Itt a legújabb: 70 éves nyugdíjkorhatár jöhet
Egyre kevésbé valószínű, hogy megérjük a nyugdíjat: Brüsszel már 70 éves nyugdíjkorhatárt fontolgat.
Hamarosan eljöhet az idő, amikor a nyugat-európai nyugdíjasoknak nem az lesz a legnagyobb gondjuk, hogy idős éveiket a napfényes Spanyolországban, Olaszországban vagy inkább az egyesült államokbeli Floridában töltsék el koktélozással.
Ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és később mehet nyugdíjba - figyelmeztet az Európai Bizottság. Úgy látszik, túl sokáig élnek az emberek: Németországban például a hatvanas években egy-egy nyugdíjasnak átlagosan nyolc éven át folyósított járadékot az állam, míg 2008-ban már 18 év volt az átlag. A jelenlegi tendenciákból kiolvasható, hogy Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idősebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. ( Ma ez az arány még 1 : 4.)
A munkaképes korú lakosság arányának csökkenése kettős kihívást jelent az egyes államháztartásoknak: egyfelől kevesebb nyugdíjbevétellel gazdálkodhatnak, másfelől egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk. A 2008-as gazdasági válság tovább súlyosbította a helyzetet, mivel növelte a tagországok költségvetésére nehezedő terheket, és számos uniós állam indult el az eladósodás útján.
Mindebből az is következik, hogy az öregkori megélhetés biztosítása érdekében egyre több pénzt kell megtakarítaniuk az embereknek - ha tudnak. Egy felmérés szerint az uniós lakosság 54 százaléka tart attól, hogy nyugdíjas éveit szegénységben kell majd leélnie. Mindezek alapján az Európai Bizottság felveti: középtávon lehet, hogy hetven évig kell kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen.
A nyugdíjkorhatár emelésén túl további javaslatai is vannak az Európai Bizottságnak: köztük szerepel például az időskori és a külföldi munkavállalás ösztönzése, a nyugdíjprogramok kínálatának bővítése. De a bizottság a lakosságtól is várja a véleményeket, ezért nyilvános konzultációt indított, melynek határideje november 15.
A tagállamok egy része, a problémákat látva, már lépett: Görögország és Olaszország nemrégen döntött a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről. Németországban már ma is 65 év a korhatár, de az aktív keresők tekintélyes hányada (több mint 20 százaléka) már 58-64 éves korában felhagy a munkával valamilyen betegségre hivatkozva, vagy pedig törvényben biztosított kedvezmény alapján. E kiskapuk miatt is határozta el a német kormány, hogy 2012 és 2029 között fokozatosan 67 évre emeli a korhatárt. Nagy-Britanniában és Franciaországban 66, illetve 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják.
Ami Magyarországot illeti, a Bajnai-kormány 2009-ben döntött a korhatár emeléséről: 2014-től fokozatosan 65 évre nőne a jelenlegi 62 évről. Az Orbán-kormány ezen annyiban finomított, hogy jövő januártól elmehetnek nyugdíjba azok a nők, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Számítások szerint ez az intézkedés évente hatezer nőt érinthet.
Nálunk is érik egy újabb nyugdíjreform: tavaly már a magyar GDP 11,5 százaléka ment el nyugdíjcélú kiadásokra. Különösen elgondolkodtató tény, hogy jelenleg több mint 560 ezer rokkantnyugdíjas van hazánkban. Szakértők szerint sok közülük az álrokkant, aki a munkanélküliségtől való félelmében, vagy más okokból él vissza az állami ellátórendszerekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése