A magyar és uniós versenyjog főként azzal támogatja a magyar agrártermelőket, hogy segíti megőrizni az olyan versenyre épülő "piaci játékteret", ahol korlátozás nélkül terjeszkedhetnek. E piacon a magyar mezőgazdaság szereplői a más tagállamban működő versenytársaikkal egyenlő versenyjogi feltételek mellett vehetnek részt a versenyben.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata annak elősegítése, hogy a piacok jól, vagyis versenybarát módon és a fogyasztók hasznára működjenek. Vannak azonban olyan területek (ilyen a mezőgazdaság is), ahol az egyes esetek mérlegelésénél nem elegendő csupán a versenyhez fűződő közérdeket és az abból fakadó fogyasztói jóléti nyereséget nézni, hanem sajátos szempontokat is figyelembe kell venni. Például a termelés ciklikusságát, a külső tényezőkből (különösen az időjárásból) fakadó kockázatokat, az egyes piaci szereplők egymáshoz viszonyított piaci helyzetét és ebből kifolyólag alkuerejük különbségét. E piacokon tekintettel kell lenni az egyes szereplők (mezőgazdasági termelők, beszállítók) megélhetésére, üzleti érdekeire is.
Az államok e megfontolások miatt az agrárium területén beavatkozásokkal - támogatások, intervenciók, kvóták, adókedvezmények, jogi többletvédelem stb. - élnek. A beavatkozások - különösen ha eltérő módon érintenek különféle termékeket, termelőket - torzulásokat okozhatnak a versenyben. Az európai közös agrárpolitika egyik célja, hogy ezeket fokozatosan mérsékelje. A hazai és uniós versenyszabályok lehetővé teszik a termelők számára, hogy - akár termelői, akár más típusú szerveződések keretében - együttműködjenek, összehangolják piaci tevékenységeiket egymással, amelynek révén hatékonyabbá, versenyképesebbé válhatnak, s akár alkuerejük is nőhet üzleti partnereikkel szemben.
Az eddigieken túl igen tág mozgástere van a piaci szereplőknek arra, hogy magatartásukat a versenyjogi szabályoknak megfelelően folytassák. A vállalatcsoport például versenyjogi szempontból egészében egy piaci szereplőnek minősül, így nem versenykorlátozó a vállalatcsoporton belüli magatartás összehangolása akkor sem, ha az árrögzítést vagy piacfelosztást okoz. A vállalatcsoportok kialakítása a hazai vagy az uniós versenyjogi fúziós ellenőrzés hatálya alá tartozik, de csak akkor, ha a vállalatcsoport egészének árbevétele meghaladja a törvényben meghatározott határértékeket. A versenyhatóságok csak akkor tilthatják meg a fúziót, ha az a verseny érdemi csökkenését okozhatja az érintett piacokon.
A kis piaci részesedésű vállalatok közötti versenykorlátozó feltételeket tartalmazó megállapodások, a magatartás összehangolása megengedett, ha nem valósít meg árrögzítő, vagy piacfelosztó kartellt. A versenyszabályozás a versenykorlátozó megállapodásokat, a magatartás összehangolását a nagyobb vállalkozások számára is megengedi bizonyos feltételek mellett, ha az a "köz" szempontjából előnyös. Az úgynevezett csoportmentességi rendeletek körülírják azokat a szerződési feltételeket, amelyek teljesülése esetén az adott versenykorlátozó megállapodás automatikus mentesülést élvez. A másik lehetőség, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban a mentesítést kérő felek igazolják: megállapodásuk hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, az abból származó előnyök méltányos része a fogyasztókhoz jut, a gazdasági verseny korlátozása nem haladja meg a célok eléréséhez szükséges mértéket, valamint nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
A vállalatcsoport versenyjogi szempontból egészében egy piaci szereplőnek minősül, így nem versenykorlátozó a vállalatcsoporton belüli magatartás összehangolása akkor sem, ha az árrögzítést vagy piacfelosztást okoz.
Visszaélés az erőfölénnyel
A versenyjog tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. A versenytörvény alapján az kerül gazdasági erőfölénybe az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A versenytörvény ugyanakkor csak az erőfölénnyel való visszaélést tiltja. Ennek megfelelően ahhoz, hogy adott vállalkozás megsértse az erőfölénnyel való visszaélés versenytörvényben meghatározott tilalmát, meg kell valósítania a tényállás mindkét elemét, vagyis gazdasági erőfölénnyel kell rendelkeznie az érintett piacon és ezzel egyidejűleg visszaélésszerű magatartást kell tanúsítania.
(f:napi.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése