[Tájékoztató az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem]
utáni adó (adóelőleg) megállapításával kapcsolatos új szabályokrólAz egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét. Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék. A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni. A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik. A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában. A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék. A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék. Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a) – e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell. Ez azt jelenti, hogy a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni; a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót; a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni; bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni; A 2010. évi d e minimis támogatás megállapítása A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű ( de minimis ) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani: A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani. A de minimis támogatást az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. A 2010. évi egyes d e minimis támogatások visszafizetése Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni: A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani. A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék. Adóelőleg-fizetés A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni. Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik. Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható. A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak; b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre, de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre. A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával. Példán bemutatva: I. példa Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására. A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása : Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása : Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint. II. példa Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására. A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása : Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása : Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint (f:apeh)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése