Oldalak

2010. augusztus 31., kedd

NDP pályázati döntés...

Szeptember végéig döntés az NDP pályázatokon
2010. augusztus 31. kedd, 14:21
A tavaly ősszel a megszűnt cukorgyárak körzetében meghirdetett Nemzeti Diverzifikációs Program kiírásaira benyújtott pályázatok elbírálása várhatóan még szeptemberben lezárul. Információink szerint a pályázók hamarosan megkapják a hivatalos értesítéseket is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.

Családi gazdálkodók és fiatalok támogatása

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet: előnyben a családi gazdálkodók és a fiatal gazdák
2010. augusztus 31. kedd, 18:04
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szeptember 1-jével nevezi ki a megalakuló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) új elnökét. Az agrártárca vezetője Sebestyén Róbertet sajtótájékoztatón mutatta be az újságíróknak.

A birtokpolitikai célokról szólva a vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy azok a korábban meghirdetett elveken nyugszanak. A kormány szeretné segíteni a családi gazdaságok megerősödését és örökölhető földbérleti jogot kíván adni a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak és 2-3-gyereket felnevelnek. A földek hasznosításának legfőbb szabálya lesz a nyilvános pályáztatás.

(B) Augusztus...

Augusztus
Kisasszony hava - Szűz Hava - Nyárutó

Augusztus 7. - Donát napja

Dionysius Stanetti: Szent DonátDonát ókeresztény vértanú (meghalt 361-ben), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát, Sixtus és Urunk színeváltozása együtt a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik. A szőlő különös gondoskodást igényel, s ezért a régiek igyekeztek minél több szent segítségét igénybe venni. Donát attribútuma, a törött kehely. Donáthoz különösen a villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki. A falvakban, városokban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Leghíresebb a kassai dóm 16. századi nagyharangja, amelyen Szent Donát képét is megörökítették, nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést. Egy legenda szerint 1652-ben ereklyéit a bortermő Rajna-vidékre hozták Rómából, a kísérő papba belevágott a villám, de egy hajaszála sem görbült meg, s ezt a szent ereklyéinek tulajdonították. Annyi bizonyos, hogy a német eredetű hiedelemkör kialakulásában Donát nevének Donar, Donner, azaz Thor germán viharisten nevéhez való hasonlósága főszerepet játszott.

Szent Donát története

Szent Donát (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent. Donát ókeresztény püspök (egyes források szerint katona) volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehely darabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemei károk ellen fohászkodnak (villámcsapás, jégeső). Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.

Hagyományok, szokások

Legkorábbi hazai említése Csepreg hegykönyvében (1676), amely megtiltja, hogy ünnepén kint tartózkodjanak a szőlőkben. Nyilván azért, hogy a részegséggé fajuló áldomásivással ne veszítsék el Donát pártfogását. Kőszeg Donát-kápolnája úgy épült, hogy a hívek a hegyre keresztbe tett két téglát hordtak föl a mestereknek. A szent barokk oltára áll még a helybeli szép Kálvária-templomban is.

Hazánkban is számos városban találkozunk a Szent kultuszával. Buda 1724-ben Szent Donátot választotta a Város védőszentjévé. Egerben a jégeső és a mennydörgés elkerülése érdekében fohászkodnak hozzá. Székesfehérvár középkor óta művelt szőlőhegyének (Öreghegy) legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. A második világháborúig minden Donát napon körmenet indult a városi templomból fel az Öreghegyen lévő Donát kápolnába. A körmenet alatt templomi énekeket, a Szentnek szóló énekeket énekeltek és imádkoztak:

Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,
Óh Mária, Krisztus anyja
Téged kérünk, Isten előtt légy szószólónk,
Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,
Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,
Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,
Hogy rendelne alkalmatos jó időket,
Bő terméssel áldaná meg szölleinket,
Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,
Amely kéri buzgósággal segedelmét.

A férfiak a körment végén gyakran a pincéjükbe mentek és iszogattak a Szent tiszteletére.

Csókakő 1772-ben épült templomát Szent Donát, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje tiszteletére szentelték.A móri borvidéken Csókakő 1772-73-ban épült, majd 1863-66-ban megújított templomának is Szent Donát a védőszentje. Teljesen kiégett a második világháború súlyos harcai idején. Oltárképe, amelyen Szent Donát áldó-védő kezeit szép szőlőtőkék fölé terjeszti, egészen új, 1986-ban festette a mezőkövesdi Takács István. Csókakőn ma is két napig tart a Donát-búcsú: az augusztus 7-e utáni vasárnap van a vidékiek búcsúja, nagymisével, a meghívott vendégek számára adott ünnepi ebéddel. Búcsúhétfőn tartják a csókaiak búcsúját, a falu búcsúját. Ekkor is ünnepelnek, a munkahelyekre sem mennek be, szabadságot kérnek.

Szent Donát ünnepét időjárás-jósló napnak tartották: „Jön a csókai búcsú, majd lesz eső! Donát hetében mindig vihar szokott Csókára jönni. Vagy jégeső vagy hatalmas zápor. Búcsú hetében mindig jön. A búcsúsok azt mondták, ha búcsú szombatján nem jön meg az eső, akkor egy hónapig nem lesz!” A hagyomány szerint a csókai búcsú hozza meg az esőt. Búcsú hetében néha akkora vihar szokott lenni, hogy a hegyről lezúduló víz köveket görgetett az utcákon. Az öregek ilyenkor szentelt barkát dobtak a tűzre. Szentelt gyertya fénye mellett imádkoztak. Búcsúhétfőn kellet megkezdeni a szőlősorok kitisztítását. Hétfőn reggel kimentek a hegybe kinyűni a szőlő közé vetett babot. Az előző napi vendégeskedés után sokan alig bírtak fölkelni, de menni kellett. Délután már újból folytathatták az ünneplést. Mindig volt néhány Donát névre keresztelt ember a faluban.

A helyi néphagyomány szerint az alábbi éneket énekelték:

Védőszentünk, ünnepeden kérünk téged kegyesen,
Az Istentől kérd mireánk bő áldását szüntelen.
Óvjad jégtől, csapásoktól gyümölcsünket, szőlőnket,
S mi fogadjuk, megjobbítjuk bűnnel terhelt életünket.

Ó, Szent Donát, kérj kegyelmet számunkra az Istentől,
Hogy lelkünket megtisztítsuk a bűn minden szennyétől.
És ezáltal méltók legyünk így az égi áldásra,
Hogy az bőven áradhasson fáradságos munkánkra.

Egykor Donát-kereszt állt a csókakői Öreghegyen. A századfordulón még viharágyúkkal próbáltak védekezni a jégverés ellen. Szent Donát nevét adták a csókakői Magyalos szőlőhegyen felállított viharágyúnak. A várpalotai Donát-kápolnát évtizedek óta nem használják, berendezése, oltárképe elpusztult. Faragott kő ajtókeretének szemöldökén középről jobbra-balra futó leveles, fürtös szőlőinda emlékeztet azokra az időkre, amikor még itt is a jó szőlőtermésért könyörögtek.

Egerben a ciglédi szőlőkben Erdődy Gábor püspöktől emelt, és a legutóbbi évtizedekig álló szobrának (1716) párkányzatára Mózes könyörgése volt latinul vésve: Kiterjesztem az Úrhoz kezeimet. Megszünnek a mennydörgések és jégeső nem leszen.

Az elenyészett körmeneti hagyományt a környék parasztnépe donátbúcsú néven máig emlegeti, az alábbi imádsággal együtt: Imádkozzál érettünk szent Dónát püspök és mártir. Hogy megmenekedjünk a mennykőből és égi háborútól. Irgalmas, örök Ur Isten! kinek kezében vannak az elemek és minden teremtménynek, melyekkel tetszésed szerint rendelkezel; téged alázatosan kiérünk, hogy a felhők káros erejét eloszlatván, szent Dónát püspök és mártir esedezése által, tőlünk a veszedelmes mennydörgést, villámokat és minden kártékony förgeteget kegyesen eltávoztatni és mennyei oltalmaddal minket és házainkat, szántóföldjeinket és szőlőinket, mezeinket és kertjeinket megőrizni méltóztassál; hogy szent Dónát püspök és mártir könyörgése által a villámütéstől, jégesőtől, forgószéltől és a förgeteg minden veszedelmétől megszabadulva, óhajtott csendességben biztosan éljünk, és szent nevedet dicsérjük és magasztaljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony - Nagyasszony napja

A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

Augusztus 20. - István napja

Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták.

Augusztus 24. - Bertalan napja

Bertalan napját sok helyen őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell kezdeni üldözésüket. Ennek érdekében kerepelnek, zajt ütnek a gazdák.

(B) Július...

Július
Szent Jakab hava - Oroszlán Hava - Nyár

Július 20. - Illés napja

Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája, akit Éliás néven is ismernek. Mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A Biblia tanúsága szerint Illés, aki Áháv király uralkodása idején fellépett a bálványimádás ellen, a bálványt tisztelő király bosszúja elől bujdosni kényszerült, és ebben az időben, csodálatos módon, egy holló táplálta. Miután Isten a király bálványimádása miatt többéves pusztító szárazságot bocsátott az országra, csak Illés könyörgése adott esőt, ezzel is jelezve a próféta igazát. Illést az Isten tüzes lovak vontatta tüzes szekéren magához ragadta az égbe. Sok vidékünkön Illés szekerének nevezik a Göncölszekeret. Népi hagyomány szerint Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált kevély angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, az égiháborút, különösen neve napja táján. Talán ezért e napon - félve a villámcsapásoktól - általában nem arattak. Amikor pedig megzendült az ég, azt mondták, „Illés hordókat gurigáz az égben.”, vagy, hogy „Illés most is a sátánnal csatázik”. A dél-magyarországi szőlősgazdák azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: "Illés meg Jakab Annát kergeti", "Illés rossz, mert áldást nem hoz". Megfigyelték, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe.

Július 22. - Mária Magdolna napja

A Magdalából (ma el-Mej-del a Genezáret-tónál, Tibériásnál) származó Mária Magdolnából, a bűnbánó szentből Jézus hét démont űzött ki az evangéliumok tanúsága szerint, ezután Mária Magdolna csatlakozott Jézushoz. Jelen volt a keresztre feszítésekor és halálakor, valamint a keresztről való levételekor és eltemetésénél. A bűnbánók, a megtért bűnösök, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, fésűkészítők, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, és a szőlőt pusztító zivataroktól.

Július 25. - Jakab napja

A szőlőtermesztők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Jakab zivatart hozó kedvére utal az a megfigyelés: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja. A zab aratását Jakab napig be kell, fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.” Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, hideg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz... Jakab az első apostolok egyike és Péter mellett Jézustól kiváltságos szerepet kapott. Eredetileg ő is halász volt a Genezáreti-tónál. Egyik legelső tanítványnak szegődött, majd Jézus apostollá választotta maga mellé.

Július 26. - Anna napja

Anna napjára a legkorábban érő csemegeszőlők már édesedtek, zsendültek, megkóstolhatóak voltak. A gyümölcs, a szőlő, a termékenység és Anna névnapja így is összekapcsolódott. De az egyházi hagyomány szerint Anna volt Szűz Mária édesanyja, tehát Jézus nagyanyja... Anna-nap hajnala már nem oly meleg, ezért azt szokták mondani: „Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, és ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a kötényük tartalmát.

(B) Június...

Június
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

Június 8. - Medárd napja

A Medárd latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.

Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Medárd története

Szent MedárdMedardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.

Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

Június 8. közismert időjárásjósló nap. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.

Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.

A tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Hagyományok, szokások

Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a bor nem lesz jó minőségű.

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Június 14. - Éliás napja

Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.

Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.

Úrnapja

A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön a nagy idő, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését. Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.

Június 24. - Szent Iván napja

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.

VM. jogszabályok...

13/2010. (VIII. 30.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez kapcsolódó benyújtási határidők módosításáról
 
2010.08.31. 11:29

12/2010. (VIII. 30.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet módosításáról
 
2010.08.31. 11:24

11/2010. (VIII. 30.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet, valamint egyes erdőtelepítési és erdőfelújítási támogatási FVM rendeletek módosításáról
 
2010.08.31. 11:16 részletek

Boroldalak...

wine,com

(B) Május...

Május
Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó

Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”.

Május 1. - Majális

Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került sor.

Május 6. - Babevő János napja

A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ahonnan a poncihter név is származott. A német babtermesztő Bonenzüchter név népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18-19. századra a legnagyobb nyugati irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli, balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.

Májusi fagyosszentek

Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A három -ác napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban három szigorú úr-ként vagy, jeges szentek-ként tartják számon, Franciaországban szőlőfagyasztóknak nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed. Tudományos magyarázat szerint ilyentájt erősen megnövekszik a légnyomás Északnyugat-Európában, miközben Délkelet-Európában – így nálunk is – légnyomáscsökkenés áll be. E két időjárási irányzat kiegyenlítődési frontvonalát erős északi szél, majd hirtelen beálló szélcsenddel járó fagyok jellemzik. A front legmarkánsabb pontja éppen Magyarország, illetve a Kárpát-medence és a tőlünk délre fekvő területek.

„Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.” Ha a fagyosszentek hideggel érkeznek, hosszú lesz az ősz. Pongrác-napi eső a mezőnek jó, a szőlőnek ártalmas. A népi hiedelem szerint három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a szőlő.

A megfigyelések szerint amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is.

Pongrác, Szervác, Bonifác vértanúk alighanem véletlenül keveredtek a májusi faggyal kárt okozók rossz hírébe. Ebben a hírben egyébként osztozik velük Mamertus (régen május 11.), Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.), bár a középső hármat tartja a néphit a legveszedelmesebbeknek. Pedig Mamertusban a római földmíves nép a vetésekben károkat okozó fagy- és vihardémont tisztelte. Ilyenkor a pogány Róma népe könyörgő körmeneteket tartott, és tizenkét papból álló testület vezetésével esedezett a félelmetes istenséghez.

A gyümölcsösök és szőlőskertek gazdái e napok fagyos éjszakáin füstöléssel védik a fákat, szőlőtőkéket a rájuk zúduló jeges hidegtől. Nedves szénát, nyers ágakat vetnek a tüzekre, hogy a sok füst semlegesítse a fagyot.

Május 12. - Pongrác napja

A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.

Május 13. - Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”

Május 14. - Bonifác napja

A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.

Május 25. - Orbán napja

Május 25-én, Szent Orbán napján ha nincsen fagy, akkor a pintérek mulatnak. Áldomást isznak, ha nincs dér, mert azt tartják, hogy akkor már nem kell a fagytól félteni a szőlőt.

Szent Orbán szobraival elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni. A szőlőket oltalma alá helyezték, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Ha szép, meleg idővel érkezett, akkor szobrát felvirágozták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. „Igyál Orbán, termett a szőlő.” Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, besározták. Ha elfagyott a szőlő, akkor „Orbán megitta a borunkat”. Orbán napja körül a szőlő épp virágzásban van, és a párás, hűvös idő virágelrúgáshoz, rossz kötődéshez vezethet. A csendes, meleg napok ellenben a szép termés ígéretét jelentik.

„Ha tiszta Orbán napja, jó tiszta bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.” Orbán napja jeles időjárási határnap a népi időjóslásban. Ha e napon derült, meleg idő van, meleg őszre és jó bortermésre lehet számítani. Szent Orbán bogarai, a méhek ilyenkor rajzanak ki, a melegben beporozzák a virágokat, míg a nedves, párás idő a szőlő betegségeinek, a peronoszpóra terjedésének kedvez.

Szent Orbán: Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázoljákOrbán - egyes helyeken: Urbán - középkori szent, akinek kultusza leginkább az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását, a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, sárral dobálták meg.

Szent Orbán története

A legismertebb borünnepünk kötődik ehhez a naphoz, május 25-éhez. Az Orbán-napi borünnepet minden borvidéken kisebb vagy nagyobb ünnepség keretében tartják meg. Orbán napja már a nyár kezdetét jelenti, és egybeesik (ezért is tartják oly nagy tiszteletben) a szőlő virágzásának időszakával, mely az egyik legérzékenyebb periódus a szőlő számára. A hagyomány úgy tartja, a középkorban Orbán pápa rendelte el, hogy a misekehely és tányér nemesfémből készüljön (aranyból vagy ezüstből). Orbán pápa legnagyobb tárgyi emléke Kassa főterén, az 1628-ban épült Orbántorony, mely a szentnek szánt harangot veszi körbe.

Hagyományok, szokások

Az Orbán kultusz kialakulása az elzászi borvidékről származik, hiszen a Pápa ereklyéit hat évszázadon át Rómában őrizték, majd innen 849-ben került át egy elzászi kolostorba. 1771-ben XIV. Benedek pápa adományozta Andrássy István grófnak, aki birtokán a monoki kápolnában őrizte azt. Az Orbán napi rendezvények mind Nyugat-európában, mind hazánkban ünnepi körmenettel indulnak, fúvószenekarral kisérve viszik körbe a Szent szobrát a településeken, fohászkodnak hozzá, borral locsolják, megkoszorúzzák. Ha Orbán napján esett az eső, akkor a legtöbb borvidéken pálcával ütötték a Szent szobrát, rosszabb esetben leköpködték, kővel dobálták, mondván mért nem hozott jó időt. A legjobban a csongrádi Orbán szobrok és jelképek érethetik magukat, itt ugyanis eső esetén a borosüveget vízzel töltötték meg, hogy az szüretkor is tele legyen, a Szentet viszont nem bántották. Az Orbán napi borgasztronómiai rendezvények az ország legtöbb vidékén egyre nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkeznek, melyhez hozzájárul az is, hogy a borünnep egyúttal a nyár kezdetét is szimbolizálja.

A hagyomány szerint II. Ulászló koronázásakor 1490-ben a püspökök, Dóczi Orbán egri püspök kivételével, mind püspöki süvegükben állottak a király körül. Ennek ugyanis az inasa süvegét részeg fővel utána hozván, részegségében azt ura feje helyett a magáéra tette fel. Innen kerekedett aztán, hogy ha valaki nagyon felöntött a garatra, azt mondták: „Ez is feltette az Orbán süvegét!”.

(B) Április...

Április
Szent György Hava - Bika Hava

Mivel áprilisban még sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran fosós-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják: „Áprilisi esőzés kergeti a fagyot”. Általában áprilisban van a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnapra esik.

Április 1. Júdás felakasztásának napja, Bolondok napja

Rossz kezdőnapnak tartották. A gyermekeket megvesszőzték, hogy rakoncátlanságuk múljék, s múljék a határban a rakoncátlan növekedése is; de pénzzel, dióval, almával meg is ajándékozták őket. Az áprilisjáratás (bolonddátétel) újkeletű szokás. A bodajki öreg szőlősgazdák szerint e nap előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. Azt mondják: „inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája”.

Április 6. - Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek.

Április 12. - Száznap - Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.

Április 24. - Szent György napja

A györgy név a görög Geórgiosz névből, illetve ennek a latin Georgius formájából származik. Jelentése földműves, gazdálkodó.

Szent GyörgyNévadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot Szíriában, és története hamar egybe kapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

Szent György története

Szent György keresztény nevelést kapott, fiatalon katonának állt és a császárt szolgálta. A diocletianiusi keresztényüldözés idején halt vértanúhalált Lyddában (ma palesztin város). A Szent Diocletianus kegyetlenkedését nem tűrte és szembe fordult a császárral, mire a kegyetlen zsarnok börtönbe záratta, majd és hét napon át kínozta, de sehogy nem tudta a Szentet megtörni. A császár végül a város főterén lefejeztette.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, „aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek” - írta az Ünnepi Kalendárium. A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább (1408).

A középkorban nemcsak a királyok, de nemesi családok is nagy tiszteletben tartották és ápolták a mártír szellemét. Szent György a híres Báthori család védőszentjévé is válik és több évszázadon át védi a család tagjait az ellenséggel szemben. A családi címeren látható a Szent sárkány alakja, mely egy népi legendára utal, ahol a Szent megvéd egy várost az őt hosszú ideje kínzó sárkánytól; egyszerűen levágja annak fejét. Innen ered a Sárkányölő Szent György elnevezés is.

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban. „Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre.” Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

Hagyományok, szokások

A hiedelmek és népszokások a mai napig nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott.

Szent György napja (április 24.) minden hol a megújulást, a tavasz kezdetét jelentette, szimbolizálva a harcost, aki többek között a tavaszt, a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából. Ezen a napon nemcsak a természet változott meg, de a közigazgatás is. Április 24-én új hegybírót, esküdteket választottak a hegyközségek, és ilyenkor került sor a csőszök szerződtetésére is! A hegybírák ilyenkor ítélkeztek is. A bortörvény értelmében kötelesek voltak a szőlőterület határát időnként ellenőrizni, ezt volt a gyepűjárás (gyepű=természetes határvonal). Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért szentgyörgyharmat (Székesfehérvárott szintén a monda csökevényeként török átka) a neve a György napja táján esett esőnek, mely természetesen jó termést ígér.

Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Sitkén (Vas megye) a hegybíró vezetésével ekkor körbejárták a hegyet, megvizsgálták a gyepűt, a bíró pedig a különféle közösségi ügyekben ítélkezett. A büntetés mértékétől függően a vétkesnek valamennyi pint bort kellett fizetnie, amit aztán a hegyközség tagjai együtt ittak meg. A közösség tulajdonát képező megyeköveknél a társasággal tartó fiatal gyerekeket lefogták, és mogyoróvesszővel jól elverték őket, hogy öregkorukban is emlékezzenek a helyre, ahol megcsapkodták őket. Szent György-nap számos településen fogadott ünnepnek számított.

A Zala megyei Esztereg-hegyre a 18. században e napon körmenettel vonultak ki a helybeliek, mert a szőlőket és a vetéseket ez alkalommal áldotta meg a pap. Szent György-nap Csörötneken (Zala megye) a falu hat fogadott ünnepének egyike volt. A szőlősgazdák azért fogadták, hogy a jég elkerülje a szőlőhegyet. Sármelléken (Zala megye) a hegyközség a jó termés érdekében ekkor misét mondatott. Sajátos helyi fejlődés eredményeként jött létre a Kőszegen máig gyakorolt, szőlőhöz és borhoz kapcsolódó szokás, a szőlőjövések ünnepe, amely feltehetően egy középkori jogszokásból alakulhatott ki. Kőszegen e napon került sor a városi tisztségviselők újraválasztására. A tisztújítás a városbíró, a belső és külső tanács, valamint a hivatalnokok lemondásával kezdődött. Ekkor mondtak le a hegymesterek is, akik ilyenkor a szőlőhegyről frissen levágott hajtásokkal tértek vissza. Ezeket egy díszes borítójú könyvbe berajzolták.

Szőlő jövések könyve: Az 1892. év Szent György-napján korán kihajtottak a szőlőkAz ún. szőlőjövések könyvét 1740 óta vezetik, és a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza: a Szent György-napi hajtások mellett a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket. Szent Lőrinc napján eskették meg ugyanis a szőlőpásztorokat, akik ekkor a városi tanács elé érőfélben lévő fürtöket hoztak. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor. Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találhatóak adatok. A szőlőkönyv 1900-tól már feltünteti, hogy a jövéseket "fekete" vagy "fehér" tőkéről vágták-e le, 1930-tól pedig a dűlőnevek is szerepelnek az ábrák mellett. A rajzok többsége ceruzával készült, de vannak tollrajzok is. A könyv 1868-tól kizárólag színes képeket, főleg vízfestményeket tartalmaz.

Szőlő jövésnek könyve »

(B) Március...

Március
Böjtmás Hava - Kos Hava

Márciusban megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, a palántának való magot, dugdossák a hagymát.

Március 12. - Gergely

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. A sok évszázados megfigyelések alapján a Gergely-napnak időjóslási tulajdonságot adtak: „Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz”. Azaz: ha Gergely napján esik a hó, későn érkezik a tavasz. Tokaj-Hegyalján Gergely napján pendül a kapa, vagyis ekkor kezdik a szőlőben a kapálást…

Március 18. 19. 21. - Sándor, József, Benedek

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Március 25.-e egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini) ünnepli ezen a napon. Több mint hat évszázada, amikor Jézus születésének napját - bonyolult csillagászati számítások után - december 25-ben jelölték meg. Kilenc hónapot visszaszámláltak, s így rögzítették Jézus fogantatásának időpontját. Gyümölcsoltó-ként Magyarországon jelölik e napot, ami abból ered, hogy ebben az időszakban szokták elvégezni a gyümölcsfák tavaszi oltását, megkezdeni a szőlő metszését…

(B) Február...

Február
Böjtelő Hava - Halak Hava

Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben, a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.

Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.

Február 3. - Balázs napja

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.

Február 14. - Bálint napja

A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.

Február 15. - Fausztinus napja

Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem tojnak.

Február 19. - Zsuzsanna napja

Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.

Február 24. - Jégtörő Mátyás napja

„Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront”. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Blogbor...

Borászati szakkönyvek 1.

Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - THUMMERER VILMOS
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - POLGÁR ZOLTÁN
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dékány Tibor-Roháry Gábor:
BOROK ÉS ASSZONYOK
Kiadó: Akó Kiadó, 2004
Szabó Béla-Dobray Endréné:
GYÜMÖLCSBOROK, GYÜMÖLCSLEVEK HÁZI KÉSZÍTÉSE
Kiadó: Mezőgazda Kiadó, 2004
Bárány István:
A MAGYAR BOR - BOROK, BORVIDÉKEK, BORÁSZOK
Kiadó: Corvina Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - SZEPSY ISTVÁN
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - KAMOCSAY ÁKOS
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - MALYA ERNŐ
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - GÁL TIBOR
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004
Dlusztus Imre:
MAGYAR BORÁSZOK - FIGULA MIHÁLY
Kiadó: Alexandra Kiadó, 2004

(B) Január

Január
Boldogasszony Hava - Vízöntő Hava

Január 1. - Újév napja

Már a rómaiak is vidáman ünnepelték a kétarcú - a múltba és a jövőbe tekintő - Janus isten ünnepét. A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár általánosította. E nap időjósló, szerelmi - és esetleg haláljósló nap volt. Ha újesztendő napján szép, fényes az idő, jó lesz az esztendő.

Január 6. - Vízkereszt napja

Az egyházi naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus kinyilvánította születését a pogány népeknek. Ennek jelképe, hogy a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt. A katolikus egyházi szertartás szerint e napon a templomokban tömjént és vizet szentelnek - innen származik a magyar Vízkereszt elnevezés. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Ehhez a naphoz kapcsolódik a következő időjóslás: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél.” Vízkereszt napja utat nyit a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang időszakának is.

Január 22. - Szent Vince napja

A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent.

Vince országosan ismert borvédőszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.” (Száz esztendős kalendáriom - 1799.) „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” De ki volt Szent Vince, akit védőszentjüknek tartanak a magyarországi vincellérek is? Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vératúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes. Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is.

Szent Vince története

Szent VinceSzent Vince hispániai vértanú, Szent Valér püspök diákja. A Római Birodalom Hispánia részén, a keresztyén üldözés idején, 340-ben a hite miatt megkínozták a zarragozai diakonátust, de a szolga nem tagadta meg hitét, a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre, és a monda szerint az égből leszállt egy madár és a hullát eltakarító vadakat elriasztotta. Ezután zsákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivetették a partra. A kínzók vezetője miután nem tudott megszabadulni a hulláról és érezte, hogy az áldozat milyen állhatatos volt, felkiáltott: Vicentus! Azaz győzedelmes. Nem tudta hitében megváltoztatni, de halála után sem tudott megszabadulni tőle. A keresztényüldözés után Vincét szentté avatták és a halászok, valamint a szőlőtermesztők védőszentje lett. Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére, Rómában három templom viseli a nevét.

Egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna, a szőlészek, borászok mégis egyik védőszentjüknek választották.

Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy szentük a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. A csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete volt.

Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Ez alól kivétel azonban a Sárospatak közelében lévő Szentvincehegy, a helybeli nép ajkán Szemince, amelyen a középkorban (1238) szőlők között dominikánus klastrom állott.

Hagyományok, szokások

Vince napjának időjárásból a vincellérek, borászok az őszi szőlőtermésre következtettek. Ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt nevezzük Vince vesszőnek. Ezt otthon vízbe tették és hajtásaiból jósoltak az az évi szőlőtermésre. Nagyon nagy hidegben a rügyek elfagynak és így ki sem hajtanak. A népi időjóslás alapján „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. Általában január idusán a nagy hidegek megszűnnek, és felmelegedés következik be, ezért mondja a mondóka „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince” A szőlősgazdák Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmát és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.

Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg. A hiedelem szerint, ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda.

A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum 'bor' szóval való rokon hangzás révén.

A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni, ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.

A Vince-napi időjárási regula a vajdasági magyarok körében így szól:

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.

A csongrádi Szt. Vince borrend Vince napi köszöntője:

Ha megcsordul a Vince, megtelik a pince
Régi igazság ez. Igaz-e jó Vince?
Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!

Ópusztaszer, Szekszárd, Siklós, Balatonfüred városok minden évben méltó ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről.

Bornaptár

AKG határidők...

Célprogramok teljesítéséhez köthető legfontosabb adminisztrációs tevékenységek

Január
nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagokat, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek köréről IH közlemény január 31-ig közzé teszi FVM honlapján 2009/2010 évben
szept. 54/2009 IH április 23-tól 26/2010 IH közlemény
júniustól 39/2010 IH közlemény

Nádgazdálkodási cp.
nád aratása, és kapcsolódó egyéb tevékenység végzése lehetséges december 1- február 15. között

Február
Monitoring jelentés február 1-március 1 között elektronikusan MVH-hoz 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet szerint

Március
Szántóföldi túzok ill. kékvércse cp. a munkavégzés kizárólag napkeltétől napnyugtáig megengedett március 1. és július 31. között

Április
Szántóföldi túzok; évelőszálas másik 50 %-án első növedék** KIVÉVE Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetét első kaszálás legkorábbi időpontja június 30 április 25-ig vágható le
Az egyes célprogramokban támogatásra jogosult a 9. számú mellékletben felsorolt növényfajok és növényfajták hasznosítási kódját az IH közleményben teszi közzé. minden évben április 1-jéig

Május
Környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kaszálás engedélyezett május 1 után első évben csak 1 x
Levélanalízis pl. szőlőnél lehet teljes virágzásban gazdálkodási évente 1 x
kifizetési kérelem egységes kérelem része 2011. május 15 elektronikusan MVH-hoz
területazonosítási kérelem beadása kivéve 2010 ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolás beküldése
Papír alapon MVH első évben, és csak 1 x szükséges
kifizetési kérelem módosítása május 15+ 25 nap elektronikusan MVH-hoz
Szántóföldi kék vércse cp. évelő szálas 100 %-n az első kaszálás időpontja**** május 20-ig 3 ha > 50 % csak a másik 50 % kaszálása után 10 nappal lehet kezdeni
2009/2010 évi tápanyag-gazdálkodási terv ill. földhasználati terv elkészítése május 15-ig

Június
Gyep túzok cp. a gyepterület legfeljebb 50%-án túzok költőhelyen a legeltetés kezdete május 30. után állami természetvédelmi szerv írásos véleményével a kijelölés területazonosítási kérelem benyújtása 2010-ben június 9
Zöldugarra legalább 10 cm magas tarló alkalmazása mellett kaszálás, szárzúzás
június 15. után
Szántóföldi túzok; évelőszálas egyik 50 %-án első növedék kaszálása
Gyep túzok cp. az első kaszálás megkezdése** őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező
Természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén az 1x-i kaszálás időpontja
Hagyományos gyümölcstermesztés cp. gyepterületén kaszálás időpontja levágott növedéket el kell távolítani
Szántóföldi kék vércse cp. évelő szálas 100 %-n a második kaszálás időpontja**** június 30-ig
Levélanalízis pl. őszibarack, homoktövis, egres szilva, kajszibarack, meggy, cseresznye éréskor (június-július), hajtásnövekedés befejezése után, gazdálkodási évente 1 x

Július
Szántóföldi túzok; évelőszálas másik 50 %-án második növedék kaszálása június 30. után vágható le
Szántóföldi túzok; évelőszálas másik 50 %-án első növedék a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetén első kaszálás legkorábbi időpontja
Levélanalízis pl. ribizli, málna, yosta
dió, mandula, mogyoró, szelídgesztenye
alma, körte, birs naspolya éréskor
csonthéj kialakulása után
hajtásnövekedés befejezése után gazdálkodási évente 1 x

Augusztus
zöldugart feltörése megkezdhető növények talajba forgatásával július 30 után
Levélanalízis pl. szeder,
szőlő (lehetőség, ha nem volt májusban) éréskor gazdálkodási évente 1 x
Szántóföldi túzok ill. kékvércse cp. a munkavégzés kizárólag napkeltétől napnyugtáig megengedett március 1-ig;
Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési cp. kaszálás esetén az első kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület kijelölt legfeljebb 50%-án július 31. után kezdhető el***
kijelölés az állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján;
kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem beadása*
2010/2011.gazd. évre 2010. augusztus 31.
2011/2012.gazd. évre 2011. augusztus 31.
2012/2013.gazd. évre 2012. augusztus 31.
2013/2014 gazd évre 2013. augusztus 31.
környezetvédelmi célú gyeptelepítés cp.esetén az 5. gazdálkodási évet követően évente augusztus 31-ig lehet, a következő évre postai úton, az átadó székhelye/lakhelye szerinti MVH-hoz nyomtatványon
(60 napon belül bármely fél visszavonhatja, azt követően csak együtt) Csak KET * adható át egyszer, egy gazdálkodónak (Első évben nem lehetséges ! Kivéve gazdaságátadás támogatás esete)
kifizetési kérelem pontosítása a gazdálkodási év végéig augusztus 31-ig. elektronikus úton MVH-hoz kivéve helyszíni ellenőrzés, ekkor csak az értesítésig van lehetőség.
Szántóföldi vadlúd- és daruvédelem cp. lucerna felülvetés lehet augusztus-szeptember 30. 5 év alatt 1 x
talajmintavétel a bővített talajvizsgálat laboratóriumba szállítása 2010. aug 31; ill 2014 aug 31.

Szeptember
gazdálkodási napló egyes adatok beküldése az előző gazdálkodási évről évente 09. 01.-11. 30 elektronikus úton az MgSZH-ba első időpont 2010. 09-11-11.30
22/2010 IH közlemény
tápanyag-gazdálkodási terv adatainak beküldése az előző gazdálkodási évről
tápanyag-gazdálkodási terv készítése az új gazdálkodási évre évente 09. 30-ig, vagy a főnövény lekerülését követően azonnal (kivéve 2009/2010 gazdálkodási év)
nem kell beküldeni első évben a területazonosítási határozat jogerőre emelkedése után 60 nap.
földhasználati terv elkészítése az új gazdálkodási évre
Levélanalízis pl. bodza, s egyéb gyümölcsfajták (szőlő stb.)éréskor gazdálkodási évente 1 x

Október
Szántóföldi vadlúd- és daruvédelmi cp. szemeskukorica teljes területének legalább 10%-án az érett, lábon álló kukoricát szárzúzóval le kell zúzni, és a területet műveletlenül kell hagyni.
szárzúzástól - legalább február 28-ig.
Extenzív ill. ökológiai gyepgazdálkodás célprogram a lekaszált anyagot a területről le kell hordani legkésőbb október 31-ig

November
tápanyag-gazdálkodási terv adatainak beküldése az előző gazdálkodási évről évente szeptember. 01.-november 30. elektronikus úton az MgSZH-ba először 2010-ben
22/2010 IH közlemény szerint
gazdálkodási napló adatok beküldése az előző gazdálkodási évről

December
Nádgazdálkodási cp. nád aratása, és kapcsolódó egyéb tevékenység végzése lehetséges
december 1- február 15. között
teljes kérelem visszavonás, teljes célprogram visszavonás, a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonás iránti kérelem beadása 2010/2011gazd.évre 2010. december 31.;
2011/2012.gazd.évre 2011. december 31.;
2012/2013.gazd.évre 2012. december 31.;
2013/2014.gazd.évre 2013. december 31. postai úton, a székhely/lakhely szerinti MVH-hoz nyomtatványon első évben a támogatási határozat jogerőre emelkedéséig D9906-01 Kérelem teljes visszavonása

AKG szankciók...

AKG szankciókról röviden.

Az AKG szankciók (általános HMKÁ JFGK szankciókon túli) megállapítása 2 főcsoportra
A)Általános feltételek;
B)Célprogramhoz kötődő speciális feltételek oszthatók.

A)Általános kötelezettségek hiánya:
- Földhasználati lap hiánya: a felszólítást követően a területnek a rendelkezésre álló határidőn belüli földhasználati nyilvántartásba vételéig a támogatás teljes összegének kifizetése felfüggesztésre kerül. A határidőn belüli nyilvántartásba vétel elmulasztása – vagy a jogszerű földhasználat hiánya - esetén az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a célprogramból a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül, és az adott területre kifizetett támogatási összeget vissza kell fizetni.
- Agrár-környezetgazdálkodási képzés hiánya:
a) az első képzési időszakban nem vesz részt, nem jogosult a második gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára;
b) a második képzési időszakban nem vesz részt, nem jogosult az ötödik gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára.
- Ha a ritka növényfajtát tartalmazó tábla nem különböztethető meg a nem ritka növényfajtával borított táblától, úgy a támogatásra jogosult az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészére vonatkozóan a csökkentett összegre jogosult.
- Amennyiben a hatásindikátor monitorozó rendszer keretén belüli adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan, vagy nem az előírt módon teljesíti, mulasztási bírsággal sújtható.
- Amennyiben egynél több alkalommal nincs kifizetési kérelem, vagy a kifizetési kérelme egynél több alkalommal teljes mértékben elutasításra kerül, úgy az intézkedésből a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget vissza kell fizetni.
- Amennyiben egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy célprogram vonatkozásában nincs kifizetési kérelem legalább kétszer, úgy az érintett terület vagy a célprogram vonatkozásában az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a vissza kell fizetni.

FONTOS ! Az általános kötelezettségeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei összeadódnak.
AKG minimum Követelmények (81/2009. FVM r.)

B)A Célprogramokhoz kapcsolódó szankciókat további 3 főcsoport köré sorolhatjuk be, mely főcsoportok az alábbiak:

I.)Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek megszegése
- minimálisan támogatott terület mérete, vagy max. pl. tanyás gazdálkodás,
- ökológiai ellenőrző szervezeti igazolás stb.
II.)Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételek nem teljesítése
- tábla mérete,
- támogatható növények köre,
- a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte
- legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh, kecske;
- a nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként szerepelni.
- a szükséges állatlétszámnak az ENAR nyilvántartásban is meg kell lenni!
III.)A célprogram előírásainak nem teljesítése
- középmély lazítás,
- zöldtrágyázás
- őszi tisztító kaszálás
- vetésváltás
- tápanyag-gazdálkodási és földhasználati terv
- egyéb sok-sok előírás stb.

A 61/2009. FVM rendelet Célprogramokat tartalmazó II. fejezetében a támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételeknek történő meg nem felelés esetén a célprogramból a támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül, és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget vissza kell fizetni.

A 61/2009. FVM rendelet Célprogramokat tartalmazó II. fejezetben az adott gazdálkodási évi kifizetési jogosultsági feltételeknek történő meg nem felelés esetén a célprogram egy gazdálkodási évére járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

A 61/2009. FVM rendelet Célprogramokat tartalmazó II. fejezetben a célprogramonként meghatározott előírások meg nem felelés eseteit és a jogkövetkezményeket a 23. számú melléklet tartalmazza az alábbi jelzésekkel:

- S0: figyelmeztető levél;
Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre pl. talajvizsgálat elmaradása, zöldtrágyázás elmaradása
- S1: az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 3%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S2: az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S3: az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 30%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S4: az egy gazdálkodási évre járó támogatási összeg 60%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S5: az egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre;

Célprogram szinten pl. tápanyag-gazdálkodási terv hiánya, túllépése, adatok szolgáltatásának hiánya:
- S6: a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül, és a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni;
- S7: a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 3%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S8: a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S9: a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 30%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S10: a célprogram egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 60%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre;
- S11: a célprogram egy gazdálkodási évére járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre;
- S12: a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül, és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni;

Intézkedés szintű pl. Gazdálkodási Napló vezetésének hiánya, adatszolgáltatás mulasztása:
- S13: a támogatásra jogosult az intézkedésből az adott gazdálkodási évre kizárásra kerül;
- S14: a támogatásra jogosult az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

A célprogramra vonatkozó egyéb általános – jogszabály szövegében szereplő, jelzéssel nem ellátott - meg nem felelések:
Vis maior:
- Amennyiben egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában vis maior körülmény miatt legalább háromszor nem tudja a célprogram előírásai szerinti hasznosítást megvalósítani, úgy a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból a támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül a területre eddig felvett támogatási összeg visszafizetési kötelezettsége nélkül.
Ültetvény:
- Amennyiben a támogatásra jogosult az újratelepítésre nem került ültetvény területére kifizetési kérelmet nyújt be – vagy 12 hónapon belül nem végzi el az ültetvény újratelepítését -, az célprogramból a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes hónapon belül az újratelepítésre nem kerül sor – a támogatási összeget vissza kell fizetni.
- Amennyiben a támogatásra jogosult 10 napon belül nem tájékoztatja az MVH-t az újratelepítésről, a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az egy gazdálkodási évére járó támogatási összeg 15%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre.
- Amennyiben a támogatásra jogosult nem teljesíti a kimérésre vonatkozó kötelezettséget, az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészére az újratelepített ültetvényre járó alacsonyabb támogatási összeg kerül kifizetésre.
Szántóföld
- Amennyiben a szántóföldi célprogramok esetében, ha az igényelt tábla meghaladja a II. fejezetben meghatározott, maximálisan támogatható táblaméretet, a támogatásra jogosult részére az adott tábla vonatkozásában az egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.
Ökológiai gazdálkodás
- Amennyiben az ökológiai gazdálkodás során az igazolás nem kerül beküldésre, úgy a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig kizárásra kerül és a célprogramra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.
- Amennyiben a benyújtott ökológiai igazolás nem fedi le az adott célprogramba bevitt teljes területet, úgy a nyilvántartásában nem szereplő területet tartalmazó kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a célprogramból a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül és az arra vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a vissza kell fizetni.
- Amennyiben az ökológiai gazdálkodás célprogramok esetében az ellenőrzések során megállapításra kerül, hogy a támogatásra jogosult párhuzamos gazdálkodásban azonos vagy nehezen megkülönböztethető fajtákat termeszt, úgy az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az adott gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.
- Amennyiben egy tábla ökológiai gazdálkodásra történő átállási időszaka újrakezdődik, abban az esetben az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület a célprogram támogatási időszakának lejáratáig a célprogramból kizárásra kerül és az igénybe vett támogatási összeget vissza kell fizetni.
Ritka növényfajta
- Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a támogatásra jogosult nem rendelkezik a ritka növényfajták termesztéséhez kapcsolódó igazolással, úgy az adott tábla egy gazdálkodási évre járó teljes támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

Nincs szankció, ha:
- Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési cp-nél, ha a fészek körül meghagyandó 0,5-1 ha terület miatt túllépi a kaszálásonként meghagyandó Nem kerül alkalmazásra %-os egységet.
- a növényvédő szer használatra vonatkozóan az egyes célprogramok esetében meghatározott szabályok megszegésére zárlati károsító elleni védekezés céljából a megyei növény és talajvédelmi igazgatóságok szakmai javaslata alapján az MgSzH Központ engedélyező hatóságának az engedélye szerint elrendelt kötelezettség alapján került sor. Ez esetben az ökológiai célprogramban részt vevő támogatásra jogosult gazdaságának ökológiai ellenőrző szervezet által ökológiai átállási területté való visszaminősítése nem eredményezi a támogatásból való kizárást. (De ! A bizonyító igazolást a támogatásra jogosult köteles a védekezés elvégzését követően haladéktalanul benyújtani az MVH-hoz.)

A célprogramban vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények mértéke:
- Amennyiben egy adott célprogram keretében meg nem felelés miatt egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy a célprogram vonatkozásában több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, úgy a magasabb százalékos arányú szankciót kell alkalmazni.
- Amennyiben egy adott célprogram keretében meg nem felelés miatt a célprogramon belül több kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, minden egyes területre vonatkozó szankciót alkalmazni kell.
- Amennyiben egy adott célprogram keretében meg nem felelés miatt a célprogramra és azon belüli kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, úgy mindkét szankciót érvényesíteni kell.

AKG mellékletek...

Jogszerű földhasználat ellenőrzése - tájékoztató
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 44/2010. (VI. 30.) közleményének melléklete:
A kedvezőtlen adottságú területek javított blokklistája
A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei:
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 39/2010. (VI. 7.) közleményének mellékletei:
AKG programokban tiltott, illetve korlátozással használható növényvédő szer hatóanyagok listája
Növényfajok
AKG programokban tiltott vagy korlátozásal használható növényvédő szer hatóanyagokhoz tartozó készítmények jegyzéke
Az 55/2010. (IV. 14.) számú MVH Közlemény mellékletei:
EMVA AKG támogatás tájékoztató 2010
EMVA Nem termelő beruházások támogatás tájékoztató 2010
Egységes Kérelem közlemény 2010-1
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 14/2010. (IV. 7.) közleményének melléklete:
A NATURA 2000 területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listája
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 60/2009. (IX.03.) közleményének mellékletei:
Területméréssel kapcsolatos információk
Területmérési jegyzőkönyv 1
Területmérési jegyzőkönyv 2
Melléklet a 120/2009. (IX. 10.) FVM rendelethez:
A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés ba) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek MePAR szerinti blokkok szintjén történő felsorolása
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 30/2009. (V. 19.) közleményének melléklete:
Egyes agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez szükséges talajvizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriumok jegyzéke
Egyéb mellékletek / segédletek:
Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre a 2009-2010. gazdálkodási évben
EMVA-AKG ritkafajták
EMVA-AKG Ültetvénycsoportok
Hasznosítási kódok 2010 e-kérelemhez
"web GN" kötelező adatok

AKG segédlet...

Segédletek

Állampapírok...

Állampapírok hozama

Néhány állampapír hozama /2010.08.24.) Az alábbiakban a Magyar Államkincstár fiókhálózatában elérhető papírok közül gyűjtöttük össze néhányat. Ezeknél a hozamoknál a bankok, brókercégek gyakran magasabb hozamokat ajánlanak, ezért érdemes vásárlás előtt több ajánlatot begyűjteni.
Az egyes papírok hozamát több időpontra vetítve is közöljük, így lehetőség nyílik a változások figyelemmel kísérésére, a tendenciák nyomonkövetésére. Ne feledjék, hogy a hozamok alakulásában a futamidő csökkenése is szerepet játszik, ennek hatása főleg a rövidebb futamidejű papíroknál jelentős.

Hosszú lejáratra

Megnevezés lejárat EHM 2009.09.30. EHM 2009.10.07. EHM 2010.03.30. EHM 2010.08.03. EHM 2010.08.24.
2011/A 2011.02.12. 6,59 6,49 4,78 4,67 4,67
2011/B 2011.10.12. 6,60 6,60 4,95 5,10 4,94
2013/D 2013.02.12. 6,90 6,69 5,20 6,14 5,69
2015/A 2015.02.12. 7,05 6,90 5,85 6,25 5,70
2017/A 2017.11.24. 7,20 7,09 6,10 6,45 5,85
2019/A 2019.06.24.. 7,20 7,20 6,50 6,59 6,00
2020/A 2020.11.12. 7,29 7,09 6,20 6,64 6,15
2023/A 2023.11.24.   7,15 6,50 6,60 6,15


Rövid lejáratra

Diszkont kincstárjegy

D100
Értékpapír Lejárat EHM
2010.01.20.
EHM
2010.03.30.
EHM
2010.07.28.
EHM
2010.08.03.
EHM
2010.08.24..
D101020 2010.10.20. 5,57 4,81 4,30 4,25 4,12
D101215 2010.12.15. 5,58 4,82 4,81 4,82 4,82
D110126 2011.01.26.   4,81 4,83 4,82 4,81
D110406 2011.04.06.     4,82 4,81 4,81
D110601 2011.06.01.     4,82 4,81 4,82
D110727 2011.07.27.     5,13 4,82 4,82