre kibővült a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokkal; a futamidő két évre nőtt; a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent, ezért a vállalkozók is alacsonyabb kamattal jutnak forráshoz, miközben a refinanszírozási eljárás ideje is rövidebb lett. További kedvező változás, hogy a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások könnyített feltételekkel vehetnek részt a Hitelprogramban. Ez azt jelenti, hogy amíg egy nem kezdő vállalkozásnak (amely teljes lezárt gazdasági évvel - 12 hónap - rendelkezik) tevékenységbővítést kell igazolnia, addig egy kezdő vállalkozásnak vagy egy olyannak, amely ugyan már nem minősül kezdőnek, de fennállása alatt még soha nem kötött hitel- vagy kölcsönszerződést semmilyen hitelintézettel, nincs ilyen jellegű kötelezettsége. A módosítás következtében jelentősen rövidül a refinanszírozási eljárás ideje is, így a vállalkozások gyorsabban juthatnak forráshoz, mint korábban. A hitelprogramban továbbra is elfogadható az az eljárás, amely szerint a meglévő forgóeszközhitel lejáratakor újabb hitelkihelyezés igényelhető, de ez nem használható fel a meglévő hitel törlesztésére. Nagyon fontos, hogy a program igénybevételi határideje 2010. december 31-ig meghosszabbításra került. Így a módosítások a 2009. október 15 után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők. Az ügyfelek további egy évig pályázhatnak, illetve nyújthatják be igényeiket - kizárólag a kereskedelmi bankokhoz és takarékszövetkezetekhez - mindaddig, amíg a 100 milliárd forintos keret felhasználásra nem kerül. További információ: dr. Őry Kovács Katalin ügyvezető igazgató, MFB Kommunikációs Igazgatóság telefon: 06-1-428-1388  

Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóztatása Az Európai Bizottság lezárta azt a hivatalos vizsgálati eljárást, amelyet az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások számára a kamatok esetében adócsökkentést lehetővé tevő magyar adóintézkedéssel kapcsolatban folytatott. A vizsgálatot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján folytatták, tárgyát azok a rendelkezések képezték, amelyeket a magyar hatóságok 2003 januárjában vezettek be, és amelyek az azonos vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásoktól származó nettó kamatjövedelem kedvező adóztatására irányultak. Az intézkedés a kapcsolt vállalkozások által fizetett nettó kamat összege után 50 százalékos adócsökkentést tett lehetővé, azaz csak a kamat fele volt adóköteles. Ezzel szemben a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás tekintetében a fizetett nettó kamat összegének fele az adóalapot növelte, így a kapcsolt vállalkozás esetében magasabb lett az adószint. A bizottság azért indított részletes vizsgálati eljárást, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés bizonyos vállalkozások számára szelektív előnyt biztosít. A testület ennek során megállapította, hogy a kamatra vonatkozó adócsökkentési intézkedés állami támogatásnak minősül, mivel alkalmazási köréből számos ágazatot (például a pénzügyi szektort), valamint bizonyos típusú vállalkozásokat (kisvállalkozásokat) kizár. Az uniós eljárást 2007 márciusában kezdték. A bizottságnak aggályai voltak abban a tekintetben, hogy az intézkedés torzíthatja az egységes piacon folyó versenyt, mivel nem minden magyarországi vállalkozás veheti igénybe, ezért állami támogatásnak minősülhet. Ugyanakkor tekintetbe véve, hogy az intézkedést Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozását megelőzően vezették be, továbbá állami támogatás jellege nem volt egyértelműen megállapítható, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés meglévő támogatásnak minősül. Erre viszont a testületnek nem kell meglévő támogatásra vonatkozó külön eljárást indítania, mivel időközben Magyarország jogszabályt fogadott el, amely az intézkedést 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi. 

 Vezetői javadalmazások új szabályai Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását. A törvénycsomag 41 törvényt módosít. A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve a garanciavállalás. A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik.  

Családi pótlék az összevont adóalapban A 2009. szeptember 1-től életbe lépő jogszabálymódosítások következtében megszűnik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem viselő járandósággá alakul át, azaz a nyugdíjhoz, ösztöndíjhoz, gyermekgondozási segélyhez hasonlóan olyan jövedelem lesz, ami megnöveli ugyan az összevont adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. Újfajta szemléletet jelent a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, hogy más jövedelemtípusoktól eltérően a családi pótlék megosztásra kerül a házastársak/ élettársak között. A jogosult magánszemélynél, vele együtt élő házastársánál, élettársánál egyéb jövedelemnek minősül a családi pótlék összegének 50 – 50%-a. A folyósított ellátás összegének fele annak a személynek az adóalapját növeli, aki részére a családi pótlékot folyósítják, másik fele viszont az együtt lakó társ jövedelmévé válik. Ezzel a jogszabály-módosítással részben családi adózás valósul meg. A családi pótlék fele akkor is az élettárs egyéb jövedelmének minősül, ha az élettárs nem a gyermek vér szerinti szülője. Abban az esetben, ha a családi pótlékra jogosult és házastársa külön élnek ugyan, de azt a Magyar Államkincstárnál nem jelentették be és a gyermekre tekintettel továbbra sem egyedülállóknak járó családi pótlékot folyósítanak, a családi pótlék fele mindkét szülőnél növeli az összevont adóalapot. Egyedülállók, vagy egyedülállónak tekintendők esetében a bevétel 50%-a minősül egyéb jövedelemnek. Fontos itt megjegyezni, hogy e tekintetben egyedülállónak nem csak a gyermekét egyedül nevelő személy minősül, hanem például a vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülő szülő is. Ilyen esetben kizárólag a jogosult személynél számít a családi pótlék összegének fele adóterhet nem viselő járandóságnak. Az előzőektől eltérően nem érinti a változás, továbbra is adómentesnek minősül azon családi pótlék jogcímen megszerzett jövedelem, amelyet saját jogon a jogosult részére folyósítanak, vagy amelyet tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel állapítanak meg. Adómentes továbbá a különböző állami intézményekben nevelt gyermekre tekintettel, illetve gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás. A felsorolt jogcímeken megszerzett családi pótlékot nem kell szerepeltetni se a bevallásban, se a munkáltató/ kifizető felé tett nyilatkozatban. Az adóévben családi pótlék bevételt szerzett magánszemély adóbevallásában köteles feltűntetni házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét. Amennyiben az adózó munkáltatói adómegállapítást kér, úgy a felsorolt adatokat a munkáltató felé köteles jelezni. A törvény továbbá előírja, hogy az adózónak a munkáltató/ kifizető felé nyilatkozatot kell tennie adóterhet nem viselő járandóságairól és összegükről azok évi első kifizetését követően, mert azokat az adóelőleg levonásánál is figyelembe kell venni. A családi pótlék esetében idén a szeptember 1.-ét követő első folyósításkor kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni. A nyilatkozatot mindig az összevonás alá eső jövedelmet kifizető szervnél kell leadni, így például munkabér esetén a munkáltató, álláskeresési ellátás folyósítása esetén a Munkaügyi Központ felé kell eljuttatni. Egyéni vállalkozónak a nyilatkozatot a könyvelőnél kell bemutatni. Gyakran feltett kérdés az APEH ügyfélszolgálati kirendeltségein, hogy hova adja le nyilatkozatát az a személy, aki csak adóterhet nem viselő járandóságot szerzett az adóévben (pl.: nyugdíjas, ösztöndíjban részesül, GYES-en van), esetleg egyáltalán nem is volt jövedelme. A felsorolt esetekben nem kell nyilatkozatot tenni, mivel nem vonnak le adóelőleget a magánszemélytől. Ha valaki több munkáltatónál is dolgozik, akkor mindegyik helyen jeleznie kell, hogy saját maga vagy társa részére családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben az adózó nyilatkozik ugyan arról, hogy adóterhet nem viselő járandóságban részesül, de annak összegét nem jelöli meg, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak/ kifizetőnek 36%-os adókulccsal kell levonnia az adóelőleget. A nyilatkozatot sok esetben a munkáltatótól is be lehet szerezni, de kérhető az APEH ügyfélszolgálatain is. Ajánlott formája megtalálható apeh.hu internetes címen a letöltések, adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták menüpontban. Forrás: www.apeh.hu APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2009. december 27., vasárnap

Banki tájékoztatás

A bank sem árulhat zsákbamacskát  

A válság még fontosabbá tette az alapos tájékoztatást A pénzügyi válság élesen rávilágított: ha a bankok nem adnak kellően alapos és érthető felvilágosítást, a hitelt felvevők jelentős része nem látja át világosan a lehetséges kockázatokat. Bár a felügyelet erőfeszítésének köszönhetően a tájékoztatás javul, a felmérések azt igazolják: van hová fejlődni. Fontos a tájékoztatás, csak két gond van: 1. a banki ügyintézők többségének fogalma nincs a bankszakmáról, maga se nagyon érti az egészet, 2. amíg a szerződésekben van egy olyan kitétel, hogy pl. a kezelési díj vagy az előtörlesztési díj összegét a bank "mindenkori hirdetménye" tartalmazza, addig a világ legtapasztaltabb bankárai is védtelenek: a bank azt csinál, ami neki jól esik. (adott esetben legalább plafonokat állapítanának meg!) Kevés idő jut az ügyfelek minden részletre kiterjedő tájékoztatására. Szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a bankok nem zúdíthatták volna a piacra csaknem korlátlan mértékben a hiteleket, ha az emberek jártasabbak a pénzügyekben, vagy legalább korrekt tájékoztatást, figyelmeztetést kaptak volna a kockázatok megítéléséhez. A kamatok emelkedése, illetve az ingatlanárak csökkenése az amerikai adósokat is felkészületlenül érte, s emiatt dőltek be a tengerentúlon tömegével a jelzáloghitelek. A tájékoztatás szabályozása ezért mind több országban kerül napirendre. Az Egyesült Államokban például a központi bank és a felügyelet szerepét egyaránt betöltő Fed júliusban olyan előírások bevezetésére tett javaslatot, amelyek a jelenleginél sokkal alaposabb és közérthetőbb tájékoztatás kötelezettségét írnák elő a hitelintézeteknek a kölcsönök költségeivel és a lehetséges rizikóival kapcsolatban. Olyan felvilágosító anyagok összeállítását szorgalmazzák, amelyek mindenki számára érthető módon magyaráznának el pénzügyi fogalmakat, mint például a hitelfedezet értékének csökkenése, illetve bemutatják, milyen kockázatai lehetnek egy változó kamatozású hitelnek. Nálunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyár elején adott ki vezetői körlevelet arról, milyen tájékoztatást vár el a hitelintézetektől a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletének változása esetén. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól: alaposan részletezzék - tegyék transzparenssé - a kamat, illetve a fizetendő havi részletek emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat, valamint ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását. A társaságoknak - kalkulátor vagy törlesztési tábla segítségével - be kell mutatniuk a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedésének okait. További elvárás, hogy adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel a figyelmet arra, hogy a havi részlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Az utóbbi esetben, vagyis a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára kidolgozott, a terhek csökkentését célzó lehetőségekről adott felvilágosítás terén - a felmérések tükrében - nem teljesítenek rosszul a bankok. A PSZÁF kérdőíves megkeresés formájában ezt kétszer is vizsgálta az idén, és arra jutott, hogy a hitelintézetek többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a rendelkezésükre álló lehetőségekről. A megalapozott döntést segítendő, a bankok általában kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek a lehetőségeiket - olvasható a felügyelet jelentésében. Részletekbe menő felvilágosításra azonban nem csak akkor van szükség, amikor az ügyfél fizetési gondokkal küzd - a mindennapi ügyintézés során adott tájékoztatásokon is bőven lenne mit javítani. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából - próbavásárlásokkal - készített korábbi felmérés szerint az ügyintézők az első találkozó alkalmával általában az ügyfél igényeinek megismerésére, az igénylés folyamatának bemutatására, az ügyfelet érintő legfontosabb kondíciók megismertetésére helyezték a hangsúlyt, a szerződés pontos tartalmára csak részlegesen hívták fel az érdeklődők figyelmét. Azaz a bankok inkább az igénylés lebonyolítását elősegítő információk átadására koncentrálnak, mintsem a termékkel kapcsolatos (díjakat, költségeket, a folyósítás feltételeit illető) pontos és teljes körű tájékoztatásra. Az is kiderült: a devizaalapú hitelek esetében az ügyintézők a kamatelőny mellett általában felhívták a figyelmet az esetleges kockázatokra is, de ezen belül inkább az árfolyamkockázatot emelték ki, s a kamatkockázatról kevesebb szó esett. Az ügyintézők a hitel várható törlesztőrészletéhez képest kisebb arányban tájékoztattak a kamatról és ennél is valamivel kisebb arányban a teljes hiteldíjmutatóról (THM). Kétségtelen, hogy az ügyfelek számára a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó, de a THM ismertetése nem maradhat el. A felmérés során a hitel folyósításával és törlesztésével kapcsolatban a bankfiókok ügyintézői általában alaposabb tájékoztatást adtak, mint a telefonos ügyfélszolgálatok dolgozói. Ennek ellenére a bankfiókokban adott felvilágosítás sem volt maradéktalan, például az előtörlesztés lehetőségéről csak ritkán tettek említést, részletesebb tájékoztatást csak ez irányú konkrét kérdések esetén adtak.

2009. november 21., szombat

Mire ügyeljünk a pénzügyek intézésénél?! 3. rész

Rejtett költségek 

 Nem túlzás azt állítani, hogy a banki termékfejlesztők kreativitása a költségtételek kimunkálásában csúcsosodik ki. Embert próbáló feladat lenne valamennyi jogcímet összeszámolni, amelyen több-kevesebb díjat legombolnak az ügyfélről, és mire az ember azt gondolja, hogy kiismerte a struktúrát, addigra újabb innovációkkal rukkolnak elő. Néhánypélda... Noha a betétnél elvileg a bank fizet az ügyfélnek kamatot, az élet számtalan példát szolgáltat az ellenkezőjére. Az egyik kisebb bank például az akciós betétekből 0,25 százalékot kapásból lecsípett betétkötési jogcímen, vagyis fizessen az ügyfél, amiért hajlandó a banknak kölcsön adni. Az egyszeri díjat egyébként a lekötendő összegből vonják le, mielőtt még teljesítenék a lekötési megbízást, így nem húzza le az ajánlatok összevetésére alkalmas egységesített betéti kamatlábat (ebkm) sem, amelynek elvileg az esetleges költségek levonása után ténylegesen kifizetendő kamat mértékét kellene jeleznie. A bank-kölcsönök esetén a késedelmes törlesztés borsos ára lehet sokkoló. Nemcsak, hogy ketyegni kezd a normális kamatra rárakodó 3-20 százalékos késedelmi kamat, de az sem példa nélküli, hogy sokszoros áron kiszámlázzák az A/4-es papír és bélyeg költségeit is. Így már az első írásbeli felszólítás 10 ezer forintba kerülhet. Ha az ügyfél valami miatt módosítani szeretné a hitelszerződés feltételeit, általában -költségplafon nélkül- a kintlévőség 2 százalékával számolhat - vagyis pl. 10 milliós tartozásnál ez 200 ezer forint. A lejárat előtti törlesztésért több pénzintézet már abban a pillanatban megterheli az ügyfelet, amint az jelzi igényét: a szándéknyilatkozat ára azonnal néhány ezer forint. Meglepetések az online bankolás során is adódhatnak. Az X bank egyik ügyfele csupán azért kényszerült több tízezer forint megfizetésére, mivel lemondta néhány internetes átutalási megbízását. Ez azért bosszantotta módfelett az ügyfelet, mivel előzetesen tisztázta az ügyintézővel, hogy az online átutalások ingyenesek; az pedig meg sem fordult a fejében, hogy lemondásuk tetemes büntetést von maga után.