Természetvédelem

Magyarországon az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 hazai nemzeti park több mint 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca pénteki közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, hazánk területének több mint egyharmada - Európában egyedülálló módon - természetközeli állapotban maradt fenn. Hozzátette: ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer.
    A közlemény szerint Nagy István hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, idősebb Gulyás József "kócsagőr".
    A miniszter leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP).
    Ennek forrásfelhasználása 107,5 százalékos volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - emlékeztetett.
    Az agrárminiszter hangsúlyozta, az érintett operatív programok kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált.
    A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartja karban az állami természetvédelem intézményrendszere, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve.
    A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt: a nemzeti parkok a magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény fele nemzeti park fenntartásban áll.
    Ezekben az intézményekben regisztrált éves látogatószám az elmúlt 13 évben megduplázódott, meghaladja az 1,6 millió főt - mondta a tárcavezető a közlemény alapján.
    A tárcavezető végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát.
    Ezen fejlesztések a tervek szerint egyebek mellett a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, a veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres kezelés feltételeinek javítására összpontosítanak majd - áll az AM közleményében.(F:MTI)

Ingatlanadattár...

Megújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH.

Az új Ingatlanadattár tájékozódási lehetőséget kínál a lakáspiac iránt érdeklődő közönségnek és a szakmai felhasználóknak is. Az ingatlanpiaci folyamatok átláthatóságát, az adatok hozzáférhetőségét biztosító fejlesztéssel a KSH a lakáspiaci szereplők tájékozódási lehetőségeit szeretné bővíteni, ezzel mérsékelve döntéseik kockázatát.

A megújult Ingatlanadattár és az adatvizualizáció az alábbi linken érhető el:
www.ksh.hu/ingatlanadattar/
www.ksh.hu/s/adatvizualizaciok/ingatlanadattar-utca-terkep/

Virsli ár

Nagyításhoz kattintson a képre

Vidékfejlesztési Program 2024

Az új Vidékfejlesztési Programban sok gazda várja az új pályázati kiírásokat, hiszen rengeteg forrást ígértek a 2027-ig tartó időszakra. Az Agrárminisztérium 2023. november elején ki is adta a következő évre várható menetrendet, így ebből kiindulva lehet valamelyest készülni a pályázatokra. Fontos, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi hazai kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban igyekezzenek felhasználni a termelők. Íme, a további tudnivalók!

Mezőgazdasági Kisokos

Megjelent a Mezőgazdasági Kisokos 2024 kiadvány

Az Agro Napló évek óta nagy sikerrel jelenteti meg a Mezőgazdasági Kisokos című praktikus katalógusát, ami népszerű segédeszközzé vált a gazdálkodók körében.

Nézzen bele számítógépen

Állatvédelem...

Saját programjain felül 115 civil állatvédő szervezetet és húsz állatkertet részesített anyagi, 93 szervezetet tápadomány támogatásban az idén alakult Közös ügyünk az állatvédelem közhasznú Alapítvány.

    Az első és egyetlen törvény által létrehozott állatvédelmi alapítvány legfontosabb feladata az állatvédelmi jövőtervezés,ismeretterjesztés és megelőzés. Az Alapítvány 2023-ban éves költségvetése nagyjából felét, 123 millió forintot fordított az állatvédelem kiemelt feladataira - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
    Mint írták, ebből az összegből állatvédő civil ernyőszervezetek fejlesztésére, prevenciós és edukatív munkájának segítésére, az állatkertek állatmentő és fajvédelmi tevékenységének erősítésére és az Állatorvostudományi Egyetem civil állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította. Az Alapítvány ezen felül állatvédelmi rendezvényeket szervezett és támogatott, elindította állatvédelmi tudásbővítő kompetencia programját, ösztöndíjprogramot hirdetett, valamint kutya asszisztált foglalkozássorozatot indított útjára Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben.
    "Az Alapítványnak közfeladata az állatvédelem népszerűsítését célzó tudományos és oktatási tevékenység ösztönzése, az állatvédelem fontosságának a tudatosítása és továbbadása a fiatal generációk számára" - emelte ki a közlemény.
    Megemlítették, hogy az Alapítvány Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztoshoz csatlakozva meghirdette "Én is az állatvédőket támogatom" kampányát, amely a civil állatvédő szervezetek tevékenységére hívta fel a figyelmet. Ennek köszönhetően idén ezek a szervezetek a számítások szerint mintegy 800 millió forinttal többet kaptak az szja 1 százalékos felajánlásokból, mint 2022-ben.
    Az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Országos Polgárőr Szövetséggel, illetve a Veszprémi és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal; részt vett az EFOTT-on, a Magyarok Országos Találkozóján, a SZIN-en, a Tacsitalin, a National Bird Show - Díszmadár Fesztiválon, valamint a Dogs on the Catwalk elnevezésű jótékonysági divatbemutatón, ahol az ürömi állatotthon örökbe fogadható kutyusait népszerűsítették. Az Állatvédelmi témahét nyitó rendezvényét, az Állatvédelmi Pikniket is támogatta az Alapítvány.
    Augusztustól kilenc vármegyében, harminc intézményben szerveztek szemléletformáló állat-asszisztált foglalkozásokat hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, ezeken több mint 1500 gyermek vett részt.
    A kommüniké hangsúlyozta, hogy a helyes szakmai ismeretek birtokában az állatvédelmi eljárások szereplői hatékonyabban és szakszerűbben tudnak fellépni az állatkínzás és más jogsértések ellen, és ezzel hozzájárulnak az állatok védelméhez és jóllétéhez. Az Állatvédelmi Kompetencia Program keretében nyár óta 38 állatvédelmi tananyagfejezet készült el. Ez, az ország legszéleskörűbb állatvédelmi tudásbázisa jövőre térítésmentesen bárki számára elérhető lesz.
    Idén első alkalommal adták át az Állatvédelmi Szakmai díjakat.(F:MTI)

Hírbörze...

 

Szerves hulladékunkat millióféleképpen kezelhetjük, gyűjthetjük otthon beltéri komposztálóban, kerti edényben vagy városi komposztálópontokon. Bármelyiket választjuk, hozzájárulunk a természet egészségesebb körforgásához. A hatékony feldolgozásban új szintet hozhat az uniós szabályozás, amely szerint hazánkban is kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése 2024-től. https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2023/06/15/kotelezo-komposztalas-

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége – írja a BBC. A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

A Fortissima Fungus gombaismereti platform segít a gombászoknak a legközelebbi szakellenőr megtalálásában. A cél az, hogy ne kerüljön mérgező, vagy fogyasztásra alkalmatlan gomba a tányérba. A közlemény ismerteti: segítségükkel interaktív és felhasználóbarát módon juthat az ellenőrök elérhetőségéhez a gombász közösség. A szakportál a Pest megyei Kormányhivatal adatbázisát frissítve naprakész eszközt nyújt az erdőjárók kezébe.
A szakellenőrök listája a https://fortissimafungus.com/szakellenorok/ linken érhető el.

Jubilál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja, a szakemberek 100 termékkör mintegy 2180 termékén több mint 215 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatát végezték el - közölte a hatóság kedden az MTI-vel.
A www.szupermenta.hu látogatottsága 2014 óta meghaladta a 4,1 milliót. A közösségi médiában csaknem 27 ezer követővel rendelkezik a program, és a Szupermenta hírlevelének, a Mentalevélnek is már több mint 1000 feliratkozója van. Idén nyáron pedig új felületen is megjelent a Szupermenta csapata, elindult a tesztprogram TikTok-csatornája.
Az elmúlt évek tesztjeiről további információk és érdekességek elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/jon-a-100-teszt/ - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

Agrárdiplomáciai menedzser képzés

Jövőre folytatódik az agrárdiplomáciai menedzser képzés az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében, így az egyetem újabb hallgatók jelentkezését várja a 2024 februárjától induló keresztféléves programra - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

    A magyar agrárium nem csupán a lakosság minőségi élelmiszerellátását biztosítja, de egyre aktívabb és megbecsültebb szereplője a nemzetközi élelmiszer- és alapanyag-kereskedelemnek, amely a magyar nemzetgazdaság fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárul - hívta fel a figyelmet közleményében az AM.
    Rámutattak: ezért elengedhetetlen, hogy az agrárdiplomáciában, a nemzetközi agrárkapcsolatokban és a nemzetközi agrárkereskedelemben dolgozó szakemberek megismerjék a terület nemzetközi összefüggéseit, cél- és eszközrendszerét, valamint gyakorlati működését. Ebből a felismerésből született az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében megvalósuló agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzés, amelynek célja, hogy a magyar agrárdiplomáciát magasan kvalifikált, korszerű elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretekkel felruházott szakemberek műveljék - ismerteti a szaktárca.
    A jelentkezési felhívás a MATE honlapján érhető el.(F:MTI)

PISA-felmérés

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Erdészeti hálózat

Bővíti az erdészeti ágazatban tevékenykedőknek nyújtott tájékoztatási szolgáltatásait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - tájékoztatta a kamara az MTI-t hétfőn.

    A közlemény szerint 2024 elején felállítanak egy régiós erdészeti szakértői hálózatot, amelynek elsődleges feladata, hogy tájékoztatást nyújtson az ágazat valamennyi szereplőjének, az erdőtulajdonosoktól és erdőgazdálkodóktól az erdészeti szakirányítókon és szaktanácsadókon át egészen az erdészeti termelő és szolgáltató vállalkozásokig.
    Közölték: az erdészeti szakértői hálózat a kamarai falugazdászok munkáját is segíti majd.     
    A NAK kiemelt figyelmet fordít a magánerdők rendezettségének növelésére, az erdőgazdálkodás szakmai színvonalának javítására, az eredményesebb gazdálkodás elősegítésére - ismertették.
    A tájékoztatási munkában az agrártárcával, szakmai szervezetekkel és műhelyekkel működnek együtt.
    Közölték: a NAK honlapján folyamatosan frissülő erdőgazdálkodási tudásbázist hoznak létre, illetve elindul egy ágazati szakmai hírlevél szolgáltatás is. A kamara egyes megyei ügyfélszolgálati pontjain régiós erdészeti szakértők állnak majd az érdeklődők rendelkezésére.(F:MTI)

Kellemes ünnepek...

Kellemes ünnepeket kívánok.

Dr. Kiss István

Mezőgazdasági terület

 Nagyításhoz kattintson a képre

Sertéstenyésztés...

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a magyar sertéságazat, bár az állomány az európai trendhez hasonlóan visszaesett, a csökkenés mögött részben a hatékonyság növelése áll.

    Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében a NAK ismertette, hogy Magyarországon az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. vége, 2023. eleje hozta el a mélypontot, az idén ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány.
    A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt pár hónapban 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. A telepi beruházásoknak és a magasabb állategészségügyi státusznak köszönhetően az egy kocára jutó élve született malacszám 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépés a hatékony termelésben - írták a közleményben.
    A kamara hangsúlyozta, a jövő szempontjából ígéretes, hogy a jövő évben elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd elindulni a pályázatokon. Miközben a szántóföldi növénytermesztésben komoly gondot jelent a terményárak drasztikus csökkenése, az állattartóknak könnyebbség, hogy a múlt évi drasztikusan magas takarmányárakkal szemben az idén már olcsóbban tudnak hozzájutni a takarmányokhoz.
    A közleményben rámutattak arra, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos, hogy ezt követően is ezeket a támogatási konstrukciókat nemzeti hatáskörben tartsák, az Európai Bizottság ugyanis nem lép fel támogatólag az ágazattal szemben.
    Az agrárkamara közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az amerikai és a brazil sertéskibocsátás növekszik, az uniós termelőknek egyre szigorúbb környezeti és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon, mindez az uniós sertéságazat térvesztését vetíti előre.(F:MTI)

Biztosítási díjtámogatás

Idén decemberben több mint 23 ezer gazdálkodói kérelemhez kapcsolódóan csaknem 14 milliárd forint biztosítási díjtámogatást hagytak jóvá azon gazdálkodók számára, akik kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal egészítik ki - jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

    Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium célja a klímaváltozás okozta károk megelőzését szolgáló technológiai fejlesztések és termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése mellett az is, hogy a növénytermesztők, kertészek az öngondoskodás jegyében minél nagyobb számban egészítsék ki kockázatkezelési eszköztárukat mezőgazdasági biztosításokkal.
    Rámutatott, hogy az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Ennek egyik pilléreként a gazdák hosszú évek óta igénybe vehetik az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatást, amennyiben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben azt igénylik. Az intézkedés töretlen sikerét és az AM intézkedéssel kapcsolatos elhivatottságát bizonyítja, hogy amíg 2016-ban még 4 milliárd forint volt az éves felhasználható támogatási keretösszeg, addig a 2023-ban már több mint 23 ezer kérelemre csaknem 14 milliárd forint támogatást hagytak jóvá - írták.     A közlemény szerint az Európai Unió Bizottsága 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervét, amely alapján az agrártámogatási források 2023. január 1-től felhasználhatóvá váltak. A magyar stratégiai terv továbbra is kiemelt helyen kezeli a kockázatkezelési eszközök támogatását, ennek megfelelően a biztosítási kedv, az öngondoskodás megtartása és növelése érdekében a biztosítási díjhoz kapcsolódó támogatásra a termelők hosszú távon számíthatnak - fogalmazott az államtitkár. (F:MTI)

Állatvédelem...

A jövő év januárjában egy újabb 500 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetnek állatvédő civil szervezetek számára - jelentette be az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos kedden a Facebook-oldalán.

    Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban azt mondta: az állatvédelem alappillérjei a civil szervezetek, ezért is gondolták azt, hogy tavaly egy 500 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetnek meg a számukra.
    Hozzátette, hogy ezen a pályázaton 187 civil szervezetet tudtak támogatni, amelyek az így elnyert összegeket ivartalanításra, működési költségekre és férőhelyek bővítésére használhatták fel.
    Emlékeztetett, hogy a pályázók 500 ezer és 10 millió forint közötti összegre nyújthatták be kérelmüket.
     Úgy folytatta: a nagy sikerre való tekintettel kikérték a civil szervezetek véleményét arról is, hogy ha esetleg egy újabb felhívást tesznek közzé, miben kell változtatniuk.
    "Örömmel jelenthetem be, hogy 2024 januárjában meg fog jelenni egy újabb, 500 millió forintos keretösszegű pályázat állatvédő civil szervezetek számára. Közös ügyünk az állatvédelem!" - fogalmazott Ovádi Péter.

Nemzet Gazdásza

Hárman kapták meg a Nemzet Gazdásza címet - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    A közlemény szerint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzet Gazdásza kitüntető cím átadóünnepségén úgy fogalmazott: "akiknek tehetségből, állhatatosságból, kitartásból több jutott, azokra felelősségből és kötelességből is több hárul. Mindazok, akik saját és közvetlen környezetük boldogulásánál többre képesek, életútjuk példával szolgálhat valamennyiünknek."
    A Parlamentben tartott eseményen köszöntőbeszédében Feldman Zsolt arról szólt, hogy elhivatottság, elkötelezettség, innovációs képesség, generációkon átívelő tudás, a szakma iránti szenvedély és alázat jellemzi azokat a kiválasztott agrárszakembereket, akik elsőként viselhetik a Nemzet Gazdásza kitüntető címet. "De mindez a képesség még nem elég, a környezete által megbecsült, példaképnek tekintett személyiséghez szükséges, hogy emberségben is kiemelkedjen környezetéből. A szakma iránti alázat, tisztelet érezhető mindazok életútját ismerve, akik elsőként megkaphatják a Nemzet Gazdásza címet" - mondta az államtitkár a közlemény szerint.
    A Nemzet Gazdásza elismerést az Agrotrend Csoport alapította, és ezt a címet a magyar nemzet olyan erkölcsileg fedhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásával a nemzet számára maradandót alkotott. Gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, üzleti viselkedésével gazdatársai és a nemzet előtt példaként áll.
    A Nemzet Gazdászai huszonegyen lehetnek, közülük hat személyt határon túli magyar gazdálkodók közül választják - ismertették.
     A 2023-as év három díjazottja: Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Juhász István, a felvidéki Hanva településen működő Agrárius Kft. tulajdonosa és Nyakas András, a hajdúnánási Nyakas Farm tulajdonosa - áll a közleményben.(F:MTI)

Magyarország talaja

Idén a hódmezővásárhelyi talajszelvény kapta a Magyarország talaja címet a Magyar Talajtani Társaság által szervezett közönségszavazás alapján - jelentette be a minisztérium szerdai közleménye szerint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Év talaja 2023 címmel kedden tartott szakmai konferencián.

    A közlemény szerint Feldman Zsolt elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta ünneplik világnapját a talajnak, amelynek fontosságára, védelmére rá kell irányítani a figyelmet. A világ élelmiszereinek 95 százalékát ugyanis, közvetlenül vagy közvetett úton, a talaj szolgáltatja, de az egészséges környezet, a tiszta víz sem képzelhető el a talajok által biztosított "szolgáltatás" nélkül.
    2023-tól a gazdálkodást érintő és a talajok védelmét szolgáló több kötelező előírás lépett életbe és az Agrár-ökológiai programban további ösztönző támogatást építettek be, ami jelentős változást hoz a talajokat érintő gazdálkodási gyakorlatban - jelezte az államtitkár.
     A nagyobb lejtésű területeken a további talajeróziót gátló művelési előírások, a folyamatos talajtakarás fenntartásának ösztönzése vagy a forgatás nélküli talajművelés pénzügyi ösztönzővel történő elismerése ezt a szakmailag nagyon fontos célt kívánja a gazdálkodóknál elérni - tette hozzá.
    Juhász Anikó, a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferencián ismertette, Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért különösen fontos az, hogy a termőföldre, a talajra mindannyian rendkívül fontos környezeti erőforrásként és egyben gazdasági tényezőként tekintsünk. Az új Közös Agrárpolitika a talajt is kiemelten érintő számos fenntarthatósági szempontot fogalmaz meg, a szakpolitika célja pedig a célok és intézkedések összehangolása - hangsúlyozta.
    Idén is folyatódott az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság (MTT) együttműködésében tavaly indult kezdeményezés, melynek során megválasztották az Év talaját. Az MTT felhívására összesen kilenc pályázat érkezett, a nyertesről a nagyközönség szavazatai alapján döntöttek. A győztes a hódmezővásárhelyi talajszelvény lett, ami az idei, XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hód-Mezőgazda Tanösvényének talajszelvénye - ismertette az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Talaj világnap

December 5-én ünnepeljük a talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára.

Földügyek ?!

Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.

Madáretetés...

 Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
    Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak téli eleségként adható napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva, földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal) és állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó). Ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet, valamint ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint írják, az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.
    A közleményben kiemelik, hogy a harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások, rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.
    A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberre is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent kockázatot. Az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál - írják a közleményben.
    A témáról bővebb információk a http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk oldalon érhetők el.(F:MTI)

A biodiverzitás megőrzése

Olyan faj-, erdő- és vízvédelmi programok közös kidolgozása áll az Agrárminisztérium és az MBH Bank közös projektjében, amelyek a biodiverzitás megőrzésére helyezik a hangsúlyt - jelentette be Nagy István agrárminiszter hétfőn, a Budapest Climate Summit 2023. konferencián a tárca tájékoztatása szerint.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta, az együttműködési megállapodásnak köszönhetően az egyes programok az Agrárminisztérium fenntartása alatt működő Nemzeti Parkokon keresztül valósulnak meg. Hozzátette, mindez azt mutatja a politika és a gazdaság egyértelműen elkötelezett a természet és a környezetvédelem iránt.
    Nagy István kitért arra is, hogy a tíz nemzeti park látogatóközpontokat és bemutatóhelyeket működtet, amelyek évente 1,7 millió látogató számára biztosítanak kikapcsolódást. Az elmúlt évtizedben a nemzeti parki igazgatóságok által üzemeltetett ökoturisztikai létesítmények számát 276-ról 402-re emelték, a különböző tanösvények együttes hossza pedig csaknem 1000 kilométer - fejtette ki a miniszter.
    Az agrárminiszter elmondta, a természetvédelmi munkák eredményeként 300 ezer hektárnyi területen visszaállították a természet eredeti állapotát. A természeti örökség megőrzése érdekében pedig 2012 óta mintegy 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre. Nagy István hangsúlyozta, mindez azt jelenti, a természeti tőke megóvása, a biológiai sokféleségben rejlő források, a termőföld, az éghajlat-szabályozás, a tiszta víz és levegő megőrzése stratégiai kérdés a magyar kormány számára.(F:MTI)

Magyar Tudós Tárlat

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tisztelettel meghívja Önt a
Magyar Tudós Tárlat – (M)értékteremtő nagyjaink 2023. december 6.

Időpont: 2023. december 6-án, szerdán 10.00 óra

Program:
10.00 – 10.30 Regisztráció
10.30 – 12.30 Előadások

Az Emléknap megnyitása:

Lükőné Örsi Gabriella könyvtári főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Előadások:

Roth Gyula erdőmérnök, az erdőművelés és vadászat tanítómestere
előadó: Gáspár László erdésztechnikus, faipari mérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, muzeológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Khin Antal, a Csallóköz és a halászat kutatója
előadó: Lengyel Attila történész, tudományos titkár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Matolcsi János, az állatcsont-kutatás megújítója
előadó: Dr. Kőrösi Andrea archeozoológus, általános főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

12.30: Zárszó, majd az előadásokhoz kapcsolódó kamarakiállítás közös megtekintése.

Helyszín:
MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, 1012 Budapest Attila út 93.
Tessedik terem

A program a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Könyvtár rendezésében, Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A programon a részvétel ingyenes. A résztvevők kvízt tölthetnek ki, melynek kitöltői között könyvjutalmat sorsolunk ki.

 Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

Haltermelés

 

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.

Hírbörze...

„A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún. erős kórokozó képességű változattá.

Az erős kórokozó képességű influenzavírus csaknem minden baromfifajra veszélyes és nagy kiterjedésű járványokat okozhat, melyek megfékezése csak igen szigorú állategészségügyi intézkedésekkel valósítható meg.

Reformkonyha, bioélelmiszerek, egészséges táplálkozás, reformtermékek, reformnasik, vegetáriánus ételek, éttermek, egészséges ebéd házhozszállítás, boltok, kalkulátorok, házipatikaTippek, receptek, éttermek, diéták és egyéb reformtermékek. https://reformkonyha.lap.hu/

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Vetőmag-termelés

Magyarország a régióban fontos vetőmag-termelési és -kereskedelmi központ. A világ élvonalába tartozunk, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag-előállító országok előkelő tízes rangsorában. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor. Az ágazat exportorientált: búza vetőmagot főként Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába, napraforgó vetőmagot pedig elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba exportálunk. A kukorica vetőmagot legnagyobb mennyiségben eddig Oroszországba, Romániába, Ukrajnába, Lengyelországba és Franciaországba szállítottunk.

Élelmiszerfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Nobel-békedíj

Nagyításhoz kattintson a képre

• A Svéd Nobel Bizottság tagjai konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak
• A jelölt csak életében kaphatja meg az elismerést
• A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek
• A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

Zöld Könyvtár

Tisztelettel meghívjuk Zöld Könyvtár sorozatunk következő alkalmára,

2023. november 28-án, kedden 17.00 órára:
Az öröklét virága - a krizantém
Az előadást Gódorné Hasenauer Zita japánkert kutató tartja.

Kultúrtörténeti séta a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyaival és krizantém tea kóstolóval.

Zöld könyvtár sorozatunk novemberi alkalmán bepillantást nyerünk a krizantém 300 éves európai kertészeti hagyományán túlra. Megismerkedhetünk Kelet-Ázsia krizantém költészetével, krizantém ornamentikájával, krizantém meséivel és mondáival, valamint krizantém gasztronómiájával. Továbbá krizantém ikebana, krizantém bonsai, végül pedig egy pekingi krizantém tea és azon keresztül a krizantém medicina kerül bemutatásra.
A Japánt, Kínát és Koreát érintő kultúr- és botanika-történeti utazásunkban társkalauzaink a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyai lesznek.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.) olvasóterme

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

www.mezogazdasagikonyvtar.hu/

www.facebook.com/mezogazdasagikonyvtar/ 

Állatorvoslás az oktatásában

Az 1873-as év mérföldkövet jelentett az állatorvoslás oktatásában, és fordulópont volt a magyar állattenyésztés és az állategészségügy történetében is - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az első önálló állattenyésztési tanszék alapításának 150 éves évfordulója alkalmából mondott köszöntőjében az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.

    Farkas Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.
    Az elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz - fogalmazott az államtitkár.
    Előadásában említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról - amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent Magyarország számára - mondta.
    Farkas Sándor kiemelte: az élelmiszerbiztonsági szabályozások, a folyamatos ellenőrzések biztosítják, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára és a nemzetközi piacokra. Ez a kormány számára is kiemelt jelentőségű feladat, ezért az új Közös Agrárpolitika keretében az agrárium szereplőinek adható támogatások egy része kifejezetten az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók elleni küzdelemre fordítható majd, ami egyúttal az állatorvosok munkáját is segíti - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Állatvédelem...

Az alacsony hőmérséklet számos állatfajra jelentős hatással lehet, beleértve a háziállatokat, a haszonállatokat és a vadon élő állatokat is, ezért ebben az időszakban fokozott figyelmet igényelnek - hívta fel a figyelmet Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos csütörtöki közleményében.

    Azt írta, a tél beköszöntével egyre hidegebb idő érkezik, és ezzel együtt nő az állatokra nehezedő kihívások száma. Az állatok, különösen azok, melyek kint élnek, különleges figyelmet igényelnek a mínuszokban. "A hideg időjárás számos veszélyt rejthet magában kedvenceinkre nézve, és ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy mindannyian tegyünk az állatok védelméért" - tette hozzá a kormánybiztos.
    A közleményben Koska Hedvig állatorvos ismertette, a hipotermia (alacsony testhőmérséklet) és a fagyás (testrészek fagyás miatti károsodása) komoly veszélyt jelenthetnek, különösen a rövidebb szőrű vagy kisebb testű állatoknál. A hideg továbbá fokozhatja a meglévő egészségi problémákat, például az ízületi gyulladást. A hipotermia és a fagyás kockázata mellett a hideg időjárás növelheti a légúti betegségek előfordulását is, különösen zsúfolt körülmények között - tette hozzá.
    Hűvös időben az állatok viselkedése is megváltozhat. Számos állat több időt tölt pihenéssel, kevesebb energiát használva. Ebben az időszakban fontos biztosítani a megfelelő táplálékot és a menedéket az állatok számára, hogy fenntarthassák testhőmérsékletüket és energiaszintjüket. Kiemelten fontos, hogy az állattartók megfelelő előkészületeket tegyenek a hideg időszak beköszöntével. Ez magában foglalja a megfelelő szigetelésű vagy fűtött menedékek biztosítását, valamint a rendszeres állatorvosi ellenőrzéseket, különös figyelemmel a hideg időszakban fokozottan érintett egészségi problémákra. "Gondoskodjunk arról is, hogy folyamatosan hozzáférjenek a friss ivóvízhez. Ez létfontosságú, mivel a 0 fok alatti hőmérsékletben a víz megfagyhat, ami megakadályozhatja az állatokat a szükséges hidratáció elérésében" - tették hozzá.
    Bár sokan azt gondolják, hogy télen a külső élősködők eltűnnek, ez nem teljesen igaz - emelte ki az állatorvos. Egyes élősködők, mint például a kullancsok, továbbra is aktívak maradhatnak enyhe téli időjárási körülmények között. Ezért fontos, hogy az állattartók rendszeresen alkalmazzanak megelőző kezeléseket, például a külső élősködők elleni szereket, hogy megóvják kedvenceiket a paraziták terjesztette fertőzésektől - jegyezte meg.
    "A téli hónapok beköszöntével különös figyelmet kell fordítanunk a menhelyeken élő állatokra is" - hangsúlyozta a kormánybiztos. A hidegben az állatok nagyobb energiát igényelnek a testhőmérsékletük fenntartásához, mely különös kihívást jelenthet az állatmenhelyeken. A közösségi összefogás kulcsfontosságú a civil állatvédő szervezetek és az általuk gondozott gazdátlan állatok megsegítésében. Mindenki segíthet, legyen szó anyagi támogatásról, önkéntes munkáról, vagy csak a társadalmi tudatosság növeléséről - áll a közleményben. " Minden kis hozzájárulás számít, és közösen sokat tehetünk az állatok jóllétéért a téli hónapokban is. Az állatok iránti megfelelő gondoskodás mindannyiunk felelőssége. A hideg hónapokban különösen fontos, hogy az állatok számára biztosítsunk megfelelő védelmet és támogatást" - fogalmazott Ovádi Péter.(F:MTI)

Bordói November

Mintegy hatvan pincészet több mint százötven bora várja a Corinthia Hotel Budapest nagytermében szombaton a bordeaux-i szőlőfajták borainak kedvelőit a Winelovers Bordói November Nagykóstolóján.  

    Magyarországon mind a borászok, mind pedig a fogyasztók bolondulnak a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot fajtákból készülő fajtaborokért és házasításokért - emlékeztetnek a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
    Mint kiemelik, a stílus meghatározó hazai borvidéke Villány, ahonnan idén többek között a Bodor Borászat (a Winelovers Wine Awardson 2023-ban a legjobb cabernet sauvignon és legjobb vörösbor díj nyertese), Günzer Tamás Pincészete (legjobb merlot 2023), a Jammertal Borbirtok (az év pincészete 2023), a Malatinszky Kúria vagy a Maul Zsolt Prémium Winery is ott lesz a rendezvényen.
    A másik kiemelkedő területről, a Szekszárdi borvidékről sokakkal együtt olyan ismert nevek jelennek meg, mint a Bodri Pincészet, a Lajvér Pincészet, a Szeleshát Borászat és a Tüske Pince. Emellett az Egri borvidékről (mások mellett Attila Pince, Thummerer Pincészet, Varsányi Pincészet), további magyarországi borvidékekről (például Pannonhalmi Főapátság, Koch Csaba, Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet), sőt a kaliforniai Napa-völgyből is kóstolhatók vörösborok.
    A vendégek a kiállítótérben kínált tételeken mellett a csúcsbor teremben - külön térítés ellenében - ismerkedhetnek meg a hazai kínálat csúcsán lévő és külföldi borokkal.
    A sétálókóstoló mellé a szervezők egyéb programokat is kínálnak: a Borkollégium ingyenes előadásain borászok és borszakértők adnak borkóstolóval egybekötött betekintést egy-egy témába, sor kerül továbbá egy - kiegészítő jeggyel látogatható - Gere Kopár vertikális kóstolóra is - áll a közleményben.(F:MTI)

Tatai Vadlúd Sokadalom

Szombaton tartják a 23. Tatai Vadlúd Sokadalom elnevezésű madárfesztivált, amelyen a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket  - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t kedden.

    Mint felidézik, a tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5000-6000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek Magyarországra, az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, majd márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelő területeikre.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy a Tatai Vadlúd Sokadalom önkéntes szervezők munkájának köszönhetően valósul meg.
    Hozzáteszik, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari területen már mintegy 42 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon maximum 39 ezer vadlúd tartózkodott, napközben pedig több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható a tavon. Csúcsidőszakban, november végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 65 ezret is elérheti - áll a közleményben.
    Az érdeklődőket a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok, előadások, kézműves foglalkozások várják, amelyekről bővebb információ a https://vadludsokadalom.hu/aktualis-program/ internetes oldalon található.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy akik személyesen nem tudnak részt venni a programon, azok a tatai Öreg-tó medrében működő vadludas webkamera közvetítésén keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a vadludakat.
    A rendezvény idei díszvendége az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park, a 30 éves Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és az Ócsai Tájház, a program szervezői a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület - áll a közleményben.(F:MTI)