Oldalak

2010. július 31., szombat

Vis Maior ...

Módosult a Vis Maior rendelet
2010.07.29 14:10 | Agrár-környezetgazdálkodásTwitter Facebook iWiW

A Kormány 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelete a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelet 9. §.(2); 13. §.(4);

A Kormányrendelet szerint hatályát veszti az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata. E rendelkezésnek megfelelően megszűnik az a hivatkozás miszerint egyes vis maior eseményhez – szélsőséges időjárás esete, állatállomány megsemmisülése stb. az MgSZH igazolásával bizonyítható.

Ebből eredően a vis maior rendelet 4. § (3) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában az „MgSzH által kiadott igazolás,” szövegrész is hatályon kívül kerül, tehát nem kell a gazdálkodónak az ide vonatkozó igazolásokat külön az MVH-hoz beküldenie a bejelentéshez.
Mindez azért lehetséges, mert ugyanezen módosító Korm. rendelet módosítja az MVH-ról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 7/B. §-at a következők szerint:
Az MVH eljárásában közreműködő szakhatóság kijelölése alcímhez beépítésre kerül, hogy az EMVA-ból, az EMGA-ból, az EHA-ból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó vis maior elismerésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e – az első fokú eljárásban az MgSzH területi szervét, másodfokú eljárásban a MgSzH Központját jelöli ki szakhatóságként.

Ezen szakhatósági közreműködés a következő vis maior esetekben áll fenn a Kormányrendelet erejénél fogva:

a) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.);
b) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés;
c) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása.

Változás az is, hogy amennyiben a vis maior, az ország jelentős részét, vagy különösen nagyszámú ügyfelet érint, az MVH és az MgSzH egyeztetés útján állapítja meg a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit

A módosító rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, s a fenti rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Impresszum Oldaltérkép Jogi nyilatkozat Médiaajánlat © Magyar Agrárka

AKG MTÉT...

Igazolás az AKG MTÉT gyepes célprogramok belvíz elvezetéséről
2010.07.29 13:37 | Agrár-környezetgazdálkodásTwitter Facebook iWiW

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 46/2010. (VII. 26.) közleménye alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 69. § (4) bekezdés ag), bg) pontjaiban, valamint a 70. § (4) bekezdés ag), bg) pontjaiban szereplő, mindennemű víz elvezetését tiltó előírás ideiglenesen feloldható és a károsodással fenyegetett Magas Természeti Értékű gyepterületek tekintetében, amelyek nem tartoznak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet – Natura 2000 területi - hatálya alá, a károsodást előidéző vízmennyiség elvezethető.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ügyfelének ebben az esetben az alábbi formanyomtatványt kell kitöltenie és a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal hitelesíttetnie.
Az igazolást nem kell benyújtani az MVH-hoz, hanem helyszíni ellenőrzés során az igazolás eredeti példányát kell bemutatni a helyszíni ellenőrnek.
Igazolás az AKG MTÉT gyepes célprogramok belvíz elvezetéséről
Kitöltési útmutató - „Igazolás az AKG MTÉT gyepes célprogramok belvíz elvezetéséről” szóló formanyomtatványhoz

Forrás: MVH

Augusztustól érvénybe lépő...

Ezek a törvények és szabályok változnak augusztustól

2010. 07. 31. szombat 18:00
Több adóváltozás lép életbe augusztustól, de módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, és a közbeszerzési törvény is. Szigorodik az iskolakezdési támogatás feltételrendszere, újra patikanyitási moratórium kezdődik.

AKG minimum...

A minimum követelmények célja:

Az agrár-környezetgazdálkodás elsődleges célja a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló környezettudatos gazdálkodás elősegítése.
Így a fentiek kapcsán az illetékes hatóság ellenőrzi a növényvédő szerek, illetve termelésnövelő anyagok jogszabályban foglaltaknak megfelelő tárolását, illetve a talajjavítással kapcsolatos előírások, mint az agrár-környezetgazdálkodási támogatáshoz kapcsolódó legalapvetőbb követelmények betartását.

Kit ellenőriz az illetékes hatóság a kölcsönös megfeleltetés ezen követelményei kapcsán?

E követelmények kapcsán az illetékes hatóság (Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) II. tengelyéből agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodókat ellenőrzi.

Mit ellenőriz az illetékes hatóság a követelmények betartása kapcsán?

Az illetékes hatóság az ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy történt-e növényvédő szer kijuttatása a gazdálkodó területére, alkalmazott-e termelésnövelő anyagot. Amennyiben igen, akkor az ellenőrzési kérdés arra vonatkozik, hogy a gazdálkodó engedélyezett vagy kísérleti engedéllyel, illetve érvényes eseti felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédő szert, termelésnövelő anyagot használt. Továbbá rendelkezik-e megfelelő állapotú növényvédő szer, illetve göngyölegraktárral. Az ellenőrző szerv vizsgálja, hogy a gazdálkodó a növényvédő szert a címkéjén, és/vagy a használati utasításában foglaltaknak megfelelően használta-e fel. Egyúttal a kijuttatásra alkalmazott gépnek pedig szerepelni kell a Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében. A fenti követelmények betartását az ellenőrök a terület, illetve telephely bejárásával, illetve dokumentumok (Gazdálkodási napló, számlák, bizonylatok, szerződések stb.) átvizsgálásával ellenőrzik.
Amennyiben a gazdálkodó a növényvédelmi tevékenységet kizárólag szolgáltatásként veszi igénybe, úgy egyes előírások ellenőrzésére (növényvédő szerek tárolása, alkalmazott gépekre vonatkozó követelmények) nem kerül sor. Azonban a gazdálkodó köteles az igénybe vett szolgáltatásokat dokumentumokkal igazolni (keret-megállapodás, nyilatkozat).

Követelmények

  • Engedélyezett, illetve kísérleti engedéllyel történő növényvédő szer felhasználása
    Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.
  • A növényvédő szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni
    A növényvédő szereket elkülönített helyiségben vagy szekrényben kell tárolni, melyet jól látható felirattal kell ellátnia a gazdálkodónak.
  • A növényvédő szer kijuttatására alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük.
    Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyek rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel.
  • Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember vásárolhatja, vagy használhatja fel.
    Az I. és II. forgalmi kategóriában sorolt növényvédő szereket hatósági engedély birtokában (fehér könyv, zöld könyv) lehet vásárolni, illetve felhasználni.
  • A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglalt korlátozásokat be kell tartani.
    A címke, illetve használati utasítás tartalmazza azokat a legfontosabb szabályokat, korlátozásokat, amelyeket a gazdálkodóknak a növényvédő szer kijuttatása során be kell tartani. A KM helyszíni ellenőrzés az engedélyezett kultúrára és a kijuttatott szer dózisára vonatkozó előírások, valamint a munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására irányul.
  • Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürül csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről.
    Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. Elkülönített helyiségben vagy szekrényben kell tárolni, melyet jól látható felirattal kell ellátnia a gazdálkodónak.
  • Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a jogszabályban foglalt előírásokat.
    Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
Az első követelmény értelmében mezőgazdasági felhasználásra csak Magyarországon engedélyezett növényvédő szer kerülhet (Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. Tv. 5. § (6) alapján). Engedély nélküli szer felhasználása meg nem felelésnek számít, amely a Gazdálkodási Napló betétlapjai alapján, illetve a helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhető. Az MgSzH által forgalmazásra és felhasználásra engedélyezett növényvédő szereket tartalmazó hatósági nyilvántartásból ellenőrizhető az érvényes, illetve a forgalmazó által visszavont, de még forgalomképes készítmények felhasználása. Az engedély visszavonásáról az engedélyező hatóság az engedélyest határozatban értesíti, továbbá a visszavonás okától függően türelmi időt biztosíthat a meglévő készletek selejtezésére, raktározására, forgalomba hozatalára és felhasználására.
Abban az esetben, ha a készítmény engedélyezés alatt áll és ezzel a termelő területén kísérletet végeznek, akkor a kísérletet végző vállalkozásnak rendelkeznie kell az adott kísérlet végzésére jogosító kísérleti engedéllyel. Az AKG célprogramban résztvevő gazdálkodónak a gazdasága területén történő, fejlesztés alatt lévő készítményekkel kapcsolatos kísérletekhez hozzá kell járulnia.
Az MgSzH engedélyezheti (eseti felhasználási engedéllyel) valamely, Magyarországon már engedélyezett növényvédő szer felhasználását, az engedélyben előírt felhasználástól eltérő kultúrában vagy mennyiségben, ha az alkalmazást közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja, és olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a növényvédő szer a kérelmezett alkalmazási területeken (adott növénykultúrára) hatásos. Amennyiben a gazdálkodó által termesztett kultúrnövény valamely jelentős károsítója ellen nincs jelenleg engedélyezett növényvédő szer (vagy az engedélyezett szer bizonyíthatóan nincs forgalomban), a gazdálkodó kérheti az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságától a készítmény egyszeri, vagy korlátozott idejű használatra vonatkozó felhasználás engedélyezését. A gazdálkodónak az eseti felhasználási engedélyt a helyszíni ellenőrzés során be kell mutatnia. Abban az esetben, ha a gazdálkodó az eseti engedélyezésre vonatkozó kérelmét az Igazgatósághoz már benyújtotta, azonban még nem rendelkezik határozattal, akkor a gazdálkodó által bemutatott kérelem alapján a Hatóság a helyszíni ellenőrzést követően, utólagosan vizsgálja a kérelem elbírálásával kapcsolatos hivatali döntést.
A termelésnövelő anyaggal kapcsolatban a hivatali ellenőrzés folyamata megegyezik a növényvédő szerek ellenőrzési folyamatával. Így vizsgálja, hogy engedélyezett, kísérleti engedéllyel rendelkező, vagy eseti engedéllyel rendelkező termelésnövelő anyag került felhasználásra a gazdálkodó területén.
A gazdálkodás folyamata során különösen nagy figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek tárolására és a felhasználás során keletkezett göngyölegek elkülönítésére (a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 26, 27 § alapján). A gazdálkodóknak még kis mennyiségű növényvédő szer felhasználása esetén is zárt szekrényben ún. méregszekrényben kell tárolniuk a készítményeket, illetve a keletkezett hulladékokat. Nagyobb mennyiség felhasználása esetén a növényvédő szer vagy a göngyöleg tárolására raktár is létesíthető. A göngyölegraktár kialakítása történhet a növényvédő szer raktár részeként is. A növényvédő szer, illetve a kiürült csomagoló burkolatok és göngyölegek tárolására szolgáló helységnek, vagy szekrénynek illetéktelenek behatolását kizáró berendezésekkel kell rendelkeznie. (az ajtó(k)nak zárhatónak, illetve az ablakoknak vagy rácsozottnak, vagy kis nyílásméretűeknek kell lenniük.) A padozatnak könnyen tisztíthatónak kell lennie, valamint a raktárt/szekrényt oly módon kell elhelyezni, hogy sem belvíz, sem árvíz esetén nem emelkedhet a vízszint a padozat szintje fölé. A raktár nyílásai a szabadba kell, hogy nyíljanak (legfőképp nem nyílhat emberi tartózkodásra szolgáló helységbe). A KM ellenőrzés során a gazdálkodó szankcionálásra kerül, ha a növényvédő szert vagy a kiürült göngyöleget olyan helyen tárolja, ahol emberek vagy állatok tartózkodhatnak, ill. élelmiszert vagy takarmányt tárolnak. A környezet és az egészség védelem érdekében a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek, illetve növényvédő szerek tárolására használt helyiséget, szekrényt jól látható felirattal kell ellátni. Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik növényvédő szer raktárral, de a helyszíni ellenőrzés és szemrevételezés során egyértelműen megállapítható, hogy használt növényvédő szert, abban az esetben a helyszíni ellenőr köteles jelenteni az esetet a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnak további ellenőrzés céljából.
Abban az esetben ha, a gazdálkodó rendelkezik növényvédő szer kijuttatására alkalmazott géppel, abban az esetben azt kell vizsgálni, hogy a gép szerepel-e a Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében (a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 32., 33. § alapján). Elsőként azt kell megállapítani, hogy a gazdálkodó által használt gép tartályának névleges térfogata meghaladja-e az 5 dm3-t. Abban az esetben, ha a tartály térfogata 5 dm3 vagy annál kisebb, az adott gépet nem kell tovább vizsgálni. Ha a tartály névleges térfogata a megadott érték feletti, abban az esetben arról kell megbizonyosodni, hogy az adott gép 2004. január 1. után került kereskedelmi forgalomba, vagy azt megelőzően (tanúsító matrica, adattábla, gépkönyv, gazdálkodó nyilatkozata). A dokumentum alapján eldönthető, hogy az adott gép 2004. január 1- került-e kereskedelmi forgalomba, és szerepel-e a Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében. Amennyiben az alkalmazott gép 2004. január 1. előtt- került kereskedelmi forgalomba, abban az esetben a vizsgálat tárgyát a megfelelő műszaki állapot felmérése képezi. Ellenőrizni kell, hogy a növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépen látható-e sérülés, vagy láthatóan elöregedett alkatrészekből (főleg csővezetékek, tömlők, tartály, szórófejek, szivattyú) áll-e az eszköz. Amennyiben a gazdálkodó a növényvédelmi tevékenységet szolgáltatásként veszi igénybe, abban az esetben az igénybe vett szolgáltatásokat köteles dokumentumokkal (pl. keret-megállapodás, szerződés, egyéb szolgáltatás igénybevételéről szóló dokumentáció, nyilatkozat) igazolni.
Az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy által forgalmazhatók, árusíthatók, vásárolhatók és használhatók fel a vonatkozó jogszabályok betartásával. Az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket a felsőfokú képesítés (növ. védelmi szakirányú okleveles agrár-, vagy kertészmérnök, növ. véd. szakmérnök, növ. véd. üzemmérnök, stb.) igazolása után a területileg illetékes MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által kiállított jogosítvány (fehér könyv) birtokában lehet vásárolni és felhasználni. A II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek csak középfokú növényvédelmi képesítéssel vagy külön jogszabályban meghatározott tanfolyam elvégzése alapján kiadott engedéllyel rendelkező személy által forgalmazhatók, árusíthatók, illetve használhatók fel. A II. forg. kategóriájú készítmények az említett hatóság által kiállított engedéllyel (zöld könyv) vásárolhatók és használhatók, melynek előfeltétele speciális tanfolyam elvégzése (a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdése alapján). A III. kategóriába tartozó növényvédő szereket képesítés nélkül felhasználhatók házi- és kiskertekben is, a növényvédő szer csomagolásán lévő címkén részletezett előírások betartásával. Méregerősség szempontjából legfeljebb "ártalmas" veszélyességi osztályba tartozó "Xn" veszélyjelű szer sorolható ebbe a kategóriába.
A forgalomba kerülő, felhasználási és forgalmazási engedéllyel rendelkező készítmények minden esetben rendelkeznek megfelelő címkével, illetve használati utasítással, amely összhangban van a forgalmazási és felhasználási engedélyező okiratban foglaltakkal. A címke, illetve használati utasítás tartalmazza azokat a legfontosabb szabályokat, korlátozásokat, amelyeket a gazdálkodóknak a növényvédő szer kijuttatása során be kell tartani (a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése alapján). Azaz a leírás tartalmazza, hogy mely kultúrában használható az adott növényvédő szer, tartalmazza a dózisra, az egészségügyi várakozási időre, maximális kezelés számra vonatkozó információkat. Így a KM helyszíni ellenőrzés az engedélyezett kultúrára és a kijuttatott szer dózisára vonatkozó előírások, valamint a munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására irányul. A Gazdálkodási Napló részét képező permetezési napló bejegyzéseinek áttekintésével, valamint a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak alapján ellenőrizhető, hogy a gazdálkodó csak a megfelelő növénykultúrára, és megfelelő dózisban juttatta ki a szert. A permetezési napló bejegyzése alapján a szer kijuttatással érintett terület és a kijuttatási idő megállapítható. Az alkalmazható dózisra vonatkozó előírások ellenőrzése során leginkább a túlzott szer kijuttatás ellenőrzése kerül előtérbe. Amennyiben az ellenőrzés során a növényvédő szerrel érintett területet az ellenőr bejárja és azt tapasztalja, hogy a várakozási időn belül bárminemű emberi munkavégzés például betakarítás folyik, akkor meg nem felelés állapítható meg.

Tilos

  • Tilos a növényvédő csomagoló eszköz más célra történő újrafelhasználása!
  • Tilos a talajjavítás engedély nélkül történő kivitelezése!

Tippek

  • A KM ellenőrzés szempontjából felhasználásnak minősül a szer eredeti csomagolásának megbontása, a szer bekeverése és kijuttatása, de az eredeti csomagolásban bontatlan tárolás és birtoklás önmagában nem minősül felhasználásnak.
  • Növényvédelmi szolgáltatást csak az nyújthat, aki rendelkezik fehér könyvvel, valamint kamarai tagsággal, és az azzal járó pecséttel.

Termesztés technológia

Növénytermesztés

Egyszerűsített munkaszerződés...


Melléklet a 2010. évi LXXV. törvényhez
Egyszerűsített munkaszerződés
 Munkáltató
 neve, megnevezése:



 székhelye, lakóhelye:



 adószáma:


 Munkavállaló
 neve, születési családi és utóneve(i):



 születési helye, ideje:



 anyja születési családi és utóneve(i):



 lakóhelye:



 TAJ-száma:*



 adóazonosító jele:*


 Egyszerűsített munka
jellege:
 Alkalmi munka:
 Mezőgazdasági
idénymunka:
 Turisztikai idénymunka:
 Munkakör:
 .......................................................................................................................................................
 Munkaviszony kezdete:
 .......... év .......... hó .... nap
 Munkaviszony
megszűnésének napja:
 .......... év .......... hó.... nap
 Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként)**:
...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...;
 Rendes munkaidő: ...... óra/nap
 Személyi alapbér (bruttó):
 ............................ Ft/hó vagy
............................ Ft/nap, összesen: .................................... Ft a munkaviszony teljes idejére
 Munkavégzési hely:***

 Kelt:
 ....................................................., .................... év ........................................... hó ........... nap





 ................................................
 .............................................

 munkáltató
 munkavállaló




 * Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.
 ** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.
 *** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni.

2010. július 30., péntek

CE jelölés...

CE megfelelőségi jelölés mezőgazdasági gépeken

Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet a „CE megfelelőségi jelölés mezőgazdasági gépeken/ berendezéseken” című termékbiztonsági tájékoztatóval egy kiadványsorozatot kíván elindítani a mezőgépgyártók – és forgalmazók számára. A kiadványsorozat célja, érthetővé, világossá tenni a CE-jelölés jelentését, tartalmát, használatát, értelmezését, elhelyezését és mindent amit a CE-jelölésről tudni kell.

Az Európai Unióban 25 éve kezdődött el a CE megfelelőségi jelölés – röviden: CE-jelölés története. A magyar jogrendszerben közel 15 éve jelent meg a CE-jelölés az új megközelítésű Európai Uniós irányelvek bevezetésének kezdetével.
Miért aktuális ennyi év után feleleveníteni a CE-jelöléssel kapcsolatos ismereteket? Több okból is, ezek közül néhány – a legfontosabbak:
• A CE-jelölés sokak számára ismert jel, de, hogy pontosan mit is jelent és mi szükséges ahhoz, hogy termékeken elhelyezhető legyen, azt csak kevesen tudják.
• A gazdasági szereplők (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr és a forgalmazó) körében, még a most is gyakran merülnek fel a a CE-jelöléssel kapcsolatosan tájékozatlanságot mutató kérdések:mi is ez, mit is kell csinálni, hova, kihez kell/lehet fordulni?
• A jogszabályok, szabványok keresése, felkutatás, értelmezése idő és energiaigényes, előképzettség, jártasság nélkül szinte megoldhatatlan feladat.
• Egyre nagyobb jelentőséggel bír az egységes Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) piacán az áruk szabad mozgásában. A CE-jelölés lehetővé teszi, hogy a termékek szabadon mozogjanak az EGT-ben.
• A folyamatosan változó, módosuló jogszabályok és a kapcsolódó harmonizált szabványok.
A folyamatosan változó szabályozásról, a CE-jelölés használatáról kimerítő, részletes tájékoztatás, felvilágosítás, jogszabály magyarázat és egyéb információ érhető el: a világhálón, különböző fórumokon, rendezvényeken, előadásokon, kiadványokban, szakmai lapokban, jogszabályi ismertetőkben, különösen az elektronika és a villamosság, az ipar, ezen belül is elsősorban az építőipar területén.

A mezőgépgyártók és forgalmazók az előzőekben felsorolt lehetőségeket kevésbé ismerik, nem tudják, hol keressék, nincs rá idejűk energiájuk. Az információk értelmezésében nincs megfelelő jártasságuk.
A mezőgazdasági gépekkel - és berendezésekkel is foglalkozó, nyomtatott és elektronikus médiában, ahol a mezőgépgyártók és forgalmazók járatosabbak, nagyon kevés információ jelent meg a CE-jelöléssel kapcsolatosan.

A kiadvánnyal és a kiadvány címével azonos című, élő előadás sorozattal együtt a cél, hogy a mezőgépgyártók és forgalmazók teljes jártasságot szerezzenek a CE- jelölés használatában.

A sorozat első kötete: „Bevezetés a CE-jelölés alapismereteibe”, mint a címe is mutatja, az általános ismereteket tartalmazza a CE-jelöléssel kapcsolatosan. A sorozat további kötetei tervezés alatt állnak, kiválasztásuk a „Mezőgazdasági Gépkatalógus” kódjegyzékének figyelembevételével tör- ténik. A kiadvány készítői bíznak abban, hogy a kiadvány sorozattal hozzájárulnak a mezőgépgyártók és forgalmazók ismereteinek bővítéséhez, és nem utolsó sorban az általuk gyártott és forgalmazott gépek /berendezések biztonságosabbá tételéhez.
(f: fmmi)

2010. július 29., csütörtök

115/2010 MVH közlemény...

Cím: 115/2010. (VII. 29.) MVH Közleménye
a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendeletben előírt, a 2010/2011. borpiaci évben alkalmazandó nyomtatványok közzétételéről
Év/Sorszám: 2010. évi 115. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos

Szőlőültetvény kivágás...

Helytelenül vágják ki a szőlőültetvényeket
eu-info.hu | 2010.07.29

Az országban a legtöbb probléma a két Heves megyei borvidéken, az egrin és a mátrain jelentkezik a támogatott szőlőkivágásokban. A leggyakoribb gond, hogy a gazdák nem az előírásoknak megfelelően számolják fel az ültetvényeket, vagyis a talajszint alatti növényi részeket nem szedik ki.
Ez a támogatási szabályoknak és a szakmai követelményeknek is ellentmond. Egyebek között erről is beszélt Gyöngyösön Bodnár Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal osztályvezetője. Megjegyezte: idén ennek a „felemás” kivágásnak részben az időjárás is okozója, hiszen a felázott földeken sok helyen lehetetlen lett volna szabályosan kiszedni a tőkéket.
Arról is szólt: idén változik a támogatott kivágás igénylésének nyomtatványa, a kérelmeket kizárólag az új papírokon fogadhatják be. A kivágási támogatást augusztus elejétől 31-ig lehet igényelni.
Az országban uniós csatlakozásunk óta 8800 hektárnyi szőlőterületet vágtak ki, ami a szakember szerint „sokkoló adat”, az eredeti termőterület mintegy tíz százaléka.
heol.hu

2010. július 28., szerda

AKG tájékoztató...

Gazdálkodási napló

Gazdálkodási napló
Gazdálkodási napló
Segédlet a Gazdálkodási napló kitöltéséhez
Segédlet a tápanyag gazdálkodás, trágyázás tervezéséhez
Segédlet trágyamennyiség számításához
Gazdálkodási Napló (NVT) (Archív)

AKG - Segédletek

Vetéstervezők
Tájékoztató adat, melynek ellenőrzése szükséges, s felelősségvállalás alkalmazásához nem társul.

Mellékletek

Jogszerű földhasználat ellenőrzése - tájékoztató
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 44/2010. (VI. 30.) közleményének melléklete:
A kedvezőtlen adottságú területek javított blokklistája
A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei:
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Különleges madárvédelmi területek 2010
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegörzési területek
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 39/2010. (VI. 7.) közleményének mellékletei:
AKG programokban tiltott, illetve korlátozással használható növényvédő szer hatóanyagok listája
Növényfajok
AKG programokban tiltott vagy korlátozásal használható növényvédő szer hatóanyagokhoz tartozó készítmények jegyzéke
Az 55/2010. (IV. 14.) számú MVH Közlemény mellékletei:
EMVA AKG támogatás tájékoztató 2010
EMVA Nem termelő beruházások támogatás tájékoztató 2010
Egységes Kérelem közlemény 2010-1
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 14/2010. (IV. 7.) közleményének melléklete:
A NATURA 2000 területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listája
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 60/2009. (IX.03.) közleményének mellékletei:
Területméréssel kapcsolatos információk
Területmérési jegyzőkönyv 1
Területmérési jegyzőkönyv 2
Melléklet a 120/2009. (IX. 10.) FVM rendelethez:
A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés ba) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek MePAR szerinti blokkok szintjén történő felsorolása
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 30/2009. (V. 19.) közleményének melléklete:
Egyes agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez szükséges talajvizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriumok jegyzéke
Egyéb mellékletek / segédletek:
Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre a 2009-2010. gazdálkodási évben
EMVA-AKG ritkafajták
EMVA-AKG Ültetvénycsoportok
Hasznosítási kódok 2010 e-kérelemhez
"web GN" kötelező adatok

Belvíz borítás

Július 26-i kimutatás a belvízzel borított területek nagyságáról

2010.07.27. 13:56

Az MgSzH legfrissebb, július 26-i adatai alapján országosan összesen 63.778 hektár a belvízzel borított terület. Ebből szántó 44.669 hektár, gyümölcsös 610 hektár, rét, legelő pedig 18.499 hektár. A megyénkénti adatokat és más részleteket a csatolt táblázatban olvashatják.
 
 

Növekvő gabonaárak...

Kezdenek elszabadulni a gabonapiaci árak
2010. július 27.
A hazai piaci árak az év elejétől június közepéig takarmánykukoricánál jelentősebben emelkedtek, más gabonáknál stagnálás volt megfigyelhető. Az utóbbi hetekben az árnövekedés erőteljesebbé vált, a kukoricán kívül a többi gabona esetében is - hívta fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A tárca közleménye szerint a kukoricaár erősödésében szerepet játszanak a világpiaci folyamatok. A világ kukorica készletei más gabonákkal ellentétben 2009/2010-ben is csökkennek, más gabonáknál a jelenlegi kedvezőtlen időjárás miatti esetleges terméskiesés és a forint gyengülése is az erősödés irányába hat.

A piaci árak Európa-szerte tovább emelkednek. Az árak további alakulásában döntő szerepe lesz az európai aratási szezon alatti időjárási körülményeknek. A szakértők a vetésterületek és az eddigi időjárási viszonyok alapján egységesen az eddigi becsléseket tovább csökkentve a tavalyinál kisebb, körülbelül 280-285 millió tonnás gabonatermésre számítanak Európában, a terméscsökkenés a vetésterület esése miatt az árpa esetében lesz a legerősebb - hívja fel a figyelmet a VM.

A hazai termelői gabonapiaci árak az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a búzánál már a 35.000 forinthoz közel, míg a kukoricánál a 40.000 forint körül alakulnak tonnánként.

Az utóbbi hetekben a hazai tőzsdei árak is igen erős emelkedést mutatnak. A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában egy évvel ezelőtt a búza elszámolóára 28.510 forint volt, egy hónapja 35.000 forint, míg ezen a héten hétfőn már 43.000 forint a legközelebbi, augusztusi lejáratra. A takarmánybúza ára augusztusra ugyanezekben az időpontokban 26.000, 29.000, illetve 35.000 forint volt. A takarmánykukorica szeptemberi jegyzése egy éve 31.800, egy hónapja 37.500, míg hétfőn 41.500 forint volt.(f:MTI)

Iparűzési adó...

Tájékoztató a helyi iparűzési adónemekre teljesített befizetésekkel kapcsolatban

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerültek. A 2010. június 29-én megjelent tájékoztatóban felhívtuk a Tisztelt Adózók figyelmét arra, hogy a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára az állami adóhatóság a 2010. június 28-i, mint legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el . Tekintettel arra, hogy továbbra is érkeznek befizetések az állami adóhatóság helyi iparűzési adó számlájára, ezért ismételten felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a 2010. június 29-e után átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja a befizető számára. Az ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót 2010. június 29-től már az önkormányzathoz kell befizetni. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, szíveskedjenek a leírtakat betartani. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat). A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.

PTI tájékoztató 2010.07.27

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-07-27


Tartalom
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Gázártámogatás május 1-től
A munkaszerződés módosításának szabályai

200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E rendelkezés kapcsán a következőkre indokolt figyelemmel lenni:

Az ésszerű gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszerű-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, minőségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyező díjat fizet, az – mértéke miatt – valószínű nem tekinthető ésszerűnek.

Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összegű tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerző tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszerű ezért erre gondot fordítani.

Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhető a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termelőtől is vásárolható élelmiszer.

Augusztustól a kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.

Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is lesz lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.

Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).

Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények - bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.

Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - elsősorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-től, megszűnik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.

Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezelő. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy az végrehajtsa a kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.

Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.

Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívről, amit lényegében úgy kellett előállítani, mint a számlákat.

A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.

Gázártámogatás május 1-től
A 211/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet alapján azok a fogyasztók, akik 2010. június 30-án energiafelhasználási támogatásban részesültek, külön igénybejelentés nélkül 2010. december 31-ig jogosultak a támogatásra.

A gázár támogatás fajlagos összege

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,az 57.000 Ft, akkor a támogatás fajlagos összege: 0,771 Ft/MJ, (26.21Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét(71.250 Ft), akkor a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ, (18.90 Ft/m3), a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ (9,45 Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ (8,09 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft) a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ (0,61 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában a jogszabály módosítás azt eredményezte, hogy május 1-jétől a támogatást nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.

Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszak 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ hőmennyiségre jár.

Távhőtámogatás

A távhő-támogatás fajlagos összege:
Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: 1,767 Ft/MJ,
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét (71.250 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 1,377 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,6885 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,783 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,399 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában május 1-jétől a támogatást a távhőfelhasználóknak nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.

A jogszabály a támogatási rendszerbe új jogosultak belépését nem teszi lehetővé: a támogatás továbbiakban is azoknak jár, akik június 30-án jogosultak voltak ártámogatásra.

Jogszabályhely: 211/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról.2010. július

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztálya

A munkaszerződés módosításának szabályai
A munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 82-85.§-ai tartalmazzák.
A leglényegesebb előírás, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ez alapján nem teheti meg a munkáltató, hogy például a munkabér összegét egyoldalúan módosítja.

A munkaszerződés módosítására is a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy A munkaszerződés módosítását is írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a módosítást követő harminc napon belül - hivatkozhat.

Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.

Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Ha a munkavállaló
a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve
b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama
vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.

A munkáltató az előbbiek szerinti foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő időben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol a munkaszerződés előbbiek szerinti módosítására lehetőség van.

A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.

A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. július 27., kedd

Gabonapiaci árak...

Tájékoztató a gabonapiaci árakról

2010.07.27. 12:40

A hazai piaci árak az év elejétől június közepéig takarmánykukoricánál jelentősebben emelkedtek, más gabonáknál stagnálás volt megfigyelhető. Az utóbbi hetekben az árnövekedés erőteljesebbé vált, a kukoricán kívül a többi gabona esetében is látványos árnövekedés történt. A kukoricaár erősödésében szerepet játszanak a világpiaci folyamatok (a világ kukorica készletei más gabonákkal ellentétben 2009/2010-ben is csökkennek), más gabonáknál a jelenlegi kedvezőtlen időjárás miatti esetleges terméskiesés és a forint gyengülése is az erősödés irányába hat. A hazai termelői gabonapiaci árak alakulását a következő grafikon tartalmazza.
 
 
 
 
 
  Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet – országos átlagár
 
A piaci árak Európa-szerte tovább emelkednek. Az árak további alakulásában döntő szerepe lesz az európai aratási szezon alatti időjárási körülményeknek. A szakértők a vetésterületek és az eddigi időjárási viszonyok alapján egységesen az eddigi becsléseket tovább csökkentve a tavalyinál kisebb (kb. 280-285 millió tonnás) gabonatermésre számítanak Európában, a terméscsökkenés a vetésterület esése miatt az árpa esetében lesz a legerősebb.
 
Az utóbbi hetekben a hazai tőzsdei árak is igen erős emelkedést mutatnak. A következő táblázat az egy évvel ezelőtti, a múlt hónapi, valamint a jelenlegi tőzsdei árakat tartalmazza a legközelebbi lejáratokra.
 
 
Termék
Elszámoló ár
2009. július 27-én
Elszámoló ár
2010. június 25-én
Elszámoló ár
2010. július 26-án
Búza
 28 510 Ft/tonna
 (2009. augusztusra)
35 000  Ft/tonna
(2010. augusztusra)  
43 000 Ft/tonna
(2010. augusztusra)
Takarmány
Búza
 26 000 Ft/tonna
(2009. augusztusra)
 29 000 Ft/tonna
(2010. augusztusra)  
35 000 Ft/tonna
(2010. augusztusra)
Takarmány kukorica
 31 800 Ft/tonna
(2009. szeptemberre)
37 500 Ft/tonna
(2010. szeptemberre) 
 41 500 Ft/tonna
(2010. szeptemberre)
 
  Forrás: BÉT