Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-10
Tartalom
Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak 2011
Május 15-ig kérhető a januári adóváltozások miatti kompenzáció
Június 15-étől élhet a látványsportok támogatására vonatkozó adókedvezmény
Tájékozódás végrehajtás alatt álló cégekről
Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak 2011
Csak a kft cégformára írja elő kötelezően a Gt., hogy az ügyvezetőnek az osztalékfizetés előtt nyilatkoznia kell a társaság fizetőképességéről. Ezt a nyilatkozatot a Cégbíróságnak is be kell nyújtani. A pontos szabályt a Gt. 131.§/3/ bekezdése tartalmazza, de lényegesek az /1/-/2/ bekezdések is:
„131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.”
Az osztalékfizetés esetére tehát vonatkozik a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség. Lényeges, hogy ez nem az osztalék megállapításának, hanem a kifizetésének a feltétele. Ez a kettő időben elválhat. (Az osztalék adójának megfizetése (levonása) is a kifizetéshez, és nem a megállapításhoz kötődik.)
A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. "
A nyilatkozatot a törvény szerint 30 napon belül elektronikus úton be kell nyújtani a cégbíróságnak is. Nem írja a törvény, hogy ez a határidő mitől számít, de nyilvánvalóan az osztalék kifizetésétől.
Rt-re is van hasonló rendelkezés a Gt-ben – a 219.§-ban, de ott csak akkor kötelező, ha ezt az alapszabály előírja. Ezesetben is a nyilatkozatot az igazgatóság teszi meg a közgyűlésnek, de cégbírósági bejelentést a törvény nem ír elő.
Május 15-ig kérhető a januári adóváltozások miatti kompenzáció
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak május 15-ig pótlólag leadhatják munkáltatójuknak igénylésüket a januárban életbe lépett adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló kompenzációra.
A 2011. évi kompenzációról szóló kormányrendelet április 15-i módosítása lehetővé teszi, hogy aki 2011. január 1-jén jogosult volt kompenzációra, de a megadott határidőig nyilatkozatát nem adta le, május 15-ig pótigénylést nyújthat be. A jogszabályi feltételek teljesülése esetén 2011. január 1-jéig visszamenőleg válik jogosulttá a kompenzációra, azon hónapokra is, amikor kompenzációban nem részesült.
A nyilatkozat mellett a rendelet 2. számú mellékletében megjelent "Bejelentés a költségvetési szervnél foglalkoztatottat megillető, a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció pótlólagos érvényesítéséről" elnevezésű nyomtatványt is le kell adni a munkáltatónak.
Amennyiben valaki január 15-e után, de a módosító rendelet hatályba lépését megelőzően adta le nyilatkozatát, és így a késedelmes leadás miatt volt olyan hónap, melyre nem járt számára a kompenzáció, szintén ki kell töltenie a mellékelt nyomtatványt, és pótigénylési szándékáról a nyilatkozatot le kell adnia a munkáltatójának.
A 2011. május 15-e utáni, késedelmes leadás után a kompenzáció visszamenőleges érvényesítésére nincs lehetőség.
Június 15-étől élhet a látványsportok támogatására vonatkozó adókedvezmény
Június 15-én léphet életbe a magyar sportot érintő társaságiadó-kedvezményről szóló törvény, amely a jövő héten kerül az országgyűlés elé.
Befejeződtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal, így a parlament elé kerülhet az öt látvány-csapatsportra - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda - vonatkozó törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén az adókedvezmény-rendszer nagyjából 20 milliárd forint pluszt jelent a magyar sportnak.
Tájékozódás végrehajtás alatt álló cégekről
Az Adózás rendjéről szóló törvány (Art.) 54. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adóhatóság közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével.
Az állami adóhatóság honlapján a következő módon érhetők el az információk:
Honlap (jobb oldali menü)/Adóhiányosok, hátralékosok/Végrehajtási eljárás alatt álló adózók listája
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése