Fa ökoszisztéma...

 

Jövőkép...

 Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium

A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.

Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.

Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten

- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.

Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.

Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.

Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.

"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.

A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".

Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.

"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"

- számolt be hazai tapasztalatokról.

Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.

Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)

---

Fa ökoszisztéma...

Földügyek ?!

Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.

Smart Farming

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Földügyek - grafika2

Agrár grafika III.

Talajművelés...

„Talajművelés
mindazon munkák foglalatja, melyet a gazda a talajnak a kultúrnövények díszléséhez megkívántató tulajdonságok helyreállítása, növelése vagy fenntartása céljából végez. A talaj különböző nagyságú szemcsék keveréke, melyek egymással szorosabb vagy lazább összefüggésben vannak. A nem művelt talajban ezen szemcsék oly szorosan rakódottak egymásra, amint azt azok alakja, nagysága egyáltalában megengedi, a talaj tömődött struktúrájú; ezen struktúrát öltik fel lassanként a kultúrtalajok is, ha azok hosszabb időn át nem műveltetnek. Ennek ellentéte a porszerű struktúra, amelynél a szemcsék nagyon lazán függnek össze egymással. Sem az egyik, sem a másik nem jó a kultúrnövények termelésére, mert a tömődött talajban nem képesek a gyökerek kellőleg szétterjedni, a levegő nem tud a talajba hatolni, a porszerű struktúra pedig azért rossz, mert a növényeknek nincs elég szilárd állásuk, a talaj nem fogadhat magába elegendő vizet. A növényekre legmegfelelőbb struktúra a morzsalékos, melynél a szemcsék se nagyon tömődötten, se nagyon lazánk nincsenek összerakódva, a talaj elég légjárható, de vizet is eleget képes magába fogadni. A talaj ezen struktúrája nem maradandó, legtöbbször a tömődött, ritkábban a porszerű struktúrába megy át. A talajművelés egyik fő célja a morzsalékos struktúra előállítása és fenntartása. További célja a talaj más-más részeit hozni a felületre s így előmozdítani annak elmállását, növelni a felvehető tápanyagok mennyiségét, alátakarni a trágyát és tarlót, irtani a gyomot, előmozdítani a talaj beéredését. A talajművelés legtöbbször a talaj porhanyításában áll. A munkálatok legnagyobb része a vetés előtt végeztetik, csak kisebb része a tenyészet közben. Az összes talajművelési módokat a szerint csoportosíthatjuk, amint a talajt porhanyítjuk vagy összetömjük, az első csoportba tartozókat ismét amint a porhanyítással együtt fordítjuk is a talajt vagy nem. A talajművelés egyes nemei e szerint: 1. porhanyítás fordítással: ásás, szántás, töltögetés; 2. porhanyítás fordítás nélkül: grubberolás, extirpálás, gereblyélés, boronálás, kapálás; 3. talaj összetömése: hengerezés.” Pallas nagylexikon
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch08s02.html

A mezőgazdaság vízfelhasználása

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
videó:  https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw

Gazda Hírek - 2011.12.03

Heti Sajtószemle 2011.11.28.-12.03.

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

A világ termőtalajának negyede erősen erodálódott

Karácsony közeledtével ismét fokozott ellenőrzéseket végez a NAV

Támogatás mezőgazdasági utak fejlesztésére

Engedélyhez kötik a légi permetezést

A mostani felvásárlási ár mérsékeli a sertéstartók veszteségét

Vidéken sem épülhetnek 300 négyzetméteresnél nagyobb üzletközpontok!

A CBA Hungarikum delikát üzleteket nyit Európa-szerte

Elfogadta az országgyűlés az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvényt

Újabb termékeket sújthatnak adóval

235 millió helyi élelmiszerek kampányára

Izmosodhat Magyarországon a minőségtudatos fogyasztás

Négyszáz forintos benzinnel számol a NAV

Új típusú kontraktus jön az árutőzsdén

Az élelmiszerbiztonság kiemelt feladat

Kiderült, mi a nemzeti érdekünk

Tavaszi vetésű növényeink startertrágyázásáról

Dél-dunántúli regionális sertésprogramot indít a Kaposvári Egyetem és a Kométa

MK. 140. szám

NFA pályázatok

Így fejlesztenék a vidéket

Decemberben fizetik ki a GMO-pénzeket

A francia libamáj kétharmada Magyarországról származik

Száz éve nem volt ilyen: megállt az élet a Dunán

Rágcsálók gyérítik az amúgy is gyenge vetéseket

Még bőven van miért lobbiznunk a közös agrárpolitikában

Hektáronként 140-150 eurós alaptámogatásra számíthatunk az új KAP-ban

Tójótyúkok ketreccseréje: több tagállam nem játszik nyílt lapokkal - A BTT szerint először a "felkészülteket" kell ellenőrizni

Módosul a jövedéki adó szabályozása

Nincs még vége a termőföldárak növekedésének

Kinek rossz a fordított áfa?

Összefogtak itthon a dohányipari befektetők

Fejlett mezőgépiparra van szüksége a magyar mezőgazdaságnak

Több tízmillárdos károkat okoz a szárazság a földeken

Tájékoztató a jövő évi adóváltozásokról

Megalakult a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda

Netadclick hirdetési rendszer

• Csatlakozzon a Netadclick hirdetési rendszeréhez

TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954

E-mail: msziki@gmail.com; dr.kiss.istvan@chello.hu

Honlap: www.farminfo.hu

Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”

Földünk eróziója...

A világ termőtalajának negyede erősen erodálódott

 

echotv.hu   |   2011.11.29

Az Egyesült Nemzetek elkészült a világ termőtalajainak valaha volt első globális felmérésével, amelynek eredményét hétfőn kibocsátott jelentésében tette közzé, kiemelve, hogy a mezőgazdasági területek negyede erőteljesen erodálódott.
A termőtalajok csökkenése a jelentés szerint veszélyeztetheti a világ növekvő népességének táplálékkal való ellátását is.

A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetnek (FAO), az ENSZ szakosított szervezetének becslése azt mutatja, hogy a gazdálkodóknak 2050-re a mostaninál 70 százalékkal több élelmiszert kell megtermelniük ahhoz, hogy a világ várhatóan 9 milliárd lakójának élelmezési igényeit kielégíthessék. Ez egymilliárd tonnával több búzát, rizst vagy más gabonát jelent, valamint 200 millió tonnával több szarvasmarhát vagy más élőállatot.

A megművelhető területek nagy többségén azonban már most is termelés folyik, ám sokszor olyan módszerekkel, amelyek csökkentik a talaj termőképességét, így a bevett gyakorlat talajerózióhoz és nagy vízveszteséghez vezet. A FAO nyilatkozata szerint a mezőgazdasági termelés "fenntartható intenzifikálására" van szükség a meglévő termőterületeken.

Az úgynevezett Zöld Forradalomnak köszönhetően 1961 és 2009 között az élelmiszerek előállításának termelékenysége 150 százalékkal emelkedett, miközben a világ termőterülete csupán 12 százalékkal. A jelentés szerint azonban a növekedés üteme számos területen lelassult, és ma már csak a fele az előző évtizedek legmagasabb arányának.

Mint a tanulmány megmutatta, a világ termőtalajának 25 százaléka jelenleg erőteljesen erodálódott, 8 százaléka közepesen, 36 százaléka alig, illetve nem változott, és 10 százaléka került a javuló kategóriába. Veszélyeztetett területnek számít például Nyugat-Európa, a Himalája felföldjei, az Andok, Afrika déli része és az Etióp-magasföld.
MTI