Oldalak

2015. május 31., vasárnap

Földhivatali nyilvántartás

Júniustól három szervezet az ingatlan-nyilvántartásból elektronikusan feldolgozható adatokhoz juthat. A három jogosult szervezet: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az ingatlan-nyilvántartásból a leválogatást a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) végzi. A rendelet felsorolja, hogy milyen információkat nem adhat át a Fömi az adatbázisából a kérelmező szervezetnek.

Az alcsútdobozi Habsburg-kert

A 2013 őszén indult projekt az alcsútdobozi Habsburg-kert kerttörténetileg hiteles helyreállítását, a kert részbeni felújítását célozta meg. A helyreállítás több mint 246 millió forint támogatásból valósult meg „Az Alcsúti Arborétum fejlesztése” című projekt keretében.
A projekt a természetvédelmi és műemléki védettséget is élvező, hazai és nemzetközi szinten is jelentős történeti kert teljes felújítását megcélzó felújítási folyamat második üteme volt. A történeti épített elemek hiteles helyreállításával a közel két évszázados kulturális örökség megmentését sikerült megvalósítani és a mai kor számára bemutathatóvá tenni.
A felújítás a kert épített elemeinek helyreállítására (pl. hidak, dísztó, szökőkút), egyes kertrészek hiteles rekonstrukciójára (pl. Gyermekkert), illetve az egykori sétányrendszer egy részének megújítására (nyomvonal rekonstrukció, burkolatjavítások stb.) irányult. Ezenkívül elvégezték a kapcsolódó kertrészek fakivágási, növénykezelési feladatait is.
A kert értékeinek megismerését segíti az újonnan létesített, egységes koncepció alapján kialakított tanösvény, illetve a projekt keretében elkészített kiadványok is.

2015. május 30., szombat

Gépfenntartás...

Dr. Janik József: Gépfenntartás I. - II.
Alapvető jellemzője a könyvnek, hogy nem meghatározott típusú gépek, berendezések fenntartási technológiájának ismertetésével foglalkozik, hanem gépelemekre orientáltan tárgyalja a jellegzetes hibákat, hibaelemzési folyamatokat és a lehetséges javítástechnológiákat. A szakkönyv elsősorban az általános rendeltetésű gépek, közúti járművek, mezőgazdasági gépek és vasúti járművek fenntartásához ad átfogó gyakorlati és elméleti ismereteket, így ajánlható mindazoknak a gyakorlatban dolgozó szakembereknek, akik a termelésben konkrét gépjavítási feladatokat látnak el, továbbá a gépfenntartás szervezésével illetve irányításával foglalkoznak. Másrészt mindazoknak, akik akár gyakorlati, akár elméleti ismereteik gyarapítására törekszenek.
A gépek, berendezések üzemképes állapotának biztosítására igen sokféle fogalom terjedt el, mind a szakirodalomban, mind a gyakorlatban. Minthogy a különböző fogalmak egymással jelentős átfedésben vannak, ezért a hozzájuk kapcsolt tevékenységek sem válnak el egymástól kellő mértékben, sőt az esetek többségében ugyanarra a tevékenységre használunk különböző fogalmakat. Célszerűnek látszik tehát, ilyen esetekben tisztázni azt a fogalomrendszert, amelyet adott területen használni kívánunk.

Az egyik lényeges jellemzője a karbantartás, javítás, szerviz stb. fogalmaknak, hogy tartalmi tevékenységeik eléggé elkülönülnek a termelési folyamatoktól, ugyanakkor nem utalnak eléggé arra, hogy az üzemképesség helyreállítása a termelési folyamat megszakítását is eredményezi arra az időtartamra, amíg az adott gépet ki nem javítják. Márpedig a javításhoz szükséges idő a termelési folyamat összetettségétől, tömegszerűségétől függően igen jelentős költségnövekedést idézhet elő a vállalat számára.

Illegálisan árusított termésnövelő anyagok


Több száz, összesen 61 millió forint értékű engedély nélkül árusított termésnövelő anyagot vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy múlt heti ellenőrzésen. Az ellenőrzés eredményeként mintegy 40 raklapnyi, összesen 473 tétel műtrágyát, tápoldatot, termesztő közeget zároltak, mivel a forgalmazó a termékeket hatósági engedély, illetve bejelentés nélkül árusította. 

Az engedélyezési eljárás elengedhetetlen, mivel annak hiányában a termékek pontos összetétele nem ismert, így a humánegészségügyi kockázat sem zárható ki - hangsúlyozza a Nébih közleménye.


2015. május 29., péntek

400 milliárd forintot kapnak a gazdák az egységes agrártámogatás keretében

A magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összeghez juthatnak az egységes agrártámogatás keretében.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ (DE ATK) Karcagi Kutatóintézetében Az őszi kalászos fajtabemutató című szakmai napon Gyuricza Csaba elmondta: az eddig körülbelül 1 millió hektárra beadott egységes kérelem keretében a gazdák több mint 30 féle agrártámogatást igényelhetnek.
   

A 2015. évjárat szőlővédelmi vonatkozásai

Minden évjárat más és más. És minden évben szerzünk újabb tapasztalatokat, melyeket beépíthetünk jövőbeli munkánkba- de váratlan eseményekkel szinte mindig számolhatunk. Gyakran már csak utólag találunk magyarázatot a történtekre, bár egyre több eszköz, program és tudás áll rendelkezésünkre. Most mindent megelőzve van lehetőségünk arra, hogy hiteles, aktuális, pontos adatokra, megfigyelésekre támaszkodva; időben tudjunk döntést hozni a sikeres védelem érdekében. Fejlesztő kollégáim, Dr. Füzi István és Dr. Hoffmann Péter vezetésével május 14-én ültetvényszemlén jártunk, ahol kifejezetten a lisztharmat primer tüneteit kutattuk- hiszen ezek felmérésével próbálhatjuk meg előre jelezni az idén várható fertőzési nyomást. Szó esett a peronoszpóra fellépési lehetőségeiről is. Az alábbiakban az itt látottakat/hallottakat jegyzem le, és küldöm el az érdeklődő szőlész kollégák számára.
Helyszín: Szekszárd, Bodri Pincészet
Téma: primer infekciók szemléje, elemzések, következtetések, idei aktuális javaslatok
A BASF kísérleti területén, Szekszárdon, a Bodri Pincészet Kékfrankos fajtájú szőlőteraszán találkoztunk. A teraszon az idén még védekezés nem volt, tavaly pedig soronként különböző hatékonyságú kezelésekben részesült ez a 0,1 ha-os felület. Két sort a lisztharmat ellen egyáltalán nem permeteztek. Fenológia: 30-40 cm-es hajtások; virágzás várhatóan 10-14 nap múlva esedékes. Amit itt láttunk, az – előrebocsájtom – nem tipikus és semmiképp sem jellemzi az országos helyzetet. Nem üzemi, hanem afféle INDIKÁTOR-terület.

A lisztharmat első tüneteit itt 2015. május 5-én találták meg, „zászlós hajtások” formájában. A 0,1 ha-on (mintegy 300 tőkén) 22 db (!!) ilyen beteg hajtást talált István kollégám (a szemle után még újabb hármat, így összesen 25-öt). Az aszkospórás fertőzésből eredő tünetek május 7-én még elenyésző mértékben, majd május 11-én már tömegesen voltak jelen a területen.

A tünetek értelmezéséhez néhány előző évi tapasztalat szükséges:
1.    Ivartalan (micéliumos) alak okozta fertőzés tünetei megjelenésének előzményei, jelenlegi tapasztalatok
2014-ben már korán,  április 30-án (aztán május 2-án tömegesen) megtaláltuk a lisztharmat primer tüneteit- ebből tudni lehetett, hogy járványos évre számíthatunk; hiszen a primer tünetek koraisága és gyakorisága szabja meg az adott évi járványhelyzetet. Azokban az években, mikor korai és erős a fertőzés, a gomba micéliumai a rügyekbe is behatolnak- ezekből a rügyekből pedig „zászlós hajtások” fejlődnek a következő évben. Innentől már csak a téli -13 C° alatti hőmérséklet vethet véget a következő évi megjelenésnek. Szilveszter éjszakáján ez néhol (az ország kisebb felületén) bekövetkezett. Vannak országok, ahol ez az ivartalan áttelelési forma a gyakoribb (pl. Németországban); Magyarországon ritkább és szórványos a megjelenése, egyes esztendőkben egyáltalán nem észlelhető, máskor csak egyes termőtájakon fordul elő. A zászlós hajtásokból kialakuló fertőzés jellege teljesen eltér az ivaros alakétól. Az aszkospórás eredetű fertőzés általában (különösen, ha nagy gyakoriságú) szinte teljesen homogén egy adott ültetvényben; míg a zászlós hajtások elszórtan jelennek meg, és gócszerű (centrikus) fertőzést okoznak a környezetükben. Az indikátor-területen tehát május 5-én jelentek meg ezek a beteg, „zászlós hajtások”; a rügyfakadástól számított 22. napon, 350 C° hőösszegnél (a fakadástól a tünetmegjelenésig eltelt napok középhőmérsékletének összege). Gyakoriságuk megközelítette a 10%-ot! A hajtások közelében már másodlagos tüneteket is találtunk. A „zászlós hajtások” virágzata és a vitorla is lisztharmattal borított volt. A beteg hajtások fejlődése egyre inkább elmarad egészséges társaikétól. A „zászlós hajtások” megjelenését mindig HELYI SZINTEN kell értékelni. Akár két parcella között is lehet eltérés attól függően, hogy az előző évben vagy az azt megelőző esztendő őszén milyen hatékonyan védtük meg őket a lisztharmattól.
2.    Aszkospórás (ivaros) alak okozta fertőzés tünetei megjelenésének előzményei, jelenlegi tapasztalatok
2014-ben, a minden addiginál korábbi tünetmegjelenést követően virágzásig már 4-5 nemzedéke is kialakult a lisztharmatgombának. Július elejére már 100%-os fertőzöttségi szintet tapasztaltunk. Az ivaros áttelelő termőtestek, a kazmotéciumok képződése azonban – a hűvös-csapadékos időjárás és az őszig folyamatosan zajló permetezések miatt – messze nem volt olyan tömeges, mint például az előző esztendőben (2013-ban). Az Ampelomyces-gombafajok is csak kis mértékben parazitálták a termőtesteket 2013 őszén, de jelentősen nem gyérítették őket, noha a csapadékos időjárás igencsak kedvezett számukra. Összességében nagyságrendekkel kevesebb (tized-, századannyi) kazmotécium képződött csak, mint 2013 őszén. Igaz, a termőtestek lemosódásának körülményei a rengeteg őszi csapadék (szeptember elejétől november végéig kb. 300 mm) miatt rendkívül kedvezőek voltak, így mégis viszonylag sok fölhalmozódhatott belőlük a tőkék fás kérgén annak ellenére, hogy csak kevés képződött. A téli időjárás, ahogy általában, most sem gyérítette számukat nem csökkentette a vastag védőburokkal körülvett aszkospórák életképességét. Bizonytalan volt ugyanakkor a tavaszi szárazság hatása, de mint utóbb kiderült, most nem hátráltatta az aszkospóraszóródást (mint egyes korábbi esztendőkben).
Idén a fakadás az átlagosnak megfelelően, április 13-án következett be, majd pár nappal ezután, (április 18–19-én) aszkospórás fertőzést jeleztek készülékeink. Mivel az ültetvények többségében ekkor még nem volt fogékony lombfelület, tényleges fertőzés csak elvétve történt. A tömeges aszkospórás fertőzés május 2-án következett be, amelynek tünetei május 10-e és 13-a között jöttek elő. A tőkék fás kérgéhez legközelebb eső (gyakran csökevényes) levelek fonákján találjuk meg legnagyobb valószínűséggel az apró lisztharmattelepeket. A kazmotéciumok ugyanis a tőkék fás kérgén telelnek át, és az onnan rövid távolságokra (centiméterekre) kiszóródó aszkospóráik a hozzájuk legközelebb eső levelek fonákjának ütköznek, majd kicsíráznak, s egy bizonyos lappangási idő (7-17 nap) eltelte után telepet fejlesztenek. A telepek számát, előfordulási gyakoriságát a megfelelő helyzetű leveleken fölmérhetjük, s ebből következtethetünk a várható fertőzési nyomásra. A pontos diagnózishoz általában – különösen, ha a tünetek ritkák – nem elég néhány tucat levelet átforgatni (ez tévesen adhat megnyugvást számunkra), 500, gyakran 1000 levelet is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megleljük az első tünetet. Ha ennek időpontját és a tünetek előfordulási gyakoriságát tudjuk, határozott stratégiát állíthatunk fel a lisztharmat elli védekezést illetően. Ott, ahol „zászlós hajtások” és az aszkospórás fertőzés tünetei is megjelentek, már a másodlagos fertőzésekkel tarkítva 1-1 levélen akár 8-10 lisztharmattelepet is találtunk!
A gyakorlatban tapasztalom, hogy könnyen összekeverjük a lisztharmat primer tüneteit akár a peronoszpóratünetekkel, akár egyéb korai foltosodással (pl. gyomirtószer-elsodródás okozta tünetekkel). Mégis, mi segít megkülönböztetni őket? Ha sárgás- áttetsző apró foltokat látunk ilyenkor a levélen, forgassuk meg. Ha a fonákján nem találunk semmit, biztosan nem a lisztharmat okozza a tünetet. Ugyanis a lisztharmat esetében először zömmel a levelek fonákja fertőződik (itt jelenik meg a lisztharmatszövedék a konídiumokkal), és csak később (egy két hónap múlva) kezd a levelek színén is szétterjedni a kórokozó. A gomba a klorofillból táplálkozik és fejlődéséhez használja azt fel.
A fertőzési gyakoriság az indikátor-területen 30–60%-os volt; innen kétszáz méterre, üzemi ültetvényben ugyanez az érték 6-10% körüli. Ezt a területet 2014-ben, a BASF permetezési programjának zárólépéseként Cantusszal kezelték augusztus első felében. A Cantus-kezelés jelentősen mérsékelte az őszi levélfertőzést, aminek következtében számottevően csökkent a lisztharmat termőtesteinek száma és végeredményben az idei primer fertőzés. A Cantus-kezeléssel egy időben történt egyszeri kén-permetezés nem csökkentette a tünetek számát!
Tapasztalataink alapján változó a lisztharmat aszkospórás primer fertőzésből eredő tüneteinek előfordulási gyakorisága. A legtöbb helyen csak 1-2%-os, de akad 30% fölötti gyakoriság is. Mindezt tarkítja még a „zászlós hajtások” változékony előfordulása is. Nagy átlagban mindebből jó közepes fertőzési nyomásra lehet következtetni, de szép számmal lesznek majd olyan szőlők, ahol a tavalyihoz hasonló nagy küzdelem ígérkezik a lisztharmattal, mint ahogy olyanok is, ahol a tavalyi küzdelem után az idén lisztharmat-ügyben lazítani lehet.   Csak valaki kellő biztonsággal állapítsa meg, hogy a saját ültetvényei melyik kategóriába tartoznak.

Peronoszpóra
A peronoszpóra a lisztharmattal szemben egészen más, nehezebben tervezhető. Ennek oka, hogy míg a lisztharmat fellépésében az időjárásnak csak minimális befolyásoló hatása van, úgy a peronoszpóra előrejelzésében az ivaros alakon túl az időjárás is nagyobb súllyal szerepel. Hiába jeleznek a készülékek 100%-os valószínűségű infekciót – mi tünetet még nem találtunk. Ennek oka, hogy az oospórák érzékenyek a szárazságra, és mintegy két hónapig szenvedtek csapadékhiányban. Ahhoz, hogy ismét aktivizálódjanak, sok csapadékra van szükségük. Kérdés, hogy mennyire. Lehet, hogy már a mostani csapadékos időszak elegendő lesz számukra, de az is előfordulhat, hogy még több hétig (hónapig) tartó esőzésre lesz szükségük. Sajnos, ennek pontos megállapítására egyelőre semmiféle módszer, számítás nem áll rendelkezésünkre. Csak az ültetvényekben végzett megfigyelések szolgálnak biztos információval. Mivel ez a tavaszi szárazság egyre gyakoribb, mondhatni már szinte megszokott jelenség kezd lenni, az ültetvényekben végzett megfigyelések szerepe egyre inkább fölértékelődik. Csak egy példa: tavaly, amikor szintén volt egy, a mostaninál azért jóval rövidebb száraz időszak tavasszal, egyes ültetvényekben a peronoszpóra első tünetei csak 10-14 egymás utáni primer infekciós helyzet után jelentek meg. Az idén vajon hányadik után fognak? Jelenleg egyes helyeken már a hatodik ciklusnál tartunk, de a lappangási idő még csak az első 2-3 után járt le…

Mit jelent mindez az ismeret a gyakorlati növényvédelemben?

Lisztharmat

Többször hallom, hogy nincs jelentősége lisztharmat kapcsán az előrejelzésnek és mindezen tapasztalatnak, hiszen ellene legyen bármilyen is az évjárat, úgyis 7-8 alkalommal kezelni fognak; főként nagy felületen nem kockáztathatnak. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. Azonban egy gyenge fertőzést hozó évjárat esetén növelhetjük a permetezési időközök hosszát akár 14-15 napra, és a felhasznált hatóanyagokat igazíthatjuk ehhez, az esetleges felesleges kombinációkat elkerülve. Míg egy járványos évjáratban (mint pl. tavaly, 2014-ben) a permetezési időközöket 9-10 napra szükséges lerövidíteni, hatóanyag-kombinációkat alkalmazva.
2015-ben jó közepes fertőzési nyomásra számítunk. Ez esetben a 10-12 napos permetezési időközöket ajánljuk, szóló hatóanyagok esetében kiegészítéssel. Eddig egy kontakt Kumulus S-kezelést és egy Kumulus + Vivando vagy azol + Vivando kombinációt ajánlottunk. Virágzás előtt még szükség lehet egy felszívódó hatású készítményre, majd virágzáskor a két hatóanyagot tartalmazó Collist javaslunk (lisztharmat és botritisz ellen). Amennyiben sikerül virágzás végéig tünetmentesen tartani az ültetvényt, 12 napos permetezési intervallumot tartva, további Vivando – Collis váltást javaslunk úgy, hogy a második Collis-kezelés a fürtzáródásra essen. Vivandót és Collist összesen két alkalommal ajánlunk egy vegetációban, előbbit kénnel vagy azollal kiegészítve (a kén 1% koncentrációban minden kezeléshez javasolt). Amennyiben a hatóanyag-rotáció és a kezelésszám igényli, egészítsük ki más felszívódó/gázosodó hatású készítménnyel javaslatunkat. A lisztharmat-technológia záróeleme a Cantus, mellyel következő évi védekezési stratégiánkat tesszük egyszerűbbé, a védelmet biztosabbá.

Peronoszpóra
Míg a lisztharmat esetében nehezebb „spórolni”, úgy a peronoszpóra kapcsán óvatosan ugyan, de erre több lehetőségünk van. Általában a 8 kezelésből peronoszpóra ellen 3-4-et „mellépermetezünk”. Gyakran védekezünk programszerűen, figyelmen kívül hagyva a külső tényezőket. És téves az a szemlélet, hogy ha tünetet látunk, felszívódó hatású készítményeket használunk, addig pedig kontakt hatóanyagokat alkalmazunk. A felszívódó hatású készítmények maximum 72 órás kuratív hatással bírnak; ilyen kiváló gyógyító hatású készítmény az Acrobat. Ha szükséges és rendkívül erős a fertőzési nyomás, alkalmazzuk. Alacsony veszélyhelyzet esetében elegendő kontakt szerek bevetése, mint a Delan vagy Polyram (idén két alkalommal mi is ajánlottuk). Akár többször is kijuttathatjuk, ellenük reziszencia nem alakul ki, mivel rengeteg ponton hatnak. Az Enervin képes arra, hogy amíg nem következett be a fertőzés még erős nyomás esetén is védelmet nyújt vaxdinamikus hatása révén (bőrszövet alá épült hatóanyag-depók), gyógyító hatással viszont nem bír. Éréskor felesleges felszívódó hatású készítményeket bevetni, hiszen a növekedés itt minimális-sokkal több eredményt érünk el és jóval olcsóbban egy kontakt és jó minőségű réz készítménnyel, mint a Copac flow. A fölszívódó készítmények helye a fürtmegnyúlás és a zöldborsónyi bogyóállapot között van. Ezt követően (a fürtzáródás–zsendülés időszakában fölszívódó szert használni már értelmetlen, sőt egyenesen felelőtlenség, mert a rezisztencia kialakulását segítjük elő vele.
Botritisz
Nem lehet előrejelezni, kizárólag csapadékfüggő a megjelenése. Ott azonban, ahol a fajta vagy a termőhely indokolja, érdemes számolni fellépésével és megelőzni a betegség bekövetkeztét. Erre a Cantus vagy a Scala is alkalmas.


A mindenkori aktuális ajánlatainkat  továbbra is online elérhetik a www.szoloelorejelzes.basf.hu weboldalon!

Lejegyezte:
Dr. Mikóczy Nárcisz

2015.05.22.

2015. május 28., csütörtök

Támogatják az öntözéses gazdálkodás fejlesztését

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.
Brüsszel belátható időn belül elfogadja a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot.
Támogatják majd például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.     A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására.
 

Bor és pezsgő rendezvények - 2015.06.27

Az idei évben első alkalommal június 27-én rendezik meg hagyományteremtő céllal országszerte a Magyar bor és pezsgő napját, a rendezvénysorozat Magyarország 22 borvidékén, egy időben zajlik majd.
A szervezők az egy időben koccintók számának rekordját is fel szeretnék állítani, az a cél, hogy legalább 100 ezren koccintsanak egyszerre országszerte az ünnepnap alkalmából.
A rendezvény lebonyolításában segítséget nyújt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ).
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója elmondta, hogy a múzeum összefoglaló kiállítása bemutatja a magyarság Kárpát-medencei szőlő- és borkultúráját.
A Magyar bor és pezsgő napján egyebek mellett bemutatják majd, hogy miért érdemes egy borvidéki települést meglátogatni, szeretnék fellendíteni a helyi értékesítést is, valamint hangsúlyt fektetnek a helyi gasztronómiára.www.koccintas.hu oldalon található, ahol pincészetek, települések csatlakozását is várják.

2015. május 27., szerda

Tudtad?

Videó: Kutyának hiszi magát a juhászkutyák által nevelt bárány

A skót felföldön egy gazda border collie fajtájú terelőkutyái neveltek fel egy kisbárányt, amely most a kutyákkal együtt ugrabugrál, sőt, időnként még a farkát is csóválja.

Napsütést hozhat a japán öregek életébe a mohó robotcsecsemő

Életcélt adhat egyedül élő öregeknek egy új robotcsecsemő Japánban, ahol világon a legtovább élnek az emberek.

Sosem találja ki, miért 4 jegyűek a PIN-kódok

Annyit elárulunk, hogy a radioaktív csekkel üzemelő ATM feltalálójának felesége tehet róla.

Miért imádják a macskák a dobozokat?

Egy holland kutatás szerint jót tesz a stressz-szintjüknek, de ez nem magyaráz mindent.

Közelebb kerültünk a mamut feltámasztásához

Egy 2013-as lelet újra felébresztette a reményeket. Sikerülhet, amiről mindig is álmodoztunk?

Merüljön el tíz percre a hétköznapi tárgyak mikrovilágában!

Nem mindig egyszerű kitalálni, honnan származnak a részletek.

Ezért büdösebb a kutya, ha megázik

Mikroorganizmusok felelősek a kutya büdösségéért.

2015. május 25., hétfő

TALLÓZÓ...

Pálinka versengés

A Földművelésügyi Minisztérium a Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen idén is megrendezi a Pálinka Országkóstolót, amelyen a pálinkakiválóságok mellett kiválasztják Magyarország legjobb pálinkáját is.
A mustra célja a pálinka, mint nemzeti italunk, hitelének és ismertségének erősítése egy színvonalas, országos rendezvénnyel, bel- és külpiaci marketingjének elősegítése, valamint lehetőséget biztosítani a bérfőzetők és a magánfőzők részére párlataik országos megmérettetésére.
A versenyre 2015. június 1-ig lehet nevezni a felhívásban szabott feltételeknek megfelelő párlatokkal.

A vadgazdálkodási törvény koncepciója

Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, a szakmai szervezetek és az agrár-köztestület képviselőinek jelenlétében. Az új vadgazdálkodási törvény szükségességét azzal indokolta, hogy a régi jogszabály már elavult.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Megjelent az idei első, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, a munkahelyteremtést és a magyar ipar fejlesztését támogató pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A felhívásra a pályázók 30 nap múlva, június 22-től nyújthatják be konkrét elképzeléseiket.

Környezetvédelmi feladatok értékelése...

A földművelésügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a 2009-2014. közötti időszakra szóló, nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló beszámolót - a beszámoló az Országgyűlés honlapján jelent meg.
Az elmúlt időszakban számos területen történt előrelépés az EU környezetpolitikájának fejlesztésében. Így - egyebek mellett - elkészült az erőforrás-hatékony Európa útiterve, az európai vízkészlet megőrzésére vonatkozó terv, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelv módosítása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program is.

Levendula 'Szedd magad' Tihanyban

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2015. június 13-tól július 5-ig minden nap 10 órától 20 óráig várja a tihanyi bekötőút mellett fekvő levendula-ültetvényen az érdeklődőket, akik a virágzó levendulamező szemet gyönyörködtető látványa mellett szeretnék a szedés élményét is átélni, és saját kezűleg aratott tihanyi levendulát hazavinni.
Hogyan kerülhetőek el a zöldítés igénylésével kapcsolatos leggyakoribb hibák?

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét a 10/2015. (III.13.) FM Rendelet alapján, az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (zöldítés) egységes kérelemben történő igénylése során tapasztalt gyakori hibákra.
Annak érdekében, hogy az egységes kérelmek benyújtása zökkenőmentes legyen, kérjük ügyfeleinket, hogy tanulmányozzák az alábbiakban csatolt dokumentumot, melyben ábrákkal is segítjük a tájékozódást.
Csatolt dokumentumok:


icon Tájékoztató a zöldítési hibák elkerüléséről

Fokozott ellenőrzés...

Szigorítja a földművelés ellenőrzését a szaktárca, és szankcionálni fogja, ha a haszonbérlők parlagon hagyják a földterületet - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az FM vizsgálatot rendel el azon - szórványosnak tekinthető - esetekben, ahol a tárca értesülései szerint a gazdák nem tettek eleget művelési és gyommentesítési kötelezettségüknek.

Bormustra

Az ország legfontosabb borversenyévé kíván válni a Magyar Bormustra - korábban Országos Borverseny -, amelyet május 28-29-én, 36. alkalommal rendez meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).
Helye: Budapest
A borverseny szervezője: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
A borverseny lebonyolítója: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Nonprofit Kft.
A jelentkezés módja: a nevezési lapot kitöltve, aláírással hitelesítve az alábbi címre kell eljuttatni levélben: HNT, 1117 Budapest, Budafoki út 111. e-levélben: hnt@hnt.hu vagy személyesen.

2015. május 24., vasárnap

 

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Pálinka versengés

A Földművelésügyi Minisztérium a Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen idén is megrendezi a Pálinka Országkóstolót, amelyen a pálinkakiválóságok mellett kiválasztják Magyarország legjobb pálinkáját is.
A mustra célja a pálinka, mint nemzeti italunk, hitelének és ismertségének erősítése egy színvonalas, országos rendezvénnyel, bel- és külpiaci marketingjének elősegítése, valamint lehetőséget biztosítani a bérfőzetők és a magánfőzők részére párlataik országos megmérettetésére.
A versenyre 2015. június 1-ig lehet nevezni a felhívásban szabott feltételeknek megfelelő párlatokkal.

A felhívás a következő linken érhető el teljes terjedelemben, ahonnan a nevezési lapok is letölthetők:
http://www.palinkanemzetitanacs.hu/hu/content/f-e-l-h-i-v-s-palinka-orszagkostolo-2015-versenyre
További kérdések esetén az alábbi e-mail címeken lehet érfdeklődni:
pnt@fm.gov.hu; palinkakivalosag@fm.gov.hu

2015. május 23., szombat

A vadgazdálkodási törvény koncepciója

Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, a szakmai szervezetek és az agrár-köztestület képviselőinek jelenlétében. Az új vadgazdálkodási törvény szükségességét azzal indokolta, hogy a régi jogszabály már elavult. 
A koncepció alapvetése, hogy erősítse a földhasználók, a gazdák és a vadászatra jogosultak együttműködését, és feloldja a meglévő ellenérdekeltséget. Ezért a vadászati jog továbbra is a földtulajdonhoz kötődik, így a tulajdonosok továbbra is szabadon dönthetnek a vadászati jog hasznosításáról.
A minisztérium a törvényjavaslatot, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, ősszel tervezi benyújtani az Országgyűlésnek. Az új vadgazdálkodási törvény várhatóan 2016. január elsejével lép hatályba.

A vadgazdálkodási törvény koncepciója itt letölthető.

2015. május 22., péntek

2015 évi DIPLOMADOLGOZAT / SZAKDOLGOZAT / PHD ÉRTEKEZÉS PÁLYÁZAT

A Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ) pályázatot hirdet
az agrárinformatika elméleti és gyakorlati kérdéseit magas szinten
feldolgozó a 2013/2014, 2014/2015 tanévekben elkészített
(A) diplomamunkákra és szakdolgozatokra, (B) TDK dolgozatokra
illetve (C) Ph.D értekezésekre.

A korábbi években ugyanabban a témakörben pályázatot benyújtó ismételten nem pályázhat.
A beadott pályaművek díjazására a MAGISZ elnöksége által felkért díjbizottság tesz javaslatot.

A beadási határidő : 2015. október 10.
A pályázati lap letölthető az információs portálról
http://odin.agr.unideb.hu/magisz/docs/Diplomadolg-felhiv-2015.pdf

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Megjelent az idei első, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, a munkahelyteremtést és a magyar ipar fejlesztését támogató pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A felhívásra a pályázók 30 nap múlva, június 22-től nyújthatják be konkrét elképzeléseiket.
A GINOP egyik kiemelt célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása. A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatására 5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amelyből a felhívás feltételeinek megfelelő vállalkozások 1,5 millió és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
   
   

Környezetvédelmi feladatok értékelése...

A földművelésügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a 2009-2014. közötti időszakra szóló, nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló beszámolót - a beszámoló az Országgyűlés honlapján jelent meg.
Az elmúlt időszakban számos területen történt előrelépés az EU környezetpolitikájának fejlesztésében. Így - egyebek mellett - elkészült az erőforrás-hatékony Európa útiterve, az európai vízkészlet megőrzésére vonatkozó terv, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelv módosítása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program is.
A földhasználatban a szántó területe a 2000-es 4,5 millió hektárról 4,3 millió hektárra csökkent. A művelés alól kivett terület viszont 1,5 millióról 1,9 millió hektárra nőtt. Az erdők nagysága 1,7 millió hektárról növekedett 1,9 millióra ebben az időszakban.
Az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága 2008-ban 120 ezer hektár volt, amely 2013-ra 130 ezerre emelkedett. Az itt gazdálkodók száma pedig 1424-ről 1673-ra növekedett.

Biomassza...

Nagyításhoz kattintson a képre

Levendula 'Szedd magad' Tihanyban

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2015. június 13-tól július 5-ig minden nap 10 órától 20 óráig várja a tihanyi bekötőút mellett fekvő levendula-ültetvényen az érdeklődőket, akik a virágzó levendulamező szemet gyönyörködtető látványa mellett szeretnék a szedés élményét is átélni, és saját kezűleg aratott tihanyi levendulát hazavinni.
Helyszín: Tihanyi bekötőút mellett fekvő levendula-ültetvény (Gödrösi elágazó)
GPS: 46.919753, 17.864777
A résztvevők arató táskát a helyszínen tudnak vásárolni. A levendula szedése kizárólag a helyszínen megvásárolt, sorszámozott arató táskába lehetséges. Előzetes regisztráció nem szükséges!
Levendula 'Szedd magad' Tihanyban | Sokszínű Vidék - Ahol a jó élet lakik

Egy iskola, ahová örömmel járnak a gyerekek

Egy iskola, ahová örömmel járnak a gyerekek | Sokszínű Vidék - Ahol a jó élet lakik

Elképesztő károkat okozott a jégeső

Elképesztő károkat okozott a jégeső | Sokszínű Vidék - Ahol a jó élet lakik

Így születnek a méhek: 60 másodpercbe sűrítve az első 21 nap

Így születnek a méhek: 60 másodpercbe sűrítve az első 21 nap | Sokszínű Vidék - Ahol a jó élet lakik

2015. május 20., szerda

Légszennyezettségi mérés...

A Svájci hozzájárulás elnevezésű pénzügyi támogatási program segítségével újul meg Magyarországon az országos légszennyezettségi mérőhálózat eszközparkja - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
 A program keretében 1,6 milliárd forint értékű fejlesztést hajtanak végre, és korszerűsítik a levegőszennyezettségi mérőhálózatban használt mintavevő készülékeket és laboratóriumi mérőeszközöket az országban.
Magyarország a közepes  légszennyezettségű államok közé tartozik, de a kisméretű szállópor szennyezettség esetében nem tudja maradéktalanul teljesíteni az uniós elvárásokat.

A zöldítés igénylésével kapcsolatos hibák...

Hogyan kerülhetőek el a zöldítés igénylésével kapcsolatos leggyakoribb hibák?

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét a 10/2015. (III.13.) FM Rendelet alapján, az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (zöldítés) egységes kérelemben történő igénylése során tapasztalt gyakori hibákra.
Annak érdekében, hogy az egységes kérelmek benyújtása zökkenőmentes legyen, kérjük ügyfeleinket, hogy tanulmányozzák az alábbiakban csatolt dokumentumot, melyben ábrákkal is segítjük a tájékozódást.
Csatolt dokumentumok:

icon Tájékoztató a zöldítési hibák elkerüléséről




GMO növények

Nagyításhoz kattintson a képre

Talajközpontú termelés

Több adat kell a gazdálkodóktól a trágyakezelésről, a szervestrágya összetételéről és az emissziócsökkentő technológiák alkalmazásról ahhoz, hogy Magyarországon hatékonyabban lehessen védeni a talajokat és a vizeket, és a kormány előnyösebben tudja alakítani az uniós szabályozást. Feldman Zsolt, a Talajközpontú termelés 2015 című országos szakmai konferencián kiemelte: rendkívül fontos, hogy olyan adatokkal rendelkezzenek, amelyek objektív képet adnak a termelésről, és amelyek alapján a gazdálkodók és a kormányzat meg tudja tenni a megfelelő lépéseket a talajok és a vizek védelmében. Hangsúlyozta, hogy a Nitrát Direktíva szerint a felszíni vizekbe történő teljes nitrogénkibocsátás több mint 50 százalékáért általában a mezőgazdálkodás tehető felelőssé. Nagyon kevés hiteles adat van például a trágyakezelésről, a szervestrágya összetételéről és az emissziócsökkentő technológiák alkalmazásáról.
 

Fokozott ellenőrzés...

Szigorítja a földművelés ellenőrzését a szaktárca, és szankcionálni fogja, ha a haszonbérlők parlagon hagyják a földterületet - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az FM vizsgálatot rendel el azon - szórványosnak tekinthető - esetekben, ahol a tárca értesülései szerint a gazdák nem tettek eleget művelési és gyommentesítési kötelezettségüknek.
Az agrártárca egyben felszólítja a földműveseket az állami földhaszonbérletek szakszerű kezelésére és szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére.
  
   

A fehér akácról...

El kell hárítani a magyar akác elleni támadásokat, mert a magyar méhészek az akácmézből élnek. Az akácméz jelenti a teljes magyar méztermelés 40-60 százalékát, vagyis döntően az juttatja a profithoz, a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz a méhészeket.
20 ezer méhész, illetve a háttérágazatokban dolgozók megélhetése függ az akácméztől.
Az FM az idén januárban közölte, hogy az előzetes brüsszeli tervekkel szemben a hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az "idegenhonos özönfajok" uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.