Oldalak

2019. szeptember 13., péntek

A Világ Legnagyobb Tanórája


Ideje: 2019. szeptember 30.október 4.
A Világ Legnagyobb Tanórája az első világméretű oktatási projekt, amelyen keresztül minden gyermek megismerheti a fenntartható fejlődést szolgáló Globális Célokat.
Magyarországon 2019. szeptember 30. – október 4. (Állatok Világnapja) között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával és a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében megrendezésre kerülő programsorozat fő célja, hogy ezen a héten minél több pedagógus normál tanítás keretei között megtartsa a tanórát. Az idei tanóra témája a biodiverzitás, a tanórához szükséges oktatócsomagot az ENSZ szakértői készítették és a Világ Legnagyobb Tanórája honlapjáról online letölthetők. A témához kapcsolódóan 2019. szeptember 10-től országos pályázatok is meghirdetésre kerülnek a regisztrált iskolák számára.

Regisztrálja iskoláját a Világ Legnagyobb Tanórájára:

A program nyitórendezvénye - egy rendhagyó tanóra keretében - 2019. szeptember 30-án kerül megrendezésre, neves előadók (Sipos Katalin - WWF, dr. Soós Gábor - UNESCO, dr. Vásárhelyi Tamás - Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) közreműködésével. Ez a rendezvény online közvetítéssel az egész országban követhető lesz a honlapon keresztül.

További információ a honlapon: www.avilaglegnagyobbtanoraja.hu és a facebook oldalon:  www.facebook.com/fenntarthatosagi.temahet

2019. szeptember 11., szerda

Növényvédelmi gépfelülvizsgálat

A növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet értelmében az Európai Unió területén az árutermelésben használt növényvédelmi gépeken – kivéve a kézi, illetve a háton hordozható növényvédelmi berendezéseket – műszaki felülvizsgálatot kell végezni. Az időszakos vizsgálat a gép első forgalomba hozatalát követő öt éven belül egy alkalommal esedékes, ezt követően háromévente szükséges megismételni. Növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálata

2019. szeptember 10., kedd

Kárenyhítési határidők

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2019. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a Magyar Államkincstár-számlára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. A termelőknek a még be nem takarított kultúrákkal kapcsolatban legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőségük bejelenteni a 2019. évi aszálykárt.

2019. szeptember 8., vasárnap

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 19. felhívás
► Még szüretelünk! Néhány kései szilva, őszi barack és persze az almatermésűek a fákon vannak. A váratlan meleg és a pára felerősítette a gombák terjedését. A monília és a még mindig rajzó gyümölcsmolyok miatt még a permetezésük is szóba jöhet. Ebben az esetben csakis az élelmezés-egészségügyi várakozási idők (é.v.i.) alapján dönthetnek. A 3. felhívásban írtam a moníliára engedélyezett gombaölőkről, a 7.-ben pedig a rövid é.v.i.-vel rendelkező piretroid rovarölőkről pl. Karate Zeon. A „bio” Dipel DF után csak két napot kell várni a szüretig.
► A zöldségféléken dőzsölnek a poloskák. A lárvák és az imágók közösen szívogatnak. Kolléganőm ecetes vízzel teli tálakkal csalogatja és ebbe a vízbe kevert káliszappannal gyéríti is a két poloskafajt. Állítólag az ablak alatt is működik a csapda a beköltözők ellen. Próbálják ki, most is örülnék a visszajelzéseiknek.
► Tavasz óta hullik a dió, a baktériumos és a gombás fertőzéstől, a nyári aszálytól, most pedig a diólégy miatt (nyugati dióburok-fúrólégy). A nyüvek kifejlődésük után kiejtik magukat a burokból és a fa alatt, a talajban telelnek át. Innen rajzanak ki jövőre. A könnyű „cinegés” szemekről a gomba és a baktérium támadhat tavasszal, a nyálkásan fekete-foltos héjburokban még kifejlődhet a légy lárvája. Ne hagyjanak fekete diószemeket se a fán, se alatta. Kupacokat se alakítsanak ki, azonnal semmisítsék meg a beteg szemeket.
► Minden évben – talán a kelleténél többször is – hangsúlyozom a szüret utáni lombvédelem jelentőségét. Az augusztus végi váratlan meleg a levélbetegségeknek is új lendületet adott. Már nem kell a várakozási időket számolgatni nincs gyümölcs a fákon. A réztartalmú vagy rézpótló gombaölőkhöz (ilyen a mankoceb hatóanyag pl. a Dithane, stb.) vagy egyéb lisztharmat elleni készítményekhez érdemes bór és cinktartalmú lombtrágyákat is keverni. A jövő évi termőrügyek kialakulását segítik ezek az elemek.
► A kései szüretelésű borszőlőknél is felmerülhet még a permetezés szükségessége. A levélperonoszpóra fertőzése felerősödött, sárgítja, szárítja a fiatal leveleket. A zöld leveleknek még dolgozniuk kellene, most állítják elő és szállítják a bogyókba a cukrot. A fürtökön a szürkepenész veszélye sem múlt el és néhol a lisztharmat is feléledt. Ha a szüretig már nem is permetezünk a hosszú várakozási idők miatt, akkor majd a letermett tőkék lisztharmat elleni olajos-kénes lombmosása lehet a következő kezelés.
Az idén feltűnően sok helyen találkoztam a szőlő feketerothadás betegségével. Mára a három naggyal (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) vetekszik a jelentősége. Talán a perzseléshez hasonlítanak leginkább a szabálytalan alakú, barna közepű és éles sötét határvonallal lezárt foltjai a leveleken. A fürtön összetéveszthető a peronoszpórával, de a feketerothadásnál barna színnel indul a bogyók rothadása majd szénfeketévé aszalódik a fürt. Később a levélfoltokon és a mumifikálódott szemeken is megjelennek a fekete apró gombatestek. Minden zöld részét fertőzheti a szőlőnek, gyakorlatilag az egész szezonban számíthatunk rá pl. a fürtkocsányon is. Jelenleg a fertőzött levelek összegyűjtése és a száraz fürtök leszedése, megsemmisítése a legfontosabb teendőnk. (Ezzel egyben a peronoszpóra áttelelését is megakadályozzuk.)
Kiváló és részletes cikket ajánlok, és egyben mellékelek is dr. Dula Bencéné tollából: https://agroforum.hu/szakcikkek/szolo-bor-szakcikkek/a-szolo-feketerothadasa/. A fotókat is innen vettem.
Budapest, 2019. szeptember 5. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

A spárga...

A spárga Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, és mindkét kontinensen zömmel tenger- és folyópartokon él. Már az óegyiptomiak is ismerték, és az általuk termesztett spárgát Asparagus officinalisnak nevezték. Magyarországon hasonlóan a többi európai országokhoz már a 15–16. században ismerték. Lippay János az 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében már a következőket írja: "Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik."
Zsenge, megvastagodott hajtásai fogyaszthatóak. Színe alapján megkülönböztetünk halványított (halványító, vagy fehér), lila és zöld spárgát.
A növény szárát jól emészthető rostok alkotják. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Zsírtartalma jelentéktelen, nem tartalmaz koleszterint. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély.