Oldalak

2010. március 25., csütörtök

Google névadás

Google - Eredetileg egy viccelődéssel indult a dolog: az alapítók azzal élcelődtek, hogy a Google motorja olyan sok információt képes megtalálni, hogy a Googol névvel kellene illetni. A „Googol” ugyanis annak a számnak az elnevezése, ami egyessel kezdődik és utána 100 darab nulla van. Miután Larry és társa prezentálták elképzelésüket egy kockázati befektetőnek, az első megkapott csekken az Angel Investor elírta a nevet: így a csekk a „Google” nevére érkezett. Larrynek annyira megtetszett a név, hogy rögtön el is nevezte a céget Google-nak. Ha valakit az is érdekel, hogy a Google logója hogyan született – megtekinthető itt.

Hotmail - Sabeer Bathia ötlete volt a bárhonnan elérhető, ingyenes és webes alapokon működő e-mail rendszer (részletesen itt). Az üzleti terv összeállításakor Sabir rengeteg lehetőséget kipróbált, ami a „mail” szóra végződik – de egyik sem hangzott túl jól. (Érdekesség: az ötletek között volt a „FreeMail” is.) Végül egy egész bonyolult, bár jól hangzó verzió mellett döntött: a weboldalak készítéséhez használt nyelv, a HTML betűiből képzett szójáték alapján lett a rendszer neve HoTMaiL.

Project Gutenberg

Ingyen e-könyvet mindenkinek!
Bár a sajtó mostanában a Google „könyv-szkennelési” mizériájától hangos, az egész elképzelés, ha nem is a Google által tervezett megalomániás méretekben, de már rég megvalósult. A Project Gutenberg volt az első oldal, ahol e-könyveket olvashattunk, ráadásul több nyelven is, és teljesen ingyen. Jelenleg is rengeteg művet érhetünk el teljesen ingyen, regisztráció nélkül, s bár a PG hatása már nem olyan elsöprő, mint az ezredforduló előtt volt, ha annak idején ők nem kezdik el népszerűsíteni az e-book-ot, akkor lehet, hogy napjainkban nem is létezne ez a formátum.

Ha ezt Gutenberg megérhette volna!

Érdekesség: a PBG a világ legöregebb digitális könyvtára, hiszen már jóval az internet elterjedése előtt, 1971-ben megalapította Michael S. Hart.

2010. március 24., szerda

PTI tájékoztató '10.03.24


Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő   
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu   
Heti Online  Hírlevél  

Tartalom
Kockázatos adózói magatartások 
Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást 
A számviteli beszámoló benyújtása 
Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben 
APEH üzemanyagárak áprilisra 

Kockázatos adózói magatartások 
Már hagyomány, hogy az adóév elején az APEH elnöke is közzéteszi évértékelőjét az ellenőrzési irányelve formájában.  Ez  most is így történt, az ellenőrzési feladatok 2010. évi ellátásához címet viselő 7002/2010. számú APEH Elnöki irányelv teljes terjedelmében elérhető és olvasható a www.apeh.hu honlapon.

Ez az irányelv nem csak az adóhatóságnak szól - az adózói magatartásokat is orientálja, nyilván ez is egy kifejezett célja.  Érdemes adózói oldalról is ismerni az ellenőrzést vonzó, kiváltó rizikófaktorokat – abból a célból, hogy ezeket el kell kerülni. Melyek ezek? Mire figyel nagyon oda az APEH – azaz mire kell figyelniük az adózóknak is 2010-ben?

A kockázati tényezők tehát:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
- a vállalkozás forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatás (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vétele,
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt,  adókedvezmény igénybevétele,
- különböző támogatások igénybe vétele;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentés, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentés
alkalmazása;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfa bevallása, de annak folyószámlán hagyás, átvezetése,
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozás;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások,
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek;
- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

Az irányelvből kiemeljük az általánosan, minden vállalkozást érintő főbb ellenőrzési területeket:
-a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése,  ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is,
-számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított összeget,
-kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, transzferárak ellenőrzése,
-ügyvezetők, betéti társaságok bel- és kültagjai adókötelezettségei,
-cégautó adóval kapcsolatos kötelezettségek,
-a foglalkoztatás munkajogi és társadalombiztosítási szempontból történő minősítése,
-jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) valló egyéni és társas vállalkozók ellenőrzése.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a következők:
- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
- az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,
- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem.

 Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást 
 A munkavállalónak külön kérnie kell, hogy az adójóváírást havonta megkapja, ellenkező esetben az éves összeget jövőre egyben utalja vissza neki az adóhivatal.

Az adócsökkentés minden érintettnek jár, de az adójóváírás rendszerén keresztül megjelenő többletpénz az adózó döntésétől függően érkezhet havonta, vagy éves elszámolásban is.

Az alapállapot mindenkinél az éves elszámolás, ezért aki nem nyilatkozott másként, annak évente egyszer, egy összegben utalja majd az APEH a többletet.

 A számviteli beszámoló benyújtása  
 A számviteli beszámoló elektronikus benyújtását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv. tv.) 154. §, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.-19. §-ai szabályozzák.

Az EB (elektronikus beszámoló) jelű elektronikus űrlap, a Szv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) honlapjáról tölthető le (), és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) útján nyújtható be a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére.

Az EB elektronikus űrlapot – a csatolmányok leválasztása után – az IRM Céginformációs Szolgálata továbbítja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére, a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése céljából.

A beszámoló benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül felszólító levelet küld az APEH a kötelezettségük teljesítését elmulasztó cégek részére. A 2009. évben csak azon eltérő üzleti éves cégeket szólította fel az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére, amelyek esetében a mérlegforduló nap 2009. április 30-át követő napra esett. 2010-ben már valamennyi mulasztó cég esetén alkalmazni kell az adószám felfüggesztés szankcióját, ideértve a naptári év szerint működő cégeket is.

Jogkövetkezmények:

•         A felszólító levélben előírt határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság határozatban kezdeményezi az adózó adószámának 60 napos – határozott idejű – felfüggesztését. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

•         Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti az adózó közzétételi kötelezettségét, az állami adóhatóság elektronikus úton kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.

Az elektronikus benyújtás technikai feltételeire vonatkozó információk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján megtalálhatóak.

Forrás: www.apeh.hu

Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben 
A személyi jövedelemadó törvény alapján az  összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez az összeg 2010-ben havi 3675 forint.

Az adókedvezményt azokra  a hónapokra lehet érvényesíteni, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább 1 napig fennáll. A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet), valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) EüM rendelet határozza meg.

Az új szabályozás szerint  a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A kedvezmény így fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapján is igénybe vehető.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza.

 A beteg választott háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást.

A súlyos fogyatékosságról szóló ideiglenes igazolást évente szükséges kiállítani. Ha a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, ekkor végleges igazolást kell adni.

Az  említett két rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított végleges állapotot megállapító igazolást érvényesnek kell tekinteni, azokat megújítani nem kell.

Bizonyos  II. típusú diabeteses betegek esetében, a kormányrendelet módosítása miatt, utoljára 2009-ben lehet adókedvezményt érvényesíteni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kormányrendeletben meghatározott súlyosan fogyatékos személy nem esik egy tekintet alá rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál figyelembe vehető, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti, megváltozott munkaképességű személlyel.

Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervnek, az igazolás tartalmáról, adatot kell szolgáltatnia ( K51. számú nyomtatvány). Az adatszolgáltatást az adóévet követő év február 15-éig elektronikus úton, az igazolást kiállító szerv illetékes állami adóhatóságához szükséges teljesíteni.
(Forrás: www.apeh.hu)

 APEH üzemanyagárak áprilisra 
 A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

A 2010. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin
 ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 326 Ft/l
 Gázolaj 304 Ft/l
 Keverék 353 Ft/l
 LPG autógáz 180 Ft/l

 Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. március 23., kedd

Hitel ügylet 2.

Mit finanszíroz mivel?
Sok gazdálkodó nem pontosan méri fel azt, hogy milyen módon kívánja biztosítani a finanszírozás hátterét, vagyis azt, hogy amit vásárol a hitelből az rövid vagy hosszabb távon fogja a vállalkozását szolgálni, és ily módon rövid, vagy hosszabb idő alatt tehető pénzzé, vagy vehető ki belőle a jövedelem.

Ha így Ön a készletei finanszírozására, vagy a szállítói tartozásai kiegyenlítéséra kíván hitelt felvenni, akkor -ezek rövidtávú jellege miatt- gondolkodjon rövidlejáratú hitelekben, gyors futamidőben, 1 éven belüli visszafizetéssel.

Ha viszont egy nagyobb gépberuházásra, ingatlan vásárlásra, vagy egy új termék kikísérletezésére és piacra dobására szükséges Önnek a pluszpénz, akkor mindenképpen gondolkodjon hosszú lejáratú hitelben. Olyan idegen forrásban, ami 1 éven túl fizetendő vissza.

Ha ezt az ún. illeszkedési elvet nem követi, akkor könnyen előfordulhat, hogy Ön eladósodik. Ha ugyanis a rövidlejáratú hiteleit gyorsabban kell visszafizetnie, mint ahogy azt az eszközberuházása megtermeli, akkor idő előtt elfogy a pénze.

Ha pedig fordítva teszi, vagyis egy hosszú lejáratú hitellel gyorsan forgó eszközöket, készleteket finanszíroz, akkor nem fejlődik eléggé a vállalkozása, azt a pénzt ugyanis betehetné valami "nagyobb alkotásba", "nemesebb célra", ami idővel magasabb hozamot biztosít, és így jobban megéri.

Hitel ügylet 1.

Csábító a számlavezető bank, na de ő már nyeregben van
Gyakori hiba, hogy a hiteligénylő nem tájékozódik a bankok ajánlatairól, nem végez összehasonlításokat, mert egyszerűen nincsen erre ideje, vagy talán nem is látja át azokat, és így aztán rábízza magát a számlavezető bankjára. "Az a bank már bevált, biztosan nem csap be, majd ott tájékozódom" -gondolja.

Csakhogy az Ön bankja ezzel is tisztában van: tudja, hogy Ön nem biztos, hogy veszi a fáradtságot, hogy szétnézzen a kamat-útvesztőben, és így olyan ajánlatot tár Ön elé, ami gyakran csak neki: a banknak megfelelő.

Tájékozódjon! Nézze meg, és gyűjtse ki egy kis táblázatba az összehasonlításhoz a bankok kínálatát:
  • a kamat mértékét,
  • a futamidő hosszát,
  • a forint/deviza árfolyam ingadozását,
  • a törlesztő részlet nagyságát,
  • az előtörlesztési feltételeket,
  • a pénz felhasználására vonatkozó kikötéseket.
Így azért bármit, és bárhogyan nem fognak Önre erőltetni.

Elektronikus jelölés

Drága chip kerül a birkába!
A húsvéti bárányok és kecskegidák bőre alatt még nem lapul elektronikus chip, de az azt követő időszakban exportált állatokat már így kell jelölni. Erre az Európai Unió kötelezte Magyarországot, hiába kértünk évek óta felmentést ez alól. Pedig óriási a többletköltsége e beavatkozásnak. Eddig nagyjából 100 forintba került egy állat füljelzővel történő ellátása, most 400-650 forint közé esik ez a költség, akkor, amikor egyébként is egyre inkább nyomottá váltak a legnagyobb szállítási szezon előtt a felvásárlási árak.

Minden 2009. december 31. után született, és nemzetközi kereskedelembe kiszállított juhot és kecskét elektronikusan kell megjelölni – szögezi le az Európai Unió rendelete, mely alól Magyarország sem kapott – hiába érvelt és kért - felmentést. Ez magyarul annyit tesz, hogy az egyedi azonosításra nem elég az eddig alkalmazott füljelző, hanem bőr alá ültetett chipet kell beinjektálni az állatokba. Még azokba a bárányokba, gidákba is, melyet a beavatkozás után egy-két nappal később már levágnak.

A változás óriási mértékben növeli az ágazat terheit: eddig egy jelölés 100 forintba került, a bárányok esetében ezentúl 400-650 forint lesz egy beavatkozás, míg felnőtt állatok esetében 2-3-szoros lesz a költségnövekedés. Holott a juhászok manapság éppen arról panaszkodnak, hogy számottevően csökken a bevételük. A karácsonyi szezonban kialakult ár jócskán leesett. Akkoriban a bárány kilójáért a kereskedők megadták az 1000 forintot is, manapság azonban csak 600-800 forint között mozog az ár. A legtöbb bárányt 700 forintért veszik most kilónként. Ez az árváltozás azért is furcsa, mert a kereslet nagy, ráadásul a szokásosnál kevesebb a bárány.

Pénzügyi tervezés

Fontos fogalmak pénzügyi tervezéshez

Van néhány olyan dolog, amivel érdemes tisztában lenned. Ezek a fogalmak nagyon fontosak és fontos, hogy mindenki megértse, aki szeretne jobb anyagi helyzetbe kerülni. Igazából ez minden egyénnek érdeke, de megkockáztatom, hogy talán a gazdaságnak is érdeke. Mégis azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen vannak tisztában ezekkel a fogalmakkal és nagyon kevés helyen tanítják ezeket. Én ha lehetne kötelező tárggyá tenném a középoktatásban.
Nem kell aggódni, ezek a fogalmak igazából roppant egyszerűek, nem kell hozzá könyvelői végzettség. Mégis egy kicsit a könyveléshez kapcsolható.
Az első két ilyen fogalom, az eszközök és források. Van ezeknek gyönyörű definíciója, amit az értelmező kéziszótár megad. A wikipediában is találunk számviteli meghatározást. Viszont, ha egyszerűen szeretném megfogalmazni, akkor

eszköz az, amiből nekünk bevételünk származik.

Ehhez kapcsolódik a másik fogalom, ami ennek pont az ellentéte a forrás. Ezt is definiálja az értelmező kéziszótár és a wikipedia egyaránt. Szerintem erre is lehet egyszerű meghatározást adni, mégpedig

forrás az, ami nekünk kiadás.

Eszköz lehet pl. valamilyen befektetés, megtakarítás, kiadott ingatlan vagy ingóság, általunk nyújtott kölcsön vagy akár tudás. Ám tudni kell, hogy egy esetleges betegség vagy baleset során a tudás nem biztos, hogy tud bevételt termelni, míg a többi igen.
Forrás lehet egy általunk felvett jelzáloghitel, autóhitel, hitelkártya, vagy olyan luxuscikkek, amik költséggel, adókkal járnak.
Ha valaki tudatosan szeretne jobb anyagi helyzetbe kerülni, akkor elengedhetetlen, hogy az eszközeiről és forrásairól folyamatosan pontos kimutatást készítsen. Balogh József és Fülöp Zoltán írtak egy tananyagnak szánt könyvet, mely a Gazdálkodj tudatosan címet kapta. Ebben nagyon sok hasznos dolgot írnak, ha valaki meg tudja szerezni, mindenképpen olvassa el. Ott találtam egy nagyon jó, napi kiadást regisztráló táblázatot, amit kicsit tovább gondoltam, én ezt használom.
Azáltal, hogy nyilvántartod a kiadásaid, bevételeid, eszközeid és forrásaid, már megtetted az első legfontosabb lépést a tudatos gazdagodás irányába. Enélkül ugyanis nem tudod megfelelően irányítani a készpénz áramlásod.
A következő két fogalom megértése azért is nagyon fontos, hogy megértsd, miért szükséges akár kevésnek tűnő pénzzel is elkezdeni a megtakarítást. Itt ugyan két matematikai fogalom következik, de mégis ezek nélkül nem látod át a teljes képet. Ezek segítségével tudjuk ugyanis kiszámolni, hogy egy-egy félretett összegtől milyen eredményt várhatunk.
A kamatos kamat a világ egyik legnagyobb csodája szerintem. A nagyszerűsége abban rejlik, hogy ha elhelyezünk egy összeget egy számlán, melynek infláció feletti hozama van, akkor gyakorlatilag a pénz termel nekünk pénzt, azaz a pénz dolgozik nekünk és nem mi a pénzért. Kamatos kamat képletének segítségével bármikor könnyedén kiszámíthatjuk, hogy adott hozam mellett elhelyezett fix összeg a lejáratkor hány forintot fog érni.
A képlet:
PV = T x (1+k)^n
ahol
PV = jövő érték, vagyis mennyi pénzünk lesz
T = tőke, a befektetett összegünk
k = hozam, tizedes törtben
n = évek száma
Tehát a jövő érték egyenlő egy plusz kamatláb (tizedes formában) az n-ediken szorozva a tőkével.
Lássunk egy példát:
Jelenleg van 1.000.000 Ft megtakarított pénzünk az egyszerűség kedvéért. Ezt elhelyezzük egy megtakarításba, ahol átlagosan évi 10% hozammal számolunk 20 évre. Ekkor
PV = 1.000.000 x (1+0,1)^20
PV = 6.727.500,-
Tehát 20 év múlva az egymillió forintunkból 6.727.500 Ft lesz, azaz fialt több mint ötmillió forintot anélkül, hogy bármit tennünk kellett volna érte.
Kamatos kamatot kapunk többek közt az egyszeri díjas megtakarításokban, melyek kiválasztásánál fontos, hogy minden szempontot mérlegeljünk, mint a megtakarítás hossza években, a költségek, szükség van-e hozzá biztosításra és ha igen milyenekre. Ebben segíthetek Neked az ingyenes elemzés és tanácsadás során.
A kamatos kamat unokatestvére az esedékes annuitás. Sokaknak idegenül hangozhat a neve, ám valószínűleg már nagyon sokan találkoztak vele. Ez az, amikor havonta félreteszünk egy összeget néhány évig és a végén a hozamaival együtt megkapjuk.
A képlet:
PV = T x [(1+k)^n-1] x (1+k) / k
ahol a betűk ugyanazt jelentik, mint a kamatos kamatnál, kivéve T = éves befizetés.
Lássunk egy példát erre is:
Havi szinten 3.000 Ft-ot szánunk arra, hogy felkészüljünk a nyugdíjas éveinkre, amit 40 év múlva tervezünk elérni. A hozam átlagosan évente 10%. Ekkor
PV = 36.000 x [(1+0,1)^40-1] x (1+0,1) / 0,1
PV = 17.526.665,-
A megdöbbentő ebben az, hogy minél hamarabb kezdünk el gondoskodni, annál kevesebb pénzre van szükség. A fent említett könyvben van az a példa, hogyha a gyermekünk születése napjától félreteszünk minden hónapban 1.000 Ft-ot, majd a 18. évétől ő ugyanúgy folytatja, akkor a 60. születésnapján 40 millió forint fog rendelkezésére állni, éves 10% hozamot feltételezve. Aki nem hiszi számoljon utána. Ennyit számít az, hogy mikor kezd az ember félretenni!
Tipikusan ilyen termékek a havi díjas megtakarítások, nyugdíjprogramok, gyermek program, tőkefelhalmozás. Ezeknél úgyszintén nagyon oda kell figyelni, hogy melyik terméket válasszuk, mert az igények alapján más-más termék lesz a legoptimálisabb. Ebben segíthetek Neked az ingyenes elemzés és tanácsadás során.
Neked eszközeid vagy forrásaid vannak inkább?
Független allfinanz pénzügyi tanácsadó. Bank, biztosítás, nyugdíj, lakás előtakarékosság, gyermek jövője, költség csökkentés. Tel.: +36 (30) 236-7118

Fair trade bolt


PDF Nyomtatás E-mail
Megnyílt a Védegylet fair trade boltja Budapesten, a Merlin színházban.                   
A boltban a méltányos kereskedelemből származó élelmiszerek mellett hazai társadalmi vállalkozások kézműves termékei is kaphatók.

A boltban kaphatók:
  • fair trade élelmiszerek
  • a Fruit of Care, magyar társadalmi vállalkozás fogyatékkal élők által készített termékei (bioméz, aszaltgyümölcs, olívaolajban zöldségek, szőttesek, szövetek, gyertyák, merítettpapír lámpabúrák)
  • moldvai szőttesek
  • a Törődő Világ kezdeményezés kidobásra ítélt textilekből, fogyatékkal élők által készített táskái
(vegyelvissza.hu)

2010. március 20., szombat

2012?!


2012 - Világ vége!
Azt mondják, a 2012-es év nagy változást hoz az egész emberiség életében. A maja naptár innentől kezdve nem számlálja az időt. De vajon tényleg bekövetkezik? És ha igen, akkor mire számíthatunk?

A Földön érezhetően változások zajlanak. Rengeteg a természeti katasztrófa, sokan halnak meg emiatt, vagy ezek következményeként. De ez valóban a világ végéhez vezet? Valamilyen szempontból igen.

Nem lehet tudni, pontosan mi történik majd 2012. december 21-én, de az biztos, hogy a Földön már egy ideje nagyon erős energetikai változások folynak. Ez ahhoz vezet, hogy a sűrű anyagi létből az úgynevezett félanyagi létbe kerülünk. Ez azt jelenti, hogy a nagyon nehéz energiák - mint például a gyűlölet, az irigység stb. - eltűnnek, vagy sokkal jobban kezelhetővé válnak. A maja naptár alapján ez az időszak 2012-re (vagy inkább 2013 elejére) éri el a csúcspontját.

Mi fog történni velünk? Leginkább azt fogjuk érezni, hogy könnyebb a testünk, állítólag áttetszőbb is lesz. Egyfajta átalakuláson megy majd mindenki keresztül mind testileg, mind szellemileg, mind lelkileg. A szellemi felemelkedés folyamata lesz a legjelentősebb. Talán mostanában sok feszültséget tapasztalunk. Ez a változás előszele, átrendeződik az emberek gondolkodásmódja, lelkivilága. Később sokkal több együttérzést tanúsítunk nem csak az állatok, de embertársaink iránt is. Sokkal nagyobb lesz az intuíciónk, az érzékszerveink érzékenyebben reagálnak majd.

Úgy érezzük, felgyorsult velünk a világ, kevés idő alatt sok minden történik velünk, nem találjuk a helyünket. Azok, akik tudatosan élnek egészségesen, az ugyanilyen gondolkodású embereket fogják megtalálni, és ezek az emberek nem fognak tudni együtt élni azokkal, akik nem foglalkoznak egészségi állapotukkal, és ez kölcsönös lesz. Fontos lesz odafigyelni a gondolatainkra, mert nagyon hamar meg fog valósulni az, ami a fejünkben jár. Már csak az érzékszerveink élesebbé válása miatt is.

Virágozni fog az ezotéria. A szeretet felé vezető utat úgynevezett nehéz élményekkel torlaszoltuk el. Most az a feladatunk, hogy ezeket eltüntessük. Ezt valamilyen természetes gyógyító eljárás segítségével tehetjük meg, például ha többet pihenünk - sokunknak amúgy is meg fog nőni az alvásigénye -, meditálunk, sokkal többet figyelünk magunkra. Ha tehetjük, figyeljük, mi több írjuk az álmainkat, és próbáljuk meg értelmezni őket.

A jelenlegi helyzetben - bár a körülmények megnehezítik - nyitottá kell válnunk, el kell tüntetnünk a lelkünkből mindenféle negatív érzelmet, minden ilyen fajta érzelmi megnyilvánulást, hogy egyre jobban tudjunk szeretni. Még inkább a nőies jin energiák fognak érvényesülni, azaz a szeretet, a család, és minden, ami a nőiséggel kapcsolatos, felerősödik.

2010. március 17., szerda

PTI tájékoztató '10.03.16

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Tájékoztató civil szervezetek részére
Tudnivalók az adójóváírásról
Üzemi baleset, munkabaleset. Fogalmak és elhatárolások
Összefoglaló a kisvállalkozói hitelekről
Szerződések joga az új Polgári Törvénykönyvben

Tájékoztató civil szervezetek részére
APEH Tájékoztató civil szervezetek részére méltányossági eljárás lehetőségéről a kedvezményezetti feltételek igazolására vonatkozó Adatlap késedelmes benyújtása esetén

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény méltányossági lehetőségei kibővültek. Az új szabályozás értelmében az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a ’37 számú Adatlap beadási határidejének elmulasztásának következményeitől, ha a kedvezményezett ezt kéri, és a mulasztást pótolja.

A törvényi szabályozás szerint a civil szervezetek a '37. számú Adatlap kitöltésével igazolják jogosultságukat az 1 %-os rendelkezések összegére. A kitöltésre a kedvezményezetteknek 30 nap áll rendelkezésre, azt követően, hogy az adóhatóság – minden év szeptember 1. napjáig­ – tájékoztatja őket a támogatás várható összegéről. A 30 napos határidő elmulasztása esetén a kedvezményezett nem részesedhet a számára rendelkezett összegből.

A 2009. november 11-étől hatályos szabály szerint az adóhatóság kivételes méltányosságot érdemlő esetben eltekinthet a késedelemből eredő hátrányoktól. Így – ilyen tartalmú döntés esetén – a mulasztástói függetlenül is megállapítható a civil szervezet jogosultsága az 1 %-os felajánlások összegére.

Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági kérelem a 2008. és a 2009. években már benyújtott és elbírált (0837 és 0937A számú) Adatlapok késedelmes benyújtása miatt elutasított kedvezményezettek ügyében is benyújtható. Ez esetben a kérelmet legkésőbb 2010. március 31. napjáig kell előterjeszteni.

Azok a kedvezményezettek tehát, melyek 2008-ban vagy 2009-ben kizárólag a fenti Adatlap elkésettsége, vagy be nem nyújtása miatt nem kaphatták meg a részükre rendelkezett összeget, méltányossági kérelmet nyújthatnak be az adóhatóság illetékes igazgatóságához. A méltányossági kérelem elfogadása esetén a civil szervezetet a rendelkezett összeg megilleti, de csak abban az esetben, ha a kedvezményezettnek – az átutalás időpontjában – nincs köztartozása.

A későbbiekben a ’37 számú Adatlap késedelmes benyújtása esetén méltányossági kérelem előterjesztésére a rendelkező évet követő év utolsó napjáig van lehetőség. Emellett továbbra is kérhető méltányosság gyakorlása, ha az Adatlap benyújtását megelőzően a kedvezményezettnek köztartozása merült fel, de a tartozását időközben rendezte.
[Pénzügyminisztérium, Társadalmi Közkiadások Főosztálya 2754/2010.; APEH Központ, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227239233]
Forrás: www.apeh.hu

Tudnivalók az adójóváírásról
Az adójóváírás egy speciális adóval kapcsolatos kedvezmény, kvázi az alacsony jövedelműek adókedvezménye. Részletesebben: az összevont adóalap adóját csökkenti az adójóváírás, amelynek összege megegyezik az adóévben megszerzett bér 17 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként – tehát minden hónap után, amelyben a magánszemély akár csak egy napig bérben részesült – 15 100 forint.

Ezt a kedvezményt az a magánszemély veheti igénybe maximum mértékig, akinek az összes jövedelme az adóévben a 3 188 000 forintos jogosultsági határt nem haladja meg. A kedvezmény összege fokozatosan nullára csökken a 4 698 000 forinthoz, mint éves összes jövedelemhez közeledve. Pontosabban az adójóváírás éves összegét csökkenti a magánszemély jogosultsági határ feletti éves összes jövedelmének 12 százaléka. Így például 3 288 000 forintos éves összes jövedelem mellett – ami 100 000 forinttal haladja meg a jogosultsági határt – az éves adójóváírás összegét a 100 000 forint 12 százalékával, azaz 12 000 forinttal kell csökkenteni.

Fontos kiemelni, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem csak a bért jelenti, hanem az összevont adóalap – ide értve az adóalap kiegészítés – és a külön adózó valamennyi jövedelem együttes összegét azzal, hogy az éves összes jövedelembe be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint jogszerűen adózó bevételt is, ugyanakkor nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét együttesen kell figyelembe venni.

Az adójóváírás abban az esetben vehető figyelembe az adóelőleg megállapításánál, ha azt a magánszemély a nyilatkozatában kéri. Amennyiben tehát a magánszemély az adójóváírás érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat nem teszi meg, az adójóváírást csak a bevallásában érvényesítheti, azaz kvázi akár egy évet meghaladó időszakban is hitelezni fog az államnak. Ilyen nyilatkozat megtétele esetén a munkáltató, a bér kifizetője az egyébként megállapított adóelőleget az adott havi bér 17 százalékával, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forinttal csökkenti. A munkáltató addig veheti figyelembe a magánszemély nyilatkozatát, amíg a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – nem haladja meg a 3 188 000 forintos jogosultsági határt. Amennyiben a magánszemély több adójóváírásra jogosult, mint amennyi a jogosultsági határ átlépése miatt az adóelőleg megállapítása során figyelembe vehető, természetszerűleg a fennmaradó összeg az éves bevallásban érvényesíthető.

Üzemi baleset, munkabaleset. Fogalmak és elhatárolások
Baleset során az emberi szervezetet olyan egyszeri, külső hatás éri, amely akarattól függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és kisebb nagyobb sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz.

Fenti meghatározásra tekintettel láthatjuk, hogy bárhol, bármikor, bármelyik foglalkoztatónál, bármilyen munkakörben, munkahelyen, kiküldetés teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, munkáltató üzemeltetésében lévő gépkocsival történhet baleset, és ha bekövetkezik mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy mi minősül munkabalesetnek, milyen esetekben köteles kártérítésre a foglalkoztató, illetve mikor mentesülhet az alól. Milyen kártérítésre számíthat a munkavállaló, és ki köteles részére azt megtéríteni. Nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzeminek és nem minden üzemi baleset egyben munkabaleset is.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjának és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Ennek megfelelően munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, szervezett üzemi étkeztetés, tisztálkodás, foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri a munkavállalót.
Ahhoz tehát, hogy egy baleset munkabalesetnek minősüljön, két feltételnek együttesen kell teljesülnie, mégpedig:
• a balesetnek a munkavállalót kell érnie,
• a balesetnek szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben kell bekövetkeznie.
A foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés során bekövetkezett munkabaleset tipikus két esete
• munkaidő alatt a munkahelyen,
• munkáltató saját vagy bérelt járművével munkahelyről vagy munkahelyre utazás közben bekövetkezett baleset
A munkáltató járművén való utazás közben bekövetkezett munkabaleset és az úti baleset között éles különbséget kell tenni.
Fentieknek megfelelően munkabaleset, ha a munkáltató a cég telephelyéről a cég tulajdonát képező gépjárművel kiküldetésbe (másik munkavégzés helyére) küldi a munkavállalót, akkor is ha a baleset közúton történik. Munkabaleset az a baleset is, amely a sérültet (munkavállalót) a lakásról (szállásról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, amennyiben a baleset a munkáltató saját tulajdonú, bérelt, vagy üzemeltetésében lévő járművel történik.
Nem munkabaleset az a baleset, amely a sérültet (munkavállalót) a lakásról (szállásról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonú, bérelt, vagy üzemeltetésében lévő járművel történik.
Üzemi baleset - társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít az a baleset is, ami a munkavállalót a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A jogszabály a munkavállaló munkavégzésre irányuló jogviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek - ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is – üzemiségét rögzíti. A baleset üzemiségének elbírálása a társadalombiztosítási (kifizetőhely) szerv hatáskörébe tartozik.

Úti baleset - üzemi baleset munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri a munkavállalót, úti baleset vonatkozásában azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló balesete a munkahely és a lakás (szállás) közötti legrövidebb úton történik - e, illetve megszakította - e hosszabb időre az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett pl. a napi élelmiszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsödéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek. Szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek.

Összefoglaló a kisvállalkozói hitelekről
Ha vállalkozása mögött nem áll tőkeerős befektető, akkor cége fejlesztéséhez idővel külső forrásokra lesz szüksége. A Mikrovállalkozások esetében ennek egyik legegyszerűbb módja a hitelfelvétel. Bizonyos méretek fölött már akár a kötvény kibocsátás vagy a nyílt részvénytársasággá alakuláson keresztüli jelentős mértékű külső forrás bevonás is elérhető lehetőséget jelent a vállalkozás számára.

A hitelfelvétel előtt első körben érdemes végig gondolnia, hogy a vállalkozása milyen céllal venné fel a kölcsönt, mennyi időre, illetve, hogy miből fizeti majd vissza. Milyen fedezete van, milyen biztosítékokat tud a kölcsön nyújtónak felkínálni.

A hitelezés egy nagyon összetett és soklépcsős folyamat. Kell egy jó üzleti terv, amely tartalmazza vállalkozásának céljait, a célok elérésének módját, a termékeinek bemutatását, a potenciális bevételeket és költségeket, valamint a mindezekhez esetlegesen szükséges eszköz és pénzigényeket, természetesen megfelelő időtávban kifejezve. Érdemes számvitelileg is felkészíteni a vállalkozását a hitelfelvételre.(Pl.: ne vegyen ki osztalékot fejlesztés előtt) Annak érdekében, hogy a számára leginkább megfelelő lehetőséget válassza, alaposan tájékozódnia kell. El kell döntenie mennyi önrészt vállalhat egy konkrét beruházás esetén, illetve mennyi hitelre van hozzá szüksége.

Beruházási, fejlesztési hitelek
Mikrohitelek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.
Előfordulhat, hogy vállalakozása nem rendelkezik megfelelő biztosítékokkal, és emiatt a kereskedelmi bankok kockázatosnak ítélik a hitelnyújtást számára. Ez esetben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) visszatérítendő támogatási rendszere, az „Új Magyarország Mikrohitel Program” jelenthet vállalkozása számára megoldást. Az EU un. JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programjának magyarországi bevezetésével több tízezer vállalkozás kaphat támogatást. A Programot az NFÜ kezeli, kedvező feltételekkel juthat beruházási, illetve forgóeszköz hitelhez, ami elősegíti cégének felzárkózását, versenyképessége fenntartását vagy akár piaci pozíciójának javítását, még akár induló vállalakozásként is.

Három pénzügyi konstrukcióval indult Magyarországon: (Mirohitelprogram, új Hitelgarancia eszközök létrehozása, kockázati tőkealapok létrehozása)

A cél: az Új Magyarország Mirohitelprogram Kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott Mikrovállalkozások forrásait bővítse. Mikrohitel, KKV Hitel, Forgóeszközhitel.
1) Az Új Magyarország Mikrohitel: Két fő részből áll ez a program, a kezdő vagy mikro cégek 200 M Ft árbevételig
A) 10 M Ft beruházási hitelt kaphatnak 10 évre
B) vagy forgóeszközhitelre maximum 6 M Ft -ot 12 hónapra.
2) Az Új Magyarország KKV Hitelek (Közép-magyarország kivételével) Beruházásra és tárgyi eszköz beszerzéséhez adhatók, 10 M Ft-tól 100 M Ft ig, saját erő minimum nettó 15 százalék, 10 évre 2 év türelmi idővel. Tőketörlesztés, lejáratkor egy összegben.
3) Új Magyarország Forgóeszközhitel 1M Ft-tól 200 M Ft-ig. Egy év egy napos hitel, a tőke egyösszegű törlesztése mellett. Önerő nem szükséges 0,5 % egyszeri kezelési költség terheli.

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
Ez a kölcsön egy kicsit kötöttebb feltételeket jelent. Erre akkor érdemes pályáznia, ha foglalkoztatási innovációs és beszállítói vagy éppen környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásokhoz keres kedvezményes kamatozású forrást. Ide tartozik az „Új Magyarország Vidékfejlesztési Program” pályázataihoz kapcsolódó kiegészítő források. A támogatott hitel bármely más pályázat keretében elnyert támogatás mellé is felvehető. A futamidő 15 év, a hitelösszeg 5 millió és 3 milliárd forint között lehet. A kedvezményes kamatozású minimális költségű hosszú lejáratú hitelt 2 év türelmi idővel adják a mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének erősítéséhez. Itt 3 hónapos EURIBOR + maximum 4 % a kamatfeltétel! (EURIBOR jelenleg 0,699 %, így összesen 4,699% kamatterhet jelent.)

Mikro-hitel - beruházáshoz is.
Az Új Magyarországos programoktól kicsit eltérő feltételekkel egy Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott másik Mikrohitel Program is igényelhető a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon és a megyei szinten működő helyi vállalkozásfejlesztési központokon keresztül. A hitel célja lehet gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A beruházási hitel esetén lehetőség van a hitelösszegének 50 százalékát forgóeszköz hitelként igénybe venni.

Forgóeszköz finanszírozáshoz is igényelhető! A felvehető hitel összege maximum 7 millió Forint. A Hitel futamideje beruházás esetén maximum 8 év, a forgóeszköz hitel esetén maximum 3 évig terjedhet. A kölcsön igénylésének feltétele, hogy a hitel felvevő saját forrásból is hozzájáruljon a befektetéshez. A hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint az igényelt hitel összegének 20 százaléka. Kamata a jegybanki alapkamathoz igazodik, most 6 %. Fedezet kell hozzá!

Mikrohitel Plusz Hitelprogram
Az MFB által kínált hitelprogram célja, hogy a magyarországi székhelyű Mikrovállalkozások részére kedvezményes forráslehetőséget biztosítson hosszútávon. Kik kérhetik? Ha a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt, a cég árbevétele egy millió euro alatt maradt. Kezdő vállalkozások is igényelhetik. Ingatlanvásárlásra, gépek és berendezések, járművek vagy tárgyi eszközök beszerzésére fordítható a felvett hitel, sőt, akár már megkezdett beruházás is finanszírozható belőle.

Maximálisan 15 millió forintot lehet felvenni, a mindenkori jegybanki alapkamatot kell fizetni éves szinten, de havonta merül fel a kamatfizetési kötelezettség. Saját erőként rendelkezni kell a vásárolni kívánt eszköz nettó értékének legalább 15 %-ával. A hitelhez szükség lesz a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos kezességvállalásához is, de ez nem jelent az ügyfelek részére többletkiadást, mivel ennek díját az MFB átvállalja.
Agrár célra, mezőgazdasági termelésre, és elsődleges feldolgozásra is igénybe vehető, de akkor csak maximum 5 millió Ft-ot kapható ebből a forrásból.

Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel
Ez egy hosszú lejáratú, új kedvezményes forráslehetőség, a vállalkozás beruházási és fejlesztési céljaihoz. Azok a vállalkozások is felvehetik, akiknek az átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt eléri, az árbevétel maximuma elérheti az 10 millió euró szintet. Az 50 millió forintos maximum hitelkeretet 15 évre adják 2 év türelmi idővel, az önerő a minimum 15-20 %.
Főbb jellemzői:
• Induló vállalkozások is igényelhetik.(2010-től csak 25 M Ft erejéig)
• A saját erő mértéke a beruházás nettó bekerülési értékének legalább 15 százaléka. A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami vagy közösségi forrásból állhat.
• Ingatlan építés, vásárlás, átalakítás hitelcél esetén legfeljebb a hitelkérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül keletkezett számlák számolhatóak el saját erőként.
• A biztosítékok fedezeti értéke – az adósminősítés függvényében - legalább a hitelösszeg és egy éves kamatának a 120 -, maximum 180 százaléka kell, hogy legyen.
• Biztosítékként ingatlan és ingó jelzálogjog, készpénz óvadék, a többségi tulajdonos készfizető kezesség vállalása szükséges és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vagy az Agrár Vállalakozási Hitelgarancia Alapítvány 80 százalékos kezességvállalása fogadható el a kölcsönösszegre és egy éves kamatára. A készfizető kezességvállalási díjat az MFB Zrt. az ügyféltől átvállalja.
• Kamata, 3 havi EURIBOR + maximum 4 százalék/ év. (a 3 havi EURIBOR jelenleg 0,699 %, tehát összesen 5,6 % éves kamatot jelentet).
• Üzleti terv alapján történik az ügylet jóváhagyása.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.03.09

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelezőnk elengedi?
Érvek a felszámolási eljárással történő pénzbehajtás mellett és ellen
Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról
Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén
Nyeremény adózása

Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelezőnk elengedi?
Még az is megeshet, hogy a hitelező elengedi az adós magánszemély tartozását. Hogyan adózik ez a magánszemélynél?

A kérdés nem elméleti, mindenki helyezze magát adósi pozicióba - és képzelje el, hogy a tartozását valamilyen oknál fogva a hitelezője elengedi. A hitelező lehet pl. egy bank - vagy akár a saját kft. is. Innentől kezdve a kérdés valóban gyakorlati jelentőséggel bír.

A magánszemély elengedett tartozása a magánszemélynél adókötelezettséget keletkeztet és egyéb jövedelemként adózik. (A részleteket ileltően lásd: Szja törvény 4.§/2/).

A törvény egészen szűk körben állapít meg adómentességeket, amelyek az Szja tv. 1. sz. Melléklete alábbi pontjaiban találhatók.
Ezek alapján adómentes:
7.15. az elengedett követelés akkor, ha az
a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), amennyiben az adós nyilatkozata szerint az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg;
b) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.

Érvek a felszámolási eljárással történő pénzbehajtás mellett és ellen
A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el felszámolását. A felszámolás iránti kérelem a hitelezők kezében lévő, bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós - a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt - fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteteti.

A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó azt az adós, miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1,- Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelező követelését határidőben vitatta.

Miért előnyös az eljárás a hitelezőnek?
- nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül,
- az eljárás költsége fix összegű és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása (25.000,- forint közzétételi költségtérítés és az eljárás illetéke, mely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50.000,- forint, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 25 000,- forint.),
- az adós vagyona akár az eljárás egész tartama alatt ellenőrzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése előtt az ideiglenes vagyonfelügyelő által, a felszámolás elrendelését követően pedig a felszámoló által.

Mik az eljárás hátrányai a hitelezők szemszögéből?
- az eljárás – a nem peres eljárások között - viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a törvény két év elteltét követően kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat előterjesztését,
- az eljárást kezdeményező hitelező követelése nem élvez elsőbbséget az eljárás során, mert a felszámolás jogerős elrendelésétől és a cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelezőket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelező követelésével egyidőben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv. 57.§-ban meghatározott kielégítési sorrendet is.

A követeléseket a felszámoló a Csődtörvény 57. § (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki.

A kielégítési sorrendben az első helyen, a,) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér követelése). Ezt követően, b,) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c,) pont: a gazdálkodó szervezetet terhelő járadék jellegű tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d,) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések), e,) pont: társadalombiztosítási és adó tartozások; f,) pont: egyéb követelések; g,) pont: késedelmi kamat; h,) pont: az adós volt tagjainak követelése.

Tehát ha pl. a hitelezői követelés az 57. § (1) bekezdés f,) pontja alá tartozik, a kifizetés során megelőzi, minden a,)-e,) pontos követelés.

A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása előtt minden hitelezőnek érdemes egy esélylatolgatást végezni. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozzásegít a követelés behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelés?

A hitelező előzetesen megbizonyosodhat az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzstőkéje, a bankszámlaszámok – melyek ellen, ha szükséges kezdeményezhető azonnali beszedési megbízás (inkasszó) -, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Természetesen akkor jár el a leggondosabban a hitelező, ha még a szerződéskötés előtt utánajár a szerződő partnernek, hogy a követelés érvényesítés procedúrája elkerülhetővé váljon.
Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo oldalon.

Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról
Manapság, ha orvoshoz megyünk nemcsak egészégi állapotunk vizsgálatára, hanem TAJ kártyánk érvényességének ellenőrzésére is számíthatunk. Azért, hogy a doktortól ez utóbbi területen is megnyugtató híreket kapjunk fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságunkat folyamatosan fenntartsuk. Mit kell erről tudni, mit kell ehhez tenni, hogyan kerülhetjük el a „piros lámpát”, - itt egy kis segítség.

Azért, hogy az orvos mindent rendben találjon, - avagy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályai 2010. évben
A hatályos jogszabályok szerint, azoknak a magánszemélyeknek, akiknek rendezetlen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya - annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz - 2010. január 1-jétől havonta 4 950 Ft (napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A járulékfizetés további feltétele, hogy a magánszemély a bejelentkezést megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves időtartamba beszámít egy másik EGT tagállamában szerzett tartózkodási idő is, melyet az E104-es számú nyomtatványon a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes biztosító szerve igazol le.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ezért nem kell járulékfizetésre bejelentkeznie annak a magánszemélynek aki:
biztosított (pl.: munkaviszonyban álló személy, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó stb.)
táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, nyugellátásban, ápolási díjban, rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban stb. részesül
nevelési, oktatási, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
szociális intézményben elhelyezett
fogvatartott
legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű vagy legalább 40 százalékban egészségkárosodott
önkormányzatnál nyilvántartásba vett hajléktalan
szolgálati időt nem keletkeztető nevelő szülői jogviszonyban áll
lakóhellyel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, illetve lakóhellyel rendelkező kiskorú külföldi állampolgár
szociálisan rászorult és erről az önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági igazolvánnyal rendelkezik
egészségügyi szolgáltatás megszerzésére megállapodást kötött
a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a jogosultság feltételeiknek megszűnését követően – passzív jogon - további 45 napig fennmarad a biztosítási jogviszony vagy a jogosultsági feltétel fennállásának időtartamától függően.

A járulékfizetési kötelezettséget a bejelentő lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághozkell bejelenteni - 10T1011. számú nyomtatványon - a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül.

A fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni a 10T1011. számú nyomtatványon, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó jogviszony, illetve egyéni vállalkozás létesítése miatt szűnik meg.

Be kell viszont jelenteni a járulékfizetési kötelezettség megszűnését a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül - 10T1011. számú nyomtatványon - ha a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége téves bejelentkezés vagy egyéb ok miatt szűnik meg (pl. nyugdíjat állapítanak meg részére, gyermekgondozási díjban, segélyben részesül stb.).

Az adatlap papír alapon 2 példányban, vagy elektronikus úton is benyújtható. Az adatlap az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető.

Az adóhatóság a beadott 10T1011. számú nyomtatvány benyújtását követően határozattal a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja, majd a befizetéseket nyilvántartja. A kötelezettséget az adatlapon megjelölt járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) kell megfizetni, készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229).

A 10T1011. számú nyomtatványon tett bejelentés alapján a bejelentő jogosulttá válik biztosítottakkal azonos módón, külön térítés nélkül az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére.

A járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban további felmerülő kérdések, problémák esetén az alábbi elérhetőségi helyeken lehet tájékoztatást, segítséget kérni:
személyesen:
az APEH ügyfélszolgálatain ügyfélfogadási időben
telefonon:
APEH Általános Tájékoztató Contact Center
kék szám (mobilhálózatból is hívható)
40/42-42-42
mobilhálózatokból a kék szám
20/33-95-888
30/33-95-888
70/33-95-888
06-1-250-9500
külföldről: +36-1-250-9500
Forrás: APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu

Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén
Az Szja törvény szerint adómentesek a magánszemélyek közötti alábbi ügyletek:
-a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték,
-a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték,
-a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték,
-a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Nyeremény adózása
A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie.

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, továbbá a lóversenyfogadásból, bingójátékból származó nyeremény.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.03.02

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Vadásztársaságok adózása
Bérmunka áfa szabályai
Közösségi adószámok megerősítése
Lakásvásárlás illetéke
Nyugdíjas vállalkozók járulékfizetése

Vadásztársaságok adózása
1. Társasági adó
A vadásztársaságok (mint egyesületek) a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem; azonban részükre a törvény sajátos szabályokat tartalmaz.

Az egyesületek általános adóalanyiságuk alapján társasági adó fizetésére kötelezettek, nem kell azonban év közben társasági adóelőleget megállapítaniuk, fizetniük, bevallaniuk [Tao. tv. 26.§ (11) bekezdés]. Az éves társasági adót azonban be kell vallaniuk, a tárgyévet követő év május 31-ig [Art. 1. sz. melléklet B) 2. alpont]. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig ún. bevallást helyettesítő nyomtatványon (a ’01-es bevalláson) tehet nyilatkozatot többek között az egyesület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el [Art. 31.§ (5) bekezdés].

Fő szabályként az egyesület adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott speciális növelő, illetve csökkentő tételekkel [Tao. tv. 9.§]. Lényeges, hogy az adózás előtti eredményt kizárólag a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben álló tételeket maradéktalanul, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó tételeket a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értékben kell figyelembe venni.

A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19 %-a [Tao. tv. 19.§]; illetve az adózó választhatja a sávos adózást, amely alapján az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részéig az adó mértéke 10%, amennyiben az adózó megfelel a törvényben meghatározott - igen szigorú - feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az így „megnyert” adóösszeghez 4 adóéven belüli felhasználási kötöttség tartozik, amely beruházás, foglalkoztatás-bővítés, hitel-törlesztés formájában teljesíthető, és amelynek nem teljesítése esetén az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni [Tao tv. 19.§ (3)-(7) bekezdései].

A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelölheti. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek.
A vadászati jog haszonbérletéről szóló szerződésben a vadásztársaság vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány mennyiségi szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.
Ezen minősítés szempontból sajátos helyet foglal el a vadásztársaságok tevékenysége között az idegen vadászok „meghívása” (bérvadászat, vendégvadászat). Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. A bérvadászat jellemző formája azonban az, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet.

Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.

A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben az elejtett vadat a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen értékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek minősül, hanem az ilyen tevékenység eredménye, melynek hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés.

2. Általános forgalmi adó
A vadásztársaságok gazdasági tevékenységük okán ugyancsak az általános forgalmi adó alanyaivá válhatnak. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. értelmében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás formájában végezhető. Az alkalmazandó áfa-mérték a törvény 82.§-a szerinti adómérték, kivéve a 85-86.§-okban (taxatíve) felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások esetét, melyek mentesek az adó alól.

A vadásztársaságok által teljesített jellemző ügylettípusok a (sport)vadászati szolgáltatás különböző formái (bérkilövés, bérvadászat, vendégvadászat), és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (gépkocsi-bérbeadás, szállásadás, vendégfogadás) és termékértékesítések (vadhús/trófea értékesítés).

Elsőként rögzíteni kell, hogy az Áfa-törvény különbséget tesz az egyesületnek a tagjai felé, és külső személyek felé történő szolgáltatásai között.

A tagok felé nyújtott szolgáltatások és termékértékesítések ugyanis az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentesek az adó alól, amennyiben azok kizárólagos vagyoni fedezete a tagdíj és más kötelező tagi befizetések, a kapott támogatások, adományok, valamint az egyesület tevékenységének bevételei. A tag részére nyújtott szolgáltatásnak tehát mintegy átalánydíjas ellenértéke a tagdíj; arról, mint az Áfa tv. értelmében („tárgyi”) adómentes szolgáltatásról számlát sem kötelező adni, a pénz átvételét azonban egyéb (számviteli) bizonylattal kell igazolni (pl. bevételi pénztárbizonylat) [Áfa tv. 165.§ (1) bekezdés a) pont].

A tagokat megillető szolgáltatások között kell megemlíteni a tagdíj összegét meg nem haladó mértékű vadászrész megváltást (kompetencia), amely az általános forgalmi adóban olyan termékértékesítésnek minősül, melyet a vadásztársaság, mint nyereségszerzésre nem törekvő szervezet teljesít tagjai számára, így a törvény rendelkezése értelmében afá-fizetési kötelezettség nem terheli.

A vadásztársaság a tagjain kívüli személy, szervezet részére biztosított sportvadászati lehetőség (SZJ 92.62.13.0 - Máshova nem sorolt, egyéb sportszolgáltatás) biztosítása az Áfa tv-nek egy másik rendelkezése, a 85.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján mentes az adó alól.

A tagot megillető vadászrésszel ellentétben azonban a trófea, illetve a vadhús értékesítése a vendégvadász részére adóköteles termékértékesítés, amely az általános adómértékkel (25%) adózik.
Az esetleges ingó (jármű, eszközök) bérbeadása, a kereskedelmi jellegű szálláshely-szolgáltatás és annak járulékos szolgáltatásai áfakötelesek, az adó mértéke az előbbi esetében 25%, szállásadás esetén 18%.
Az alanyi adómentességet - a fent részletezett feltételekkel - a vadásztársaságok is választhatják. A bevallás-gyakoriság tekintetében az áfa-körös vadásztársaságokra is a földtulajdonosok vadászati közösségénél elmondottak irányadók.

A földtulajdonosok vadászati közössége, és a vadásztársaságok ügyleteik bizonylatolására a rájuk vonatkozó szabályok szerint kötelesek (azaz az Szja tv. illetőleg a számviteli törvény szerinti adattartalmú bizonylat kiállítására kötelesek), ezen belül az általános forgalmi adó-köteles ügyletekről (ide nem értve a „tárgyi” adómentes ügyleteket) az Áfa tv. szerinti adattartalmú bizonylatot (számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát) kell kibocsátani.
Forrás: APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu

Bérmunka áfa szabályai
2010-től a terméken végzett munka teljesítési helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésében található fő szabály szerint kell megítélni, abban az esetben, ha a munka megrendelője adóalanynak minősül. A rendelkezés szerint ez esetben a teljesítési helyet a megrendelő adóalany gazdasági letelepedése határozza meg, pontosabban, ha több országban telepedett le gazdaságilag a megrendelő, akkor azon ország a teljesítési hely, amelyben lévő letelepedés a leginkább érintett a bérmunka megrendelésének ügyében. Mivel a leginkább érintettség kizárólag a megrendelő kompetenciájába tartozó döntés, így azt a szolgáltatást nyújtó nem ítélheti meg.

Az előző szabály csak azon szerződésekre vonatkozik mikor a megrendelő adóalany, így minden szerződés esetében vizsgálni kell a megrendelő adóalanyiságát. Az EU területén letelepedett adóalanyok esetében ennek vizsgálata igen egyszerű, mivel ha a megrendelő bemutatja a közösségi adószámát, akkor az adóalanyiság nem kérdőjelezhető meg. Ha viszont a vevő nem mutatja be a közösségi adószámát, akkor jelen teljesítési hely szabály nem alkalmazható. Lehetnek vitatott helyzetek az eltérő tagországi szabályzásból adódóan, bár az egységes jogalkalmazás célként került meghirdetésre, de gyakorlatilag egyelőre még csak cél az egységes jogalkalmazás. Véleményem szerint az is fog maradni, mivel még Magyarországi viszonylatban is különbözően járnak el az adóhatóság szervei régiós szinten (még régión belül is) az egyes közösségi ügyletek megítélésben. Mit várhatunk akkor a különböző tagállamoktól?
Annak eldöntése, hogy egy harmadik országbeli megrendelő adóalany-e vagy sem, - az olyan hatósági jogértelmezők szerint, „akiknek semmi sem drága” -, valamiféle hatósági igazolással lehetséges, amit a harmadik ország valamely szakigazgatási szerve ad ki (adóhatóság, cégbejegyzésre létrehozott hivatal, stb.). Álláspontom szerint a kérdésnek nincs különös súlya. A nagy értékű bérmunkaszerződéseket csak adóalannyal lehet kötni, pld. 10.000 db tengely forgácsolását nem rendel meg adóalanynak nem minősülő személy. A kisösszegű szerződések esetén álláspontom szerint elegendőnek kellene lennie a szerződésnek és az átutalási bizonylatnak, és azon ténynek, hogy nem magánszemély a megrendelő. Azon bérmunka szerződés esetén kellene elvárni az adóalanyiság igazolását, amely bérmunkát jellemzően magánszemélyek rendelnek meg, pl. műfogsorjavítás. Véleményem szerint csak a magánszemély megrendelővel kötött szerződések esetén kell különös gondossággal eljárni az adóalanyiság kérdésében (hangsúlyozottan csak a szerző véleménye). Valójában a harmadik országbeli személlyel kötött bérmunkaszerződés esetében a megrendelő adóalanyiságnak azért sincs különös jelentősége, mert ha a terméket visszaszállítják harmadik országba a megmunkálást követően, akkor az ügyletet nem terheli adó az esetben sem, ha belföldön teljesített (lásd a későbbiekben).

Fontos további kritérium, hogy a megrendelt szolgáltatással a megrendelő adóalany ne a saját, vagy alkalmazottainak magánszükségletét elégítse ki, mivel akkor nem lehet alkalmazni a terméken végzett munka esetén a 37. § (1) bekezdésben foglalt fő szabályt. Bérmunka esetében vélhetően nem találkozik a bérmunkát végző olyan szolgáltatás megrendeléssel, amit a megrendelő adóalany saját természetes szükségletei kielégítésre vesz igénybe, ha mégis akkor ennek a munkának az összegszerűsége nem túl jelentős, így az ebből fakadó adókockázat elhanyagolható mértékű.

Előfordulhat, olyan eset mikor a terméken végezett munkát nem adóalany veszi igénybe, vagy a megrendelő közösségi adóalany nem mutat be közösségi adószámot a szolgáltatás megrendelése során. A teljesítési helyet ekkor a kivételes szabály (43. § (1) bekezdés c) pont) alapján kell megítélni, vagyis a tényleges munkavégzés helye lesz a teljesítési hely.

Közösségi adószámok megerősítése
Közösségi adószámok érvényességéről meggyőződhet az Európai Bizottság honlapján valamint a megerősítés az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától is kérhető.

1. Közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az Európai Bizottság honlapján
A közösségi adószámok érvényességét az adóhatóság előtt igazolható módon ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do), ha a lekérdezéskor megadja saját közösségi adószámát. Ebben az esetben a megerősítés eredményekor Ön egy egyedi hivatkozási számot kap, mely alapján az adóhatóság az Ön által kezdeményezett lekérdezést – érvényes közösségi adószám megerősítése esetén – azonosítani tudja. Az adóhatóság előtt történő igazolás céljából ezért feltétlenül fontos, hogy az egyedi hivatkozási számot tartalmazó lekérdezés eredményét irataiban megőrizze. Amennyiben a lekérdezett tagállami közösségi adószámhoz név- és címadat is megjelenik, úgy a megjelenített adatok pontosságának megerősítése céljából Önnek nem kell az adóhatósághoz sem fordulnia. Jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia azok a tagállamok, amelyek érvényes közösségi adószám esetén megjelenítik az adóalany nevét és címét is.

2. Közösségi adószámok érvényességének megerősítése az adóhatóság által
Az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany közösségi adószáma érvényességének, illetve azonosító adatai pontosságának megerősítését az EK-en belüli termékértékesítésben és szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyek kérhetik, tehát azon adózók, akik rendelkeznek érvényes közösségi adószámmal.

A közösségi adószámok érvényességének és azonosító adatok pontosságának megerősítése az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától (továbbiakban: adóhatóság) kérhető telefonon, faxon, levélben és elektronikus levélben.

A 06-40-20-21-22-es telefonszámon történő érdeklődés esetén csak a közösségi adószám érvényességének megerősítése kérhető (hétfőtől csütörtökig 8.30-16.00 óráig, pénteken 8.30-13.30 óráig). A faxon (06-1-428-5424), levélben (1054 Budapest, Széchenyi u. 2., levélcím: 1373 Budapest, Pf.: 561.) vagy a clo@apeh.gov.hu e-mail címen írásban benyújtott kérelem esetén a közösségi adószám érvényességén túl lehetőség van a közölt név és/vagy címadat pontosságának egyeztetésére is.

Az adóhatóság által történő közösségi adószámok érvényességének megerősítéséhez itt letölthető a Kérelem formanyomtatvány.

2.1. Milyen adat megerősítése kérhető az adóhatóságtól?
Kizárólag az ügyfél rendelkezésére álló közösségi adószám érvényességének, illetve az azonosító adatok – név és cím – pontosságának megerősítésére van lehetőség. A helyes adatok megszerzése érdekében tehát először az ügyfélnek kell a kapcsolatot üzletfelével felvennie, csak ezt követően fordulhat az adóhatósághoz az adatok ellenőrzése tekintetében. Az ügyfélnek mind a közösségi adószámok, mind pedig az azonosító adatok tekintetében lehetősége van az éppen aktuális, valamint valamely korábbi időpontra vonatkozó helytállóságot tisztázni. Ez utóbbi esetben az ügyfélnek az időpontot (nyomtatványban a „kereskedés időpontját”) pontosan (év, hónap, nap) meg kell jelölnie. Egyszerre több adóalanyra vonatkozóan is kérhető megerősítés.

Az ügyfélnek a rendelkezésére álló közösségi adószámot mindig, így azonosító adatok pontosságának egyeztetése esetén is meg kell adnia. Minden esetben a teljes közösségi adószámot közölni kell, a tagállamot azonosító kódot és az azt követő számjegyeket és/vagy betűket is. Az adóhatóság kizárólag név és címadat pontosságát nem tudja megerősíteni, az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany azonosításához minden esetben szükség van a közösségi adószám megadására.

Írásbeli kérelem formai kötöttség nélkül is benyújtható, de az erre rendszeresített formanyomtatvány is használható. A formanyomtatványt a kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni.

A kérelemben az alábbi adatokat minden esetben fel kell tüntetni:
a kérelmező neve, címe
a kérelmező képviselőjének neve
a kérelmező közösségi adószáma /adószáma
a megerősíteni kívánt, az EK valamely tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószáma
a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert azonosító adatok (az adatokat a lehető legpontosabban kell megadni)
amennyiben nem az aktuális, hanem valamely korábbi időpontra vonatkozóan kívánja az adatok érvényességét tisztázni, úgy a kereskedés dátuma (év, hónap, nap)
képviseletre jogosult személy aláírása, dátum
Adatszolgáltatást az adóhatóság nem végez és adat-kiegészítés sem kérhető, így az adóhatóság nem bocsátja az ügyfél rendelkezésére az érvényes közösségi adószámhoz tartozó, az EK tagállamában nyilvántartásba vett adóalany nevét és címét.

2.2. Írásbeli igazolás a megerősítés eredményéről
Az adóhatóság az írásban előterjesztett kérelemre a közölt adatokkal kapcsolatos lekérdezések eredményéről igazolást állít ki.

Amennyiben az ügyfél által megadott közösségi adószám nem érvényes, azonosító adatokra vonatkozó információt az adóhatóság nem közöl.

Az adóhatóság az azonosító adatok megerősítése esetén „pontos” vagy „pontatlan” választ ad. Az adatot az adóhatóság akkor is pontatlannak minősíti, ha az hiányos, például név esetén nincs feltüntetve az adóalanyiság formája (pl.: Gmbh, AG, S.A., Ltd., N.V., KG, stb.), címadat esetén pedig hiányzik az alábbi adatok valamelyike: irányítószám, a helység, a közterület neve, közterület jellege, vagy a házszám.

Telefonon érdeklődő ügyfelek esetén az igazolás kiállítása nem automatikus, arra az adózó kérésének megfelelően kerül sor, és kézbesítése az adózó adóhatósághoz bejelentett lakóhely/székhelycímére postai úton történik.

Az írásbeli igazolásokat az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított 8 munkanapon belül küldi meg az ügyfél részére levél, fax, elektronikus levél útján.

Figyelem! A tájékoztatás a külföldi közösségi adószámok esetében a külföldi adóhatóság lekérdezés napján közzétett adatbázisán alapul!

Az igazolás csupán azt tanúsítja, hogy az ügyfél kezdeményezte tagállami üzletfele közösségi adószáma érvényességének megerősítését, valamint a közösségi adószámmal azonosított üzleti partnere azonosító adataira vonatkozó, az ügyfél rendelkezésére álló információ pontosságának igazolását. A kiállított igazolás tehát minősül hatósági igazolásnak, így az természetesen illetékmentes.
Forrás: www.apeh.hu

Lakásvásárlás illetéke
A lakástulajdon szerzése esetén fizetendő illeték szabályait az 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét – a törvényben írt kivételekkel - a forgalmi értékből le kell vonni.

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [Itv. 21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. Nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. (Itv. 21.§/5/)

Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A vevő az itt említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az Itv. 21.§(5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.

Nyugdíjas vállalkozók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókat foglalkoztató társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége

A Társadalombiztosítási járuléktörvény (Tbj.) szerint az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Sajátjogú nyugdíjas az a természetes személy aki sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Sajátjogú nyugdíjas az a személy is, aki korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíjban, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres szociális segélyben, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rehabilitációs járadékban részesül.

Sajátjogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállakozókra, és a családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve a EGT-állam jogszabályai alkalmazásával sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

Az egyéni vagy a társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását nem érinti, ha az itt felsorolt nyugdíjak valamelyikének folyósítása szünetel, vagyis a nyugdíj folyósításának szünetelése nem befolyásolja a kiegészítő tevékenységű státusz fennállását.

Nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak a rendszeres szociális, vagy átmeneti járadékban részesülő személy. Ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja őket – nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak. Az ilyen ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók „főtevékenységet” folytatók, és járulékfizetési kötelezettségüket a Tbj. teljesen eltérő módon állapítja meg, mint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak minősülő személyekét.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nem „teljes körű” biztosítottak, a társadalombiztosítás keretében csak baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra szerezhetnek jogosultságot.

1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig (ezen időtartam alatt) köteles járulék fizetésére, és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot legfeljebb a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg, melynek 2010. évre vonatkozó összege:
7.453.300 (napi 20.400) forint.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó (EVA-s) kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Természetesen az EVA-s, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is köteles megfizetni a havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

2. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás járulékfizetési kötelezettsége

A társas vállalkozásban személyesen közreműködő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4.950 (napi: 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó köteles továbbra is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni, melynek alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy a társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot.

Hasonlóan a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóhoz, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot szintén a nyugdíjjárulék fizetési felső határig fizeti meg, (melynek összege 2010. évre vonatkozóan 7.453.300 (napi 20.400) forint.

Megjegyezzük, hogy amennyiben a sajátjogú nyugdíjas társas vállalkozó személyesen nem működik közre a társas vállalkozás tevékenységében (mert pl: tőkebefektető tag), úgy utána nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (és a társas vállalkozó sem fizet nyugdíjjárulékot).

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó:
* keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
* fogvatartott,
* ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
* egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel (erre csak 2010. január 01-jétől van törvényes lehetőség).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó speciális, 0,5 százalékos mértékű nyugdíjemelést kérhet a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap benyújtásával. A nyugdíjemelés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.

Továbbra is csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a sajátjogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás tagjaként személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében. Főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói jogviszonyában kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-ig (kizárólag az adóév egészére) választhatja azt is, - a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában -, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk az egyéni vállalkozásra vonatkozó bizonylatok között is tárolni).

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozásban is személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-ig (az adóév egészére) köteles nyilatkozni, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk valamennyi érintett társas vállalkozásban nyilvántartani).
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.