Oldalak

2018. április 24., kedd

Őstermelők járulékfizetési kötelezettsége

A NAV az őstermelők járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatos ismertetőt tett közzé. 

1. Mezőgazdasági őstermelőnek minősülők-e akkor, ha van érvényes őstermelői igazolványom, de az értékesítési betétlap már nem érvényes?
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos, azaz, ha az értékesítési betétlap érvényesítése nem történik meg, akkor az érintett személy a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.
Fontos, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap
a) az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig,
b) a kiállítás napjától hatályos, ha az a) pontban említett időpontot követően
kérelmezi.
Tehát abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja az adott év végén lejárt és annak az adóévre történő kiadását adott év március 20. napjáig kérelmezi, akkor a mezőgazdasági őstermelői státusza folyamatosan áll fenn.
Ezzel ellentétben, ha az értékesítési betétlap adóévre történő kiadását csak adott év március 20-a után kérelmezi a természetes személy, akkor adott év január 1-jétől az értékesítési betétlap kiadásának időpontjáig nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.
2. Biztosított őstermelőnek minősül-e a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató?
A nagykorú nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató – feltéve, hogy máshol nem áll munkaviszonyban (nem egyéni vagy társas vállalkozó), és tanulószerződéssel sem rendelkezik – biztosított őstermelőnek minősül. A kiskorú nappali tagozatos tanuló csak akkor minősül biztosított őstermelőnek, ha az őstermelői tevékenységet egyedül folytatja (nem szerepel közös őstermelői igazolványon vagy családi gazdaságnak nem tagja).
3. Biztosított őstermelőnek minősül-e az az őstermelő, aki a munkaviszonya megtartása mellett, fizetés nélküli szabadsága alatt kap GYED vagy GYES ellátást, és az őstermelői tevékenységet személyesen is folytatja?
A GYED és GYES ellátásra tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt az érintett személy munkaviszonyában biztosítottnak minősül.
Ez azt eredményezi, hogy mezőgazdasági őstermelőként a szóban forgó személy nem válik biztosítottá és ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy őstermelőként a tevékenységét folytatja-e, vagy sem.
4. Milyen esetekben minősül a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak, ha egyidejűleg GYED, vagy GYES ellátásban részesül?
Azokban az esetekben válik a természetes személy mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá az említett ellátások folyósításának időtartama alatt, ha a  GYED ellátásra való jogosultságot a felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszony alapozta meg vagy a GYES ellátásra való jogosultságot alanyi jogon állapították meg.
5. Kell-e annak a biztosított őstermelőnek járulék bevallást adnia, akinek a megelőző évben őstermelői tevékenységből bevétele nem származott?
Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a tárgyévben nem kell járulékbevallást adnia. Ez alól kivételt jelent, ha a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű járulékalapot választott, mert ebben az esetben a járulék bevallásokat be kell nyújtani.
6. Magasabb összegű járulékalapot mikor választhat a biztosított őstermelő?
A magasabb összegű járulékalapot nem csak az első negyedévi bevallásban lehet választani, erre a módosításra év közben (II-IV. negyedévi bevallásokban) is lehetőség van. A választás a tárgynegyedévi és az év hátralévő részében beadandó további negyedévi bevallásokra vonatkozik. A magasabb összegű járulékra vonatkozó döntést nem lehet módosítani, visszavonni, ez a nyilatkozata az adóévre szól. Az év közben biztosítottá váló őstermelő a magasabb járulékalapra vonatkozó választását az általa első ízben benyújtott járulék bevallásában teheti meg, ebben az esetben a választása a biztosítási jogviszony első napjától az adóév végéig szól.
7. Lehet-e érvényesíteni a családi járulék-kedvezményt annak az őstermelőnek, akinek az adott negyedévben személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelme nem keletkezett?
Igen. A mezőgazdasági őstermelők nem a tárgyévben megszerzett bevételük alapján fizetik meg a járulékaikat, ezért a tárgyévben megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a családi járulékkedvezmény érvényesíthetősége tekintetében nincs jelentősége.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek járulékfizetési kötelezettsége van, akkor - az egyéb feltételek fennállása esetén - nincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének.
8. Özvegyi nyugdíj mellett folytatott mezőgazdasági őstermelői tevékenység után kell-e járulékot fizetni?
Az özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő esetében kell vizsgálni azt, hogy a reá irányadó korhatárt betöltötte-e, esetében a korhatár betöltése a feltétele annak, hogy őstermelőként mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.
Forrás: agrotrend.hu / NAV

Kihajtási Ünnep 2018 Hortobágy

A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint pl. zöldcsütörtök, vagy nagypéntek.

A gépi bérmunkák ára

Sok múlik azon, mennyire terheli meg az eszközt az igénybevétel
Az agrárszektorban alkalmazott árakat ketté kell bontani gépi bérmunkára és élő erős idénymunkákra. Általában hektáronkénti tarifát alkalmaznak, de nem szokatlan az órabérben történő megállapodás sem. Most a gépi bérmunkák árait tekintjük át.
Amennyiben csak egy vállalkozó végez egy adott településen gépi bérmunkát, akkor közepes árat ad meg. Mivel nincs versenytársa, az az érdeke, hogy minél több munkát végezzen el. Amennyiben nagyvállalkozókra bízzák a feladatot, akkor ez a jelenség vagy lenyomja, vagy felviszi az árakat, mert szintén mindenki profitot akar és meg szeretne élni.

Szántás, lazítás, marózás

Felmérések szerint a nagyvállalkozók 250-300 lóerős traktorokkal 20 000 forint körüli áron végzik a talajmunkákat. A komplett szántás minimum 15 ezer forint, de lehet akár 25 ezer forint is. 100 lóerős traktorral 19 ezer forint, 150–200 lóerős géppel pedig 22 ezer forint lehet hektáronként 
a talajművelés, ezen belül a mélyszántás.
A gazdák szerint 60 centiméter valós mélységű lazítást – talajtípustól fűggően – 30–45 ezer forintért végeznek hektáronként. 55 centiméteres mélységű talajlazítás, szőlőtelepítés előtti talajlazítás ára körülbelül 60 ezer forint, baráti áron ennek a fele, körülbelül 35 ezer forint hektáronként, 180 lőerős géppel.
Vannak, akik a mély fekvésű területeket szántás után tárcsázzák, talajmarózzák. 
A gyepes terület marózása nagyon drága, sokan nem is vállalják el bérmunkában, mert a traktoron bármilyen alkatrész gyorsan tönkremehet.
A japán kistraktort üzemeltető vállalkozók előnyben vannak, mert a géppel ők tudják a leghatékonyabban marózni a szántóföldet. Csak művelt földet szoktak marózni. Amennyiben egy gazda meg akarja műveltetni a területét, akkor először gyepfeltörésre van szükség. Sokan gondolják úgy, hogy meg tudják takarítani a szántás költségeit, azonban ez koránt sincs így. Vannak, akik előre kérik 
a fizetséget letétbe, mert ha eltörik valamelyik alkatrész, azt a vállalkozónak pó--tolnia kell.
Kéthektáros legelő (gyep) talajmarózásáért – 15-20 cm kaszált tarlónál, egyenetlen talajfelszín esetén – 8000 és 12 000 forint közötti összeget el lehet kérni. Az ár attól is függ, hogy milyen minőségű úton lehet a munkavégzés területére eljutni.

Szántás, kaszálás

Zabtarló leszántásáért nettó kétezer forintot is lehet kérni hektáronként. Mag-ágykészítős vetőgéppel vetés 6000 forint hektáronként, a kaszálást 8000 fo--rintért végzik, s valamennyi árhoz hozzá kell számítani a 27 százalék áfát is.
Egy gazdálkodói fórumon, a hozzászólások között találtam egy érdekes beszámolót, amely szinte a napi árakat tükrözi: 
1 sor tárcsázás 8 ezer forint/hektár, 2 má--zsa komplex műtrágya kiszórása körülbelül 8 ezer forint hektáronként. A vetőmag elvetése 26 ezer forint egy hektárra vetítve, ennek kiszórása 8 ezer forint plusz áfa. 2 mázsa nitrogén 12 ezer forint egy hektárra, a kiszórása pedig 3 ezer forint hektáronként.

Gyomirtás, trágyázás

A gyomirtó 5 ezer forintba kerül egy hektárra, kiszórása nagyjából 4 ezer forint. 1 mázsa nitrogén hektáronként 6 ezer forintba kerül, míg a kiszórása 3 ezer forint/hektár. Gabonaféléknél, szántóföldi növényeknél nagyon fontos a gombaölő szer, amely körülbelül 10 ezer forintba kerül, kiszórása 4 ezer forint hektáronként. Az aratás 20 ezer forint hektáronként, 
a beszállítás 3 ezer forint mázsánként. A tisztítás 1200 forint, a tarlóhántás 8 ezer forint hektáronként. Valamennyi árhoz hozzá kell még számítani a 27 százalék áfát, amely alaposan megdobja a bérmunka díját.


Árbefolyásoló 
tényezők

A gépeknek jó karban kell lenniük, és a munkálatok elvégzéséhez nagy teljesítményű motor szükséges. Amikor magasabb árat kérnek a munkájukért a földet géppel bérben megművelők, akkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a munka során milyen gyorsan kopik a munkagép, milyen csavarok, alkatrészek, mennek tönkre és kellenek a talajműveléshez. A bérmunkát végző vállalkozók a munkadíjba belekalkulálják, mennyi gázolaj, kenőolaj fogy a munkafolyamat során. 
A munkagépekhez kell kopóalkatrész, gumi, festék, zsír stb.
Az árak természetesen havonta, valamint az időjárástól, de akár napszaktól függően is változhatnak. Az árról mindig lehet megállapodást kötni, lehet akár alkudni, hogy olcsóbban végezzék el 
a gazdának a munkát.
A gépi bérmunkák rendkívül költségigényesek, az árak hektáronként vagy mázsánként változhatnak, és függnek az alkalmazott gépek műszaki jellemzőitől is. (F. agrárunió.hu)

2018. április 23., hétfő

Pályázat állatmenhelyek korszerűsítésére

A Földművelésügyi Minisztérium ezúton hirdeti meg az állatmenhelyek, valamint ebrendészeti telepek korszerűsítését célzó 2018. évi pályázatokat. Támogatási igényt civil szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) és települési önkormányzatok nyújthatnak be az állatvédelem területén végzett hasznos tevékenységük megvalósítását elősegítő pályázatra.  
 A pályázatokat 2018. május 31-ig, kizárólag postai úton lehet beadni.

Ökoturisztikai pályázat

A Föld napja alkalmából új pályázatot indított a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyre május 31-ig több kategóriában várják az ökoturisztikai élményeket kínáló szervezetek, vállalkozások nevezését.
A pályázati felhívás és a pályázati adatlapok a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján érhetők el.

Aktuális a 2012. évi fiatalgazda-támogatás kifizetése

A támogatási összeg  fennmaradó 10 százalékára vonatkozó kifizetés igénylés feltételeit és a szükséges formanyomtatványokat a 24/2018. (IV. 19.) kincstári közlemény tartalmazza.
A kifizetési kérelem benyújtására évente május 1. és 31. között, de legkésőbb a működtetési időszak 5. évét követő évben megnyíló kifizetési időszak végéig van lehetőség. A részletes információk a közleményben olvashatók.

A terményárak alakulása

Nagyításhoz kattintson a képre 
(f: agroinform.hu)