A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beszámoló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beszámoló. Összes bejegyzés megjelenítése
2021. május 25., kedd
Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogram
2011. április 27., szerda
PTI tájékoztató 2011.04.26
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-26
Tartalom
Csökkent a cafeteria összege idén
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Csökkent a cafeteria összege idén
Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében
A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.
Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.
Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.
Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18.000 forint, azaz évi 216.000 forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260.000 forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12.000 forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
A cégvezetésre is tartozik, hogy a számviteli beszámoló közzététele keretében mit kell nyilvánosságra hozni.
A következőket:
1) a beszámolót, amelynek része a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és éves beszámoló esetén az üzleti jelentés. Egyszerűsített beszámoló esetén nem kell üzleti jelentést készíteni, így közzétenni sem.
2) A könyvvizsgálói jelentést – a záradékot és magát a jelentést - de csak kötelező könyvvizsgálat esetén,
3) Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot. Ez a vonatkozó taggyűlési, közgyűlési határozatot jelenti – tehát nem az egész jegyzőkönyvet, hanem csak annak kivonatát. Bár ezt csak a letétbehelyezési kötelezettség kapcsán említi a törvény, de miután ez a kötelezettség a gyakorlatban egybemosódik a közzététellel, így a határozat-kivonatot is közzé kell tenni.
Az előbbiek alapján nem esik közzétételi kötelezettség alá a beszámolót elfogadó taggyűlési, közgyűlési jegyzőkönyv egésze, a résztvevők személye, szavazati aránya, az ott tárgyalt további napirendek, szóbeli és írásbeli előterjesztések, a hozzászólások, a felügyelő bizottság jelentése, és nem kell közzétenni az általában ugyanekkor tárgyalt üzleti terveket sem. Miután ezek igen lényeges üzleti iratok – a cégvezetőnek kiemelt feladata megszabni az ügyben eljáró belső és külső szakértőknek, tanácsadóknak, hogy csak azon dokumemtumokat tegyék közzé, amelyre a cégnek törvényi kötelezettsége van – minden más céges információ és irat közzététele szigorúan tilos. Ugyanilyen megfontolásból a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmára az a vezetői utasítás adható, hogy az tartalmát, információ-körét tekintve maximálisan feleljen meg a vonatkozó törvényi követelményeknek, de annál többet semmilyen formában ne tartalmazzon.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket 2010. május 1-jétől a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
· a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
· a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
· ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Mint látható, a mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.
A Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy mi tekinthető hosszú várakozásnak e rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja tv. szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkáltató fizetni.
Olyan esetben, ha pl. a délutáni műszak végén már elment az utolsó busz, vagy vonat és emiatt a munkavállaló személygépkocsival oldja meg a munkába járást, akkor nincs akadálya annak, hogy pl. a délutános hétre a személygépkocsi használatra tekintettel kilométerenként 9 forintot fizessen a munkáltató, míg más napokra pedig a jegy ellenértékét is kifizetheti. Az a lényeg, hogy egy napra csak egyféle módon lehet adni munkába járás címén költségtérítést.
Fontos tudni, hogy csak a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adható köztehermentesen költségtérítés. A közigazgatási határon belülről történő munkába járásra tekintettel kifizetett összeg - ide nem értve azt az esetet, ha a térítés mozgáskorlátozott munkavállaló részére történik, vagy közigazgatási határon belülre történik a munkába járás, de az sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el (pl. szeméttelep) - teljes egészében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesülhet akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
A Korm. rendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)
A teljesség kedvéért fontos azt is megemlíteni, hogy a munkáltató annak a munkavállalójának is adhat a munkába járásra tekintettel költségtérítést, aki nem vesz igénybe tömegközlekedési eszközt és nem rendelkezik saját tulajdonban lévő személygépkocsival sem. Ekkor a munkában töltött napokra az oda-vissza útra is adható kilométerenként 9 forint, ami ugyancsak nem minősül bevételnek a magánszemélynél. Erre példa, amikor egy autóban többen utaznak ugyanarra a munkahelyre és az „utasok” átadják a jármű vezetőjének a benzinköltség ellentételezésül a kapott összeget.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást a magánszemélynek, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja tv. 25. § (3) – (4) bekezdés].
Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót.
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Amennyiben a személyi jövedelemadó elszámolásban, vagy a bevallásban megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt eljárási rendnek megfelelően.
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Ebben az évben ismét lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről rendelkezzenek, így adójuk egy része, 1+1 %- a az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. Mindenki rendelkezhet a 2010. évről 2011-ben, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adó-megállapítás útján teljesíti.
A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből, vagy más jogcímen szereznek összevont adóalapba tartozó jövedelmet. Az 1% alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek sorolhatóak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet, a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be, illetve a NAV honlapról (.) A technikai számokat az adóbevallás útmutatója is tartalmazza. A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak, vagyis a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell benyújtania.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának a (1053.számú bevallás EGYSZA jelű nyomtatvány) kitöltésével rendelkezhet.
A nyomtatványnak ezen az oldalán mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt célszerű áthúzni, amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallást. A nyilatkozatot be lehet nyújtani az adóbevallási nyomtatvány részeként, elektronikus úton történő benyújtása esetén szintén a bevallás részeként, elektronikusan.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat nem a bevallás mellékleteként vagy személyesen, hanem postán keresztül kerül beküldésre, a nyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni, és azon adózónak legalább az adóazonosító jelét fel kell tüntetni, így kell egy másik borítékba behelyezni és elküldeni. A rendelkező nyilatkozatnak a NAV honlapjáról letölthető nyomtatvány adattartamával kell megegyeznie, de nem kötelező a mintaként rendelkezésre bocsátott nyomtatvány használata. Az 1+1 %-os nyilatkozat benyújtási határideje 2011.május 20. A határidő jogvesztő, azaz később már nem pótolható a rendelkezés.
Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni, és legkésőbb 2011. május 10-éig át kell adni a munkáltatónak, aki 2011.május 20-áig eljuttatja azt az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz.
A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek, ezért az adóhatóságot a feldolgozás során tudomására jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. március 24., szerda
PTI tájékoztató '10.03.24
3530 Miskolc
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Kockázatos adózói magatartások
Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást
A számviteli beszámoló benyújtása
Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben
APEH üzemanyagárak áprilisra
Kockázatos adózói magatartások
Már hagyomány, hogy az adóév elején az APEH elnöke is közzéteszi évértékelőjét az ellenőrzési irányelve formájában. Ez most is így történt, az ellenőrzési feladatok 2010. évi ellátásához címet viselő 7002/2010. számú APEH Elnöki irányelv teljes terjedelmében elérhető és olvasható a www.apeh.hu honlapon.
Ez az irányelv nem csak az adóhatóságnak szól - az adózói magatartásokat is orientálja, nyilván ez is egy kifejezett célja. Érdemes adózói oldalról is ismerni az ellenőrzést vonzó, kiváltó rizikófaktorokat – abból a célból, hogy ezeket el kell kerülni. Melyek ezek? Mire figyel nagyon oda az APEH – azaz mire kell figyelniük az adózóknak is 2010-ben?
A kockázati tényezők tehát:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt
követő időszakban;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a
nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival
folytatott kereskedelemben;
- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
- áfa-mentes termékimport bevallása
- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú
kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán
alapuló szervezett csalásban való részvétel.
- a vállalkozás forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatás (pl. rendszerhasználati díj,
bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vétele,
- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján
adóalap csökkentő tételt, adókedvezmény igénybevétele,
- különböző támogatások igénybe vétele;
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentés, illetve
az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentés
alkalmazása;
- a rendszeresen előzetesen felszámított áfa bevallása, de annak folyószámlán hagyás, átvezetése,
- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,
külföldön telephellyel rendelkező vállalkozás;
- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy
kézbesítési megbízottal rendelkező adózók
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom
cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem
ellenőrzött vállalkozások,
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által
alapított új cégek;
- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- azon adózók, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal
állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
Az irányelvből kiemeljük az általánosan, minden
-a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése, ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is,
-számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított összeget,
-kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, transzferárak ellenőrzése,
-ügyvezetők, betéti társaságok bel- és kültagjai adókötelezettségei,
-cégautó adóval kapcsolatos kötelezettségek,
-a foglalkoztatás munkajogi és társadalombiztosítási szempontból történő minősítése,
-jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) valló egyéni és társas vállalkozók ellenőrzése.
2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a következők:
- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
- az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,
- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem.
Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást
A munkavállalónak külön kérnie kell, hogy az adójóváírást havonta megkapja, ellenkező esetben az éves összeget jövőre egyben utalja vissza neki az adóhivatal.
Az adócsökkentés minden
Az alapállapot mindenkinél az éves elszámolás, ezért aki nem nyilatkozott másként, annak évente egyszer, egy összegben utalja majd az APEH a többletet.
A számviteli beszámoló benyújtása
A számviteli beszámoló elektronikus benyújtását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv. tv.) 154. §, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.-19. §-ai szabályozzák.
Az EB (elektronikus beszámoló) jelű elektronikus űrlap, a Szv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) honlapjáról tölthető le (), és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) útján nyújtható be a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére.
Az EB elektronikus űrlapot – a csatolmányok leválasztása után – az IRM Céginformációs Szolgálata továbbítja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére, a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése céljából.
A beszámoló benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül felszólító levelet küld az APEH a kötelezettségük teljesítését elmulasztó cégek részére. A 2009. évben csak azon eltérő üzleti éves cégeket szólította fel az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére, amelyek esetében a mérlegforduló nap 2009. április 30-át követő napra esett. 2010-ben már valamennyi mulasztó cég esetén alkalmazni kell az adószám felfüggesztés szankcióját, ideértve a naptári év szerint működő cégeket is.
Jogkövetkezmények:
• A felszólító levélben előírt határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság határozatban kezdeményezi az adózó adószámának 60 napos – határozott idejű – felfüggesztését. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
• Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti az adózó közzétételi kötelezettségét, az állami adóhatóság elektronikus úton kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.
Az elektronikus benyújtás technikai feltételeire vonatkozó információk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján megtalálhatóak.
Forrás: www.apeh.hu
Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben
A személyi jövedelemadó törvény alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez az összeg 2010-ben havi 3675 forint.
Az adókedvezményt azokra a hónapokra lehet érvényesíteni, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább 1 napig fennáll. A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet), valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) EüM rendelet határozza meg.
Az új szabályozás szerint a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A kedvezmény így fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapján is igénybe vehető.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza.
A beteg választott háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást.
A súlyos fogyatékosságról szóló ideiglenes igazolást évente szükséges kiállítani. Ha a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, ekkor végleges igazolást kell adni.
Az említett két rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított végleges állapotot megállapító igazolást érvényesnek kell tekinteni, azokat megújítani nem kell.
Bizonyos II. típusú diabeteses betegek esetében, a kormányrendelet módosítása miatt, utoljára 2009-ben lehet adókedvezményt érvényesíteni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kormányrendeletben meghatározott súlyosan fogyatékos személy nem esik egy tekintet alá rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál figyelembe vehető, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti, megváltozott munkaképességű személlyel.
Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervnek, az igazolás tartalmáról, adatot kell szolgáltatnia ( K51. számú nyomtatvány). Az adatszolgáltatást az adóévet követő év február 15-éig elektronikus úton, az igazolást kiállító szerv illetékes állami adóhatóságához szükséges teljesíteni.
(Forrás: www.apeh.hu)
APEH üzemanyagárak áprilisra
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
A 2010. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárak:
Ólmozatlan motorbenzin
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 326 Ft/l
Gázolaj 304 Ft/l
Keverék 353 Ft/l
LPG autógáz 180 Ft/l
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)